Transcript ppt - Havasi

Képszerkesztési alapfogalmak
Ajánlott oldalak (GIMP):
1. http://hup.hu/old/gimp/
2. http://primandras.hu/gimp/index.html
GIMP
1. Verzió: GIMP 2.6.11
2. Letölthető: http://www.gimp.org/
Fény fogalma
• A fény: emberi szemmel érzékelhető elektromágneses
sugárzás. (Tágabb értelemben beleérthető az ennél nagyobb
(infravörös) és kisebb hullámhosszú (ultraibolya) sugárzás is.)
• A fény tulajdonságait meghatározó három fő szempont:
– intenzitás vagy amplitúdó, amelyet az ember fényerőként,
fényességként érzékel,
– frekvencia (hullámhossz), amelyet az ember színként érzékel.
Színlátás
• A látható fénysugárzás a 380 nanométertől 780 nanométer
hullámhosszúságig terjedő tartományt foglalja magába. A hősugárzás a
780 nanométernél nagyobb hullámhosszúságú, szemeink által még nem
észlelhető infravörös sugárzás. Az ultraibolya sugárzás már ugyancsak nem
látható, hullámhossza a látható fénynél rövidebb, de energiában
gazdagabb, mint a hosszú hullámú sugarak.
• 1 nanométer => a milliméter egy milliomod része, másképpen a méter
milliárdod része.
Az emberi szem, látás
• A vizuális információ feldolgozása a szemben kezdődik. A
szem hátsó részén található a retina, ahol a fény idegi jellé
alakul.
• A fényt a fotoreceptorok (csapok és pálcikák) alakítják át
idegi jellé, melyet a gyűjtősejtek kezdenek feldolgozni.
• Utolsó fázisként a ganglionsejtek gyűjtik össze az
információt, melyet a vakfolton keresztül juttatnak ki a
szemből a talamusz felé.
Digitális képek, használatuk
• Digitális kép => képpontokból épül fel. A digitális képek
pontjait rácsként képzelhetjük el. A digitális képek po
• A digitális képek fő tulajdonságai:
1. Pixelekből épülnek fel
•
Pixell (képpont): a digitalizált kép egy pontja. Általában négyzet
alakú, felületük egyetlen színből tevődik össze.
2. Bináris kód
• Digitalizált képek előnyei:
1. Web-publikáció,
2. Továbbítás e-mail-ben
3. Otthoni nyomtatás
Képfelbontás
Fogalma: elsődlegesen azt határozza meg, hogy egy
kép összesen hány képpontból épül fel.
Azonban a digitális képeknél ezt kétféleképpen
használják:
1. A kép vízszintes és függőleges képpontjainak szorzata
(vagyis a képméret)
2. Azt határozza meg, hogy a kép egyetlen hüvelykjén
(vagy cm-én) hány képpontot különböztethetünk
meg. Mértékegysége a dpi, dot per inch (szkennelés
minősége, ill. nyomtatás)
Színmélység
• Fogalma: egy-egy színpont leírására hány bitet
használunk fel.
Általában 3 x 8 bit, vagyis színenként 256
árnyalat, ami 256 x 256 x 256 = 16.777.216
millió szín.
Színkeverés
• Additív színkeverés
(összeadó színkeverés)
• Szubtraktív színkeverés
(elnyelt fények
Színezet
• Az adott szín helye a színskálán.
Színmódok
vonalas színmód
•
•
szürkeárnyalatos színmód
Egy digitális kép színösszetevői milyen módszerrel kerülnek kialakításra.
Alapvető színmódok:
1.
Vonalas – fekete/fehér: egy pont kétféle színű lehet: fekete vagy fehér
2.
Szürkeárnyalatos (grayscale): a fekete és a fehér mellett az egyes pixelek a szürke különböző
árnyalatait is felvehetik. Összesen 256 árnyalatot különböztet meg. (8 biten ábrázoljuk.)
3.
Színpalettás – indexed color mód: csak 256 színt tartalmaz. Létrehozása RGB-ből vagy CMYKból való konvertálással történik.
4.
RGB (Red Green Blue): három csatornát (színösszetevőt) használnak. Minden csatornát 8
biten ábrázolunk. Additív színkeverési mód.
5.
CMYK (ciánkék – bíbor – sárga – fekete): ezekből állítja elő a kívánt színt. Négy színcsatorna,
mindegyik 8 bit színmélységű. (Nyomdai felhasznál
6.
HSB: H (hue) => színezet, S=> telítettség, B (brightness)=> fényerő. E három tulajdonság
együttes meghatározásával adják meg a színt.
Fényerő, telítettség, kontraszt, tónus
• Fényerő: a szín világossága százalékos
mértékben kifejezve: 0% = fekete, 100% fehér
• Telítettség: a szín erőssége és tisztasága
százalékos formában kifejezve: 0% = szürke,
100% = teljes telítettség
• Kontraszt: az egymás melletti színek
elkülöníthetősége, idegensége.
• Tónus: fény-árnyék kontraszt
Gamma korrekció
• A gamma-korrekcióval a kép fényessége és
színeinek élessége szabályozható. (magas
értéknél a kép világosabb tónusú lesz kevésbé telt
színekkel, ellenkező esetben sötétebb árnyalatok
és valamivel teltebb színek jellemzik a képet
Pixelgrafika (rasztergrafika)
• A rasztergrafika (pixelgrafika) => olyan digitális kép, ábra,
melyen minden egyes képpontot (pixelt) önállóan definiálunk.
A pixelgrafikus rajzolóprogramok a képeket rácsszerűen
elrendezett képpontokból építik fel. A sorokat és oszlopokat
alkotó képpontok különböző színűek lehetnek, ezekből áll
össze a rajz. A pixelekből álló képet a kép felépítésére utalva
bittérképnek is nevezik.
– Előnye: gyors képfeldolgozás
– Hátránya: az adatállomány nagy méretű
Vektorgrafika
• A vektorgrafikus rajzolóprogramok a képek felépítésére
egyszerű alakzatokat (téglalap, ellipszis, sokszög, stb.)
és ún. Bézier-görbéket használnak.
Mivel a képek nem képpontokból állnak, tetszőlegesen
nagyíthatók és kicsinyíthetők.
Képtárolás: veszteségmentes grafikus formátum
• Olyan tárolási eljárás, melynél a kicsomagolás
után a kép bitről bitre megegyezik az eredeti
képpel.
• Általánosan használt formátumok:
– .bmp
– .png
– .tiff
Képtárolás: veszteséges tömörítés
• Nem teszi lehetővé a tömörített adatból az eredeti
adatok pontos visszaállítását, ám egy „elég jó”
rekonstrukciót igen.
• Általánosan használt formátumai:
– .jpeg
– .jpeg2000
– .gif
Váltottsoros (interlaced)
képmegjelenítési technika
• Lényege, hogy a teljes kép nem egyszerre,
hanem meghatározott részekben kerül
megjelenítésre, de olyan módon (annyira
gyorsan), hogy ez a „trükk” az emberi szem
számára ne legyen érzékelhető.
Pl: hagyományos tévé.
Képszerkesztő programok
• Eltérő képességűek, de a legfontosabb
képszerkesztési feladatokra szinte kivétel nélkül
mindegyik alkalmas.
• Jellemzői:
1. Általában többféle fájltípust képesek kezelni
2. A képek átméretezhetők
3. Különféle képmanipulációk (retusálás, por- és
karceltüntetés,
színarányok
megváltoztatása,
kontraszt növelése, stb) végezhetők el velük.
4. Web-re való előkészítés
5. Tetszőleges formátumba való mentés
Képkezelő programok – fontos
fogalmak
• Rétegek
– A kép különböző elemeinek a szétválasztására szolgálnak
– Rétegekkel még nem rendelkező kép esetén úgy érdemes elképzelni,
hogy újabb (átlátszó celofánra rajzolt) képeket illesztünk a meglévő
képre
• Az eredeti képet háttérrétegnek nevezzük
– A rétegek segítségével úgy módosíthatjuk a kép egyes részeit, hogy
más részek ne változzanak
– Példa: áttetszőség, árnyék, színezés (piros-sárga átmenet)
Maszkok
• Maszkok
– A maszk az eredeti képpel megegyező méretű és
felbontású szürkeárnyalatos kép
– Funkciója az eredeti kép valamely részének elrejtése
– A maszk fekete/fehér része nem fog megjelenni a kész
ábrán, a szürke részek pedig valamennyire átlátszóak
lesznek
– Fontosabb műveletek:
• kijelölés átalakítása maszkká,
• Maszk aktiválása, módosítása, törlése
Szűrők
• Használatukkal speciális hatások alkalmazhatók
a képekre