Transcript „Meghiúsult reformok és forradalom Franciaországban” Száray Miklós: Történelem III. (3. lecke)  A kiváltságosok: ◦ Az egyházi rend (az „első rend”)  Felsőpapság (püspökök, érsekek, egyéb.

„Meghiúsult reformok és
forradalom
Franciaországban”
Száray Miklós: Történelem III. (3. lecke)

A kiváltságosok:
◦ Az egyházi rend (az „első rend”)
 Felsőpapság (püspökök, érsekek, egyéb egyházi
címek birtokosai)
 Alsópapság (lelkipásztorkodó papság, plébánosok)
◦ A nemesség (a „második rend”):
◦ A „kard nemessége”
 Az arisztokrácia (főnemesség, udvari nemesség)
 Közép- és kisnemesek (vidéki birtokosok. Nem
válnak vállalkozókká – „a nemesség kötelez”.)
◦ A „taláros nemesség”
 =közhivatallal járó nemesi cím. Nem örökíthető (de
a hivatallal együtt megvásárolható.)
A francia társadalom rétegei 1.

A polgárság: a „harmadik rend”

Parasztság:

Városok szegény lakossága:
◦ Nagypolgárság: bankok, manufaktúrák (luxusipar, vasipar)
◦ Közép- és kispolgárság (vállalkozások, kisipari műhelyek)
◦ Gazdaságilag erősödik (növekvő vagyon, növekvő gazdasági
befolyás – pl. az állam hitelezői.)
◦ Bérmunkások alkalmazása.
◦ Polgári kézen lévő földbirtokok (grafikon, 19. o.)
◦ A földterület kb. 30%-a a kezükön
◦ Feudális eredetű szolgáltatásokkal tartoznak (pl. útjavítás)
◦ Számos adó terheli őket
◦ Vagyontalanok, bérmunkából élnek
◦ Kiszolgáltatott helyzet, létbizonytalanság
A francia társadalom rétegei 2.

Az államcsőd
◦ Tartós deficit (kiadás>bevétel), ami egyre
nehezebben finanszírozható államkölcsönből
 az amerikai függetlenségi háborúban való
részvétel terhei
 Pazarló udvar
 Kegydíjak (személyre szóló rendszeres állami
juttatás)
◦ Államadósság kamatterhei (tk. 20. o. grafikon)
◦ Calonne reformtervei: földbirtok-alapú,
mindenkire kiterjedő adó – megbukik a
kiváltságosok ellenállásán.
A forradalomhoz vezető okok 1.

A nemesség „forradalma”
◦ XVI. Lajos erélytelen, gyenge uralkodó
◦ 1787: az Előkelők Gyűlése – az első rés az
abszolutizmus bástyáján
◦ a parlamentek követelése: a rendek nagyobb részt
kérnek a hatalomból (forrás: tk. 21. o.)

Az Általános Rendi Gyűlés összehívása:
◦ 1789. május (5.): összeül
◦ A harmadik rend követelései: a másik két rend
képviselőivel együttes ülésezés, fejenkénti szavazás

A harmadik rend „forradalma”:
◦ Június 17: a rendi gyűlés alkotmányozó
nemzetgyűléssé alakul (jún. 20: labdaházi eskü)
A forradalomhoz vezető okok 2.

Forradalmi hangulat

1789. július 14: a Bastille elfoglalása

Új – forradalmi – városi tanács alakul, új polgármestert
választanak
A király ellátogat a párizsi városházára, találkozik a
polgármesterrel, feltűzi az új, háromszínű kokárdát.

◦ Rossz termések miatt a kenyér ára soha nem látott magasságban
◦ Hírek a versailles-i patthelyzetről
◦ Katonai csapatösszevonás a Mars-mezőn – a katonaság is
szimpatizál a forradalmárokkal
◦ Radikális forradalmi propaganda (kiadványok, röplapok, lázító
népszónokok stb.)
◦
◦
◦
◦
A tömeg fegyvert keresve megy oda
Az erődöt néhány veterán katona őrzi
Fegyveres harc lényegében nincs
Utólag nyer szimbolikus jelentést „a zsarnokság bástyájának
lerombolása”.
◦ Az elfoglalás után egy építési vállalkozó bontatja el – már
hamarabb tervezték a lebontását…
A forradalom kitörése – Párizs