Transcript Kelet-es-Kozep-Europa-politikai-tortenete-a-20.-szazadban,-3.

Fordulat Oroszországban
Előadó. Dr.Marinovich Endre
Előzmények
 A háború szülötte (kifáradás, háborús kudarc, áremel



kedés, élelmiszerhiány Petrográdban és Moszkvában;
A maxi – engelsi tanok elterjedése, a világforradalom
eszméje;
Oroszország gyenge gazdasága;
II. Miklós cár egyeduralma (a fegyveres erőkre
támaszkodik);
A bolsevik párt szerepe. Radikális és szembe fordul
minden egyéb szoc.dem. (mensevik) törekvéssel.
1917. február – a polgári
forradalom
 Elégedetlenség a Dumában. Figyelmeztetés ellenére a





harctéren tartózkodó cár február végén feloszlatja.
Tüntetések Petrográdban, ezt a helyőrség támogatja a
Duma Bizottsága létrehozza az Ideiglenes Kormányt.
Párhuzamosan megalakulnak az első szovjetek (kevés
bolsevikkel.)
A cár elindul haza a főhadiszállásról, feltartóztatják, márc.
2-án lemond.
Ettől kezdve Oroszo. demokratikus köztársaság.
Az Ideiglenes Kormány gyenge, 1. sz. parancsával megszünteti a hagyományos katonai fegyelmet (választott biz.ok)
Hol vannak és mit csinálnak a
későbbi főszereplők?
 Lenin Svájcban a, bolsevikok német pénzen. Ápr.3-án



-
lezárt vagonban megérkezik.
Sztálin és Zinovjev márc. végén Oroszo. Távoli részéből
Trockij az USA-ból, belép a bolsevik pártba.
Lenin kiadja áprilisi téziseit
befejezni a háborút,
elkobozni a földbirtokosok földjét és szétosztani (a lakosság többsége katonáskodó muzsik, paraszt)
feloszlatni a rendőrséget, a katonaságot és a
hivatalnoki kart (leváltható és választott emberek)
1917. július - szeptember
 Folyamatos sodródás balra;
 Júliusban sikertelen hatalomátvétel, Lenin Finnország-




ba menekül, Trockijt letartóztatják majd elengedik;
Trockij a petrográdi szovjet elnöke lesz;
Szept.: Bolsevik többség a moszkvai szovjetben;
Okt.25-re összehívják a szovjetek összoroszországi
kongresszusát;
Lenin még mindig Finnországban, onnan üzen: „a hatalmat átvesszük, a többit majd meglátjuk”.
Október 25. (November 7).
 Okt.10.: a KB dönt a felkelés indításáról, a kormányzó
hatalom szétzilálódik;
 Okt.24.: lassan, araszolva Trockij irányításával megszerzik a legfontosabb irányító pontokat, senki nem
akar lőni, este Lenin villamoson megérkezik az
irányító központba (Szmolnij);
 Okt.25.: Téli Palota „ostroma”, az Auróra cirkáló
szerepe, összesen 6 halott, 14.04-kor elfoglalják, a
miniszterek örömmel távoznak;
Bejelentik, hogy megalakították a Népbiztosok
Tanácsát, elnök:Lenin, külügy:Trockij, nemz:Sztálin
Forradalmi intézkedések I.
 Dekrétum a békéről és a földről;
 1918.jan.18. Összeül az Ideigl. Kormány által kiírt
választásokon alapuló alkotmányozó nemzetgyűlés:
(59,6% szoc.dem, 24% bolsevik, 16,4% polg.pártok)
 Bolsevikek szétkergetik. A hatalom átvétele
diktatórikus alapon megtörtént.
 Létrejön a proletárdiktatúra. Cél: a kizsákmányolók
ellenállásának megtörése, a tömegek irányítása a
bolsevik párt (mint élcsapat) vezetésével.
Forradalmi intézkedések II. (a
háború befejezése)
 Bolsevik bejelentés: a háború véget ért, az ellenség fi-
gyelmen kívül hagyja, németek megszállják a
Baltikumot, Ukrajnát, Bjelorusszia egy részét.
 Lenin: területért és egyéb elavult dolgokért nem
háborúzunk.
 1918. márc: a Bresztlikovszki (gyalázatos) béke, hatalmas területi veszteség és sarc (élelmiszer, nyersanyag,
arany), tábornoki, tiszti kar egy része megtagadja,
 De: a bolsevikok megőrizték hatalmukat
Forradalmi intézkedések III.
(rombolás és diktatúra)
 Ellenség keresése és kreálása, osztálygyűlölet;
 Semmiféle törvény nem korlátoz, elveti a





parlamentarizmust, közvetlenül az erőszakra támaszkodik,
a CSEKA (közv. a Népbizt. Tanácsának irányításával)
létrehozása;
Főbe lőni – megfélemlíteni;
Nincs sztrájk csak szabotázs.
Beszolg. kényszer (főként kenyérgabona)a par.-nak.
„Jogfosztottak”: régi uralkodó osztály, munka nélkül
jövedelmet szerzők, papság, kulákok.
Lágerek (koncentrációs táborok) Trockij 1918. júni.
A polgárháború (vörösök és
fehérek)
 Kozákok földszerzési jogának megtagadása (36 éves
korukig katonák, utána 30 hektár föld);
 Csehek és szlovákok elindulnak Vlagyivosztok felé,
majd visszafordulnak;
 Trockij hadügyi népbiztos reguláris hadsereget szervez
(megfélemlített cári tisztek, állandó komisszári felügyelet, háborús tapasztalatokkal rendelkező katonák)
 Vörös győzelem: az ellenség nem volt összehangolt,
nem voltak lényeges politikai vezetői, a szétosztott föld
a parasztság tulajdonában maradt.
Intervenciós küzdelmek.
A lengyel – orosz háború
 „14 állam hadjárata” ezzel szemben 1918 és 1920 között




nem volt összehangolt támadás;
Intervenciósok kontra internacionalisták(alapos
kiképzettséggel rendelkező 250 ezer fő);
Pilsudski lengyel marsall olyan szocialista, aki a „függetlenség megállónál leszállt a szoc. Villamosáról.
Kezdeti lengyel sikerek,majd visszavonulás (Kijev
május 7 – június 12)
Lenin hiedelme a világforradalmat kirobbantó orosz
szikráról és a Varsón át Berlinbe vezető vörös hídról.
A fegyveres küzdelmek vége
 Varsót akarjuk, majd Berlint akarjuk, Tuhacsevszkij a
Visztuláig, de Varsónál megállították az oroszokat.
 Lengyel-orosz béke 1920.okt.12, a határ a Curzon
vonaltól keletre, Lvov(Lemberg) és Vilnius lengyel.
 A kronstadti matrózfelkelés:
1920. végén sztrájkhullám Moszkvában és Petrográdban
(1921. jan.:a munkások kenyér fejadagjának
csökkentése), csatlakoznak a matrózok
A Kronstadtban tartózkodó haditengerészek felkelése,
lázadássá nyilvánítása, majd a megtorlás.