Transcript Az ész kora: a felvilágosodás

Az ész kora: a felvilágosodás
A felvilágosodás a 18. század eszmeáramlatát jelöli a
nyugati filozófiában, illetve világnézeteinek
mozgalmát és a kort amelyben lejátszódott. A
felvilágosodás gondolkodói az értelmet állították a
középpontba, lényege a hagyományos intézmények,
szokások és erkölcsök kritikai megkérdőjelezése. A
mozgalom vezetőinek célja az volt,hogy a világot „az
irracionalitás, a babonák és a zsarnokság hosszú
időszaka után a fejlődés útjára vezessék”. Ez
forradalmi folyamatokat indított el az emberi
értelem, a természet,az Isten, a gazdaság és a
társadalom szemléletében.
Az újkort 1492-től számítjuk.
Mi jellemezte?
(nagy földrajzi felfedezések
gyarmatosítás
gazdasági fejlődés
társadalmi fejlődés (polgárosodás, polgári forradalmak, szabadságharcok)
Milyen változást jelentett a
kereszténység terjedése?
Mit jelentett a humanizmus
eszméje?
• Kiépült a keresztény egyház mint
szervezet.
• Államvallássá lett az európai
országokban.
• Meghatározta az emberek hitét,
erkölcsét, mindennapjait.
• Egyházi iskolák jöttek létre.
• A kultúra és a kor tudománya
mind az egyház szerzeteseinek és
főpapjainak köszönhető.
• Építészet, szobrászat, festészet az
egyház tanításait hirdette.
• A humanizmus szakít az egyházi
témákkal.
• Az embert állítja a középpontba.
• Az emberi bölcsesség, az emberi
test megörökítése visszahozza az
antik (görög-római) témákat.
• Reneszánsz stílusú palotákat
építenek, hatalmas tereket
szobrok, festmények töltik ki.
• Az oktatásban megjelennek a
praktikus tananyagok (hajóépítés,
étítész, orvos, kereskedő).
I. A felvilágosodás
• Az iparból, kereskedelemből, banki üzletekből
meggazdagodott polgárság megerősödött.
• Részt kívánt a politikai hatalomból (forradalom
Hollandia és Anglia – alkotmányos királyság).
• A gazdasági és társadalmi fejlődés kitermelte az új
eszmei mozgalmat, a felvilágosodást.
• John Locke (A természetes egyenlőség) angol,
(François-Marie Arouet =) Voltaire (Candide) és
Jean-Jacques Rousseau (Emil) munkásságával
indult el a felvilágosodás a XVIII. században.
A felvilágosodás jeles alakjai
Adam Smith,Denis Diderot, Immanuel Kant, JeanJacques Rousseau, John Locke, René Descartes,
Thomas Hobbes, Voltaire
II. A természetes egyenlőségről
• Angliában megszűntek a • Jean-Jacques Rousseau:
feudális kiváltságok.
Vissza a természethez!
• Mindenkinek joga volt
Az őskorban nem volt
vállalkozásba fogni
magántulajdon, ami
(bank, manufaktúra).
megosztotta volna az
• John Locke írt a terméembereket.
szetes egyenlőségről
MINDEN EMBER EGYENLŐNEK
SZÜLETIK
társadalmi szerződés
Gondolatai hatottak az amerikai
Függetlenségi nyilatkozatra.
• A felvilágosodás hívei az
egyházat támadták, de a
vallást nem tagadták, ők is
vallásosak voltak zömében.
III. A francia enciklopédia
• Fejlődtek a természettudományok (fizika,
matematika, csillagászat, stb.), de ezek a
tudósok egyben filozófusok és írók is voltak.
• Leírták műveikben a gondolataikat, amelyek
merőben újak voltak – nem hittek a babonákban, szakítottak a konvenciókkal (szokásokkal).
• Az ész, a ráció igazságában hittek.
• A legújabb ismereteket gyűjtötték össze.
A francia Enciklopédia - példák
Angliában: Newton: gravitáció, színképelemzés.
• Franciaországban: Descartes, (dékárt) Diderot,( didró)
D’Alember, (dalamber), Montesquieu ( monteszkijő) stb.
• Gyűjteményes tudománytár, az összes akkori legújabb
ismereteket foglalta magában.
A francia Enciklopédia
• 20 éves munka után
kiadták a francia
Enciklopédiát (= összes
tudományt részletesen
tárgyaló művet)
• D’Alembert és Diderot
szerkesztésében 28
kötet jelent meg.
• Végül 35 kötet lett.
A Nagy Francia Enciklopédia
• 1751-től jelent meg, az utolsó köteteket 1780-ban
adták ki.
• A nagy mű 35 kötet lett, 71 818 cikket és 3 129
illusztrációt tartalmazott. Az első 28 kötetet
Diderot szerkesztésével 1751 és 1772 között
jelentették meg.
• További 5 kötetet más szerkesztők állítottak össze
1777-ben, végül 2 kötet névmutató jelent meg.
• A francia felvilágosodás több ismert alakja
dolgozott a művön, többek között Voltaire,
Rousseau, és Montesquieu.
IV. Franciaország a felvilágosodás
idején
• Nagyhatalom volt.
• Gazdasági fejlődés.
• Fokozódó társadalmi
feszültség.
• A koldus kivételével
mindenki adózott.
• 3 rend:1, papok
2% - a politikai hatalom
2, nemesek
kiváltságosai voltak…
3. rend tagjai 98% - a nép egyszerű fiai
• 1787-1788: éhínség a rossz termés miatt
V. A rendi gyűlés összehívása
• A Bourbonok nem hívták össze 175 éven át a
rendi gyűlést – önkényuralom. (1614-1789)
• A pazarlás, a katonai vereségek, az önkényes
kormányzás elégedetlenséget váltott ki mind a 3
rendből (papság-nemesség, s a 3. rend).
• Államcsőd fenyegetett-adóemeléshez a 3 rend
tagjait 1789 tavaszán XVI. Lajos összehívta
Versailles-ba (verszáj).
• Nem támogatták az adóemelést, a saját sérelmeikkel támadták le a királyt, mire az a rendi gyűlést
feloszlatta.
Köszönöm a figyelmet!
• Házi feladat: Megtanulni a tananyagot,
(Tankönyv. 12-14. oldal és a füzetben a vázlat)
• Írásban válaszolni az összefoglaló kérdésekre
(14. oldal 1-6 kérdés)
• A vázlat alapján elmondani egységenként a
leckét, majd végül együtt az egészet.
• Jó tanulást kívánok mindenkinek!