Transcript A tanárképzési gyakorlatok fajtái, szerepük

TÁMOP 4.1.2-08/1/B
A kompetencia-alapú pedagógusképzés regionális
szervezeti, tartalmi és módszertani fejlesztése
A tanárképzési gyakorlatok fajtái,
szerepük
Pécs, 2011. október 13.
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR
289/2005. (XII. 22.) Kormányrendelet
A tanári szak három elemből áll:
a) a tanári szakképzettség szerinti, – a tantárgypedagógiát, a szakmódszertant is magába
foglaló – szakterületi ismeretekből,
b) a tanári képesítés pedagógiai,
pszichológiai elméleti és gyakorlati
ismereteiből,
c) a közoktatási intézményben, felnőttképző
intézményben szervezett, összefüggő
szakmai gyakorlatból.
A c) pont szerinti összefüggő szakmai gyakorlat csak az a)-b)
pontban meghatározott elemek tanulmányi követelményeinek
eredményes teljesítését követően kezdhető meg.

A létszám nehezen tervezhető.
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR,
SZABÁLYZATOK
15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 4. sz.
melléklet = KKK
A PTE Tanulmányi és
Vizsgaszabályzatának 11. számú, a
tanári mesterképzésre vonatkozó
melléklete
Hallgatói útmutatók
Szakmai gyakorlatról
Tanári szakdolgozatról
Tanári záróvizsgáról
http://mesterkepzes.pte.hu/menu/44
A szakmai gyakorlat célja
A szakképzettséghez kapcsolódó
gyakorlati ismeretek megszerzése.
(Tanórára való felkészülés, óratervezés,
óravezetés, tanári szerepkörök, pedagógiai
mérések és kísérletek stb.)
A munkahely világával való
ismerkedés. (Iskolai élet, iskolavezetés,
szülőkkel való kommunikáció stb.)
Olyan szakmai tudás megszerzése, mely
végzett pedagógusként is hatékonyan
felhasználható a tanítási és tanulási, illetve
nevelési folyamatok értékelésében,
fejlesztésében és kutatásában.
A szakmai gyakorlat
Építkezési folyamat
A képzés során az egymást
követő félévek egyre
komplexebb, egymásra épülő
szakmai gyakorlati feladatokat
tartalmaznak.
A szakmai gyakorlat
előírt formái, fajtái
•
Általános (pedagógiai)
•
Csoportos (tanítási)
•
Egyéni (összefüggő szakmai)
ÁLTALÁNOS (PEDAGÓGIAI)
GYAKORLAT
Az alábbi három pedagógiaipszichológiai tantárggyal képez
szerves egységet:
• pedagógiai pszichológia,
• nevelés és iskola,
• tanulás és tanítás.
A fenti három tantárgyhoz
kapcsolt általános (pedagógiai)
gyakorlat folyamatterve
•
Az iskolai gyakorlat előkészítése az
egyetemi szemináriumon (2 óra).
•
Az iskolai gyakorlat (10 óra).
•
Az iskolai gyakorlat értékelése,
reflektív, önreflektív elemzése az
egyetemi szemináriumon (3 óra).
ÖSSZEHASONLÍTÁS
CSOPORTOS
EGYÉNI
TANÍTÁSI
(ÖSSZEFÜGGŐ
GYAKORLAT
SZAKMAI)
GYAKORLAT
Helyszíne
Csoportos
Egyéni
Gyakorlóiskola
Partneriskola
Gyakorlóiskola
Engedéllyel külső
iskola is lehet
Közoktatási GyakorlatGyakorlatsegítője
vezető tanár
vezető mentor
(szakvezető)
pusztán a
Célja
Az adott tanári „….nem
szaktárgy tanításának
szakképzettség- további gyakorlása,
hanem az iskola és
hez tartozó
benne a tanár komplex
tantárgy
oktatási-nevelési
feladatrendszerének
tanításával
elsajátítása”1
kapcsolatos
Ajánlás a tanári mesterszak
összefüggő szakmai gyakorlati
tevékenységek
félévének tartalmára (OKM Bp. 2009.
szeptember 30. 2. o.)
elsajátítása
1
Időtartam
Csoportos
Egyéni
Szakképzettségenként 60 óra
Közoktatási
intézményben
töltendő ideje
minimum 12
hét
Tevékeny- Hospitálás,
ségek
óramegbeszélések, a
gyakorlatvezető
tanár által tartott órák
részfeladataiban való A 13 – 20. dián.
közreműködés
Legalább 15
önállóan megtartott
óra
Partneriskola,
gyakorlatvezető mentor
Partneriskola az a közoktatási intézmény,
mellyel a Dél-dunántúli Regionális
Pedagógusképzési Szolgáltató és
Kutatóközpont együttműködési megállapodást
köt/kötött.
Gyakorlatvezető mentor: az egyéni
(összefüggő) szakmai gyakorlat valamennyi
iskolai tevékenységének gondozója.
Támogatja, segíti a hallgatót az egyéni
fejlődési terv szakmai megvalósításában.
Az egyéni (összefüggő szakmai)
gyakorlat során elvégzendő
feladatok, tevékenységek
• A kísérő szemináriumok feladatait és
teljesítési feltételeit a szemináriumokat
vezető oktatók határozzák meg.
• Az oktatási intézményekben elvégzendő
feladatokat, valamint azt, hogy az alábbi
csoportokba tartozó tevékenységek közül a
tanárjelöltnek mit és hány órában kell
teljesítenie – a tanárjelölt egyéni
kompetenciafejlesztési terve és
tevékenységi hálója alapján – a
gyakorlatvezető mentor határozza meg.
Az egyéni (összefüggő szakmai)
gyakorlat során elvégzendő
feladatok, tevékenységek
I.
II.
III.
IV.
V.
Szaktárgy tanításával kapcsolatos
tevékenységek
Szaktárgy tanításán kívüli oktatási,
nevelési tevékenységek
Az iskola, mint szervezet és
támogató rendszereinek
megismerése
Kísérő szemináriumok
Portfóliókészítés
Szaktárgy tanításával
kapcsolatos tevékenységek
• Tanítás
Szakképzettségenként heti 2-3
(maximum 6) óra.
• Hospitálás a mentor óráin és más
szakórákon.
• Felkészülés az órákra, az órákat
követő önelemzés-önértékelés és
gyakorlatvezető mentori
megbeszélés.
Szaktárgy tanításával
kapcsolatos tevékenységek
• Tanítási órán kívüli, de a szaktárgy
tanításához szorosan kapcsolódó
iskolai feladatok ellátása.
(Tehetséggondozás, felzárkóztatás; szakköri jellegű, ill.
fakultatív foglalkozások hospitálása és levezetése;
sajátos nevelési igényű tanulókkal, hátrányos helyzetű
tanulókkal való bánásmód megismerése; egyéni
foglalkozáson, projektmunkában való részvétel, a
művészeti tanárképzésben kották gyűjtése, darabok
kiválasztása stb.)
• A szaktárgy oktatását segítő
pedagógiai tevékenységek,
szolgáltatások megismerése és
végzése. (Ellenőrző feladatsorok összeállítása,
tanulási segédletek, szemléltető anyagok készítése,
összegyűjtése, szaktárgyi versenyek szervezésében való
aktív részvétel stb.)
Szaktárgy tanításán kívüli oktatási,
nevelési tevékenységek
• Hospitálás nem szaktárgyi órákon.
• Osztályfőnöki jellegű tevékenységek.
• Iskolai rendezvényeken való részvétel,
illetve közreműködés azok
szervezésében, lebonyolításában.
• Egy-egy tanuló életútjának, családi
hátterének, iskolai pályájának mélyebb
megismerése.
Szaktárgy tanításán kívüli
oktatási, nevelési tevékenységek
• Mérés, értékelés, minőségbiztosítás a
gyakorlatban (országos
kompetenciamérés, belső mérések,
vizsgarendszer).
• Az ifjúságvédelem, drogprevenció,
mentálhigiéné, iskolai agresszió,
konfliktuskezelés helyi gyakorlatának
megismerése, segítése.
• Sajátos nevelési igényű, hátrányos
helyzetű tanulókkal, kisebbségi
csoportokkal való bánásmód
megismerése, a segítő attitűd, az
empátia, tolerancia, előítéletek helyzetei
stb.
Az iskola, mint szervezet és
támogató rendszereinek
megismerése
• Törvényi, rendeleti háttér, a
fenntartói irányítás és az intézményi
belső szabályozás dokumentumai
• Az iskola szervezeti felépítése,
működési rendje. (SZMSZ,
házirend, munkaterv stb.)
• Az iskola pedagógiai programja, a
munkaközösségi munkatervek,
továbbképzési program stb.
Az iskola, mint szervezet és
támogató rendszereinek
megismerése
• Minőségirányítási rendszer
• Az iskola, a család és a helyi
közösségek kapcsolata, az
együttműködés formái (iskolaszék,
szülői munkaközösség stb.)
• Támogató, segítő rendszerek,
szakmák megismerése (nevelési
tanácsadó, fejlesztő pedagógus,
iskolapszichológus, helyi és
regionális szakmai szervezetek stb.)
Az egyéni (összefüggő szakmai)
gyakorlat minősítése
Feladat
a) az intézmény valamennyi
tevékenységterületéhez
kapcsolódó hospitálás, annak
dokumentálása, elemzése
Értékelő
gyakorlatvezető mentor
b) az első szakképzettséghez gyakorlatvezető mentor
kapcsolt
tanítási/tanulássegítési
c) a második
szakképzettséghez kapcsolt
tanítási/tanulássegítési
gyakorlatvezető mentor
d) tanítási órán kívüli
gyakorlatvezető mentor
e) kísérő szemináriumok
kísérő szemináriumok
oktatói
TANÁRI SZAKDOLGOZAT
Két összetevője:
•
•
Szakdolgozati portfólió
Szakdolgozati tanulmány
Szakdolgozati portfólió
A hallgató kompetenciáit bemutató,
illusztráló dokumentum, amely tükrözi
az egyéni kompetencia-fejlesztési terv
alapján kialakuló, személyenként
változó szakmai különbségeket, és
amelynek megvédése a tanári
záróvizsga része.
Az iskolai gyakorlatok, valamint a kísérő
szemináriumok tapasztalatainak a
rendszeres összegzése.
Szakdolgozati tanulmány
Előbbi tapasztalatoknak
vagy a szaktárgy egy részterülete
tanításának
valamely szakpedagógiai, illetve általános
neveléstudományi szempont szerinti,
tudományos alaposságú bemutatása,
elemzése, értékelése vagy a tanításhoz
szükséges segédlet készítése.
TANÁRI ZÁRÓVIZSGA
Részérdemjegy
Értékelő
a) tanári szakdolgozat
érdemjegye
témavezető és az
opponens
b) a tanári szakdolgozat (a
portfólió és a tanulmány)
bemutatására és védésére
kapott érdemjegy
záróvizsga-bizottság
c) a tanári záróvizsga
komplex szóbeli
vizsgarészére adott
érdemjegy
záróvizsga-bizottság
d) csoportos (tanítási)
gyakorlat(ok) érdemjegye
gyakorlatvezető tanár
e) egyéni (összefüggő
szakmai) gyakorlat
érdemjegye
gyakorlatvezető mentor és
a gyakorlatvezető oktatók
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Lengvárszky Attila
oktatási igazgató