Transcript Érdekek és értékek: a közelmúlt pedagógusképzés

az MTA Pedagógiai Tudományos
Bizottsága
Pedagógusképzési Albizottsága
2014. január 30.
Sáska Géza
[email protected]
Brezsnyánszky Lászlónak,
Gáspár Mihálynak és
Pukánszky Bélának,
Rádli Katalinnak.
Külön köszönöm Faragó Magdinak az értékes
javaslatait.
Kizárólag a közismereti tárgyakat érintő, két szakos tanárok
képzési rendszerének főbb változásait mutatjuk be, mint
a „főiskolai” és az „egyetemi-diszciplináris” értékrend
képviselőinek konfliktusát a kreditek változásában.*
három időszakasz összehasonlításában:
1.
Bologna előtti időszak: 111/1997. a tanári képesítés
követelményeiről és a 77/2002 Korm. Rendelet
kreditrendszerű képzéshez illeszkedő kiegészítéséről,
2.
Bologna- reform,
3.
poszt-Bologna reform.
*Az alacsonyabb kreditértékkel számolva, értéktartomány esetben.
A „jó” tanárképzés mibenlétét „ a főiskolai” és
az
„egyetemi” érdekkör számos területen
folyamatosan ütközik,
 Az elérő kultúra,
 És egzisztenciális okokból.
A közdelem tétje:
 A korlátos időkeretből minél nagyobb
hányadot kell megszerezni.
.
Az állandó küzdelem állását mindig
jogszabályok rögzítik és mutatják.
Az nyer, amelyik több kreditet szerez a korábbi
helyzethez képest
Tehát:
Nem:
 a „jó” és a „rossz”,
 a „haladás” és a jövőt veszélyeztető
„konzervatív/retrográd,
 a diákok érdekeit és az oktatók érdekeinek a
küzdelme.
Hanem:
Két egyen ragú, de egymással ellentétes, kultúrájú
és érdekű csoport küzdelméről esik szó.
Legalább 200 éve meglévő iskolarendszer szervezeti
különbsége

A népiskolai képzés, a tömegoktatás
szempontjait , értékeit a tanítóképző (főiskolák)
képviselik , [pedagógiai- pszichológiai
értékrend].

A felsőfokú továbbtanulásra felkészítő
gimnáziumok értékeit az egyetemi szintű
képzést folytatók reprezentálják [diszciplináris
értékrend].
Kezdetben fizikai értelemben is elkülönült e
két terület.
Ha érintkeznek, konfliktusok keletkeznek
1.
2.


A polgári iskolai tanárképzés és tanítóképzés
között a XX. század első felében. (nem esik erről
szó a későbbiekben)
Az általános iskola létrejöttével 1945-ben a felső
tagozaton kiszorították a gimnáziumi
értékrendet. A főiskolai képzésben részesült
tanítói értékend képviselői foglalták el e teretterületet.
A középfokú oktatás expanziója
következtében tömegesen jelennek meg a
főiskolai értékrendet követő új fajta
gimnáziumok.
 Egy ponton a hagyományos gimnáziumok
és az értékrendjük kisebbségbe szorul.
Következmény: párhozamosan működik
 Kétfajta tanárképzési kultúra a középfokú
oktatás iskoláiban.
 A két, egymást kizáró értékrend őreként az
egyetem és a főiskola.

Különböznek:
1.
Pedagógiai kultúrájukban, a világról alkotott
képükben.
2.
Társadalmi-gazdasági státusuk tekintetében.
(Nem, származás, jövedelem, házastárs
kiválasztása sat.)
3.
A tanárképzést adó intézményük jellegében.
 A képzés hossza és a PP aránya tekintetében
 Az oktatók formális tudományos
elismertségében, sat.
A főiskolai tanár/tanítói képzés
Az egyetemi közismereti tanárképzés
A gyermek ismerete és fejlesztése
fontosabb, mint a tudományos
diszciplína szempontja.
A diszciplína fontosabb, mint a
gyermek ismerete és fejlesztésének
szempontjai.
Alapvető a természeti és társadalmi
világ megismertetése,
megszerettetése,
tájékozódás képessége fejlesztése
A tudományos tények és logika
ismerete, használata az elsődleges.
A műveltség szerkezete flexibilis és
ezért kontúrtalan ,
a szervező elv és az elemek könnyen
változtatható.
A diszciplináris tudás szerkezete
merev, kontúros.
A képzés megszakítása a műveltség
elvesztését jelenti.
Gyakorlatias, módszertan orientált.
Mérsékelten gyakorlat, és
módszertan orientált.
Nem szívesen buktat, de szívesen
fegyelmez.
Nem fegyelmez, de szívesen
eltanácsol, buktat.
A főiskolai tanár/tanítói képzésben:
a pszichológia és a pedagógia területéről,
(szak képzésből csak a tantárgy
pedagógia)
Az egyetemi tanárképzésben:
a különböző diszciplínák reprezentánsai.
(pszichológia, mind diszciplína igen, azonban a
pedagógia elemeként már nem:
(A felsőoktatás pedagógiáját-módszertanát
mereven visszautasítják.)
Alacsonyabb helyzetűnek/presztízsűnek
tekintik:
Az általános iskolai, főiskolai végzettségű
tanárt, és képzőhelyét, tudását, kultúráját,
iskoláját ,
mint
a Gimnáziumi(középiskolai), egyetemi
végzettségűt és képzőhelyét, az (elit)
gimnáziumokat) és a műveltségének
fajtáját.
A főiskola és az egyetem legyen egyenrangú,
mert
 Mindkét szintnek a tanárképzéshez van
pedagógiája és pszichológiája, amely az 5-13.
évfolyamok lényegében azonos.
 A közoktatásban a tanítói [általános iskolai]
értékrendet követő iskolák többségben
vannak.
 A tanárképzés alávetettsége a szakmai
igazságtalansághoz vezet, amelyhez a
resentiment is tapad.
1.
2.
3.
A szakok között: tanárképzésre és a
diszciplináris képzésre fordítható időmennyiség
aránya.
A képzési szakaszok (évfolyamok) között a
képzési idő elosztása.
 a képzés végén lévő időkeret megszerzése
különösen értékes, mert a képzésjellegét a
felhasználás módja sugallja.
Az évfolyam bővítése: rendelkezésre álló képzési
idő meghosszabbítása és elfoglalása.
1.
2.
3.
Hierarchia megszüntetése/növelése,
Területfoglalás, az adott időmennyiség
keretei között, kreditben számolva
Az expanziós területnövelésből minél
nagyobb hányad birtoklása.
Az állandó küzdelem eredményét
jogszabályok rögzítik és mutatják.
A pedagógia-pszichológia képzés területén szűnt
meg a főiskola és egyetem közötti hierarchikus
különbség a 111/1997. (VI. 27.) Korm. a tanári
képesítés követelményeiről szóló rendelettel.
Feltehető: a tanárképzésben az egyetemi és főiskolai
szintű pedagógia és pszichológia felfogás között
a különbség könnyen áthidalható.
Azaz: az egyetemi és a főiskolai PP tanárképzési
felfogás egylényegű. (A főiskolai pp kultúra
valamikor felváltotta az egyetemit.)
1.
2.
3.
Felosztja a képzést és a rendelkezésre álló időt a
szak, és a pedagógia-pszichológia területe
között.
Tagolják a pedagógia-pszichológia területét és
időterjedelmét:
 Pedagógiai és pszichológiai általános elméleti
és gyakorlati ismeretekre, képességek
megszerzésére irányuló képzésre,
 Szakmódszertanra (tantárgy-pedagógiára).
 Iskolai gyakorlatokra.
A PP területét tovább bontják.
1.
2.
3.
4.
A képzés osztott.
A diszciplináris képzés és a pedagógia és
pszichológia területe élesen elkülönül
egymástól.
A főiskola és az egyetem között a hierarchikus
különbséget a szakterületi képzésre fordított idő
többlete mutatja (egy év, 90 kredit).
Az főiskolai és az egyetemi képzésben
pedagógia és a pszichológia modul azonos,
éppen ezért
 A főiskolai képzésben nagyobb a pedagógiai és
pszichológia súlya 20,8%,
 az egyetemié 15.6 %-ponttal kevesebb.
77/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet 2. számú melléklete bölcsész szakcsoport 1.
és 2 pontja a tanári képesítés képesítési követelményeinek kreditrendszeréről
Közismereti tanár szakokon szakpárban folyó képzés esetén
időtartam
szakterületi,
szaktudományos tudás
pedagógiai,
pszichológiai elmélet és
gyakorlat (23 k)
szakmódszertani
és
tantárgy-pedagógia
szakonként (7k)
összefüggő, egyéni
iskolai gyakorlat (10 k)
kredit, összesen
pedagógiai,
pszichológiai képzés
kreditjeinek aránya
Általános iskolai kétszakos tanári
szakképzettség (Főiskola)
Középiskolai kétszakos tanári
szakképzettség
(Egyetem)
8 félév
2x95= 190
10 félév
2x140=280
50
240
20.8%
330
15,2%
A felsőoktatás rendszerének radikális
átalakításának kényszere a képzési terület új
szerkezetét és időarányainak (kredit-hányad)
kialakítását teszi lehetővé.
Felidézve a korábbiakat:
Az a szakmai csoport az erősebb, amelyik
érdekeit államigazgatási dimenzióba tudja
helyezni , jogszabályban megjeleníteni.
A kettős oklevelet nyújtó tanár szakokra
vonatkozó források:
 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról,


289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet a
felsőoktatási alap- és mesterképzésről,
valamint a szakindítás eljárási rendjéről.
15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és
mesterképzési szakok képzési és kimeneti
követelményeiről, 4. számú melléklet Tanári
Mesterképzési Szak






Az általános és a középiskolai tanárképzés egységes
és nem hierarchikus, de osztott és ciklusos.
Az alapképzés diszciplína a túlsúlyos (93,3%).
Az Ma szinten a pedagógia-pszichológia a
meghatározó 56%.
Az alap (Ba) szinten új a tanári képzést megalapozó
10 kreditnyi képzés, a diszciplína időkeretének a
terhére jön létre.
Ma szinten a tantárgy-pedagógia és a
szakmódszertan tantárgyanként 7-7, (azaz 14)
kredit a szakterületi tudás időkeretének a terhére
helyezik el.
Az iskolai gyakorlat 1 félévvel (30 kredittel)
hosszabb lett a képzési rendszer (3+2+0,5 év),
Tanári felkészítést
megalapozó,
pályaorientáció és
ideje
Szaktudományos
tudás**
Összefüggő, egyéni
iskolai gyakorlat és
ideje
Ped. Pszich. elmélet
és gyakorlat
Szakmódszertani és
tantárgy-pedagógia
Kredit, összesen
Ped. Pszich.
kreditjeinek aránya
Alapképzési szint
(Ba)
Ma szint
kétszakos tanári
szakképzettség**
Összesen
10 (2 félév)
---
10 (2 félév)
170
66
236
---
----180
6,7%
30 (1 félév)
30
40
14
40
14
150
56,0%
330
28,5%
* Bölcsész szakcsoport
**BA szinten a 10 kredit pályaorientáció beszámításával, az Ma szinten a tantárgypedagógia + szakmódszertan 14 kreditjével csökkentve
A Bologna előtti 2002-es és a 2005-2006 állapot
összehasonlítása
Kérdés:
Melyik terület veszett vagy nyert időt
(kreditet)és hol?




A középiskolai tanárképzés helyzete kredit-tömeget
tekintve változatlanul 330 kredit.
Az egyetemi szintű szakterületi képzés veszített 44
kreditet,
20-at az összefüggő iskolai gyakorlatból, 10 már
volt,
14-et a szakmódszertan, tantárgy pedagógia miatt,
10-et a tanári felkészítést megalapozó tantárgyak
miatt.
A főiskolai képzés összességében nyert 70 kreditet.
A főiskolai szakterületi képzés nyert 46 kreditet.
Bolognai reform előtti
Bolognai
állapot
reform
kreditekben
kreditekben
Általános
Középiskolai
Alapképzés
iskolai tanári
tanári
(Ba)
szakképzettsé szakképzettsé és Ma képzés
g (Főiskola)
g
együtt
(Egyetem)
időtartam
szakterületi,
szaktudományos tudás
kredit,
összesen
Ped. Pszich.
kreditjeinek
aránya
Egyenleg
kredit-különbségben
Ált. iskolai
Szakképzettségre vetítve
Középiskolai
szakképzettségre vetítve
8 félév
10 félév
11 félév
+3 félév
+1 félév
190
280
236
+46
-44
50
50
94
+44
+44
240
330
330
+90
0
20.8%
15,2%
28,5%
+ 7,7%
+13,3%
A korábbi kétszakos egyetemi képzésre nincs elegendő
idő,
 ezért van egyetemi jellegű major szak, kb. 140
kredittel és főiskolai minor kb. 96 kredittel.
 Hivatalosan: első, és második tanárszak.
Megjegyzés: MAB kötelezően létrehozandó
tanárképzési bizottsága részben e sérelem okozta
ellenállás kivédésére hozhatták létre.
Ez a terület 44 kreditet nyert.
10 kreditet az alapképzésben a pályaorientáció
bevezetésével.
14 kreditet a szakmódszertan diszciplína
terhére történő elszámolásából.
20 kreditet a féléves iskolai gyakorlatból, amely
az egyetemi képzés terhére hosszabbodott
meg a tanárképzés.
A legtöbbet nyert kredit tömegben:
1. a főiskolai szint az expanzióval
 a szaktudományos,
 a pedagógia és pszichológia területén.
(Egzisztenciális és kulturális győzelem)
2. Az egyetemi tanárképzésben pedagógia és
pszichológia területe.
(Gyengült a egyetem tudományos jellege .)
A Bologna reform okozta sebekre a gyógyírt a 2010
választások után került gyógyír, amelyet, rögzít:
 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
szóló törvény
 283/2012. (X. 4.) Korm. Rendelet a tanárképzés
rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a
tanárszakok jegyzékéről
 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet A tanári
felkészítés közös követelményeiről és az egyes
tanárszakok képzési és kimeneti
követelményeiről






Visszaáll az osztatlan képzés rendje.
Visszaállítják a korábbi hierarchiát,
A főiskolai jellegű képzésben a Bologna reformhoz
képest erősödik a pp jellege, az egyetemin némileg
csökken.
Az iskolai gyakorlat idejét megduplázzák, a képzési
idő további fél évvel növekszik.
A tantárgy pedagógia kikerül a szak időkeretéből .
 A MAB hatáskörébe utalják a tanárképzési
bizottság felállítását.
Megszűnik a pályaorientáció, helyébe(?) az
alkalmasság vizsgálata kerül.
A 83/2012. (X. 4.)a tanárképzés rendszeréről, a
szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről
szerint kormány rendelet visszatér a 111/1997 sz.
korm. rend. logikájához, de nem ment hátrább!
3. § (1) A tanári szakképzettség elemei:
a) a tanárszak szerinti szakterületi … tudás, valamint
b) a tanári munkához szükséges
 ba) pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati,
 bb) szakmódszertani … tantárgy-pedagógiai …, és
 bc) a képzéssel párhuzamosan megszerzett pedagógiai,
pszichológiai és tanítási gyakorlat, továbbá
c) … egyéni iskolai gyakorlat.
*
Bolognai
reform
kreditekben
Alapképzés (Ba)
és a Ma képzés
együtt
Időtartam
Szakterületi
tudás
A
Ped.
Pszich.
kreditje*
kredit,
összesen
Ped. ,pszich.
aránya
11 félév
236
Bologna után
2012
Általános iskolai
tanári szakképzettség
Közép-iskolai
tanári
szakképzettség
10 félév 12 félév
200
260
Egyenleg
Általános iskolai
tanári szakképzettség
Közép-iskolai
tanári
szakképzettség
-1
+1
- 36
+ 24
94
100
100
+6
+6
330
300
360
-30
+30
28,5
33.3%
27,7%
+4,8
*pedagógiai, pszichológiai elmélet és gyakorlat , szakmódszertani és
tantárgy-pedagógia , összefüggő, egyéni iskolai gyakorlat és a Bologna
reformban a pályaorientáció kreditje
-0,8





A diszciplináris szféra a Bolognai reformban
elszenvedett 44 kreditnyi veszteségéből 24-et
visszakap.
A pedagógia, pszichológia a főiskolai és egyetemi
szinten 6-6 kreditet nyer (a gyakorlattal együtt).
Az egyetemi és a főiskolai szakos képzés rendje
visszaállításával megszűnik a major/minor rendszer.
A pp aránya (a gyakorlati képzés megnövelésével) a
főiskolai szinten 4,8, százalékponttal nő.
Az egyetemi szintű képzés nyer 30 kreditet, 1 félévet
a gyakorlati képzéssel.

A főiskolai képzés veszít 1 félévet, 30 kreditet.

A szakterületi képzésből 36 kreditet.
Az 1997-es és a 2012 reform összevetése
Azaz:
A Bologna reform korrekciójának az eredménye,
Másképpen: a Bologna reform hatása.
Bologna előtt
2002
Bologna után
2012
Egyenleg
Általános
iskolai tanári
szakképzettség
Közép-iskolai
tanári
szakképzettség
Általános
iskolai tanári
szakképzettség
Közép-iskolai
tanári
szakképzettség
Általános
iskolai tanári
szakképzettség
Közép-iskolai
tanári
szakképzettség
időtartam
8 félév
10 félév
10 félév
12 félév
+2
+2
Szakterületi tudás
összefüggő
egyéni
iskolai
gyakorlat
111.1997
r.
kkk
felosztása
szerint
kredit,
összesen
Ebből a 10
kreditet
meghaladó
gyak. nélkül
190
200
260
+10
-20
Ped. pszich.
aránya
280
10
10
50
(2 félév)
50
(2 félév)
+40
+40
40
40
50
50
+10
+10
240
330
300
360
+60
+30
240
330
250
310
+10
-20
26.35
15.15
33.3%
27,7%
+7% p
+12,6%p




Az iskolai-gyakorlat orientáltság képviselői.
Az egyetemi és a főiskolai szakos képzés rendje
visszaáll.
 Megszűnik a major/minor rendszer.
A főiskolai két szakos képzés terjedelme 10
kredittel bővül 1997-hez képest.
Az egyetemi képzés a Bolognai reformban
elszenvedett 44 kreditnyi veszteségéből 24-et
visszakap, 20-t veszít.


A középiskolai tanárképzésre fordítható
időkeretben 12.6, az általános iskolaiéban 7
%-ponttal nőtt a pedagógia és a pszichológia
hányada, főként az iskolai gyakorlat miatt, de
 A Pedagógia és Pszichológia területe is
kap még10 kredit pontot az összefüggő
iskolai gyakorlat időkeretéből.
A középiskolai tanárképzésben a diszciplína
területéről elvett 20 kredit a pedagógiaipszichológiai felhasználásra került.



Noha az egyetemi diszciplináris szféra 20
kreditet veszítet, de visszaszerezheti, ha a
főiskolai szakképzést folytató intézményét az
egyetemivel összevonja.
Ebben az esetben egyetemi jellegű
diszciplináris képzésben lesz részük a leendő
általános iskolai tanároknak.
De veszítenek azok a főiskolák, ahol nincs
egyetem.


A hierarchia elutasítói, a
főiskolai/tanítóképző érdekeit képviselő
csoport, mert
megmarad a főiskolai és az egyetemi
értékrend kettőssége.
Akik, a tanárképzés jelleg adó elemének
pedagógiát- és a pszichológiát tekintik.
 Az utolsó öt félévében 56,0%-ról,
megközelítőleg 30%-ra csökken a pp a
poszt-Bologna rendszerű képzésben .


A gyakorlat orientált kétszakos tanárképzési
modellben,
az elméleti pedagógiai és pszichológiai
képzés aránya romlott, különösen a
pszichológiáé.




A tanárképzés expanziója a gyakorlati képzés
idejének bővítésével.
Némileg közeledett egymáshoz a főiskolai és
egyetemi képzés kultúrája, azáltal, hogy az
egyetemen növekedett a pp aránya, és csökkent a
szakos elem, a főiskolákon mindkettő
növekedett.
A két, egymást kizáró és egyenrangú diszciplína
és pedagógia-pszichológia értékrendet képviselő
csoport intézményes elkülönítése az általános
iskolai és középiskolai képzés mentén.
A pedagógiai gyakorlat tovább erősödött.
A restaurációval életre keltették a régi
feszültségeket is:
 Az általános iskolai és a gimnáziumi tanárképzés
szakos eleme diszciplináris logikájú.
 a pedagógiai-pszichológiai képzés főiskolai,
tanítóképzős értékrendet követ.
Kódolt e két kultúra bizonytalan kimenetű
ütközése várható.
Továbbá:
a pszichológia és a pedagógia között támadt új
feszültség oldása a gyakorlati képzés rovására
történhet.
Köszönöm figyelmüket!