Transcript Mentorképzés - munkakonferencia anyaga

Pedagógusképzést segítő
szolgáltató és kutatóhálózatok
kialakítása
Mentorképzési program
Szabóné Bárdos Csilla
PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola
[email protected]
TÁMOP 4.1.2-08/1/B/02. témacsoport
A tanárképzés szerkezeti és
tartalmi megváltozása
• tanári szakképzettség ciklusokra bontott, osztott
képzésben, tanári mesterszakon szerezhető meg;
• A 289/2005. (XII.22.) Kormányrendelet szerint a
tanári szak három elemből áll:
– a tanári szakképzettség szerinti szakterületi ismeretek;
– a tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai elméleti és
gyakorlati ismeretei;
– a közoktatási intézményben, felnőttképző intézményben
szervezett, összefüggő szakmai gyakorlat;
Szakmai gyakorlat formái I.
Általános (pedagógiai) gyakorlat
• A gyakorlat ütemezését a vonatkozó
tantervek rögzítik
• A gyakorlat helye: gyakorlóiskolák, vagy
partneriskolák
Csoportos (tanítási) gyakorlat
• Szakképzettségenként 60 óra,
szakképzettségenként eltérő iskolatípus
• Helye: gyakorlatvezető tanár irányításával a
gyakorlóiskola, vagy partneriskola
Szakmai gyakorlat formái II.
Egyéni (összefüggő szakmai) gyakorlat
• A képzés utolsó félévében folytatott szakmai
gyakorlat:
– hospitálás;
– szakképzettségenként heti 2-3 óra (maximum heti 6 óra)
tanítás, foglalkozás;
– tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátása, adatgyűjtés;
– tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálása;
• Megbízott gyakorlatvezető mentor folyamatos
irányítása mellett végzett gyakorlat
• Helye: a közoktatási intézmény, felnőttképző
intézmény
• Kísérő szemináriumok
Szakmai gyakorlat célja:
• a szakképzettséghez kapcsolódó
gyakorlati ismeretek megszerzése;
• a munkahely világával való ismerkedés;
• szakmai tudás megszerzése;
A tanítási gyakorlatot segítők
• Gyakorlatvezető tanár
• Gyakorlatvezető oktató (kísérő szeminárium
gyakorlatvezető oktatója)
• Gyakorlatvezető mentor:
– az egyéni szakmai gyakorlat során támogatja, segíti a hallgatót
az egyéni fejlődési terv szakmai megvalósításában
– segíti a hallgatót az egyes tevékenységek teljesítését bemutató
dokumentumok fajtáinak és kritériumainak meghatározásában
– nyomon követi és segíti a portfólió készítését
– a fokozatos önállóság biztosításával látogatja a hallgató óráit
– segíti, irányítja a tanításon kívüli tevékenységek
megszervezését, igazolja teljesítésüket
Projekt célja:
• A pedagógusképző intézmények képzésétől
formailag független, mentortanár képzési
program
– kidolgozása,
– próbaindítása,
– akkreditáltatása.
• A mentorkiválasztás módszertanának, a
képzés minőségbiztosításának kidolgozása.
Témacsoportok:
• Mentorok felkészítésének módszertana
(képzési tematika és tanulási segédlet
kidolgozása)
• Mentorok kiválasztásának módszertana
(folyamatszabályozás)
• Minőségbiztosítás
A mentortanár
• Támogatja és segíti a pályakezdő pedagógus
szakmai szocializációját;
• Munkáját a pedagógusi kompetenciák és a
kompetenciafejlesztő módszertani kultúra
magas szintű és tudatos alkalmazása jellemzi;
• Képes a pedagógusképzés követelményeiben
megkívánt attitűdök alakításának és a szakmai
képességek fejlesztésének segítésére;
• Ismeri az erre irányuló módszereket, különös
tekintettel a tanári önreflexivitásra;
Mentorképzés célja
• A tanári-mentori nézetrendszer feltárása, az előzetes tudás
összegyűjtése;
• A tanári MA képzés szerkezetének és dokumentumainak
megismerése, értelmezése;
• A mentortanár és mentorintézmény helyének értelmezése
a képzésben;
• A mentortanár pedagógiai, pszichológiai és módszertani
tudásának megújítása, bővítése;
• Segítő, tanácsadói kompetenciáinak (szemlélet, tudás,
attitűd) megerősítése;
• A mentortanár képes legyen mintát és segítséget adni a
pedagógiai szituációk és folyamatok tervezésében,
megvalósításában, elemző értékelésében, a pedagógiai
problémák, illetve konfliktushelyzetek kezelésében;
A tervezett mentorképzés
folyamata
Bemenet:
Jelentkezés,
feltételek
Kérdőíves attitűd
és kompetenciavizsgálat
20 óra
általános
40 óra általános tartalmú
képzés
20 óra
speciális
mérnöktanári
Kimenet: attitűd és kompetenciavizsgálat
Minőségbiztosítás, értékelés (kurzus, teljesítés)
MENTORTANÁR
20 óra
inkluzív
pedagógia
A mentorképzés szempontjából
meghatározó ismeretkörök
•
A pedagóguspálya, a pedagógusképzés követelményeinek
ismerete, a mentor szerepe;
•
A hallgatói korosztály pszichológiai, szociológiai jellemzői;
•
(Szak)módszertani ismeretek;
•
A pedagógus szerep iskolai és iskolán kívüli feladatai;
•
Az iskola, mint szervezet, működése, kapcsolatrendszere;
•
A mentorálás elmélete, módszertana
•
Gyakorlat (gyakorlóiskolai/mentorálás gyakorlatvezető)
A mentorképzés tartalmi
csomópontjai:
• Önismereti, szakmai önismereti tréningfoglalkozások;
• A mentori szerep elméleti alapjai: pszichológiai, pedagógiai
ismeretek;
• A mentori munka intézményi területei, lehetőségei, tervezésének
gyakorlata; a hallgatók előzetes kompetenciáinak mérése;
• Tevékenységközpontú, kompetenciaközpontú pedagógiák;
• Az együttműködés színterei a mentori munkában;
• Konfliktusok lehetséges forrásai a mentori munka során;
• Konfliktuskezelési stratégiák;
• Teljes és szelektív jegyzőkönyvek készítése tanórai
foglalkozásokról;
• Tanóra elemzési szempontok; a hallgatói óraelemzés irányítása;
• A fejlesztő értékelés eszközei, módszerei, technikái;
• A reflektív pedagógusi attitűd fejlesztésének módszerei,
lehetőségei;
• A pedagógusjelöltek problémáinak kezelése;
Kötelezően választható
specializáció
• Általános képzés kiegészítése:
– Tehetséggondozás és fejlesztés, differenciálás; mérésértékelés; fejlesztő értékelés; a pedagógus munkáját
segítő szakemberek, intézmények; iskolai
gyermekvédelem; prevenció; egészségnevelés;
• Inkluzív pedagógiai specializáció:
– integrált oktatásban résztvevő SNI-s tanulók segítését
szolgáló pedagógia megismerése,
– a tevékenység módszertana, gyakorlata
• Műszaki mentortanár-képzés:
– megszerzett műszaki képzettségre épül
– a szakképzés didaktikai, szakmódszertani,
oktatástechnológiai sajátosságaira fókuszál
Mentorkiválasztás módszertana
• Célcsoport:
– jelenlegi külsős szakvezetők
– leendő mentorok
• Szakképzettség
• Tanítási gyakorlat
• Iskolai ajánlás (igazgató,
munkaközösségvezető)
• Kérdőíves attitűd és
kompetencia vizsgálat
A képzés minőségbiztosításának
kidolgozása
• Kimenet attitűd és kompetencia
vizsgálat
• Értékelés szempontjai, formái
A projekt ütemezése I.
2010. január-március
• A vonatkozó oktatáspolitikai dokumentumok
összegyűjtése, tájékozódás. Ütemtervkészítés
felelősökkel és feladatelosztással;
• Témacsoportok megalakulása;
2010. április-június
• A közös keretek, témák kimunkálása;
• A mentorok kiválasztásának, a képzés
tematikájának, módszertanának, valamint
minőségbiztosításának megtervezése;
• Bemeneti és kimeneti attitűdmérés teszt
kidolgozása;
A projekt ütemezése II.
2010. július-december
• A 60 órás mentorképzés részletes
tematikájának kialakítása, tanulási
segédletének (moduljainak) megírása
(40+20~20);
• Előlektorálás;
2011. január-március
• Mentorképzés kipróbálása;
A projekt ütemezése III.
2011. április-június
• A résztvevők és a képzők tapasztalatainak
összegyűjtése, korrekciók elvégzése,
akkreditációs előkészítés;
• A tanulási segédlet digitális szerkesztése;
2011. július-szeptember
• A képzés akkreditáltatása;
2011. november 30.
• Szórólapos és webes közzététel;
A projektben résztvevők köre
• A Pécsi Tudományegyetem gyakorló
iskoláinak tanárai
• A Pécsi Tudományegyetem Pollack
Mihály Műszaki Kar
• BPSZSZK
• KEPSZI
A projekt eredménye
• A mentorkiválasztás kidolgozott
módszertana;
• 60 órás akkreditált mentorképzés
minőségbiztosítással, 20 óra
specializációval;
• Kb. 20-40 fő képzett mentor;
Köszönöm a figyelmet!