Transcript szakvizsga.jimdo.com

Kompetencia fejlesztés –
Intézményi
eredményesség
Szivák Judit
ELTE PPK
„Mi tudjuk mi kell a
gyermeknek”
Peti 6 éves, most kezdte az
iskolát.
Mire használni kezdi a tudását
2030 lesz.
A
XX.
század
elmarasztalták
az
gyakorlatot mert:
►
►
►
►
►
►
►
►
az a gyermeket receptív
/befogadó/ lénynek tartja,
az emlékezetre támaszkodik,
ismereteket halmoz,
az elraktározott ismeretek
mennyisége
a
központi
kérdés
a tankönyvek az ismeretek
betanulását szolgálják,
a vizsga célja a betanult
ismeretek ellenőrzése,
a külső fegyelem fenntartása
a cél,
az érdeklődést jutalom és
büntetés segítségével keltik
fel,
a gyerekek közti kölcsönös
elején
iskolai
„Az iskola pontosan arra lenne jó, hogy
tanárok rendesek legyenek velünk és
megtanítsák az anyagot………de persze ezt az
egész iskolai tantervet arra találták ki, hogy a
tanárok tanítanak és a gyerekek rendesek. Azt
nem számították bele az egészbe, hogy van,
hogy a tanár gonosz és van olyan, hogy a
gyerek oda sem figyel. Az egészbe nem
számították
bele.
Ha
ezt
végigélem,
átvészelem, nem lesz olyan rossz világ rám.”
(András, 11 éves)
Hol élünk, hol fogunk élni?
►A
ma létező 10 legnépszerűbb foglalkozás
2004-ben még nem létezett.
Változás I. - információ
Az első SMS-t 1992-ben küldték - ma naponta több
üzenetet küldünk és fogadunk, mint a Föld lakossága.
► 50 milliós vásárlóközönség eléréséhez a
 rádiónak 38 évre
 TV-nek 13 évre
 internetnek 4 évre
► 1984-ben 1000 internetes gép volt a világon
 1992-ben 1 000 000,
 2008-ban 1 000 000 000
► Az angol nyelvben kb. 540 000 szó van ma - ötször
több, mint Shakespeare idejében
► Egy napilap egy heti termésében több információ van,
mint amennyivel egy ember egész életében találkozott a
XVII. században
►
Európai Innovációs Index
(Forrás: European innovation scoreboard 2007. Comparative analysis of innovation performance. PRO INNO
Europe paper N° 6.)
A gazdaság képességigényének
változása
A manuális és szellemi valamint rutin és nem rutin jellegű feladatok
alakulása az amerikai gazdaságban
Manuális
rutin
Manuális
nem rutin
Szellemi rutin
Analitikus
nem rutin
Interaktív
nem rutin
Forrás: Levy, Frank - Richard J. Murnane. 2004. The New Division of Labor: How Computers are Creating the Next
Job Market. Princeton University Press – idézi Sleicher
A bogyógyűjtő nemzetség
►A
100 éves pedagógus
► „Nincs tanár, aki meg volna elégedve a
térrel, az óraszámmal, mely rendelkezésre
áll” (Kármán Mór 1874)
► 1996-97
több természettudományos
publikáció született, mint az írásbeliség
kezdetétől a II. Világháborúig.
Új kompetenciák:
rugalmasság, alkalmazkodó képesség
önálló és társas tanulás képessége
problémamegoldó képesség
bizonytalanság kezelésének képessége
együttműködés képessége
az írott kommunikáció alkalmazásának
képessége
az idegen nyelvű és a különböző kultúrák
közti kommunikáció képessége
az információ és a telekommunikációs
technikák alkalmazásának képessége
A kompetencia elemei
a)tudás, ismeretek: fogalmak, elméletek ismerete
és értése („ismeri…”, „tudja…”, „érti…”,
„tájékozott…”);
b)képességek: az ismeretek gyakorlati
alkalmazása („képes rá…”);
c)attitűdök: a tudáshoz, a képességekhez
tudás
való viszonyulás, hozzáállás
(„fontosnak tartja…”, „hiszi…”,
képessé
attitűdö
„elfogadja…”, „elkötelezett…”).
-gek
k
12
Változás III.- új iskolai
funkció
Gyors diagnózis
►A
magyar tanulók az ismeretek mennyiségét
és gazdagságát tekintve a nemzetközi
mezőny élvonalában vannak
► A negyedikes diákok olvasás teljesítménye
az OECD mezőnyben a negyedik
► A SOTE elismert képzőhely a külföldi diákok
számára, de csak az első két évfolyamon
Folytassuk…
► Az
olvasásteljesítmény a 6. osztályra a
nemzetközi mezőny utolsó harmadába kerül
► A PISA vizsgálat ( 200,2003,2006)
eredményei ( 15 év) tartósan gyengék
mindkét vizsgált területen
► A magyar közoktatás az egyik
legszelektívebb rendszer az OECD
mezőnyben
Ki tud eredményes lenni?
► Tanulmányi
háttér
teljesítmény = szocio- kulturális
► Ha
100 iskola azonos körből fogadja
diákjait, csak közel 50-ben lesznek
hasonlóak az eredmények
► 5000
alatti
iskolából 900tanulói létszáma 100 fő
Miről beszélünk? - a szakma szerint
► Eredményesség:
►-
kimeneti teljesítmények ( oktatásnevelés?)
► - pedagógiai célok elérése
► - elégedettség, légkör
► - hozzáadott érték
Eredményesség régen és ma?
► IEA
- PISA
► A releváns tudás gyors változása
► A tudásszerzés helyszíneinek megváltozása
► A tudás gazdasági érték (OECD)
► De minek a tudása????
► A tudás eloszlása- a kompetencia esélyügyi
kérdés lett!
A gondolkodás (tudás) szintjeinek
Bloom-féle modellje
Ismeret
azonosít, leír, összegyűjt, meghatároz, felidéz,
megjelöl, felsorol, válogat, reprodukál, azonosít
Megértés
megkülönböztet, felbecsül, megmagyaráz,
általánosít, kiterjeszt, példáz, újraír (vagy mond),
összegez, kiegészít, kódot vát (lerajzol)
Alkalmazás
megcserél, bemutat, módosít, megjósol, megold,
felhasznál, használ, demonstrál
Elemzés
különbséget tesz, összevet, csoportosít, okot
és/vagy következményt keres, részekre bont
Egybefoglalás
tervez, kombinál, megoldást javasol, összeállít,
(szöveget) alkot, módosít, átalakít
Értékelés
megítél, kritizál, érvel, cáfol, bizonyít, összegez,
rangsorol, dönt, feltételeket szab, kritériumokat
állít
Mire képesek a különböző szinteken teljesítő
tanulók?
OECD
6. szint
4%
(2,
5)
5. szint
11%
(8,2
)
4. szint
19%
(18,2
)
3. szint
24%
(24,3
)
2. szint
21%
(23,
8)
1. szint
13%
(15,2
)
1. szint
alatt
8%
(7,8
)
OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.
Teljesítmények és esélyek
A kompetenciafejlesztés gátjai
► Én
már húsz éve csinálom…
► Rendszerszerű működés? ( felvételinek
tanítunk?)
► Annak, akkor, azt…
► Miért kell ezt megtanulni? (Hétköznapi –
ünnepnapi tudás)
► Beszűkült személyiség
► Motiváció ( az iskola egy unalmas hely)
És még?
►-
Optimális elvárások
► - Tanulási idő
► - Korrekció minősége
► - FELADAT- Módszer
►►
TANULNI AKARÁS -TANULNI TUDÁS
„Két tanár beszélget…”
Válaszok
►A
tartalom kiválasztása és megújítása
(magtanterv – a gondolkodás tanterve)
► A gondolkodás fejlesztése ( ismeret,
megértés, feldolgozás, alkalmazás, értékelés
)
► A tanulási képesség fejlesztése
► A tanulni akarás fejlesztése
 KOMPETENCIA FEJLESZTÉS
Mi az a kompetencia?
► „Képesség
a komplex feladatok adott
kontextusban történő sikeres megoldására”
► - kognitív és praktikus képességek
► - attitűdök
► - emóciók
► - értékek
Kulcskompetenciák
OECD
► 1.
►-
Autonóm cselekvés
a cselekvés összefüggéseinek látása
► - saját élettervek kialakítása és önálló
vezetése
► - jogok, érdekek érvényesítése és védelme
Kulcskompetenciák
► 2.
►-
Az eszközök interaktív használata
a nyelv, a szimbólumok és a szövegek
interaktív kezelése
► - az ismeretek használata
► - az új információs technológia használata
Kulcskompetenciák
► 3.
Szociálisan heterogén környezetben való
működés
►-
másokkal való kapcsolatépítés
► - csoportmunkában való együttműködés
► - konfliktuskezelés és megoldás
Kulcskompetenciák
Európa Tanács - Magyarország
► Anyanyelvi
és idegen nyelvi kommunikáció
► Információs és kommunikációs technológia
► Matematikai kompetencia
► Természettudományos és technikai kompetenciák
► Személyközi és állampolgári kompetenciák
► Kezdeményezőképesség és vállalkozói
kompetencia
► Esztétikai kompetencia
► Tanulási kompetencia
►„
Létezik olyan tényező is, amely éppen a
rossz összetételű iskolákban jár együtt a
magasabb eredményességgel: ez pedig a
kompetenciamérés eredményeinek
használata.” Tanuló szervezet???
►
In.: Eredményes iskola (2006) OKI. 61.o.
► Az
eredmények katalizátorok vagy
papírkosárba valók? MINTHA PEDAGÓGIA
Milyennek szeretnénk látni
a tanulót,
amikor elhagyja az iskolát?
személyes
tulajdonság
ismeret
készség,
képesség
- A gyerek elsősorban azt tanulja meg, amit értékelünk!
Mennyit tanulunk abból,
hogy…..







www.fszk.hu/dobbanto
% megfigyeljük és meghallgatjuk,
% elmagyarázzuk másoknak,
% elolvasunk valamit,
% beszélgetünk róla másokkal,
% meghallgatunk valamit,
% a tapasztalatainkból,
% megfigyelünk valamit.
Mennyit tanulunk abból,
hogy…..







www.fszk.hu/dobbanto
10% elolvasunk valamit,
20% meghallgatunk valamit,
30% megfigyelünk valamit,
50% megfigyeljük és meghallgatjuk,
70% beszélgetünk róla másokkal,
80% a tapasztalatainkból,
95% elmagyarázzuk másoknak.
Miért tevékenységközpontú?
► Mert
az élet is tevékenységközpontú
► Mert a megismerés vágya és értelme is a
tevékenységből indul és a tevékenységhez
érkezik
► Mert motiváló
► Mert minden intelligenciát mozgósít
► Mert a tevékenység mindig alkalmazó
► Mert minden „produkció” tevékenység
► Mert jobban bevésődik és felidézhető
Hogyan működik az agy?
K
Ö
R
LÁTÁS
HOSSZÚ
TÁVÚ
MEMÓRIA
TAPINTÁS
N
Y
E
RÖVID
TÁVÚ
MEMÓRIA
HALLÁS
MUNKAASZTAL
SZAGLÁS
Z
E
T
KI
ÍZLELÉS
MEGFIGYELÉS
KI
As: David A. Sousa ‘How the brain learns.’
KI
Tevékenységközpontú módszerek
► Kritikai
gondolkodás fejlesztő módszerek
► Együttműködésre épülő módszerek
► Kommunikáció fejlesztő módszerek
► Cselekvések
Kritikai gondolkodás
► Problémaközpontú
► Kérdező
► Okokra,
következményekre is kíváncsi
► Alternatívákat kereső
► Reflektív viszony a tanuláshoz: a tudás
elemzése, új keretekbe helyezése ( mihez
használható, mi-mindenhez kapcsolódik…)
Módszerek
► RJR
modell
► Grafikus szervezők ( fogalmi térkép,
folyamatábrák, Venn diagrammok)
► Jelölések
► Kérdezzük - a szerzőt…
► Szemponttáblázatok
► Reflektív szövegfeldolgozás
► Poster
► Portfolió
Együttműködés
►A
kísérlet egy vödör aranypénzzel
► Minden egyes aranypénz azé lesz, aki
begyűjti azt. Mi történne?
► Amennyi
érem a 3 perc alatt összegyűlik a
vödörbe, azt egyenlően szétosztjuk.
► És most mi történne?
Módszerek
► Mozaik
► Véletlen
ellenőrzés
► Szakértői csoport
► Három megy egy marad és fordítva
► Kagan
és Ginnis
► Segédanyagok!
Kommunikáció fejlesztő
módszerek
► Beszéd
( frontális órán – koop-os órán?)
► Írás
► Mi indítja
meg a beszédet vagy az írást: a
vonzó feladat!
► Vita
► Kiselőadás másképp
► Léghajó gyakorlat
► Reciprok tanítás (összefoglal, címet ad-kérdez-jósolkulcsszavaz,vázlatol)
► Szövegalkotó technikák segédanyag
►
A kritikai gondolkodás alapelvei
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
►
Megragadni egy állítás jelentését: ÉRTELMES?
Eldönteni, hogy van-e kétértelműség az okoskodásban: VILÁGOS?
Eldönteni, hogy ellentmond-e egymásnak két állítás: KÖVETKEZETES?
Eldönteni, hogy szükségszerűen következik-e a következtetés: LOGIKUS?
Eldönteni, hogy egy állítás eléggé meghatározott-e: KONKRÉT?
Eldönteni, hogy egy állítás alkalmaz-e valamilyen elvet: SZABÁLYKÖVETŐ?
Eldönteni, hogy egy megfigyelés megbízható-e: PONTOS?
Eldönteni, hogy az induktív következtetés bizonyítható-e: IGAZOLHATÓ?
Eldönteni, hogy jól meghatározott-e a probléma: LÉNYEGBEVÁGÓ?
Eldönteni, hogy vannak-e benne feltevések: ADOTTNAK VESZ VALAMIT?
Eldönteni, hogy a definíció megfelelő-e: JÓL MEGHATÁROZOTT?
Eldönteni, hogy vajon az állítás megállja-e a helyét: IGAZ? (HELYES?)
(Fisher, 1999.)
Akkor most ne tanítsunk, hanem
kompetenciát fejlesszünk?
► Tartalom
mennyisége
► Tartalom minősége
► Feladat ( Einstein agya…)
► Taneszközök
► Módszerek
► Tanulásszervezés ( korrepetálás?)
► Értékelés
► TKA - AKT
Egymástól eltérő szakszavak száma
(Kémia 8. Nemfémes elemek)
120
102
100
80
67
57
60
39
40
20
0
1970-es évek
1980-as évek
1990-es évek
2000-es évek
Túl sokat markolnak
5. osztályos történelemtankönyvek (Róma)
200
Speciális fogalom
150
Évszám
100
Földrajzi helyek
50
Nevek
Mai tankönyv
3.
Mai tankönyv
2.
Mai tankönyv
1.
Kerettantervi
követelmények
2001
70-es évek
tankönyve
0
A 150 betűhelynél hosszabb mondatok aránya - kémia
30%
24%
25%
20%
15,4%
15%
10%
5%
5%
3,7%
0%
Mozaik7
Mozaik8
Apáczai7
Apáczai8
A szövegezés nem alkalmazkodik a
tanulók olvasási képességeihez
A 100 betűhelynél hosszabb mondatok aránya
A 100, 150 és 200
betűhelynél hosszabb
mondatok aránya a
szövegben
60
50
40
30
20
10
0
KoI
NI
KHI
NNy KHNy KoF
NF
KHF KoT
Szakiskolai tankönyvek
NT
KHT
Az olvasásértést segítő-fejlesztő
néhány tényező
Világos céladás, belső motiváció (attitűdformálás)
► Az előzetes tudás előhívása, összeköttetés-teremtés az
olvasó előzetes tudása és a szöveg között
► Az előfeltétel-tudás bővítése (szókincs,
fogalommagyarázat, képi információk)
► Ismert-ismeretlen fogalmak közti távolság áthidalása
analógiateremtéssel
► Értelmezői keretek feltárása, olvasási stratégiák tanítása
► Megértési deficitek feltárása, csökkentése
► Előorganizátorok, grafikai szervezők, szövegfeldolgozó
technikák használata
► Összefoglalók, elérési útvonalak készítése
►
Vezetés
► Készüljünk
fel! – Beszéljünk róla!
► Közös tudástár
► A csapat, a gazdák
► Továbbképzések
► Taneszköz rendelések
► Szabályozó dokumentumok
► Pedagógus értékelési rendszer
► Belső mérési rendszer
 Új vezetési struktúra
Haditerv szabotázs akciókra
Győződjünk meg az alábbi állítások igazságtartalmáról és
erről győzzünk meg másokat is:
►
►
►
►
►
►
►
►
„e nélkül is lehet eredményesen tanítani…”
„nincs rá pénz, nincsenek meg hozzá a feltételek…”
„engem erre nem készítettek fel!”
„ezután akkor mindig ezt kell majd csinálni?!”
„mi lesz a tananyaggal meg a továbbtanulással?!”
„mit fognak szólni a szülők és a többi kolléga?!”
„a tudásért keményen meg kell dolgozni, nem érünk
rá játszani…”
„miért kell nekünk mindig valami divatot követni?”