Transcript Elvezet* rendszer méretezése (talpárok és övárok, nyitott

Elvezető rendszer méretezése
(nyitott-, zárt csatornák)
Közlekedési pályák víztelenítése
Méterezés
Legfőbb kérdések:
– Mit?
– Honnét?
– Hova?
– Hogyan?
– Milyen biztonsággal?
Mit, hogyan?
Csapadékvíz (elválasztott rendszer)
– Nyílt felszín, zárt elvezető rendszer
Csapadékvíz + szennyvíz (egyesített rendszer)
– Csak zárt elvezető rendszer!!!
További kritériumok:
– Település, tájkép
– Meglévő adottságok, befogadó
Honnét, hova?
A vízgyűjtő terület
– Méret
– Lefolyási paraméterek
Befogadó
– Vízminőségi szempontok
– Építendő műtárgyak
Elvezetés biztonság, előírások kérdésköre
• MI 10-455-1:1988 Belterületi vízrendezés. Általános követelmények
• MI 10-455-2:1988 Belterületi vízrendezés. Csapadékvízelvezető
hálózat
• VMS 200-2:1977 Az esőből keletkezõ árhullámok jellemzőinek
meghatározása. A tetőző vízhozam becslése árvízí tényező alapján
• VMS 200-3:1978 Az esőből keletkező árhullámok jellemzőinek
meghatározása. A tetőző,vízhozam számítása összegyülekezési idő
alapján
• VMS 201-1:1977 Rövididejű (10-180 perces) csapadékok
meghatározása
• VMS 201-2:1978 A 3-24 óra időtartamú csapadékok meghatározása
Elvezetés biztonság, előírások kérdésköre
• MSZ EN 752-1:1999 Települések vízelvezető rendszerei. 1. rész:
Általános előírások és fogalom meghatározások
• MSZ EN 752-2:1999 Települések vízelvezető rendszerei. 2. rész:
Követelmények
• MSZ EN 752-3:2000 Települések vízelvezető rendszerei. 3. rész:
Tervezés
• MSZ EN 752-4:2000 Települések vízelvezető rendszerei. 4. rész:
Hidraulikai méretezés és környezetvédelmi szempontok
• ÚT 2-1.215 Közutak víztelenítésének tervezése
• ÚT-2-1.225 Szintbeni közúti-vasúti átjárók kialakítása. Geometria
kialakítás, pályaszerkezet, víztelenítés, forgalomszabályozás,
üzemeltetés
Vízelvezetéssel kapcsolatos alapelvek
• A mértékadó csapadékot kártétel nélkül kell elvezetni a
befogadóig
• A
vízelvezető
rendszer
kialakítása
kapcsán
forgalombiztonság szempontjainak figyelembevétele
a
• Fenntartás, karbantartás gazdaságos, egyszerűen elvégezhető
• A leggyorsabban eljuttatni az összegyűjtött csapadékvizet a
befogadóig (ez legfeljebb a közlekedési felületről lefolyó
csapadékvízre igaz!!!)
Terhelés meghatározás
Racionális árhullám számítás legtöbbet használt
(10km2-nél kisebb vízgyűjtőkre)
Q    ip  A
ip  a  T
m
 t
10 km2-nél nagyobb vízgyűjtők esetére
Csermák féle módszer
Kollár féle módszer 50-500 km2
Markó módszer
Dinamikus lefolyás modellek szofverekben
SWMM, MIKE, …
Lefolyási tényezők értékei
Terület jellege
Lefolyási tényező értéke
Útburkolatok
Aszfaltburkolat
Bitumennel kiöntött kockakő burkolat
0,85–0,95
0,80–0,85
Kockakő burkolat hézagkiöntés nélkül
0,50–0,70
Idomított terméskő burkolat
0,40–0,50
Kavicsolt utak, mechanikailag stabilizált utak
0,15–0,30
Belterületek
Sűrűn beépített belváros
Belvároshoz csatlakozó zárt sorú városrész
0,70–1,00
0,60–0,80
Pontházak
Villanegyed
Ipartelep
Kertes házak
Sportpályák, pályaudvarok
Parkok
0,50–0,70
0,30–0,50
0,40–0,50
0,20–0,30
0,10–0,20
0,05–0,10
Mezőgazdasági területek
Rét
Legelő
Szántó
Erdő
0,15–0,30
0,12–0,25
0,08–0,20
0,03–0,10
Visszatérési idők/előfordulási valószínűségek
kérdésköre
Előfordulási
Terület jellege, műtárgy helye valószínűség
(%)
Főváros belterület
25 - 50
Nagyobb város belterület
50 - 100
Kisebb város belterület
100 - 200
Városi külterület
100 - 200
Falvak átkelési szakasza
200 - 300
Településeken kívüli útpálya
300 - 400
Híd, áteresz, bujtató, belterület
1-2
Híd, áteresz, bujtató, külterület
1-3
Egyéb műtárgy (fenéklépcső, surrantó stb.) 3-4
Visszatérési idő
(év)
4-2
2-1
1 - 1/2
1 - 1/2
1/2 - 1/3
1/3 - 1/4
100 - 50
50 - 33
33 - 25
Összegyülekezési idő meghatározása
t c  t terep  t elvezet ő
n
t elvezet ő 

i 1
Li
vi
Belterület sűrű elvezető rendszer
t terep  10
Kerby módszer max. 400 m úthossz
 n L 
t terep  1, 2  

I


I – lejtés, n- manning féle érdességi tényező,
L – lefolyási úthossz
Mederbeli lefolyás 400 m úthossz felett.
tc 
L
2
A I
Szelvény méret meghatározás
Nyílt vízelvezető rendszer esetén:
Chezy
vk  C 
Manning-Strickler
v k  K st  R
RI
Csatorna anyaga
Falfelület állapota
2/3

I
Kst
Föld
Falazat
Beton
tömör, finom anyag
50
durva, rögös anyag
30
jól kitöltött hézagú téglafalazat
70
jól kitöltött hézagú terméskő falazat
60
vakolt, vagy acéllemez zsaluzással készített beton falfelület
80
vakolatlan, vagy fazsaluzással készített falfelület
70
Méretezési feltétel
Mederanyag
Homokos agyag
Agyag
Durva kavics
Durva homok
Finom homok
Betonba rakott terméskő
Beton
Határsebesség
[m/s]
0,9–1,1
1,2–1,8
0,8–2,7
0,4–0,6
0,25–0,4
5,0
3,8–7,4
Szelvény méret meghatározás
Zárt vízelvezető rendszer esetén
(Prandtl-Kármán-Colebrook összefüggés)
v telt

 2 ,51 w

k
  2 gId
   2 lg 

 d 2 gId
3710 d  



További lépések:
1. vtényl meghatározás
2. vtényleges és vfeltételezett sebesség összehasonlítása (<20%)
3. Ha a feltétel nem teljesül iterációs lépések szükségesek!!!
Nyílt csapadékvíz elvezető rendszerek
Oldalárok: feladata a bevágás koronájáról és rézsűjéről a
csapadékvíz elvezetése
Talpárok:
feladata a meredekebb lejtőn (>5%) létesült pálya
töltések a lejtő felőli rézsűjének védelme a
magasabb részről érkező vizektől.
Övárok:
hegyoldalra hullott csapadékvizeknek a bevágás .
rézsűjétől távoltartására. Fontos, hogy csakis a
csúszólapon kívül helyezzük el
Útpályák nyílt vízelvezető rendszerei
További szempontok
•
•
•
•
•
Az árok fenékszintjének meghatározásakor figyelembe kell
venni a tervezett út alap- vagy védőrétegének és a
talajvízszintnek a helyzetét is.
Nem megengedhető, hogy a mértékadó talajvízszint elérje az
út pályaszerkezetét.
A burkolaton kialakuló sebesség függvényében a energiatörő
elemeket kell elhelyezni
Esésváltásokat kerüljük (rohanó, áramló váltakozás)
Elvezető
rendszerek
vízsebességének
csökkentésére
magassági lépcső beépítése (fenéklépcső, bukóakna)
Köszönöm a figyelmet!!!