Tantervi műfajok, a tanterv történeti fejlődése

Dr. Horváth H. Attila 2012. 02. 21.

Tantervi műfajok

• • • • sillabusz tantervi rendszer curriculum alaptanterv

A sillabusz

• • • • • ( gör – lat. ‘ jegyzék, vázlat’) A célokat és a tananyagot röviden leíró ttv.

A központi ttv. kezdeti időszakára jellemző Nem tartalmazza (hiány=√) : a követelményt, az oktatás és követelményeinek részletes struktúráját ↓ A tankönyvekben kapnak helyet

A tantervi rendszer

• • Az oktatási célok és a tananyag – kiválasztásának, – elrendezésének, – feldolgozásának összefüggései állnak az előtérben.

A curriculum

Az oktatás folyamatát a céloktól – az eredményekig átfogja.

Az alaptanterv /”core-curriculum”/

• • Az oktatás központilag meghatározott, a személyiség- és képességfejlesztést szolgáló, mindenütt érvényesítendő lényegét adja meg.

központi tartalmának Alapja – a taneszközök, az ellenőrzések, értékelések; – a helyi, iskolai tantervek kialakításának.

A tanterv és az osztálytermi munka összekapcsolása Forrás: Ballér Endre: Tantervelméletek Magyarországon a XIX-XX. Században. OKI, 1996. 15.o.

A fogalmak meghatározása Forrás: Ballér Endre: Tantervelméletek Magyarországon a XIX-XX. században. OKI, 1996. 15.o

A fogalmak meghatározása 2.

Tyler curriculum-elmélete

A tananyag kiválasztás forrásai (sources)

Tyler-racionálé

1. A tanuló tanulási szükségletei, érdeklődései, aspirációi, stb.

2. A kortárs társadalom igényei az iskola, a műveltség tekintetében 3. A szaktudományok által relevánsnak tartott tudások köre.

A tananyag kiválasztás szűrői (screens) I. A társadalomról, a nevelésről szóló általános filozófiai nézetek II. A tanuláspszichológia által feltárt fejlesztési lehetőségek Forrás: Tyler R. W.: Basic Principles of Curriculum and Instruction. 1949. Chicago. In. Báthory Z.: Tanulók, iskolák, különbségek. 2000. Bp., 131. o.

B. Bloom curriculum-elmélete

• • • • Követelménytaxonómiák rsz-e (1956, 1964) Tantervi értékelés kézikönyve (1971) Differenciált, individualizált tanítási-tanulási folyamat (1976) ↑ Kritika – Taxonómiák értéksemlegessége – – Mérésre összpontosító célok leegyszerűsítései Összetettebb, rugalmasabb , az előre nem látható, tervezhető folyamatokra több figyelmet fordító tartalmi szabályozást kívántak

Újabb tendenciák

• Kétpólusú modellben – Tantervek szerepváltozása (megalapozzák a fő tényezők közötti együttműködést; a tartalmi szabályozási rendszer középpontjában: az alaptanterv) – Az „egyénre szabhatóság” szempontja – A tanulási tartalom szélesebb folyamatba illeszkedése (formális, nem formális, informális tanulás) – Tudástartalmak, ismeretanyagok integrációja