Az OKJ és a szakképzés változásai

Mihálka Gáborné főosztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóság

2012. november 22.

1

Foglalkoztatási ráta (%) iskolai végzettség szerint, korcsoportonként

100,00 90,00 80,00 70,00 60,00 50,00 40,00 30,00 20,00 10,00 0,00 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64 8 általános vagy az alatti Szakiskola és szakmunkás- képző Gimnázium Szakközép-iskola Főiskola Egyetem 2

2020. 04. 28.

Bányász szakképesítések szakmai vizsgája 2009-2012 Év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év Összesen Iskolai rendszerű sikeresen vizsgázók száma Iskolai rendszeren kívüli sikeresen vizsgázók száma 18 17 11 11 57 333 143 230 107 813 3

1. Új jogszabályok, megreformált dokumentációs rendszer (az OKJ-tól a tantervig)

4

Új jogszabályok a megújított szakképzési rendszer bevezetéséhez

Az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, államilag elismert szakképesítések oktatásának alapját jelentő új jogszabályok:   2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről  217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól   A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 92. §-ának (27) bekezdése alapján NGM közlemény a szakképzési tantervi ajánlásokról  27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről (készülő új felnőttképzési törvény) 5

Az új szakképzési törvény főbb elemei

  Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól Komplex vizsga egyszerűbbé tétele, idejének rövidítése        A tanulószerződés újraszabályozása, kiterjesztése   Hatékony pályaorientáció és pályakövetési rendszer A hároméves képzés általánossá tétele a szakiskolában Kötelező komplex szakmai érettségi szakközépiskolában, amely munkakör betöltésére jogosít Országos Képzési Jegyzék radikális átalakítása Modultérkép átalakítása kormányrendelet, szakképzési dokumentumok Kötelező kerettantervek a képzés minden szintjén A TISZK rendszer átalakítása, állami kézbe kerülnek, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) 2020. 04. 28.

6

Az új OKJ

Az OKJ minőségi átalakítása a pályaválasztás, életpálya-építés rendszerének reformját is segíti:  Legfőbb szempont volt az új kínálat kialakításakor, hogy kurrens, munkaerő-piaci szempontból keresett szakképesítések maradjanak a Jegyzékben, és egy szakképesítéssel több munkakör is betölthető legyen;   Ezzel összefüggésben „alapszakképesítésnek” tekinthető szakképesítések kerültek a prioritási listák élére, jellemzően hosszabb képzési idővel;  A széles tudásbázisú, az LLL (élethosszig tartó tanulás) stratégiához megfelelő alapot nyújtó szakképesítések kiválasztása, kialakítása előnyt élvezett, figyelembe véve a későbbi esetleges pályakorrekció, életpálya módosítás valószínűségét is; Fentiek érdekében kritérium volt az is, hogy minden szakképesítés magába foglaljon más szakképesítésekkel azonos tartalmat (ágazati közös modulok)  Mindezek a későbbiekben az egyén számára rugalmasabb költséghatékonyabb továbbképzési lehetőségeket garantálnak.

és  A közeljövőben megteremtődik az OKJ képzések és a felsőoktatási tanulmányok közötti jobb átjárhatóság is.

7

Az új OKJ Egymásra épülő szakmastruktúra kialakítása

Széles területet átfogó szakképesítések kialakítása

Összevonás Beolvasztás

EREDMÉNY:

Kevesebb, de átláthatóbb, több területre képesítő szakképesítés.

Szélesebb alapokkal rendelkező, több területen foglalkoztatható szakemberek.

2020. 04. 28.

8

Az új OKJ – Adatok

Szakképesítés-kimenetek száma: 632 Részszakképesítések száma: 146 db Szakképesítések száma: 287 db - Csak felnőttképzésben oktatható: 98 db - Csak iskolarendszerben oktatható: 16 db Szakképesítés-ráépülések száma: 199 db - Csak felnőttképzésben oktatható: 119 db 2020. 04. 28.

9

2020. 04. 28.

10

OKJ

Szakképesítések/szakképesítés ráépülések megnevezése A szakképesítésért felelős miniszter 1 34 543 2 55 344 3 55 621 4 55 725 5 55 211 6 54 212 01 Abroncsgyártó 01 Adótanácsadó 01 Agrár áruforgalmazó szaktechnikus 01 Aneszteziológiai szakasszisztens 01 Aranyműves 01 Artista 1 4 4 8 XIV 15 XXIV 20 XXXII I I V 3 év 960-1440 óra N, E, TK 1 év 280-420 óra 480-720 óra T, TK N, E, TK szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter adópolitikáért felelős miniszter agrárpolitikáért felelős miniszter 1 év P 1100-1440 óra 480-720 óra TK egészségügyért felelős miniszter N, E, TK oktatásért felelős miniszter oktatásért felelős miniszter

Szint 21 31 A szintekhez tartozó definíciók Meghatározás alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a HÍD II. programban szerezhető meg alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve HÍD II. programban szerezhető meg ISCED szint 2 3 32 33 alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg alsó középfokú szakképesítés ráépülés , amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül 3 3 34 középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszer szakképzésben szerezhető meg 35 középfokú szakképesítés ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszer szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül 2020. 04. 28.

3 3 12

51 felső középfokú részszakképesítés , amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg 4 52 felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg 4 53 54 felső középfokú szakképesítés-ráépülés , amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött, szakképesítésre épül emeltszint szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszer szakképzésben szerezhető meg 55 62 emeltszint szakképesítés-ráépülés , amely elsősorban iskolai rendszer szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés 2020. 04. 28.

4 4 4 5 13

Az új OKJ – Az új szintkódok 21 31 32, 33 34, 35 51 52, 53 54, 55 62

------ ------ ------ ------ ------ ------ ------ ------ alapfokú alsó középfokú alsó középfokú középfokú felső középfokú felső középfokú emelt szintű felsőfokú végzettségre épülő

2020. 04. 28.

14

2020. 04. 28.

15

Beszámítás a felsőfokú szakképzésbe

A Kormány 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelete a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről

19. §

(1) Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott emelt szintű szakképzésben szerzett ismeretek – a szakképesítés megfeleltethető az alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeiről szóló rendeletben meghatározott módon – 50 kredit értékben, az előzetesen megszerzett tudás, munkatapasztalat szerinti beszámításával, a képzési területhez tartozó alapképzési szakon egy éves szakmai gyakorlatként kell elismerni és beszámítani a képzési időbe.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott beszámítást az oktatásért felelős miniszter az alapképzési szak képzési és kimeneti követelményeiről szóló rendeletében a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterrel egyetértésben szakonként határozza meg.

2020. 04. 28.

16

Szakmai és vizsgakövetelmények

• 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről

Az új SZVK-k szabályozása az iskolai rendszerű szakképzésben

A szakmai- és vizsgakövetelmények a modulrendelettel harmonizált szerkezetben jelennek meg:  A modulok tartalmán túl az összes „sajátos” adatot tartalmazzák;  Új elem a „Pályatükör”, amely a szakma jellegzetességeit, és a képesítéssel betölthető munkaköröket írja le;  Az SZVK rögzíti a modulrendeletben teljes terjedelemben megjelentetett, az adott szakképesítést alkotó modulok azonosítóját, megnevezését;  Jelentősen egyszerűsödtek a vizsgáztatásra vonatkozó előírások, és a szakmai vizsgák súlypontja a gyakorlati kompetenciák mérése felé helyeződik át (modulonkénti vizsgázás helyett komplex vizsga);  A vizsgarendszer egyszerűsödése jelentősen kevesebb adminisztrációs terhet fog jelenteni. Ezt elektronikussá váló komplex adatszolgáltatás is segíti (pl. törzslapnyilvántartás). 2020. 04. 28.

18

Pályatükör

2020. 04. 28.

19

Új modul kormányrendelet az egységesség érdekében

A moduláris alapú képzési tartalmak egységes jogszabályban kerülnek kiadásra a jövőben:      Formájában új kormányrendelet, az egységesített tartalmak és a hatékonyabb korszerűsíthetőség érdekében, lerövidítve a korábbi hosszadalmas ügymenetet („Jó állam koncepció”); Szerkezete segíti a könnyebb eligazodást, átjárhatóságot, a beszámíthatóság tartalmi megfeleltetését.

A korábbiakhoz hasonlóan modultérképben kereshető formában is megjelenik.

Tartalmában a korábbi szakmai- és vizsgakövetelmények (SZVK) moduláris logikáját követi, és elsősorban a szakmai tartalmakat rögzíti.

Nem tartalmaz vizsgázásra vonatkozó adatot, azt az SZVK határozza meg.

A fejlesztés során az új OKJ-hoz illeszkedő modulok kialakítása megtörtént, párhuzamosan az SZVK és tantervi fejlesztésekkel.

20

Az új OKJ, SZVK, és modulrendelet felhasználása az iskolai tanügyi dokumentációk elkészítéséhez 1.

A szakképző intézmény szakmai programkínálatának kialakításhoz a következő algoritmust érdemes követni:

1. Az OKJ szerinti szakképesítés kiválasztása

(A korábbi szakképesítéseknek való megfeleltetést az SZVK rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza, pl.:

2012 OKJ

54 544 01 Bányaipari technikus

2010 OKJ

54 544 01 0010 54 02 Külszíni bányaipari technikus 54 544 01 0010 54 03 Mélyművelési bányaipari technikus

2006 OKJ

54 544 01 0010 54 02 Külszíni bányaipari technikus 54 544 01 0010 54 03 Mélyművelési bányaipari technikus

2003 OKJ

52 5436 01 Bányagépész technikus 52 5436 02 Bányaipari aknásztechnikus 2020. 04. 28.

21

Az új OKJ, SZVK, és modulrendelet felhasználása az iskolai tanügyi dokumentációk elkészítéséhez 2.

2. A szakképesítés SZVK-jának áttekintése (évfolyamok száma, előképzettség, elmélet/gyakorlat aránya, pályatükör, vizsgáztatási követelmények, eszközjegyzék stb.)

3. Az SZVK-ban megjelölt modul azonosítók alapján a modulok kikeresése a modulrendeletből

(modul tartalmak: feladatprofil, szakmai kompetenciák stb. áttekintése)

4. Szakképzési tantervi ajánlás felhasználása

(Tantárgyakra és azok témaköreire lebontott heti és éves óratervek felhasználása a tervezéshez, a tantárgyi tartalmak és módszertani ajánlások felhasználása a pedagógusok felkészüléséhez, szabad sáv helyi tervezése stb.) 2020. 04. 28.

22

Szakképzési tantervi ajánlások az iskolai rendszerű szakképzés számára 2012. szeptember 1-től

     2013. szeptember 1-től kötelezően alkalmazandó szakképzési kerettantervek fognak életbe lépni a szakiskolákban, szakközépiskolákban.

A tantervi fejlesztések sajátossága, hogy „pilot” során tanácsos validálni, a felhasználók tapasztalatait, javaslatait figyelembe véve.

Az NGM hatáskörébe tartozó 77 szakképesítés szakképzési tantervi ajánlásának kiadása segíti az új dokumentumrendszerek megismerését, a bevezetésre való felkészülést, és a 2012.szeptember 1-től választható bevezetését.

A fejlesztés európai uniós források támogatásával valósul meg, a TÁMOP 2.2.1 program 4.alprojektjében. A szakképzési törvény rendelkezései szerint a kerettantervek megjelenési határideje 2012.12.31.

A fejlesztésekben a szakképző intézmények, oktatóik pályázati úton részt vehetnek ősztől.

2020. 04. 28.

23

A szakképzési tantervi ajánlások szerkezete 1.

I.

Jogi háttér Jelmagyarázat: • sárga cella : az adott szakképesítés más szakképesítésekkel is közös modulját jelöli II. Alapadatok (SZVK szerint) III. Belépés feltételei • piros óraszám : az egyes tantárgyak témaköreinek ajánlott óraszámait jelöli IV. Szervezés feltételei V. Óratervek • szürke témaköri szöveg: az összefüggő nyári gyakorlat (ÖGY) időszakára tervezett tananyagtartalom I.

Heti óratervek tantárgyi bontásban (kötelező) II. Évfolyamonként témakörökre is bontva (ajánlás) • kék szöveg: a pilot projekt (tartalomfejlesztés)során

kidolgozandó alfejezetek

jelölése” 24 2020. 04. 28.

Tantervi ajánlás minta óraterve

( azonos ágazatban: 54 582 03 Magasépítő technikus; 54 582 04 Mélyépítő technikus )

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítés specifikus utolsó évf.

5/13 és 2/14.

9.

heti óraszám e gy ögy 10.

heti óraszám e gy ögy 11.

heti óraszám e gy ögy 12.

heti óraszám e gy 1/13.

heti óraszám e gy ögy heti óraszám e gy

Statika 1 2 3 10107-12 Építész technikusi közös tevékenység Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési ismeretek Építési gyakorlat 1 2 63 1 2 98 1 1 1 1 40 120 4 1 7 1 8 40 120 10108-12 Építőanyagok gyártása Építőanyagok gyártása 1 1 10109-12 Építőipari műszaki alapismeretek Építési anyagok Műszaki ábrázolási ismeretek Műszaki ábrázolási gyakorlat Munkavédelem 1 1 7 1 1 1 7 2 2 1 3 3 1 3,5 10111-12 Mélyépítési alapismeretek Talajmechanika Műszaki informatika Szilárdságtan 3 4 3 10112-12 Mélyépítési létesítmények és kivitelezésük 2020. 04. 28.

Vasbetonszerkezetek Építésszervezési ismeretek Építésszervezés gyakorlat Mélyépítéstan Mélyépítési gyakorlat Szakmai idegen nyelv

összes óra összes óra 2 5 3 70 70 3 6 3 105 105 5 7 2 160 160 8 10 2 18 13,5 31,5 160 160

3 4 8 2

24 32

1 4

A szakképzési tantervi ajánlások szerkezete 2.

Modulok tantárgyai, témakörei

 Modulok kompetenciái (feladatok; szakmai ismeretek; szakmai készségek; személyes, társas, módszer kompetenciák)  A tantárgy célja; közismereti és szakmai előfeltételek  A tantárgy témakörei, elemei, tartalma, óraszámai  A képzés eszközrendszere, feltételei  Tanulói tevékenységformák, módszertan  A tantárgy értékelése  A továbbhaladás feltételei 2020. 04. 28.

Az azonos ágazatba tartozó szakképesítések óraterveinek sajátosságai:  A közös modulok jelentik az azonos ágazatba sorolás alapját  A közös modulok óraterve a szakközépiskola első négy évfolyamán az ágazat minden szakképesítésében azonos  Az egyes szakképesítések 9-12 évfolyamának tartalma és óraszáma megegyezik a 13. évfolyam óraszámával (az „1+1” es rendszerben)  Ez biztosítja a valódi beszámíthatóságot, átjárhatóságot a +1 év szakképesítés-specifikus képzéséhez 26

Szakképzési tantervi ajánlások

Új OKJ alapján indított képzések 2012-ben

OKJ szám 54-521-03 54-811-01 54-523-04 54-341-01 54-582-01 54-344-01 54-523-02 54-346-02 54-522-01 54-582-03 54-582-04 Megnevezés Gépgyártástechnológiai technikus Vendéglátásszervező-vendéglős Mechatronikai technikus Kereskedő Épületgépész technikus Pénzügyi-számviteli ügyintéző Elektronikai technikus Ügyviteli titkár Erősáramú elektrotechnikus Magasépítő technikus Mélyépítő technikus Az érettségit követő szakképzési évfolyamon a SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS alapján indított képzésben résztvevők létszáma (fő) 170 99 85 82 64 50 35 35 18 8 7

OKJ szám 34-811-04 34-341-01 34-543-02 34-521-06 34-582-04 34-811-03 34-542-06 34-582-08 34-521-03 34-811-01 34-521-10 34-582-03 34-582-09 34-522-04 34-521-04 34-521-01 34-523-01 34-542-01 34-521-05 34-582-01 34-521-07 34-582-12 34-543-06 34-522-03 34-542-05 34-582-05 Megnevezés Szakács Eladó Asztalos Hegesztő Festő, mázoló, tapétázó Pincér Női szabó Kőműves és hidegburkoló Gépi forgácsoló Cukrász Szerszámkészítő Épület- és szerkezetlakatos Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Villanyszerelő Ipari gépész Autógyártó Mechatronikus karbantartó Bőrdíszműves Gyártósori gépbeállító Ács Járműipari fémalkatrész-gyártó Víz-, csatorna- és közmű rendszerszerelő Könyvkötő és nyomtatványfeldolgozó Elektronikai műszerész Kárpitos Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő A kilencedik évfolyamon a SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS alapján indított képzésben résztvevők létszáma (fő) 212 186 177 133 124 123 120 116 112 92 92 67 54 48 37 32 30 29 23 20 19 19 13 12 10 9

Megye Baranya Borsod Abaúj-Zemplén Budapest Bács-Kiskun Békés Csongrád Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Szolnok Komárom-Esztergom Pest Somogy Szabolcs Szatmár-Bereg Tolna Vas Veszprém Zala A kilencedik évfolyamon a SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS alapján indított képzésben résztvevők létszáma (fő) 176 23 79 434 177 106 413 217 55 314 96 104 70 Az érettségit követő szakképzési évfolyamon a SZAKKÉPZÉSI TANTERVI AJÁNLÁS alapján indított képzésben résztvevők létszáma (fő) 20 44 60 0 72 100 204 233 67 172 0 0 20 284 379 41 32 116 3116 78 8 10 0 0 1088 30

Szakmaválasztás a fiatalok számára 5.

Az ágazati szakközépiskola modellje:

4 év Középiskolai közismeret Ágazati közös szakmai elmélet és gyakorlat Szakmai érettségivel már betölthető munkakör Gimnáziumi érettségi után: Szakmai elmélet és gyakorlat

Szakmai érettségi

után szakmaválasztás az ágazati szakképesítések közül +1 év S zakmai elmélet és gyakorlat 2 év

F E L S Ő O K T A T Á S

Kredit beszá mítással 31

Köszönöm a figyelmet!

32