Transcript Az összehasonlító neveléstudomány alapjai

Összehasonlító
neveléstudomány
Fókusz: A globalizáció hatása
Alapszakirodalom: Kozma Tamás:
Az összehasonlító neveléstudomány alapjai
Új Mandátum Kiadó, Budapest 2006
A kurzus végén elvárt ismeretek
Az összehasonlító neveléstudomány módszerei
A globalizáció hatása az oktatás gazdasági és társadalmi
környezetére
Demográfia és oktatás: társadalmi-demográfiai trendek
Európában (család, migráció)
Az oktatási expanzió (tömegesedés) jelensége, jellemzői
A szakképzés változásai
Az oktatáspolitika szereplői
A felnőttoktatás szerepe és formái
Az átalakuló felsőoktatás
Oktatási rendszerek és típusok
Az Európai Unió oktatáspolitikája
Az összehasonlítás szükségessége
Globalizálódó gazdaság
A nemzeti oktatáspolitikák nemzetközi erőtérben
(Európai Unió, OECD) való működése (EUROSTAT,
OECD indikátorok)
Hasonló közoktatási és felsőoktatási folyamatok 
Hasonló problémák, konfliktusok
A nemzetközi szakértelem növekvő exportja,
importja, valamint cseréje (tudáscsere)
A kölcsönös tanulás igénye
Az európai támogatási források elvárásai,
felhasználásának közös céljai (pl. az EU 2000-2010;
2010-2020 program közös céljai, indikátorai)
NÉHÁNY PÉLDA
A Nemzeti alaptantervben (2007) közös európai (uniós) kulcskompetenciaterületek mint fejlesztési célok
Az idegennyelvtudás közös európai referenciakerete (KER)
OECD PISA tudásmérési, eredményességi program (20002015); IEA tudásmérési program
Európai Képesítési Keretrendszer (kidolgozása  alkalmazása)
A felsőoktatási Bologna-folyamat
ERASMUS, TEMPUS, SZOKRATESZ, Leonardo program
ECDL vizsga (az informatikai tudás nemzetközi
vizsgastandardja)
Közoktatási és felsőoktatási statisztikai rendszerek
kompatibilitása
Az EU 2010-2020 program közös céljai, indikátorai
OECD TALIS Nemzetközi Pedagógus kutatás
Az összehasonlítás módszereiből
Kutatások azonos
vizsgálatiadatfelvételi,
adatelemzési
módszerekkel
Kompatibilis
statisztikai rendszerek
létrehozása,
fenntartása
Probléma, jelenség
oktatási tartalom
dokumentumainak
elemzése (szabályozók,
intézkedések, tantervek,
követelmények stb.)
Például: korai iskolaelhagyás,
felnőttképzés, kisgyerekkori
nevelés, hátrányos helyzet;
környezeti nevelés,
fenntarthatóság, média,
matematika)
Világgazdaság, oktatásügy,
oktatáspolitika
Globalizálódó gazdaság = technológiák átvitele,
átvétele
 nemzetközi szabványosítás, azonos
berendezéssel azonos képzés,
 tudások és készségek azonossá válása
hasonló alapképzettség, hasonló szakképzés
(pl. idegen nyelv, informatika, elektronika,
biotechnológiák, környezetvédelem,
energetika)
Szabványosodó oktatás
Szabványosodó képzettségi kívánalmak
Végzettségek szabványosodása (ekvivalencia,
végzettségek kölcsönös elismertetése,
elismerése)
Az oktatási rendszerek szabványosodása
A nemzeti oktatáspolitikák közeledése:
célokban, eszközökben, nyelvezetben (pl. EUkompetenciák, OECD nemzetközi mérések)
Társadalmi fogadtatás: hatás és
ellenhatás
Hatás: információdömping, kapcsolati
hálók
(R. Safranski: Mennyi globalizációt bír ki az ember? Mérleg sorozat, Európa
Kiadó 2004)
Lehetséges ellenhatások:
- elzárkózás, ellenállás, védekezés
- felkészítés (pl. globális nevelés)
A globalizálódás leheteséges
társadalmi hatásának modellje
A kettős hatás modellje: Etzioni (1968):
folytonos változás
stabilizáló és mobilizáló erők a
társadalomban
A globalizáció társadalmi fogadtatásának modellje
Változások (a modell szerint)
Szunnyadó változások, szunnyadó stagnálás
Kihívás - a változások képviselői erősebbek,
felbomlasztják a közösségeket
A stabilitás képviselői erősebbek – a merev, a
változni nem tudó állapot marad tartós
Harmadik út feltételezése: a változás és a
stabilitás erői egyensúlyban maradnak
Lehetséges eredmények
Fokozódó adaptálódás, előre menekülés, ideológiák,
jelszavak, gyakorlatok stb. erőszakos átvétele – az
önfeladásig
Fokozódó elzárkózás a kihívástól –
fundamentalizmusok
Gyorsuló globalizálódás, fokozódó stabilitás
Feltételei: a civil társadalom ereje, autonómia-igények
érvényesülése, együttműködés az eltérő
értékcsoportok között: a változás és a
hagyományőrzés erői újra és újra kialakítják az (ad
hoc) együttműködés témáit és eljárásait
Társadalmi kihívások
Az oktatás tömegesedése (abszolút
növekedés és relatív növekedés)
Az iskolalátogatási ráta emelkedése
A lemorzsolódási ráta csökkenése
Új oktatási szintek megjelenése (pl. O
(nyelvi) évfolyam, felsőfokú szakképzés,
doktori iskola, élethosszig tartó tanulás)
Összehasonlítási szempontok
Az iskolás kor előtti (kisgyermekkori) nevelés és változatai
Finanszírozás (állami, illetve megosztott kötelezettségvállalások)
Kisebbségek, SNI (sajátos nevelési igényű tanulók)
Tankötelezettség, iskolaszerkezet és változatai
Iskolaválasztási jogok
Képzési idő (tanév, tagolódás, óraszámok)
Kimeneti követelmények (mikor, ki szabja meg)
Az iskola és a munka világa
Szakképzés
Képzési programok
Értékelési rendszer
Felsőoktatás (képzési szintek, irányok, követelmények)
Felnőttoktatás, LLL programok érvényesítése
Migránsok oktatása
A kapcsolódási pontok megerősítése a munka és a kutatás világával,
valamint a társadalommal általában
Szakképző cégek – az üzleti élet bevezetése az iskolába Ausztria
„Jobb oktatást” program – az ipar és az oktatás kapcsolatainak javítása Dánia
Partnerségek kialakítása a munkahelyi képzés és a kötelező oktatás között Ausztrália
Jó képességű, fenntartható és innovatív munkaerő képzése Ausztrália
Az egyének és a vállalatok érdekeinek figyelembe vétele az ismeretek és jártasságok
területén Dánia, Norvégia
Az oktatásnak a munkaerőpiac igényeihez történő igazítása Lengyelország, Kanada,
Norvégia
A munkaerő szakmai képzettségének fejlesztése, különösen néhány felnőtt esetében az
alapképzettségeké Egyesült Királyság
Képességekkel összhangban lévő képesítések, melyek lehetővé teszik a munkavállalást
és a munkaerőpiacon maradást Kanada,
A főiskolák és képzési intézmények jobban vegyék figyelembe a munkaadók és a tanulók
szükségleteit Egyesült Királyság
Közösségi alapú, munkához kapcsolódó oktatás a tanulásban kevésbé sikeres diákoknak
Egyesült Királyság
A munka humán dimenziójának hangsúlyozása Portugália
Munkához kapcsolódó tantervek Németország, Spanyolország
A mindenkori társadalmi-gazdasági tényezőkön alapuló tantervfejlesztés Ciprus
Felkészítés a munka világára Ciprus
A fejlesztési irányok és stratégiák összehasonlító áttekintése
1Az EU-s oktatási és képzési rendszerek minőségének és hatékonyságának javítása
1.1 A tanárok és oktatók oktatásának és képzésének fejlesztése
1.2. A tudás alapú társadalom által megkívánt ismeretek fejlesztése
1.3. Az információs és kommunikációs technológiákhoz (IKT) való hozzáférés biztosítása
mindenki számára
1.4. A tudományos és műszaki tanulmányokat folytató diákok számának emelése
1.5. Az erőforrások legjobb kihasználása
2. Az oktatási és képzési rendszerekhez való hozzáférés biztosítása mindenki számára
2.1. Nyitott tanulási környezet
2.2. A tanulás vonzóbbá tétele
2.3. Az aktív állampolgárság, az egyenlő esélyek és a társadalmi kohézió támogatása
3. Az oktatási és képzési rendszerek megnyitása a külvilág felé
3.1. A kapcsolódási pontok megerősítése a munka és a kutatás világával, valamint a
társadalommal általában
3.2. A vállalkozó szellem fejlesztése
3.3. Az idegennyelv-tanulás fejlesztése
3.4. A mobilitás erősítése
3.5. Az európai együttműködés erősítése
Ausztria és Dánia oktatásfejlesztési prioritásai – az európai
együttműködés mindkettőben
Nemek szerinti specifikus képzés és
karrierkilátások. Ezzel kapcsolatban
különböző kezdeményezések születtek:
specifikus oktatási tanácsadás; iskola- és
minőségfejlesztés; az iskolai autonómia
szabályozása.
Idegennyelv-oktatás
az
osztrák
iskolákban. Kiemelt területek – alapfokú
iskolák, alsó középfokú iskolák és a
szakmai
képzés
előtti
évfolyam,
középfokú
iskolák,
részmunkaidős
szakképző iskolák; műszaki középiskolák
és főiskolák; technikumok és szakképző
iskolák, főiskolák, tanárképzés, idegen
nyelv mint a tanítás nyelve, kelet- és
délkelet-európai nyelvek.
Szakképző cégek – az üzleti élet
bevezetése az iskolába.
Két tannyelvű oktatási pilot projektek
– Graz, Innsbruck, Salzburg és Karintia.



„Jobb oktatást”3 program – ennek főbb
elemi: a természettudományos oktatás
elemzése és modernizálása, az ipar és
az oktatás kapcsolatainak javítása, a
tanárképzés
javítása
és
tananyagfejlesztés
Felnőttoktatás – prioritásai: formális,
nem formális és informális formái; az
élethosszig tartó tanulás lehetőségei; a
foglalkoztathatósághoz,
alkalmazkodáshoz szükséges készségek
kialakítása; az egyének és a vállalatok
érdekeinek
figyelembe
vétele
az
ismeretek és jártasságok kérdésében
Törökország – oktatásfejlesztési prioritások
az 1997-ben kezdődött, a diákközpontú oktatást célzó oktatási reform
az átlagos iskoláztatási idő 5 évről legalább 8 évre emelése
a fiúk és lányok, vidékiek és városiak oktatási szintjének kiegyenlítése
az EU indikátorok szintjének elérése minden szinten
a diákok tanulmányi sikereinek növelése minden szinten
tankönyvfejlesztés
a források hatékonyabb felhasználása beruházásokra és folyó kiadásokra
specializációs szolgáltatások lehetőségeinek megteremtése minden szinten
idegennyelv-tanulás – legalább egy nyelvet tanuljon minden diák, ha
lehetséges, kettőt
Nyitott Alapfokú Iskola13 – mindazoknak, akik már nem tanköteles korúak, de
nem fejezték be az alapfokú tanulmányokat
tehetséggondozás kisgyermekkortól kezdve
oktatási és tanulási lehetőségek biztosítása mindenkinek, minden helyen és
időben az információs központokban
távoktatás
a tanárhiány enyhítésére több tanár képzése
rossz klimatikus és közlekedési viszonyok között élőknek iskolabuszok
Hasonló társadalmi-iskoláztatási
trendek
Az alapfokú képzés teljes körűvé válása
A középfokú képzés arányának jelentős
növekedése (expanzió)
A felsőoktatási képzésben részt vevők
arányának növekedése
Mindezzel párhuzamosan a nők
iskolázottságának növekedése
Az expanzió (az oktatás
tömegesedésének) kutatása
Statisztika: logisztikus S görbe (a
tömegesedés „életciklusai”)
Első szakasz: nyújtott bevezető, törésponttal zárulva
Második szakasz: gyorsuló növekedés, második
törésponttal
Oktatás-gazdaságtani magyarázatok
Oktatáspolitikai magyarázatok
Demográfiai kihívások
Világhelyzet, a fejlődő világ és a fejlett világ
demográfiai trendjeinek eltérése,
feszültségekkel (pl. Európa részesedése a világ
népességéből az 1950-es évek óta csökken)
Emigráció (kereszténység terjesztése, szabadpiac,
népi felszabadítás, jólét elterjesztése)
Immigráció
(pl. vidékről a városba, a határvidékek felől a
központ felé, a kontinens peremvidékéről a belseje felé)
Migráció (pl. a Kárpát-medence esete)
Migráció és oktatás
Kétnyelvűség (tradicionális, nemzetállami,
föderális, jóléti modell)
Multikulturalizmus (beszivárgás, invázió,
elkülönülés: autonómiák)
Interkulturális nevelés (jelszó: méltányosság,
gyakorlat pl. kooperatív oktatási módszerek)
Oktatáspolitikai válaszok
A közoktatás általánossá válása
A szakképzés kitolódása (16, 18 éves
korra és későbbre)
Az oktatási rendszerek nemzetközi
osztályozása (International Standard
Classification of Education= ISCED)
ISCED szintek: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
Az oktatási rendszerek általánossá válása:
ISCED szintek
ISCED1 alapfokú oktatás
ISCED2 alsó középfokú oktatás
ISCED3 felső középfokú oktatás (záróvizsga)
ISCED4 középfokú oktatást követő (szak)képzések
ISCED5 harmadfokú képzés alapszintje
ISCED6 a harmadfokú képzés harmadik szakasza
ISCED7 a harmadfokú képzés utáni posztdoktori
szintjei
ISCED8 negyedfokú képzés (pl. felnőttkori
továbbképzések, LLL)
A közoktatási rendszer válaszai
A közoktatás funkciójának megváltozása
középiskola átalakulása)
(pl. a klasszikus
Megváltozik az intézmények világa
(pl. az iskolai kultúra, a szabályok, a tanári szerepek )
Megváltoznak a tantervek
(pl. többszintű szabályozás, új
fejlesztési célok, más képzési tartalmak)
Változnak a tankönyvek, módszerek,
oktatásszervezés, tanulásszervezés pedagógusok
Erősödik a kimeneti szabályozás (a vizsgák szerepe)
Kitüntetett kutatási téma lesz az ifjúságkutatás, a
képességek hatékony fejlesztése, az eredményesség,
a minőség, a hatékonyság
Az oktatáspolitika változásai
Irányítás (decentralizáció, a regionális, a helyi
szint szerepe növekszik, inputok, outputok,
vizsgák, statisztikák, nyilvántartások stb.)
Fenntartás (többféle fenntartó,
költséghatékonysági szempont)
Finanszírozás (többforrású finanszírozás, a
finanszírozás mint irányítási eszköz)
Az EKKR-szintek indikatív
összefoglalása
Forrás: Towards a European Qualification Framework,
2005
Az 1. szint képesítései elismerik az alapszintű
tudást és készségeket, valamint az egyszerű
feladatok elvállalásának képességét
közvetlen felügyelet alatt egy strukturált
környezetben. A tanulási készségek
fejlesztése strukturált támogatást igényel.
Ezek a képesítések nem foglalkoztatásspecifikusak, és általában a képesítés
nélküliek veszik igénybe őket.
EKKR: 2. szint
A 2. szint képesítései korlátozott mértékű
tudást, készségeket és tágabban értelmezett
kompetenciát ismernek el, amelyek főként
konkrétak és általános jellegűek. A
készségeket felügyelet alatt alkalmazzák egy
ellenőrzött környezetben. A tanulók
korlátozott felelősséget vállalnak saját
tanulásukkal kapcsolatban. E képesítések
közül néhány foglalkoztatásspecifikus, de a
legtöbbje általános felkészítést ad a munkára
és a tanulásra.
EKKR: 3. szint
A 3. szint képesítései széles körű általános
tudást és területspecifikus gyakorlati és
alapszintű elméleti tudást ismernek el,
valamint a feladatok irányítás mellett történő
elvégzésének képességét. A tanulók
felelősséget vállalnak saját tanulásukért, és
korlátozott gyakorlati tapasztalattal
rendelkeznek a munka vagy a tanulás egy
bizonyos szempontjából.
EKKR: 4. szint
A 4. szint képesítései jelentős területspecifikus
gyakorlati és elméleti tudást és készségeket
ismernek el. Elismerik a szaktudás,
készségek és kompetenciák alkalmazására,
valamint az önálló problémamegoldásra és
mások ellenőrzésére vonatkozó
képességeket is. A tanulók egyéni
tanulásszervezéssel élnek, és gyakorlati
munka- vagy tanulási tapasztalattal
rendelkeznek megszokott és kivételes
helyzetekben.
EKKR: 5. szint
Az 5. szint képesítései széles körű elméleti és
gyakorlati tudást ismernek el, beleértve a tanulás
vagy foglalkoztatás egy bizonyos területére
vonatkozó tudást. Elismerik a tudás és készség
alkalmazásának képességét stratégiai megoldások
kidolgozásában, jól meghatározott absztrakt és
konkrét problémák esetében. A tanulási készségek
alapul szolgálnak az autonóm tanuláshoz, és a
képesítések a munkában vagy a tanulásban a
működési kölcsönhatás során szerzett tapasztalatra
építenek, beleértve az emberek és projektek
irányítását
EKKR: 6. szint
A 6. szint képesítései a tanulás vagy munka egy
területéhez kapcsolódó, részletes elméleti és
gyakorlati tudást, készséget és kompetenciát ismerik
el, amelyek némelyike az adott terület csúcsát
képviseli. Ezek a képesítések elismerik a tudás
alkalmazását az érvek kialakításában és
fenntartásában, a problémák megoldásában és olyan
vélemények megalkotásában, amelyek figyelembe
veszik a szociális és etikai kérdéseket. E szint
képesítései magukban foglalnak olyan kimeneteket,
amelyek megfelelnek egy összetett környezet
szakmai megközelítésének
EKKR: 7. szint
A 7. szint képesítései önállóan szervezett, elméleti és
gyakorlati tanulást ismernek el, amelynek egy része
egy szakterület legmagasabb szintű tudását jelenti,
ami az eredetiség alapja az ötletek kialakításában
és/vagy alkalmazásában, gyakran kutatási
összefüggésben. Ezek a képesítések elismerik a
tudás integrálásának és olyan vélemények
megalkotásának képességét, amelyek figyelembe
veszik a szociális, etikai kérdéseket és
felelősségeket, valamint tükrözik a változás
kezelésének tapasztalatát egy összetett
környezetben
EKKR: 8. szint
A 8. szint képesítései elismerik a tudás magasan
szakosodott területének szisztematikus birtoklását,
illetve az új és összetett gondolatok kritikai
elemzésének, értékelésének, szintézisének
képességét. Elismerik a jelentős kutatási folyamatok
megfogalmazásának, megtervezésének,
megvalósításának és adaptálásának képességét is.
A képesítések elismerik továbbá a vezetési
tapasztalatot olyan új és kreatív megközelítések
kialakításában, amelyek
A szakképzés változásainak okai
A szakmaválasztás korévének kitolódása
Az iskola és a képzési hely viszonya
Konfliktusok a szakképzés rendszerében
A munkaerőpiac átalakulása
Foglalkoztatottsági problémák
A szakmatanulás korévének
kitolódása
1963: a 16 éves kor előtti munkavállalás
európai tilalma, egyre hosszabb általános
képzés, a szakmák egységesülő tartalmai és
követelményei (ld. Országos Képzési Jegyzék)
Új intézménytípusok (pl. szakközépiskola,
szakiskola,
Harmadfokú képzés: érettségi utáni
szakmatanulás
Az iskola és a munkahely (képzési
hely) viszonyának változása
A céhes képzés
A duális képzés (iskola + munkahely:
képző hely)
Vállalati képzési rendszerek (a
középfokon végzetteknek)
Az átalakulás nehézségei:
konfliktusok
Munkaadó és munkavállaló konfliktusa
(képzési hely és munkahely viszonya!)
A szakképzési kínálat és a gazdasági
igények viszonya (munkaerő tervezés,
munkaerőszükséglet, képzettségi szükséglet)
A jóléti állam modellje: a komprehenzív iskola
A neoliberális modell: a szakképzési
piacosítása
A szakképzés fogalomkészlete
Humán erőforrás
Általános kompetenciák
Munkavállaló: rugalmas, alkalmazkodni képes
Élethosszig tartó tanulás (LLL, TÉT: folyamatos
részvételi képesség a vállalati és állami finanszírozású
átképzésben, kiképzésben)
Kié a szakképzés? Ki szabja meg a kínálatot és a
tartalmakat?
A felsőoktatás átalakulása
Az 1990-es évektől folyamatosan nő a
felsőoktatásban való részvétel (15%-
25%,40-60%)
A tömegesedés előtti szakasz: az elit
felsőoktatás (10-15%)
Fő jellemzők: szelekció, vizsgák, egyetemi és
főiskolai párhuzamos képzés, a végzettség a
társadalmi elitbe kerülés feltétele
Tömegesedés és
demokratizálódás
Általános középiskolázás, a záróvizsga
kevésbé vagy nem szelektív
Csökkenő belépési követelmények
A felsőoktatáson belüli szelekció
későbbre tolódik
A többcsatornás képzés egységesül
A felsőoktatási végzettség inflálódik
Az általános felsőoktatás mint
becslés
A felsőoktatás bevezető szakasza
általános képzés
Divergens, moduláris rendszer
Funkcionális és strukturális
változások
Funkcióbővülés (ld. Pl. „olvasásklinika”)
Tartalmi változások (pl. a tudományos
képzés helyett professzionális képzés,
szakképzés)
A felsőoktatás „iskolássá” válik
Többcsatornás finanszírozás
Társadalmi és oktatáspolitikai
változások
Hallgatói változások (összetétel, igény,
motiváció)  az „ifjúsági társadalom”
kialakulása, saját intézményekkel,
problémákkal
Oktatói változások (létszám)
Az oktatás tevékenységrendszerének
alakulása (tudományművelés, kutatás,
oktatás konfliktusai)
Az oktatáspolitika változásai
Finanszírozás (állami költségvetés,
hallgatói finanszírozás, pályázat,
magántőke stb.)
Az állam kivonulása a felsőoktatásból
(köztes, puffer szervezetek: pl. rektori
konferencia)
Reformok
Szervezeti reformok (Bolognai folyamat)
Intézményi reformok
(pl. közösségi főiskola, regionális egyetem,
alternatív intézmények (pl. magán,
kisebbségi, felekezeti felsőoktatás), virtuális
felsőoktatás)