Transcript A bolognai folyamat: - Magyar Tudományos Akadémia

Közgazdaság- és
gazdálkodástudomány
Zalai Ernő
A közgazdaság- és a gazdálkodástudomány kapcsolata –
nézetek, hitek, tévhitek és tanulságok a jövőre vonatkozóan
MTA IX. osztály, tudomány hónapja konferencia, 2013. november 21.
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány
Tartalom
Közgazdaságtudomány versus gazdálkodástudomány
A gazdaságtani felsőfokú képzés gyökerei és ágai
A magyar gazdaságtani felsőfokú képzés
Közgazdaságtani versus gazdálkodástani képzés
A gazdaságtudományok módszertana
Közgazdaságtudományi Kar
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány
Zalai Ernő
2
Közgazdaság- versus gazdálkodástudomány
 A közgazdaságtudomány kezdetben (1767) mint politikai
gazdaságtan jelent meg. A politikai jelző az államra utalt:
az államháztartás gazdálkodásának normatív tudománya.
 Később közgazdaságtanra szelídült (Marshall): a termelés, a
csere, a jövedelmek (vagyonok) elosztását és felhasználását
szabályozó törvényszerűségek deskriptív tudománya.
 Az „economic” jelző egyaránt utal gazda(g)ságra és takarékosságra. Innen már csak egy kis lépés: a közgazdaságtan a
szűkös javakkal való racionális gazdálkodás tudománya, sőt,
 voltaképpen a racionális emberi viselkedés (döntések az élet
minden területén) általános elmélete, azaz praxeológia.
Közgazdaságtudományi Kar
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány
Zalai Ernő
3
Közgazdaság- versus gazdálkodástudomány
 A gazdálkodástudomány közös cél(ok) elérésére szakosodott
intézmények működését, vezetését és szervezését, döntési
mechanizmusát, az erőforrások (a célok elérési szintjében mért)
hatékony felhasználását tanulmányozó tudomány.
 Részben deskriptív, de alapvetően inkább normatív tudomány.
 Szorosan épít közgazdaságtani fogalmakra, összefüggésekre
és a felhasznált módszertanban is sok a közös elem, de
 a gazdálkodástan a gazdasági egységeken belüli, a közgazdaságtan elsősorban a gazdasági egységek közötti kapcsolatokat
(az azokat szabályozó mechanizmusokat, makrogazdasági
viszonyokat) elemzi, de van átfedés (pl. üzletgazdaságtan).
Közgazdaságtudományi Kar
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány
Zalai Ernő
4
A gazdaságtani felsőfokú képzés gyökerei
„Ha mármost keletkezésüktől kezdve szemléljük a dolgokat:
miként más kérdésekben, itt is így látunk majd a legtisztábban.”
(Arisztotelész, Politika)
„Történeti távlat nélkül semmi jelenséget nem lehet tulajdonképpen valóságosan és elfogadhatóan értékelni.”
(Szabó T. Attila, Vallomások, Magyar Nyelv, 1988)
Közgazdaságtudományi Kar
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány
Zalai Ernő
5
A felsőfokú képzés fejlődése Európában
A bolognai átálláshoz felhasznált középkori modell
 Az egyetem a tanárok és diákok autonóm testülete (céhe):
tudományok művelése, hallgatók képzése, fokozatadás.
 Az egyetemek kezdeti felépítése (4 fakultás)
• bölcsészeti kar (artes): általános alapozó képzés
fokozatok: baccalaureus, licentiatus, magister (tanító)
• teológiai, jogi, orvosi karok: szaktudományi képzés
fokozat:
doctor (szintén tanító!)
 Egyetem versus Akadémia: adhat-e teológiai doktori fokozatot.
 A litván felelevenítették a bolognai átállás során!
Közgazdaságtudományi Kar
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány
Zalai Ernő
6
A felsőfokú képzés fejlődése Európában
 Általános értelmiségi képzés: artes liberales (universitas),
tudományos, akadémiai jellegű képzés;
 az általános alapozó képzés kiszélesedik lefelé (elemi és
középiskolák), az egyetemi képzés differenciálódik,
 a különböző európai országokban eltérő rendszerek és
elnevezésű fokozatok alakulnak ki.
 Technikai ügyességek: artes mechanicae (polytechnicum)
„hivatásos” képzés: agrár, műszaki, gazdasági (Szenc, 1763);
 a felsőbb szint tudományos megalapozottsága és kutatási
kapacitása közeledik az egyetemekhez,
 egy részük beépül az egyetemi rendszerbe (fúzió vagy új
karok, ld. pl. USA: CMU vs. MIT).
Közgazdaságtudományi Kar
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány
Zalai Ernő
7
A modern gazdaságtani felsőfokú képzés
 A mai felsőfokú gazdaságtani képzés a két vonulat ötvözete:
 artes liberalis: az elméletet előtérbe helyező egyetemi
(akadémiai) képzés (Volkswirtschaft, economics),
 artes technicae: a gyakorlati ismeretekre összpontosító,
(szak)főiskolai képzés (Hochschule, politechnikum)
(Betriebswirtschaft, Business Administration).
 A 20. század második felében világszerte jelentős közeledés,
 sok helyütt intézményi formában is egyesült, de
 megmaradtak markáns sajátos vonásaik, és
 az alsóbb szintű főiskolai képzés (Fachhochschule, college)
többnyire az egyetemi szférán kívül maradt.
Közgazdaságtudományi Kar
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány
Zalai Ernő
8
A magyar gazdaságtani felsőfokú képzés
 Kelet-Európa: a két képzési ág gyakorlatilag egybeolvadt.
 A szovjet terminológia (ekonomicseszkije nauki) átvétele, a
nevükben sem lehet megkülönböztetni őket (ágazati szakok),
 a korábbi „üzemgazda” (Betriebswirt) megnevezés eltorzult
(„üzletgazda” elnevezést lehetne ma bevezetni helyette a
business administrator magyar megfelelőjeként).
 A bolognai átállás folytán a torzulások tovább erősödtek:
egybemosódott az egyetemi (akadémiai jellegű) és főiskolai
(professzionális) képzés tartalma és intézményei,
 az alapozó képzésből szinte kihalt az akadémiai jelleg,
 a képzési arányok eltolódtak a főiskolák és az üzleti ág felé.
Közgazdaságtudományi Kar
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány
Zalai Ernő
9
Közgazdaságtani vs. gazdálkodástani képzés
 Meg kellene különböztetni egymástól
az akadémiai és a hivatásos képzést minden szinten,
ez helyretenné a közgazdaságtani és a gazdálkodástani
képzés közötti viszonyt is a magasabb szinteken (M, PhD).
 Aszimmetria: közgazdaságtani alapképzésből át lehet menni
gazdálkodástani mesterképzésbe, fordítva nem megy,
 a közgazdaságtani alapképzés kiszélesítése ugyanakkor
kívánatos lenne az akadémiai jellegű gazdálkodástani
mesterképzés számára!
 A gazdálkodástani mesterképzés követelményrendszerében
és időtartamában is meg kellene különböztetni az akadémiai
és a hivatásos jellegű képzést egymástól!
Közgazdaságtudományi Kar
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány
Zalai Ernő
10
A gazdaságtudományok módszertana
 Előzmények: történelem és a morálfilozófia (ma is jelen van).
 Mai értelemben vett közgazdaságtudományról igazából csak a
18. századtól fogva beszélhetünk (fiziokraták, klasszikusok).
 Az árutermelés jelentős kiszélesedése és kiterjedése: a
természeti törvényekre emlékeztető „szabályosságok” a piacok
működésében (árak, termelési arányok).
 Egyre gyakoribb az érzékletes természettudományos (biológiai,
fizikai) metaforák használata (olyan, mint …).
 A természettudományokban a 17. századtól egyre sikeresebbé
és fokozatosan az egyetlen tudományos módszerré válik az ún.
hipotetikus-deduktív modell.
Közgazdaságtudományi Kar
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány
Zalai Ernő
11
A gazdaságtudományok módszertana
 A hipotetikus-deduktív modell lényege: megfigyelések 
szabatos (elvont) fogalmakon, axiómákon nyugvó modellek 
mérések (identifikáció!), kísérletek  igazolás-cáfolás.
 Egyre nagyobb számban jelennek meg matematikára (nyelv és
eszköztár) épülő közgazdasági elméletek és modellek.
 A korábbi természettudományos metaforák közgazdasági
modelleké válnak, tért hódít a pozitivista módszertani felfogás.
 A II. vh. után különösen felgyorsul ez a folyamat: matematikus
és természettudományos végzettségűek beáramlása a ktanba.
 Visszaszorul a gazdasági jelenségek, események „magyarázó
megértésen” nyugvó történelmi-társadalmi elemzése (USA).
Közgazdaságtudományi Kar
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány
Zalai Ernő
12
A gazdaságtudományok módszertana
 A hipotetikus-deduktív modell megjelenésétől kezdve jelen van
annak erőteljes kritikája a társadalomtudományokban
(elégséges utalás: Max Weber, 1904, Ludwig von Mises, 1940).
 A természettudományok: tudat és önismeret nélküli tárgyakat
vizsgálnak; tudnak objektíven mérni; jelentősen alapozhatnak
ellenőrzött kísérletekből (ceteris paribus) nyert tapasztalatokra;
vizsgálatuk tárgya, a természet, lassan változik; ezzel szemben
 a társadalomtudományok: önismerettel bíró emberek cselekvését vizsgálják; nem tudnak objektíven mérni; a statisztika is
csak „történelmi” módszer; csak „eseti-egyedi tapasztalatokra”
lehet építeni (számos feltétel változik); a vizsgálatuk tárgya igen
gyorsan változik; gyakran az előrejelzés hatására.
Közgazdaságtudományi Kar
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány
Zalai Ernő
13
A gazdaságtudományok módszertana
 Az axiómákon nyugvó elméleti modellek valósághűsége sem
alapfeltevéseik, sem előrejelzéseik alapján nem igazolható
(Friedman pozitivista álláspontjának kritikája).
 Mindezek miatt sokan kétségbe vonják, vannak-e egyáltalán
tartós és általános törvényszerűségek a gazdaságban.
 A tudományos magyarázatok lehetőségét az teremti meg (az
ellensúlyozza a kontrolált kísérletek hiányát ), hogy a kutató
építhet a céltudatos emberi viselkedés a priori ismert vagy
feltételezett szabályaira (nem egyszerűen „külső megfigyelő”).
 El kell viszont fogadni, hogy nem lehet a természettudományokban elvárt szigorúsággal empirikusan igazolni a feltételezett okokozati összefüggéseket (többféle magyarázat adható).
Közgazdaságtudományi Kar
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány
Zalai Ernő
14
A gazdaságtudományok módszertana
 Mindezek miatt értelmetlen a „hipotetikus-deduktív” illetve a
„magyarázó (interpretative) megértés” módszertanát „vallók”
tartós és harcias szembenállása: a társadalomtudományok
módszertana szükségképpen összetett, plurális.
 Nem tagadható sem a spekulatív axiómákra épülő elméleti
modellek (pl. tökéletes versenypiac statikus egyensúlya),
 sem a szisztematikus megfigyelésen, intuíción és beleérzésen
nyugvó, interpretative elemzések potenciális hasznossága.
 Mindkettőt lehet tudós és sarlatán módon művelni, mindkettő
magában hordozza a tévedés lehetőségét, ezért előrejelzéseik,
magyarázataik óvatosan kezelendők és összevetendők.
 Nem versenyeznek egymással, kiegészítik egymást!
Közgazdaságtudományi Kar
Közgazdaság- és gazdálkodástudomány
Zalai Ernő
15