Transcript Gazdag és harmonikusan fejlődő zöld Zala

Gazdag és harmonikusan
fejlődő Zöld Zala
Széchenyi Programirodák létrehozása,
működtetése
VOP-2.1.4-11-2011-0001
A Zala Megyei Önkormányzat
területfejlesztési tevékenysége
az ÁROP-1.2.11/A-2013-2013-0004
azonosító számú pályázat keretében
A megyei önkormányzatok 2012. január 1-től terület- és
vidékfejlesztési,
területrendezési
és
koordinációs
feladatokat látnak el. A megváltozott feladatkör
elsősorban a 2012-2014 években a következő uniós
ciklusra való felkészülést, tervezést foglalja magában.
A feladat ellátásának anyagi fedezetéül az elnyert ÁROP
pályázat szolgál, 90 millió Ft-os keretösszeggel.
A tervezés során a megye elkészíti területfejlesztési
koncepcióját és programját, valamint a következő ciklus
operatív
programjaihoz
kapcsolódó
részdokumentumokat, továbbá egy, a megvalósítani
kívánt fejlesztéseket tartalmazó projektlistát.
A megyei területfejlesztési
koncepció
•
Helyzetelemzés – helyzetértékelés
97/2012. (XI.28.) KH határozat
•
Javaslattevő fázis
31/2013. (VI.13.) KH határozat
•
Területi hatásvizsgálat
A dokumentumba beépítésre kerül a megyei szakképzés-fejlesztési
koncepció is.
A koncepció társadalmi és államigazgatási egyeztetése lezajlott.
Elfogadásához az illetékes szakminiszter is hozzájárult,
amelyre az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési
Koncepció elfogadását követően, várhatóan a 2013.
december 19-i közgyűlésen kerül sor.
A dokumentumok megtekinthetők a www.zala.hu weboldalon.
Csökkenő lélekszámú kistelepülések,
vonzó turisztikai célpontok
Csökkenő lélekszámú
kistelepülések, vonzó turisztikai
célpontok
• Az ország lakosságának közel 3%-a, a 2011-es
népszámlálás alapján 282.179 fő él itt
• A megye népessége 1980 óta folyamatosan csökken,
kétszer gyorsabban, mint az országos mérték
• A 2000-es években a legnagyobb arányú (10-11%)
népességvesztést a Lenti és Letenyei kistérség szenvedte
el, miközben a Keszthelyi és Hévízi kistérségben 1990 óta
enyhén emelkedik a lakosságszám
• A népességfogyás oka elsősorban a természetes
fogyás, mely magasabb, mint országosan
• A 2000-es években jelentősebb vándorlási többletet a
Hévízi és Keszthelyi kistérség tudhat magáénak, ezen
belül is a Balaton parti, továbbá a termál- és gyógyfürdőik
által turisztikai vonzerőt – és munkalehetőséget – kínáló
települések vonzanak betelepülteket
Javuló iskolázottság és foglalkoztatottság a
nagyvárosokban
Javuló iskolázottság és
foglalkoztatottság a nagyvárosokban
• 2001 és 2011 között jelentősen javult a diplomások
aránya a nagyvárosokban, és a bevándorlási
célpontokon.
• 2012-ben Zala megyében a foglalkoztatottak száma
116.400 fő volt.
• A 2001-es népszámláshoz képest leginkább a
Zalakarosi kistérségben nőtt a foglalkoztatottság, míg a
Zalaegerszegi és Nagykanizsai kistérségben volt a
legnagyobb visszaesés.
• Ezzel együtt is a Zalaegerszegi kistérség
rendelkezett megyén belül a legjobb foglalkoztatottsági
mutatókkal.
Európai Uniós források eloszlása
A javaslattevő fázis célrendszerének
összefoglalása
Operatív Programok
2014-2020
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP
Intelligens Közlekedésfejlesztés OP
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP
Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP
Versenyképes Közép-Magyarország OP
Terület- és Településfejlesztési OP
Magyar Halászati OP
Vidékfejlesztési Program
Koordinációs OP
A megyék az alábbi beavatkozási szintekre terveznek,
valamint koordinálják az elképzeléseket:
•megye
•kistérségek (MJV-ok kistérségei is)
A megyei jogú városok fejlesztési elképzelései
beépítésre kerülnek a megyei dokumentumokba.
Végrehajtás
során
a
megyei
önkormányzatok
Közreműködő Szervezeti feladatokat látnak majd el.
Terület- és Településfejlesztési
Operatív Program megyei
projektcsomagjai:
Zalai integrált gazdaságfejlesztési
Zalai turizmusfejlesztési projektcsomag
Zalai alternatív hálózati gazdaságfejlesztési
Zalai vállalkozásfejlesztési projektcsomag
Zalai foglalkoztatási együttműködési
projektcsomag
• Zalai közösségerősítő projektcsomag
•
•
•
•
•
Zalai
integrált
gazdaságfejlesztési
projektcsomag
a foglalkoztatás növelése a megyébe betelepülni
szándékozó és a már a megyében működő
vállalkozások számára vonzó befektetési és üzleti
fejlődési környezet kialakítása révén
Zalai turizmusfejlesztési projektcsomag
a jelentős turisztikai attrakciók számának
növelése,
új
turisztikai
termékcsomagok
kialakítása, a turisztikai vállalkozások által
nyújtott szolgáltatások körének bővítése és
minőségük javítása
Zalai
alternatív
hálózati
gazdaságfejlesztési
projektcsomag
a zalai jelentőséggel bíró helyi termékek fejlesztésének,
előállításának és értékesítésének előmozdítása, amely
hozzájárul a megyén belüli falusi települések gazdasági
fejlődéséhez, a turisztikai centrumok és környezetük közti
gazdasági együttműködési kapcsolatok erősödéséhez,
továbbá a zalai azonosságtudat erősítéséhez
Zalai vállalkozásfejlesztési projektcsomag
a zalai KKV-k növekedésének elősegítése és ezzel új
munkahelyek kialakítása; fejlesztéseinek megvalósításával
Zala megye hozzá kíván járulni a megyei vállalkozások
kibocsátásának növekedéséhez, az export és az innováció
erősödéséhez; e tevékenységek a ZMVA közreműködésével
valósulnak meg
Zalai foglalkoztatási együttműködési projektcsomag
egyedi, a vállalkozások fejlesztési igényeire gyorsan reagálni
képes projektek megvalósítása, amik révén a munkanélküliek
– átképzéssel, tréningekkel – alkalmassá válnak munkahelyek
betöltésére
Zalai közösségerősítő projektcsomag
a zalai identitás erősítése, az elvándorlás csökkentése és a
társadalmi
befogadás
területén
mutatkozó
kihívások
megválaszolása megyei esélyteremtő fejlesztések (pl. megyei
ösztöndíj, tehetség és gyakornok projekt), valamint családi,
időseket támogató és közösségfejlesztési akciók, a megyei és
helyi identitást erősítő marketing akciók, rendezvények, a
kulturális és környezeti örökség megőrzését szolgáló komplex
szemléletformáló programok megvalósításával
A Határon Átnyúló Együttműködési Programok
keretében Zala megye három ország tekintetében
vesz részt a fejlesztéseket szolgáló döntéshozatali
mechanizmusban, egyre növekvő szerepkörrel:
• Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló
Együttműködési Program
• Horvátország-Magyarország Határon Átnyúló
Együttműködési Program
• Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló
Együttműködési Program
A tervezés további menete
A megyei területfejlesztési koncepció elfogadását a
területfejlesztési program elkészítése követi, ami
stratégiai és operatív részből áll majd. Ezzel
párhuzamosan folyik az EU-s részdokumentumok
(megyei gazdaságfejlesztési részprogram, kistérségi
fejlesztési részprogramok, egyéb ágazati OP-khoz
kapcsolódó
részprogramok)
tervezése.
Ezen
dokumentumok elkészítését követően a TOP-hoz
illeszkedő
megyei
területfejlesztési
részdokumentum továbbfejlesztése és az uniós
forrásból
támogatandó
megyei
projektötletek
gyűjtése következik. A projekt zárásának időpontja
2014. szeptember 30-a.
Partnerség és területi
koordináció
A partnerség biztosítása a 218/2009. (X.6.)
Korm. rendelet előírásai alapján történik.
A két megyei jogú várossal, Zalaegerszeggel
és Nagykanizsával történő együttműködés
eszköze
a
megyei
területfejlesztési
konzultációs fórum.
A célcsoportokkal való konzultációs lehetőség
megteremtése kiemelt hangsúlyt kapott a tervezés
folyamatában, tíz fórum lebonyolítására kerül sor,
amelyre a kormányzati, az önkormányzati, az üzleti
és civil szektor képviselői is meghívást kaptak, hogy
fejlesztési
elképzeléseik
megfelelő
figyelmet
kapjanak a megyei tervezés során. Mindezeken túl
kérdőíves felméréseket is végeztünk.
További fórumok megtartását is tervezzük,
amelyben a területfejlesztési tervezési tevékenység
támogatására elnyert pályázata révén segítségünkre
lesz a Széchenyi Programiroda is.
Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése
VOP-2.1.4-11-2011-0001