Transcript Tüdőgyulladás

A tüdőhólyagocskák (alveolusok), és/vagy a
hólyagok közötti tér (intersticium)
gyulladásos megbetegedése.
Okozhatják vírusok és baktériumok
egyaránt, és vannak a korábban ismert
kategóriákba nem sorolható, ún. atípusos
előfordulásai is. Kiválthatja még: gombás
fertőzés, parazita, keringési
rendellenesség, maró gőzök...
Légúti vírusok: adeno-, rhino-,
parainfluenzavírusok okozzák.
Baktériumok közül: leggyakrabban a
Streptococcus pneumoniae, Haemophilus
influensae, ritkábban Staphylococcus.
Az atípusos tüdőgyulladást többnyire
Mycoplasma pneumoniae okozza.
Kiterjedése alapján a tüdőgyulladás lehet
gócos (bronchopneumónia) és lebenyes
(lobáris).
A kórokozók általában
belégzés útján jutnak
be az alsóbb légutakba,
ahol megtelepedve
szaporodni kezdenek,
gyulladásos folyamatot
indítanak be.
Az érintett területen a
léghólyagocskák
légtartalma csökken,
előrehaladott esetben teljes
méretüket gyulladásos,
gennyes váladék tölti ki.
Tünetek:
Kezdődhet hirtelen, ekkor nagyfokú
elesettség, láz, hidegrázás alakul ki.
Kezdődhet fokozatosan is fáradtsággal,
hőemelkedéssel, köhögéssel, például
valamilyen légúti fertőzés folytatásaként.
A fertőzés sokszor megfázás, influenza
után jelentkezik, de más, a szervezetet
megterhelő betegség után is
kialakulhat.
A tüdőgyulladást nem mindig könnyű
idejében felismerni.
A tüdőgyulladás a gyerekek, idősek és
legyengült emberek mellett, lecsaphat az
egyébként egészséges fiatal felnőttekre is.
Súlyossága az enyhétől az életet
veszélyeztető állapotig változhat.
Diagnózis:
Anamnézis, klinikai kép, sztetoszkóp tüdő felett hóropogásra emlékeztető
hang hallható. Biztos orvosi diagnózist a
mellkas röntgenfelvétele adhat.
Jól körülhatárolt tüdőgyulladásos (jobb
középső lebenyi) terület röntgenképe.
Kezelés:
A tüdőgyulladás kezelése
antibiotikumokkal történik, mely ugyan
nem hat a vírusos fertőzésekre, de
mindenképpen elejét veszi a
szövődmények kialakulásának.
A legfontosabb a kezeléskor, hogy a
betegségedet nem szabad "lábon kihordani".
A tüdőgyulladás egy tipikus (kórházi) ágyban
fekve gyógyítható betegség.
Aspirációs pneumónia:
Akkor alakul ki, hogy ha valamilyen
idegen test kerül a tüdőbe. Leggyakoribb
oka, a hányás után a légcsőbe került
gyomortartalom, meconiumos magzatvíz
aspiráció.
Opportunista patogének okozta
tüdőgyulladás:
Pneumocystis carinii okozta tüdőgyulladás,
ami egészséges emberben, gyakorlatilag
sosem alakul ki.
A károsodott immunrendszerű betegeket
szokta érinteni, pl. AIDS-es betegek.
A madárinfluenza vírus, az ún. súlyos akut
respiratórikus szindróma (SARS) vírusok
komoly, bizonyos esetekben halálos
kimenetelű tüdőgyulladást okoztak, még
egyébként egészséges emberekben is.
Az Egészségügyi Világszervezet (World
Health Organization – WHO) becslése
szerint minden harmadik újszülött
tüdőgyulladásban hal meg. Ezeknek az
eseteknek a fele elvileg megelőzhető volna.
Az antibiotikumok előtti időkben igen
súlyos, közvetlen halálveszéllyel járó
betegségnek számított.
A kórházakban szerzett - nosokomiális
tüdőgyulladás különösen veszélyes
lehet, mivel nagyobb az esélye annak,
hogy a kórokozó sokféle
antibiotikummal szemben védett rezisztens.
Köszönöm a figyelmet!