Transcript Mecsek
Mecsek Készítette: Aradi Péter • Középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra. A legmagasabb csúcsa a Zengő, amelynek magassága 682 m. • Három részre tagolható: – Kelet-Mecsek – Közép-Mecsek – Nyugat-Mecsek Földrajza • 500 négyzetkilométernyi területet fed be • gazdag ásványkincsekben • Határai: – Pécsi-félmedence – Völgységi-patak és az Ófalui-völgy – Dombóvár-Szentlőrinc törésvonal – Duna ártere Geológiája • Szigethegység, a Variszkuszi-hegységrendszer maradványa, északkeleti-délnyugati irányú ősi vonulatokkal • A kunsági egységhez tartozik • Felépítés: – triász kori mészkő – perm-triász vörös homokkő – főleg jura, kisebb részben kréta kori, helyenként uránium tartalmú kőzetek – miocén kori, antracit tartalmú kőzetek • Fő kőzetei: – Magmás kőzetek: fonolit, trachdolecit, andezit – Metamorf kőzetek: fillit, szericites fillit – Üledékes kőzetek: mészkő, homokkő, aleurolit, konglomerátum – kristályos-metamorf kőzetei összefüggően Fazekasboda és Mórágy környékén találhatók meg – A nyugati és középső Mecsekben a felszínen ennél fiatalabb, perm időszaki és triászi képződmények – A Közép-Mecsek kőszene jura – ezen belül also liász – kori, de elkülönült tömegei a Kelet-Mecsekben is megtalálhatóak, Szászvár és Nagymányok környékén. Vízrajza • A Mecsek legfontosabb vízgyűjtői: – Völgységi-patak – Baranya-csatorna – Pécsi-víz – Vasas-Belvárdi víz • Ezeket a Mecsekből mintegy ezer forrás táplálja Éghajlat • szubmediterrán hatások • az északi és a déli lejtők közt jelentős éghajlati különbségek • Az éves csapadék átlaga 710 milliméter • az éves középhőmérséklet 10,0 C° körül van Élővilága • A Mecsekben 13 olyan növénytársulást írtak le, amelyek csak itt fordulnak elő. Több, mint száz védett és fokozottan védett növényfaj él itt. Barlangok • Kb 100 barlang • A változatos alapkőzeten kialakult mészkőterületeket nagyrészt nemkarsztos kőzet borítja • szurdokvölgyek, víznyelősorok, karsztforrások • A mecseki barlangok jelentős része szűk, kacskaringós aknákból állnak, víznyelőként indulnak és 20-30 méter után eltömődnek • Ilyen jellegű víznyelők táplálják az Abaligeti-barlangot csakúgy, mint a vízellátásba befogott orfűi Vízfő-forrás barlangját, a Mánfai-kőlyukat vagy akár a Tettye-forrást is. • Különlegesek a Babás Szerköveknél a permi vörös homokkövében mállással kialakult üregek. • Szintén nem szokványos módon alakult ki a miocén mészkőben szivárgó vizek hatására kialakult Füstös-lik.