Transcript Ásványok és kőzetek

ÁSVÁNYOK ÉS KŐZETEK
KŐZET - ÁSVÁNY
Kőzet= a földkéreg nagy tömegű, ásványokból felépülő,
természetes módon keletkezett anyaga.
Ásvány= meghatározott kémiai összetételű, szilárd,
egynemű, szervetlen eredetű anyagok, amelyek
egyetlen kémiai képlettel felírhatók.
KŐZETEK KELETKEZÉS SZERINTI
CSOPORTOSÍTÁSA
• Magmás kőzetek
• Üledékes kőzetek
• Átalakult kőzetek
KŐZETEK KÖRFORGÁSA
MAGMÁS KŐZETEK
Mélységi magmás
kőzetek:
Kiömlési kőzetek
Ha a magma a
mélyben
megszilárdul.
Ha a magma a
felszínre kerül, s ott
gyorsan
megszilárdul
gránit,
Riolit
Diorit
Andezit
gabbró
Bazalt
Vulkáni
törmelékes
kőzetek
Robbanásos
kitöréskor a kirepülő
lávafoszlányból
keletkezett
Riolittufa
Andezittufa
bazalttufa
MAGMÁS KŐZETEK
Bázikus mélységi magmás
kőzet
Bázikus vulkáni kiömlési
kőzet
Bazalt
Gabbro
Semleges mélységi magmás kőzet
Diorit
Savanyú mélységi magmás kőzet
Gránit
Semleges vulkáni kiömlési
kőzet
Andezit
Savanyú vulkáni kiömlési kőzet
Riolit
ÜLEDÉKES KŐZETEK
Törmelékes
üledékes
Az elaprózódott,
idősebb kőzeteket a
folyók, szél, vagy
gleccserek elszállítják.
Pl: homok, kavics,
agyag
Vegyi üledékes
Szerves
üledékes
Kémiai átalakuláson is
átesnek.
Pl: sófélék, gipsz
Elhalt élőlények
maradványaiból
keletkezett.
Pl: kőszén, kőolaj
ÜLEDÉKES KŐZETEK
Üledékes kőzetek: természetesen lerakódott üledékből a szárazföldön, a tengerek és
óceánok fenekén diagenizált (az üledék üledékes kőzetté válása) kőzeteket nevezzük.
Eredetük szerinti csoportosítás:
1. törmelékes kőzetek
homokkő
konglomerátum
2. vegyi üledékes kőzetek
kősó
3. szerves eredetű kőzetek
mészkőbe ágyazott fosszíliák
antraci
ÁTALAKULT KŐZETEK
A magmás és üledékes kőzetekből keletkeztek
úgy, hogy szerkezetük a nagy nyomás és magas
hőmérséklet hatására megváltozott.
Pl.: zöldpala, kristályos pala, gneisz, márvány
A METAMORFÓZIS FOKOZATAI ÉS AZ ADOTT FOKOZATRA
JELLEMZŐ METAMORF KŐZETEK ÉS ÁSVÁNYOK
•Nagyon kisfokú metamorfózis (agyagpala,
metabazalt). Jellegzetes ásványai: agyagásványok,
laumontit (zeolit), prehnit (zeolit).
agyagpala
metaandezit
•Kisfokú metamorfózis (szerpentinit, kloritpala,
szericitpala). Jellegzetes ásványai: szericit, pirofillit, klorit
fillit
szerpentinit
•Közepes fokú metamorfózis (csillámpala, márvány). Jellegzetes
ásványai: csillám, kvarc, plagioklász, gránát, andaluzit
gránátos
csillámpala
márvány
•Nagyfokú metamorfózis (eklogit, gneisz). Jellegzetes ásványai:
kvarc, muszkovit, biotit, plagioklász, káliföldpát, sillimanit, sztaurolit
eklogit
gneisz
ÉRCEK=AZOK AZ ÁSVÁNYOK ÉS ÁSVÁNYTÁRSULÁSOK, AMELYEK
VALAMILYEN FÉMET A KŐZETBUROK ÁTLAGÁNÁL JÓVAL
NAGYOBB ARÁNYBAN TARTALMAZNAK
Magmás ércképződés
A felszín felé haladó magma
fokozatosan hűl le, s belőle
sűrűségük szerint válnak ki
az ércek:
-1000oC: nehézfémek (nikkel,
platina)
-700oC- 350oC: ón, uránérc
-Forró vizes (Hidrotermás)
oldatokból: színes és
nemesfémek (arany, ezüst,
réz, cink, ólom)
ÜLEDÉKES ÉRCKÉPZŐDÉS
A kőzetek lepusztulásával, mállásával az
ásványtartalmuk megváltozik. Az elaprózódott
kőzettörmeléket a folyók (édesvíz) elszállítják. A
tengerbe (sós víz) érkezve fémtartalmuk kicsapódik.
(üledékes vas-, mangán, cink- és réztelepek)
A torlatokban az ércszemcsék feldúsulhatnakaranymosás
Bauxit típusai:
- Karsztbauxit (mészkő oldódása után visszamarad)
- Lateritbauxit (vulkáni kőzetek mállása)
KŐSZÉN KELETKEZÉSE
Szerves eredetű üledékes
kőzet.
Évmilliók alatt keletkezett
az egykori erdőségekből
úgy, hogy az
üledéktakaróval fedett
növényzet az oxigéntől
elzártan elszenesedett
Szenesedés folyamata:
- Tőzeg
- Lignit
- Barnakőszén
- Feketekőszén
- (Antracit-akár 98% szén)
KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ KELETKEZÉSE
Az elhalt plaktonok a tengerfenéken lerakódtak, majd
az iszapba süllyedve elzsírosodtak.
• 3–400 millió évvel ezelőtt a tengerek, és a kontinensek a maitól
eltérő módon helyezkedtek el. Ebben a korszakban egyes
mélytengerekben lebegő kisméretű élőlények elpusztulásuk
után az oxigénben szegény tengerfenékre lerakódva oszlásnak
indultak.
• Mocsarakban és a sekély tengerrészekben a folyók által behordott
elpusztult gázgeneráló szárazföldi növényi szervezetek
halmozódtak fel.
• Évmilliók során ezen rothadó anyagokra üledékréteg
(agyag)rakódott, amely fokozatosan anyakőzetté (agyagmárgává)
változott. Az agyagmárgákat akkor tekintjük anyakőzetnek, ha bennük
a szerves széntartalom 1%-nál magasabb.
•
A következő évmilliókban a földkéreg jelentős mozgásai révén ezek
az üledékrétegek több ezer méter mélységbe kerültek, ahol az ott
uralkodó magas hőmérséklet és nyomás hatására a bennük lévő
szerves anyagok kémiai reakciók sorozatán átalakultak és kőolaj
és földgáz / vagy kőszén/ lett belőlük.
• A kőolaj képződésének optimális hőmérséklete 65–120 ºC (20004000m. mélység), a földgázé 120-180Cº (4000-6000m mélység).
•
A kőolaj döntően szén- és hidrogénatomokból felépülő nagyobb
molekulák keveréke. A jó minőségű földgáz általában 90%-ban
metánból (CH4) áll. Ezen kívül propánt, butánt valamint nem éghető
széndioxidot, és nitrogént is tartalmaz. Vannak földgázok, amelyek
nagy részét, vagy teljes mennyiségét széndioxid és nitrogén alkotja. A
kőolajat és az éghető földgázt összefoglaló néven
szénhidrogéneknek nevezzük.
A szénhidrogéneket az anyakőzetből fizikai erők
(kőzetnyomás, a víz felhajtóereje) addig tolják felfelé, amíg
egy át nem eresztő formációban el nem akadnakolajcsapda. Így vagy egy lezárt likacsos-szemcsés (porózus), vagy
egy repedezett tárolókőzetbe vándorolnak. Helytelen tehát
földalatti olajtóról, vagy olajfolyamról beszélni.