Transcript Magmás kőzetek

Magmás kőzetek
Készítő: Ott András
Témakör: Ásvány és kőzettan
Képződésük
• A Föld belsőbb öveiben, nagyon magas
nyomáson és hőmérsékleten képződnek.
• Amikor a magma egyre feljebb jut,
kikristályosodik, több szakaszban kőzetek
képződnek.
• A felszínrekerült magmát lávának hívjuk.
A megszilárdulás helye szerint
megkülönböztetünk:
• Mélységi magmás kőzeteket, amelyek 15-20
km mélyen képződnek például: gránit, diorit.
• Kismélységi kőzeteket, ezek olyan 2-5 km
mélyen képződnek mint például a gabbró.
• Az effuzív vagy vulkáni kőzetek kis mélységben
maximum 500 méter mélyen, vagy akár a
felszínen láva formájában kristályosodnak
ki.Ilyenek mint az andezit, riolit, dácit.
Kristályosodás szakaszai
• Élőkristályosodás:a magma korai
kristályosodási termékei a nehézségi erő
hatására az olvadék aljára süllyednek.
• Főkristályosodás: a hőmérséklet további
csökkenésével jön létre a kőzetek döntő része.
• Utókristályosodás: az oldhatatlan gázok
feldúsulnak.
Magma vagy láva tulajdonságai és
típusai
• Bazaltos: olyan 1000-1200 Celsiusfok hőmérsékletű
alacsony gáztartalommal, 45-55 %-ban szilíciumból
áll de gyakori benne a vas, magnézium, kálcium.
• Andezites: 800-1000 Celsiusfok hőmérsékletű, a
szilíciumtartalma már 55-65 % a többi elem (Fe,Mg)
aránya már kisebb, a gáztartalma viszont nagyobb.
• Riolitos: olyan 600-800 fokos, nagy gáztartalmú,
nagyrész szilíciumból áll, olyan 65-75 százalékban.A
többi elem kis mennyiségben van jelen benne.
Magmás kőzetek ásványos összetétele
• Minél feljebb jön a magma, a fokozatosan
kikristályosodó kőzetek viszkozitása egyre nő.
• A kőzetek színe viszont egyre sötétebb lesz,
például a riolit világosszürke, a felszínen
kristályosodó bazalt már sötét színű.
• A szilíciumtartalom fokozatosan nő (lásd előző
Ezek a tulajdonságok esetenként változnak és nem
dia).
feltétlenül igazak mindig.
Riolit
• A riolit egy magas szilícium-oxid tartalmú
mélységi magmás kőzet.
• Mindig tartalmaz kvarcot.
• Legfontosabb típusai az
obszidián és a perlit.
• Magyarországon főleg
a Zempléni-hegységben
fordul elő.
Gránit
•
•
•
•
•
A leggyakoribb mélységi magmás kőzet.
Kevesebb kvarcot tartalmazó változata granoszienit.
Fontos még a döntően földpátokból álló szienit.
Ismert még a plagiogránit is.
A szemcsék mérete ált. durva
de gyakran használják például
sírköveknél.
Magyarországon a Mórányi-rög
a legjelentősebb példánya.
Andezit
• Az andezit egy közepes szilíciumtartalmú
vulkanikus kőzet.
• Nagymélységi változata a
diorit, a kismélységi a
dioritpofir.
• Magyarországon az
Északi-középhegységben
gyakori.
Gabbró
• Akkor keletkezik ha a bazaltos összetételű láva
megreked a mélyben és ott kristályosodik ki.
• Az óceáni kéreg alsó része főleg ebből áll.
• Fő ásványai a piroxének
és a plagioklászok és az
olivin meg a amfiból.
• Magyarországon nagyobb
mennyiségben Szarvaskőn van.
Bazalt
• A leggyakoribb kiömléses kőzetfajta (láva).
• Rendkívül hígan folyik és gyorsan lehűl ezért
nagy felületű lávatakarót alkot.
• Kőzetalkotó ásványai az
olivin, piroxének,
plagioklászok.
• A Badacsonyban
gyakori.
Jelentőségük
• A földkéreg 94-95 %-át alkotják.
• A hegységekben és a tengeri kőzetlemezekben
a legnagyobb az arányuk.
• Természetesen állandó kapcsolatban
körforgásban van az átalakulásuk és a
képződésük.