Transcript Geológia előadásanyag vázlat (csak szöveg)

GEO + LÓGIA (logosz)
FÖLD - tudománya
Kozmikus evolúció (az élet
megjelenésének kozmikus
előzményei) 1.
 Bolygónk kialakulása
 Szupersűrű állapotból kiinduló
ősrobbanás (Big Bang) kb.10-20
milliárd évvel ezelőtt
 Protoszoláris felhő megjelenése,
a részecskék ütközése és
tömörödése révén a Naprendszer
(csillag és a bolygócsírák)
kialakulása kb.5 milliárd évvel

Kozmikus evolúció (az élet
megjelenésének kozmikus
előzményei) 2.
 A Föld őslégköre redukáló
jellegű, a gázkitörések és
vulkáni kigőzölgések során
keletkezett (CH4, NH3, CO2, H2,
H2O). Az oxigén szint a mainak
ezred része volt, a CO2
mennyisége a mainál 200000szer lehetett több
 Az égitest lehűlésével a légköri

KOZMIKUS EVOLÚCIÓ




Szupersűrű
állapot
Protoszoláris
felhő: kozmikus
por, gáz,
„bolygó csírák”
Erős
radioaktivitás,
izzó felszín,
égési gázok
Becsapódások
csökkenése
Ősrobbanás 1020M év
Ütközések,
tömörödés→g
nő
Fajsúly szerinti diff.
gázburok
megtartása
Lehülés →eső
Kémiai evolúció (prebiotikus
szintézis, molekuláris
önszerveződés, az élővé alakulás
folyamata) 1.
A sejtes élet kialakulása
Az „őslevesben biológiai
monomerek (hidrogéncianidból és
aldehidekből aminósavak,
nukleotidok és monoszacharidok)
képződése agyagásványok
segítségével UV sugárzás és
elektromos kisülések hatására
KŐZETBUROK
KŐZETBUROK=LITOSZFÉRA:
óceánok alatt kb. 50-55 km
vastag, szárazföldek alatt kb. 70150 km vastag
 KÉREG: Óceánok alatt: átl.5-6(911)km vastag, szárazföldek alatt
átl. 35-45km vastag (hegységek
alatt 90km is lehet).
A kéreg alsó határa a MOHO,
vagy Mohorovicic felület

KÉREG
• felső gránitos, sial kéreg
kevésbé sűrű, mert kevesebb
fémet és több szilikátot (Si+O2
tartalmaz. Ez a réteg az óceánok
alatt hiányzik. Szárazföldek alatt
kb. 15-20 km vastag átlagosan;
• alsó bazaltos, sima kéreg,
nagyobb sűrűségű, mert több
fémet és kevesebb szilikátot
tartalmaz. Ez a réteg kb. 6-15 km
vastag.
KÉREG 2.

Óceáni kéreg
Szárazföldi
kéreg
 átl.5- 6-(11) km
vastag átl.35-40km
 fiatalabb
idősebb
(200 m évnél fiatalabb)
(3000 m év<)
nagyobb sűrűség
kisebb sűrűség
(3g/cm3)
(2,7g/cm3)
több fémet tartalmaz
bazalt, gabbró
gránitos
FÖLDKÖPENY 1.

legfelső szilárd része:Kb. 50 km
átl. vastagságú, Si, Mg, Fe, Cr
építi fel. Radioaktív elemek
bomlása jellemző, így a
kőzetburok legalsó része
megolvad.
FÖLDKÖPENY 2.

ASZTENOSZFÉRA rész („gyönge burok”,
lágyköpeny)a kb. 100 km vastag, lefelé
haladva kb. 250 km mélységig tart (60200, 250km- ig terjed), képlékeny (nagy
hőm.és nyomás miatt).
(földrengéshullámok sebessége csökken)
kis sebességgel mozgó hőkiegyenlítő
áramlások jellemzik. A vékonyabb óceáni
lemez alatt alacsonyabb a hőmérséklet,
mint a vastagabb szárazföldi lemez alatt.
FÖLDKÖPENY 3.
Átmeneti rész: szubdukciós öv
(Benioff zóna) 390-700km
között.
 Alsó rész köpeny legnagyobb
része, Si, Mg, és Fe építi fel: Fe
szilikátok

FÖLDMAG 1.


KÜLSŐ MAG, vagy MAGHÉJ: 2900
km-től kb. 5100 km mélységig a
Lehmann határfelületig terjed,
vastagsága: 1800km.
Folyékony felépítésű, Fe-Ni
olvadék. 500km vastag
átmeneti zóna választja el a
belső magtól.
FÖLDMAG 2.

BELSŐ MAG: 5100 km-től a
földsugár középpontjáig
(Egyenlítőnél 6378 km,
sarkoknál: 6357 km, átl. 6371
km) terjed,
vastagsága több, mint 1200 km.
Szilárd felépítésű (ezt először
Lehmann dán kutatónő
állapította meg), Fe és Ni
tartalmú.
Kéreg
Geoterm.
gradiens
szerint
2,7-3,0
g/cm3
1 atm.=1
bar = 105
Pa=102 kPa
Köpeny
800 C, 150
km
2000 km
2200 C,
alján kb.
3000
(4000)C
3,0-5,5
g/cm3
10000
atm=10000
bar=109
Pa=1 GPa
köpenymaghéj
határán 1,2
millió
atm(1200kb
ar)
Mag
4500-5000
C
5,5-10,512,3-13,3
g/cm3
1,5 millió(3,5 millió)
atm.
=1,5x1011
Pa,= 0,15
Tpa,=
1500kbar
FÖLD BELSEJÉNEK FIZIKÁJA
A FÖLD HŐJE


A Föld belső hője radioaktív anyagok
(uránium, tórium) bomlásából származik.
Geotermikus gradiens: Kifejezi az 1 C
-os hőmérséklet-növekedéshez
szükséges mélység-növekedés
értékét. Átl. értéke: 33 méter a
földkéregben (100 méterenként ez kb. 3
C -ot jelent)
Ősmasszívumokban: 100-150 méter
az értéke, azaz 100-150 métert lefelé
haladva nő 1 C -ot.(Dél-afrikai
aranybányák területén 3578 méter mélyen
kb.52 C, kb. 100 m-ként nő 1 C-ot)
FÖLD HŐJE 2.
Törésvonalak mentén, ahol
erősebb a kéregmozgás, pl. fiatal
lánchegységek területe:(7)- 15-20
méterenként 1 C (Vezúv
14C/100m= 1fok/7m)
 Magyarországon, az Alföldön,
vagy Budapest területén: 12-16
méterenként lefelé haladva nő 1 C ot.(Budai hévforrások: 6-8
C/100m= 1 fok/12,5-16m, Alföld
6C/100m=1 fok/16m).

LEMEZMOZGÁS=FÖLD SZERKEZETI
MOZGÁS=LEMEZTEKTONIKA



A litoszféra nem egységes,
kőzetlemezekre (kőzetburok-lemezekre)
tagolódik A kőzetlemezek mozgásának
oka: az asztenoszférában zajló
hőkiegyenlítő áramlások
A lemezmozgás sebessége: Távolodás az
óceáni hátságoknál átl.: 2-3cm/év, Vöröstengernél és a Kelet-afrikai ároknál 5mm,
a Nasca lemez távolodása a Csendesóceánitól 17-18cm/év.
Közeledő, alábukó lemezek sebessége átl.:
Kőzetlemez-mozgások típusai és
következményei
1.Egymás mellett elcsúszó
kőzetlemezek (elnyíródó
lemezszegélyek)
 A kőzetlemezek egy törésvonal
mentén párhuzamosan elcsúsznak
egymás mellett.
 A lemezek között keletkező
feszültségek földrengések
formájában felszabadulhatnak.
Szent András-törés (Kaliforniai
lemez 5 cm-t halad É felé)
2.Távolodó kőzetlemezek (épülő
lemezszegélyek, táguló óceáni
medencék)

Az óceánközépi hátságok tengelyében
hasadék húzódik, s a hasadéktól távolodva a
kőzetek egyre idősebbek. Az asztenoszférából
magma áramlik fel, s ez szétfeszíti a
kőzetburkot. A tengervíz gyorsan lehűti, majd a
kihűlő magma a lemezszegélyekhez tapad és
óceáni kéreggé szilárdul (riftesedés), miközben
tenger alatti vulkáni hegyek (a Föld
leghosszabb hegységei, össz hosszuk
80000km!!, esetenként szigetek, pl.: Azori-szk.
Galapagos-szk.) képződnek. A bazaltos
vulkáni tevékenység, nem jár robbanással.
Hasadékvulkánok, pajzs alakú vulkánok
jönnek létre. Atlanti-hátság, Kelet-Csendes
óceáni-hátság
Közeledő kőzetlemezek
Alábukó kőzetlemezek,
szubdukciós, térrövidüléses
terület, BENIOFF zóna
/alábukási sáv: 400-700 km a
földrengések kipattanásának
helye/, felemésztődő, pusztuló
lemezszegélyek, mélytengeri
árkok kialakulásának a helye
lehet
Közeledő kőzetlemezek

3 típusa van: minden esetben
hegységképződés, földrengések, és
robbanásokkal kísért andezit-típusú
vulkáni működés jellemző, melynek
során meredek falú, kúp alakú
rétegvulkánok keletkeznek. A
szóródó törmelékből andezit,- és
riolittufa, a megszilárdult lávából
andezit és riolit képződik.
Két óceáni kőzetlemez közeledése
Az idősebb, jobban lehűlt, ezért sűrűbb óceáni
lemez bukik a mélybe a mélytengeri árok
mentén. A megolvadt kőzetlemez anyaga a
törésvonal mentén felszínre tör és heves
robbanásokkal zajló, savanyú, andezit-típusú
vulkáni működés jellemző, vulkáni szigetívek
jönnek létre (az árokkal párhuzamosan).
Gyakoriak a földrengések. Mikronézia, ÚjHebridák, Salamon-szk., Fülöp-szk, KisAntillák…
Óceáni és szárazföldi kőzetlemez
közeledése (az alábukás során az óceánperemi lemez
teljesen felemésztődik, így találkozik az óceáni a
szárazföldivel)
A sűrűbb (több fémet tartalmaz) és vékonyabb óceáni
lemez a szárazföldi lemez alá nyomul, akár 500-700 km
mélyre is, az alábukás vonalában mélytengeri árkok
keletkeznek. Az alábukó óceáni lemez anyaga
beleolvad a köpenybe, s a törésvonal mentén heves
robbanásokkal járó (víztartalmú üledék mélybe
kerülése miatt) andezit típusú vulkáni tevékenység és a
felgyűrődő üledékből hegységképződés indul meg, (de
ez itt alárendeltebb szerepű, főleg vulkáni vonulatok
képződnek) melyet földrengések is gyakran kísérnek.
Andok, Koreai-hg
Két szárazföldi kőzetlemez találkozása (ha
az óceáni lemezek teljesen felemésztődtek, 2 szárazföldi
lemez ütközhet.)
A két szárazföldi lemez találkozásakor a közöttük lévő
óceáni üledék meggyűrődik (ferde és fekvő redők
révén takaróredős szerkezetek jönnek létre, vagyis a
meggyűrt üledéké a döntő szerep) és hegységként a
magasba emelkedik. Az alábukás csak kisebb
mélységig jellemző, így a vulkáni működés
alárendeltebb szerepű. Ütközéskor mikrolemezek
szakadhatnak le, melyek megszabják az új hegység
elhelyezkedését (Himalája). Eurázsiai-hegységrendszer
tagjai, Himalája, vulkánok közül: Etna, Vezúv,
Stromboli, robbanásos, savanyú, andezit típusú
vulkánok.
Vulkáni működés

Előrejelzésére lézersugarakat
használnak (magmaképződés miatt a vulkán
megduzzad és a lézersugár
hossza változik)
Magmatizmus: a mélyben, a földkéregben
lejátszódó jelenség.
MAGMA: görög kifejezés, kőzetolvadékot
jelent. Az asztenoszféra, vagy a kőzetburok
megolvadt anyaga, mely a felszín fele tör, de
nem éri el a felszínt.
A felszín alatt megrekedt és lehűl,
kikristályosodik (gránit, diorit, gabbro). (A
mélyebb részben kikristályosodó tömbök a
plutonok, a kéreg felső részében a lakkolitok
keletkeznek, pl.: Ayers Rock).
Magmából olvadáspontjuknak
megfelelően válnak ki az alkotórészek:
mélységi ércképződés
1200-1100 C -on nikkel, platina ércei izzó
magmából válnak ki
1000 C -on a vas ércei
700-350 C -on képződik az ónérc és az
uránérc (tórium) a forró gőzökből,
gázokból magmamaradékból válnak ki
350 C alatt a forró vizes (hidrotermális)
oldatokból válnak ki a rézérc, cinkérc,
ólomérc, az arany és ezüst ércei, s kitöltik
a kéreg repedéseit, a teléreket.
Vulkanizmus: a felszínen lejátszódó
jelenség.
LÁVA: a felszínre jutó magma. A
kőzetolvadék kémiai összetétele
meghatározza a kőzettípust, és a
vulkáni működés hevességét, a
vulkán formáját
Asztenoszféra anyaga kerül felszínre. A
bazaltos láva hőmérséklete kb.: 1100-1200 C
fok, a nyomás kb.: 260 atm., a láva színe sötét,
mert sok fémet és kevés szilikátot
tartalmaz, bázikus kémhatású, nagyobb
sűrűségű (3 g/cm³) viszkozitása
(„folyóssága”) alapján hígabb anyag (feszítő
gázokban szegény).
Lapos pajzsvulkánok (lejtés 5 -nál kisebb),
párnalávák ( kötéllávák, vánkos lávák)
keletkeznek a hasadékok mentén
(hasadékvulkánok).
Közeledő lemezszegélyeknél:
Mélytengeri árkoknál a megolvadt kőzetlemez
anyaga jut felszínre. Az andezites típusú
(andezit, riolit) láva hőmérséklete kb: 800-900 ºC,
színe világosabb (szürke, fehéres), mert sok
szilikátot és kevesebb fémet tartalmaz,
semleges, vagy savas kémhatású a SiO2
mennyisége alapján, sűrűsége 2,7 g/cm³, nagy
viszkozitású, sűrűn folyó anyag. Heves
robbanásokkal jár a vulkán kitörése, és a
szóródó törmelékből (piroklaszt, lapilli, hamu)
és a megszilárdult lávából meredek kúpok,
rétegvulkánok keletkeznek.
dagadókúpok (gyorsan kihűlő savanyú láva
megszilárdul dóm keletkezik, Magyarországon
ilyen a Nógrádi várhegy, ill. a Mt Pelée),
csatornás vulkánok):Indonéz-szk:Krakatau,
Andok vulkánjai, Karib-szk: Mt. Peléé (Martini ue
szi.), Vezúv, Etna, Stromboli, Mexikó vulkánjai,
Fuji…
Rétegvulkánok felépítése: magmakamra,
csatorna, vagy kürtő, kráter, törmelék
(piroklaszt), megszilárdult, kihűlt láva.
A vulkáni törmelékből tufa kőzetek, a lávából
kiömlési kőzetek képződnek
Lemezek területén:
Hot spot= forró pont
vulkanizmus
Mikor a kőzetlemez az asztenoszféra
olyan pontja fölött „úszik el”, mely
környezeténél jóval magasabb
hőmérsékletű, ott a magma utat éget
magának a kőzetlemezen keresztül, és
vulkán keletkezik. Hawaii-szk.: Mauna
Loa, Mauna Kea, kontinentális lemezen
belül a Kelet-afrikai
árok vulkánjai Kilimandzsáró,Teleki
vulkán…
Utóvulkáni jelenségek:(vulkáni utóműködés

típusai, posztvulkáni jelenségek)
Szolfatára: forró kén tartalmú gőzkitörés
200-400 C fok
Mofetta: száraz CO2-os kitörés (100 C fok
alatti hőm.)
Gejzír: időszakos hévforrás, gőzkitörés (A
nagy nyomás miatt a víz 100 C foknál
magasabb hőmérsékleten forr)
szénsavas vizű források: borvizek, csevice
Megtalálhatók: Erdély Hargita, Olaszo. Nápoly
környéke, Szicília,
Magyarországon a Mátrában két csevice
található Parád közelében
Felszínformák





Self
Szigetívek
Ősmasszívumok (fedett, fedetlen)
Hegységek
Síkságok
Felszínformák kialakulása

Self:
kontinentális talpazat, a 200
méternél nem mélyebb, óceánok
(tengerek),
és a szárazföldek
találkozásánál fekvő tengervízzel
borított terület.
Jelentősége: kőolaj és
földgázkitermelés, halászat
 Szigetívek:
szárazföldi és óceáni lemezek,
ill. 2 óceáni lemez ütközésekor
keletkeznek, főleg
vulkáni
kőzetekből épülnek fel, részei
a
tagolt partoknak
ŐSMASSZÍVUMOK
Legidősebb kéregrészek, az ŐS-ÉS
ELŐIDŐBEN képződött
hegységek
 letarolt síkságok: Kanadai, Baltipajzs
 lépcsős felszínek : Brazil-felföld,
Guyanai-felföld
 hegyvidékek: Dél-kínai-hegyvidék
 fennsík: Angara-masszívum,
Dekkán-fennsík
Fedetlen ősmasszívum
(pajzs)
Jégkorszaki több 1000 méter
vastag belföldi jégtakaró
lepusztította az ősföldre rakódott
üledékeket.
 Jelentősége: a felszín közelébe
került nehézfémek: vas, nikkel,
platina, króm
 Pl.: Kanadai-pajzs, Balti-pajzs

Fedett ősmasszívum
A süllyedő ősmasszívumokra
tengeri üledék rakódott főleg a
középidőben, s így táblás vidékek
alakultak ki.
 Óidejű üledékkel borított a Brazilfelföld, ezért jelentős feketekőszénlelőhely.
 Középidejű üledékkel fedett az
Ausztrál tábla, Arab-tábla és a

Röghegységek
idős hegységek, ÓIDŐBEN
keletkeztek
 Mai szerkezetük vetődést mutat,
(Kaledóniai, és a Variszkuszi hgr.)
 Jelentőségük: vasérc,
színesfémércek, nemesfémércek,
feketekőszén, az óidejű hegységek
medencéiben keletkezett .

Röghegységek
Hegységrendszer: azonos időben
keletkezett, hasonló felépítésű
hegységek összessége.
 Kaledóniai-hgr.:
Appalache-hg. északi része,
Skandinávia-hegyei, Skócia és É-Íro.
hegyei, Kelet-Grönland hegyei,

Röghegységek

Variszkuszi-hgr.:
Appalache-hg. déli része,
Dél-Anglia hegyei (Pennine-hg.),
Francia-khg., Német-khg.,
Lengyel-khg.,
Cseh-medence peremhg.-ei,
Rodope, Urál-hg.
Nagy-Vízválasztó-hg.
Röghegységek

Vetődés:
szilárd kőzetanyag két tömbjének
töréses elmozdulása (függőleges,
vízszintes) ún. vetősík mentén
Lánchegységek
100 millió évnél fiatalabb
hegységek,
 KÖZÉPIDŐBEN, de főleg az
ÚJIDŐBEN gyűrődtek fel, ill
emelkednek még napjainkban is (
Himalája).
 Mai szerkezetük gyűrődést
mutat, mert fiatal koruk miatt még
nem pusztultak le annyira, mint a
röghegységek

Lánchegységek
Jelentőségük: színes-és
nemesfémércek( vulkáni működés
miatt), hegylábi medencékben
barnakőszén, kőolaj, földgáz és
sófélék felhalmozódása
 Tagjai: Eurázsiaihegységrendszer, Pacifikus-hgr.

Lánchegységek
Eurázsiai-hgr.: Atlasz, Pireneusok,
Alpok, Appenninek, Kárpátok, Dinári
és a Balkán-hegyvidék, Kaukázus,
Kis-Ázsia és az Iráni-med. hegyei,
Himalája
 Pacifikus-hgr.: Kamcsatka, Kurilszigetek, Japán hegyei, Kordillerák,
Andok

Lánchegységek
Gyűrődés:
A földkéreg rétegeinek oldalirányú
nyomás hatására kialakuló
meghajlása.
Nagy nyomás és magas hőm.
hatására képlékeny rétegekben
megy végbe.
(álló-, ferde-, fekve redő, áttolt redő)

Síkságok

Vízszintes, vagy megközelítőleg
vízszintes terültek, ahol a felszín
lejtése nem nagyobb, mint 6 ‰
(60cm/100m), és a
magasságkülönbség kisebb, mint
200 méter/km2.
Síkságok
Tökéletes síkság: 1 km2-en belül a
magasságkülönbség kisebb, mint
30m.
 Tökéletlen síkság: 1km2-en belül a
magasságkülönbség nagyobb, mint
30m.

Síkságok keletkezése
Feltöltődött terület (tengeri
üledék, folyami hordalék):
Példák:
 Hindusztáni-alf., Kínai-alf.,
Amazonas-medence, Mississippi-alf.,
Kelet-európai-síkság, Ny-szibériaialf., Orinoco-alf., Ausztrál-alf.,
 Holland-Német-Lengyel-alf., Pósíkság, Marica-alf., Szlovák-alf.,
Román-alf.(Havas-alf.), Alföld,
Kisalföld
Síkságok keletkezése
Lepusztult, letarolt terület (jég
által letarolt):
Példák:
 Kanadai-pajzs, Balti-pajzs részeként:
Svéd-és Finn tóhátság
Síkságok magassága
A tengerszinthez viszonyított helyzet
alapján:
 Mélyföld: tengerszintnél (0 m.)
mélyebben fekvő síkság:Hollandmélyföld, Kaszpi-mélyföld
 Alföld: 0-200 méterig terjedő
magasságú síkság
 Fennsík: 200 m-nél magasabban
fekvő síkság: Tibet, Skandinávhegység fjelljei, Veszprémi-fe., Bükk-
FELSZÍNFEJLŐDÉS
Belső erők, mint a gravitáció, a
vulkáni működés, gyűrődés, vetődés
létrehozta a kiemelkedő
felszínformákat és közöttük az
alacsonyan fekvő tájakat.
 Külső erők a kiemelkedő formákat
főleg pusztították, míg az alacsony
tájakat feltöltötték.

Külső erők

1)
2)
A külső erők munkájának
elvégzéséhez a belső erők által
kialakított kőzettömeg megbontása
szükséges:
APRÓZÓDÁS (fizikai átalakulás)
MÁLLÁS (kémiai átalakulás)
Külső erők-Aprózódás
1) Aprózódás: a kőzetek fizikai változása,
kisebb darabokra történő szétesése, de
kémiai összetételük változatlan marad.
a)
Hő okozta aprózódás: a hőmérséklet
állandó változása miatt a kőzetek hol
kitágulnak, hol összehúzódnak, s ezáltal
aprózódnak.
Hol?
Ahol nagy a napi hőingás, forró övezet
sivatagi területein.
KÜLSŐ ERŐK-Aprózódás
b) Fagy okozta aprózódás: fagypont
körüli hőingadozásra,
fagyváltozékonyságra van szükség.
A kőzetek repedéseibe kerülő víz térfogata
fagyáskor 9%-kal nő.  Gyakori
térfogatváltozás kitágítja a kőzetek
repedéseit.  Kőzet széttöredezik.

Növények, fák gyökerei is elősegíthetik,az
aprózódást
KÜLSŐ ERŐK-Mállás
2) Mállás: a csapadékvíz a levegő
alkotóival savat képez, mely
megváltoztatja a kőzetek kémiai
összetételét .
Hol?
Meleg, nedves trópusi, szubtrópusi
éghajlatú ter.
- Formái: oldásos mállás,
szilikátok mállása,
-
Csapadékvíz: felületi (areális) erózió
jellemzi, esőbarázdák keletkeznek
 Mállás: a csapadékvíz a levegő
alkotóival savat képez, mely
megváltoztatja a kőzetek kémiai
összetételét .


Karsztvíz: mészkő hegységekben oldó
(szénsavas vízként) és eróziós
tevékenysége révén karsztjelenségek
keletkeznek: víznyelő, barlang,
cseppkő, dolina, polje, karr-mező
(„ördögszántás”), karsztforrás, mészkőszurdok
Folyóvíz munkája:
-
-
Munkavégzés függ: vízhozam, meder
esése, áramlási sebesség.
A folyó felszínformáló munkája a
domborzat függvényében:
a) Felső szakaszjelleg: hegységi, emelkedő
térszínen, V alakú völgyet mélyít (szurdok,
kanyon)
b) Középső szakaszjelleg: süllyedő med.-be
érve, alacsonyabb lejtésű ter.-en; a folyó
kanyarogva halad (meanderező); épít
(domború oldalon) és pusztít (homorú oldalon)
c) Alsó szakaszjelleg: mérsékelt lejtésű
területen, a folyó esése, sebessége lecsökken;
összes hordalékát lerakja; hordalékkúpot épít,
Tengervíz munkája:
-
-
a)
b)
Felszínformáló tevékenysége = ABRÁZIÓ
Függ: partv. földtani felépítése, part
tagoltsága, partok előtti vízmélység
Mély vizű part: hullámtörés  abráziós
fülke, abráziós terasz, abráziós torony,
tölcsér torkolat
Sekély vizű part: hullámmorajlás 
hordalékgátak, turzások jönnek létre
(turzáskampó – Gdanszki-öböl (Hel-fsz.),
turzásháromszög- szántódi turzásháromszög)
Szél munkája:
- Hol?
Száraz égh.-ú, növényzet nélküli ter.-en 
elsősorban sivatagokban
- Pusztító munka: a) szélkifúvás (defláció)
deflációs medencék; szélbarázdák
b) szélmarás (szállított homokszemcse
csiszolja a felszíni kőzetet)
- Építő munka: dűnéket, buckákat hoz
létre; jellegzetes formái: barkánok,
parabolabuckák
Jég munkája:
Hegységekben: gleccser jég pusztító
munkája során U alakú völgyet váj,
Építő munkája során: moréna rakódik
le. Moréna: a jég által lerakott durva
szemcséjű hordalék.(Germán-Lengyel-alf.
Kelet-európai-síkság…) építő tev. során
morénagátakat épít, pl.: gleccsertavak
moréna által elgátolt tavak: Genfi-tó,
Bódeni-tó, Garda-tó
Síksági területen (jégtakaró): pusztító tev.
során letarolt síkságok keletkeznek,
(Holland-, Német-, Lengyel-alföld)
IDŐ
FÖLDTÖRTÉNET
FEL-SZÍN- MO.1.
kőzet-
IDŐ-SZAK KO Millió év
R
FEJL.
Archaikum
ősidő
46002500
kéreg
légkör
ősóceán
Proterozoi-kum
előidő
2500570
4 hg.
képz.
Ősm.
előhg-ei,
eljegesedés
Élővilág
ásvány
heter.bakt
Cianbakt.
Ostoros1s
moszatok
Vilyvitány
Zempléni
ÉK-i
900m év
IDŐ
Paleozoikum
Óidő
FÖLDTÖRTÉNET
2.a
FEL-SZÍN- MO.
kőzet-
IDŐ-SZAK KO Millió év
R
FEJL.
Kambrium
4
földrész
570-500
Ős-EU
Ős-AM
ŐsÁzs
Gondwana
Ordovicium
500-440
Elje-gesedés
Élővilág
ásvány
Korallok
Csigák
Trilobiták
IDŐ
Paleozoikum
FÖLDTÖRTÉNET
2.b
FEL-SZÍN- MO.
kőzet-
IDŐ-SZAK KO Millió év
R
FEJL.
Szilur
440-405
Kaledóniai
-hg
képz.
Devon
405-350
Ős-Eu
Ős-É-Am
egybe-forr
Élővilág
ásvány
Harasztok
Őshalak
IDŐ
Paleozoikum
FÖLDTÖRTÉNET
2.c
FEL-SZÍN- MO.
kőzet-
IDŐ-SZAK KO Millió év
R
Élővilág
FEJL.
ásvány
gránit
ősrovarok
(Velenkétéltűek
cei hg.
Mórágy)
palák
(Sopronihg)
karbon
350-285
Variszkuszihgr.
képz.
Perm
285-235
Pangea vörös
homokkő
(Jakab-h
Balatonfelv.)
hüllők
Élő 1/3 †
IDŐ
IDŐSZAK
Kor
MO. kőzet- Élővilág
ásvány
Millió
év
FELSZÍNFEJL.
235195
Üledék képz. mészkő
Óc-háts.
dolomit
kial.
vasérc
Rudabá.
Nyitvat.
emlősök
Jura
195135
Pangea
szétszakad
Laurázsia
Gondwana
Pacifikushgr.
Őshüllők
virágkora,
ősmadár
Kréta
135-67 Eurázsiaihgr
FÖLDTÖRTÉNET 3.
MezoTriasz
zoikum
Középidő
Fszén
Mecsek
Mangán
Bakony
mészkő
Gerecse
Bauxit
Pálmák,
Bakony,V emlősök
értes
Élő-75%†
bszénAjka
IDŐ
IDŐSZAK
KOR
Millió
év
FELSZÍNFEJL.
MO.
Élővikőzet- lág
ásvány
67-35
É-Am
Euá-elv.
AusztrAntarkt.elválás
Eurázs.
Pacifik.
hgr.
É-D-Am.
összeér
b.szén
rézérc
márga
agyag
FÖLDTÖRTÉNET 4.
Kainozoikum
Harmad eocén
Újidő
oligocén 35-25
miocén
pliocén
Negyed
25-5
5-2,5
homokkő
andezit
riolit
bazalt,
kőol.fgáz
emlősök
eml.házi
áll.ősei
főemlősök
előember
pleiszto- 2,5cén
0,01
ősember
holocén
mai
ember
jégkor- lösz
szak É-i
félgömbön
0,01-től mai
futóhofelszín
mok
Magyarországi tájbeosztás
kárpáti kitekintésben
Magyarország földje nem különálló
természetföldrajzi egység, a Kárpátmedence 330000 km²-nyi
területének része.
 Hat magyarországi nagytáj közül
csak a Dunántúli-khg. „ér véget „ a
trianoni határokon, a mai
országhatáron belül.

-Nyugat – magyarországi peremvidék: a
Keleti Alpok nyúlványait (Kőszegi- és
Soproni-hg.), és hegylábi előterét (dombsági
tájrészek) foglalja magába.
- Kisalföld feltöltött síksága átnyúlik a Bécsimedence és a Szlovák-alföld irányába.
- Észak- magyarországi középhegység a
Kárpátok belső vulkáni vonulata.
- Az Alföld ÉK-en az ÉK-i Kárpátokig,
keleten az Erdélyi-középhegységig, délen a
Száva-Duna vonaláig terjed.
Kárpát – medence kialakulása

Tisia-elmélet: ún. kaptafa elmélet (az Alföld
helyén kr. közetű tömb, a Tisia tömb magasodott,
a tömb a Kárpátok felemelkedésével a mélybe
süllyedt, a „kaptafa szerepét töltötte be; a merev
tömb körül gyűrődött fel a Kárpátok)
1950-1960-as évek mélyfúrásai cáfolták az
elméletet
Mit találtak?
- Alföld aljazat nem egységes ( több ÉK-DNY
irányú kőzetsáv építi fel)
- Különböző ősmaradványokat (nem
ugyanakkor keletkeztek),
- Paleomágneses vizsgálatok ( különböző

Kárpát – medence kialakulása



Kárpát – medence alatt az
eurázsiai és az afrikai kőzetlemez
találkozott a Zágráb-Hernád
nagyszerkezeti vonal mentén.
Kb. 25 millió éve az afrikai lemez
ékszerűen az eurázsiai lemezbe
nyomult. A lemez alábukását
andezit vulkánok jelölték ki,
peremén pedig felgyűrődött a
Kárpátok vonulata.
A medencealjzat Zágráb-Hernád
vonaltól délre eső része az
eurázsiai, északra eső része az
A kőzetburok (litoszféra)
építőanyagai
Ásvány-kőzettani alapfogalmak



Ásvány: a kőzeteket felépítő
egynemű, határozott vegyi
összetételű anyagok, melyeket
kémiai úton kifejezhetünk: kalcit:
CaCO3 , gipsz: CaSO4 X2H2O,
pirit:FeS, kősó:NaCl
Érc: olyan ásvány, melyből fém
olvasztható ki: limonit: Fe2 O3
XH2O,
Kőzet: a kőzetburkot alkotó,
heterogén, ásványokból álló anyag
Ásványok keletkezése
1. magmából képződő ásványok
 2. üledékes folyamatok (mállás)
során
 3. nagy hőmérséklet és nyomás
átalakító hatására (pl.
hegységképződés – metamorf
folyamatok)

Magmából képződő ásványok 1.

1. Folyó magmás szakasz
ásványai (előkristályosodás):
1200-700 ºC között
kristályosodnak ki – ércek:
magnetit (Fe3O4), ilmenit (FeTiO3)
- apatit (Ca5(F,Cl,OH)(PO4)3
- egyes szilikátok, gyémánt, platina

2. Pegmatitos szakasz
(főkristályosodás): gőz és gáz
halmazállapotú illó
alkotórészekből válnak ki 700-
Magmából képződő ásványok 2.
3. Pneumatolitos (utómagmás)
szakasz: 550-375 ºC között az
illékony alkotórészekből válik ki a
turmalin (bórásvány) és a fluorit,
ónkő-kassziterit, uránásványok,
gránát
 4. Hidrotermális szakasz: 375 ºC-on
és alatta a forróvizes oldatokból
válnak ki a színes ércek – pirit,
kalkopirit, galenit, szfalerit, kvarc és

Üledékes folyamatok hatására
keletkező ásványok


Vizes oldatból válhatnak ki pl.: kalcit,
aragonit
Mállás hatására más ásványokból
kémiai átalakulás útján jönnek létre
pl.: agyagásványok
Metamorfózis útján képződő
ásványok
Termometamorfózis –
márvány: ikerlemezes kalcit és
dolomit átkristályosodása
 Dinamometamorfózis- grafit:
a szén kristályos módosulata,
főleg nyomás hatására kialakult
pikkelylemezes szerkezetű
talk – pikkelyes, Al2O3-at
nem vagy kis mértékben
tartalmazó olivinból, amfibolból

Ásványok keménysége
Karcolással szembeni ellenállás – MOHSféle skála (1-2 körömmel karcolható,
3,4,5 acéltűvel karcolható, 7-től
acéllal ütve szikrázik)
1. Zsírkő (talk)grafit
6. Földpát
2. Kősó, barit
7.
Kvarc,turmalin
3. Kalcit
8. Topáz
4. Fluorit
9. Korundrubin
Ásványok rendszerezése
vegyi összetétel alapján
SZILIKÁTOK
Földpátok – tektoszilikátok –
főkristályosodás- pegmatitos legfőbb
kéregalkotó ásványok
Kálium, nátrium és kalcium
tartalmú alumínium-szilikátok,
keménységük:6
 1. ortoklász* KAlSi3O8,
ált.rózaszín
 2. mikroklin KAlSi3O8,
gránitban gyakori fehér, rózaszín
 3. anortoklász (Na, K)AlSi3O8,
szienitben gyakori
Csillámok – főkristályosodás pegmatitos fázis
Víztartalmú alumínium-szilikátok
 1. Muszkovit KAl2(AlSi3O10) (OH2)
elektromos szigetelő, nemes vakolat,
díszítőkő adaléka
 2. Biotit
K(Mg,Fe)3(AlSi3O10)(OH2)-fekete,
mállott formában sárga

Piroxének- főkristályosodáspegmatitos fázis
Mg(Ca-Fe-Mn)SiO3,
keménységük: 5-6.
 Bronzit- FeO tartalma 5-14%
 Hipersztén FeO tartalma több
mint 14%
 Augit- dioritek ásványa
 Diallág – gabbró ásványa

Amfibolok – főkristályosodáspegmatitos
Ca,Na,K,Mg,Fe,Mn, tartalmú
szilicium-aluminium-oxidok
 Amfiból-azbeszt- 5-6 keménységű
éghetetlen (1150 ºC-on olvad),
savakkal ellenálló, palák, csempék,
tűzálló szövetek, szűrő és szigetelő
anyagok készítésére alkalmas
 Bazaltos amfiból – jelentős Fe2O3at tartalmaz.

Gránátok – pneumatolitos fázis
Grosszulár zöld
 Almandin vörös
 Melanit fekete – kristályaik
drágakövek, csiszolószernek és
csapágykészítésére alkalmas
anyagok

Zeolitok –hidrotermális szakasz
Víztartalmú alumíniumot, Na-ot,
K-ot, Ca-ot tartalmazó szilikátok
 Andezitben:

• Chabasit – rózsaszínű- vöröses
• Dezmin – rostos kötegű fehér vagy
sárga színű
 Bazaltban:

Apofillit- szürkés színű
Egyéb szilikátok
Olivin: Mg-szilikát, 6-7
keménységű, zöld színű,
bazaltban, gabbróban diabázban
fordul élő, kristályai drágakövek
 Turmalin: bórtartalmú Al-szilikát,
7-es keménységű, oszlopos
fekete színű, kristályai
drágakövek

OXIDOK
Kovasav módosulatai
Kvarcok – főkristályosodáspegmatitos fázis
 Ametiszt*
 Rózsakvarc
 Tejkvarc
 Füstkvarc
 Opál *(achát) * -hidrotermális
folyamatok során
SiO2XH2O tartalmú

Ércek

Vas ásványai:
• Magnetit Fe3O4, vastartalom kb.
72 súly %, 5,5-6,5 keménységű,
eruptív folyó magmás kőzetek
alkotója
• Hematit Fe2O3, vastartalom 70
súly %, karca vörös, keménysége:
5-6,5
• Limonit – vöröses-barnás
elszineződést ad a kőzeteknek –
barnavasérc 2Fe2O3 X 3H2O –
Rudabánya
• Sziderit- FeCO3
Alumínium ásványai
Korund (rubin-vörös, zafír-kék,
sárga-barna változatok) Al2O3 –
9-es keménységű, a kristályok
drágakövek
 Bőhmit- AlOOH bauxittelepek
elegyrésze

Színesfémek ásványai
Zn- szfalerit* ZnS sárgás-fekete
 Ón-kassziterit-ónkő SnO2
gyantabarna színű pneumatolitos
ásvány, bronz, ezüst papír,
konzervdoboz előállítására alkalmas
 Cu-kalkopirit-CuFeS2 – sárgás-zöld
Malachit *(zöld) –azurit(kék)

réz-hidroxi-carbonátok
/Cu2(OH)2CO3 /
Színesfémek ásványai 2.
Nemesfémek
Pb- galenit- PbS hidrotermális
keletkezésű
 Au elemi állapotban vagy tellurral
alkot vegyületet AuTe2
 Ag-elemi állapotban vagy argentit
Ag2S

KARBONÁTOK
Mészpát- kalcit*- CaCO3
(trigonális rendszer)
Keménységük: 3-as
Aragonit- CaCO3
(rombos kristályrendszer – termál vizekből
válik ki)
Dolomit- CaMg(CO3)2
Magnezit – MgCO3 – szürke, szürkéssárgakönnyűötvözetek gyártása (pl.
magnaluminium)
Egyéb ásványok
Vas-ötvözők ásványai

Cr

Krómit- FeOXCr2O3

Mn
Piroluzit MnO2
 Manganit- MnO2XMn(OH)2
 Rodokrozit MnCO3- málnapátÚrkút


Ni

Nikkelin NiAs (nikkel-arzén
Grafit-C- trigonális rendszer- 1-es keménységű
Gyémánt C- szabályos rendszer- 10-es
keménységű
Fluorit CaF2- 4-es keménységű kékes-vöröses
színű savanyú magmás kőzetek alkotójapneumatolitos fázis
Apatit- Ca5(PO4)3- fehér-rózsaszín,
keménysége:5 folyó magmás szakasz
Barit* –BaSO4- leggyakrabban barna színű,
keménysége:2,5
Fő kőzetalkotó ásványok
Magmás kőzetalkotó ásványok





Kvarc – SiO2
• Amorf kvarc változat: kalcedon –
szarukő, tűzkő
Földpátok és földpátpótlók
• Ortoklász (kálium-Al-szilikát)
• Plagioklász (Ca-Al-szilikát)
Piroxének (Mg-FeSi2O6=metaszilikátok) – amfibólok
(Ca-Na-Mg-Fe-Si4O11)
Olivin MgFe-SiO4- bázisos kőzetekben
Csillámok- Biotit (K(Mg,Fe)3-Alszilikát, muszkovit (K-Al-szilikát)
Üledékes kőzetalkotó ásványok






Limonit- Fe-hidroxid-Rudabánya
Azurit- malachit Cu-karbonát és
Cu-hidroxid
Kuprit- vörös-rézérc- Cu2O –
szénsavas víz hatására malachittá
alakul.
Agyagásványok – földpátokból
hidrotermális hatásra keletkeznek
– kaolinit, montmorillonit,
bentonit
Kalcit, dolomit, diatómaföld
Só-félék: Na, MgSO4-ok,
3.Kőzetalkotó metamorf
ásványok
Metamorfózis: szilárd fázisú átkristályosodás. A
kőzetek különféle földtani folyamatok (például
orogenezis, szubdukció, utólagos
magmabehatolás) hatására, eredeti képződési
körülményeiktől jelentősen eltérő nyomás- és
hőmérséklet viszonyok közé kerülhetnek, melyek
során kőzetalkotó ásványaik kémiai és
kristályszerkezeti átalakuláson
(átkristályosodáson) mennek keresztül, valamint
szerkezetük (például palásodás) és kőzetszövetük
is megváltozik. Az ilyen módon keletkező
kőzeteket metamorf kőzeteknek nevezzük.
KŐZETEK
Kőzetek rendszerezése
Magmás (eruptív): mélységi: gránit, diorit,
gabbró
kiömlési: andezit, riolit, bazalt, törmelékes:
andezit,-riolit-és bazalttufa
Üledékes: törmelékes: homok, kavics,
agyag, lösz, homokkő, vegyi: mészkő,
dolomit, sófélék szerves: mészkő, szénfélék, szén-hidrogének,
Átalakult (metamorf) nagy nyomás, és
hőmérséklet hatására: márvány, palák:
gneisz, fillit, gránát
Mélységi (intruzív) magmatitok
Túltelített, savanyú kőzetek: 6690% SiO2 (szabad kvarc,
földpátok, piroxének, amfibolok)
 Telített, semleges – neutrális
kőzetek: 48-66% SiO2
 Telítetlen vagy bázisos: 48%-nál
kevesbb a SiO2 mennyisége
(földpátpótlók)

Mészalkáli GRANITOID
magmás kőzetek




Gránit-granodiorit csoport: SIAL
táblák alapja, orogén övek magja
Gránit: SiO2 66-74%
Granodiorit: SiO2 64-71%
Szienit (ókori helynév SyeneAsszuán mellett): SiO2 54-60%
• Káliföldpát (ortoklász)
• Kvarc
• Színes elegyrészek, csillámok:
muszkovit, biotit
Felszíni megfelelői: riolit (obszidián,
perlit), dácit (kvarc-plagioklász)
Neutrális mélységi magmás
kőzetek

Diorit (kvarc-diorit):
plagioklász és színes
elegyrész amfibol tartalmú,
SiO2 47-57%
kiömlési változata az andezit
Bázikus mélységi magmás
kőzetek

Gabbró: bázikus plagioklász és
színes elegyrész, piroxén (olivin)
• SiO2 43-51%
• Kiömlési kőzete a bazalt, és diabáz

Wehrlit: ultrabázisos FeO 30%nál több TiO2 15%.
Kiömlési (effuzív) magmás kőzetek

Riolit: gránitnak megfelelő
kiömlési kőzet, LIPARIT-nak
is nevezik a Lipari-szk után
• Riolit változatok: obszidián
• Szurokkő
• Perlit
• horzsakő
Riodácit, dácit: granodioritnak
és kvarcdioritnak megfelelő
 Andezit: diorit felszíni

Bázikus kiömlési kőzetek
Bazalt: gabbro-magma
neovulkáni kiömlési kőzete
 Diabáz: paleovulkáni felszíni
gabbró összetételű kőzet

Vulkáni tufák
Tufa: finomszemű piroklasztit
Agglomerátum: durvaszemű
piroklasztit
 Riolittufa
 Dácittufa
 Andezittufa
 Bazalttufa
KŐZETEK 2.
Üledékes kőzetek
Üledékképződési környezet és
folyamatok
A felszíni kőzetek aprózódása,
mállása, helyben maradása
vagy elszállítását követő
földtani folyamatok – üledéklerakódáshoz,
üledékképződéshez vezetnek.
 Üledékes kőzettéválás =
diagenezis (felszíntől kb. 20
m mélységközben zajlik)kompakció + cementáció.

Aprózódás

Mechanikai változás – aprózódás
• Hőhatás – inszolációs vált. - hőingás,
• fagyhatás (jégnek 9 %-kal nagyobb
a térfogata, mint a víznek),
• só kiválások - só kikristályosodások
(humid területeken az anhidrit
vízfelvétele és gipsszé alakulása
repesztő hatású),
• növények gyökérhatása
(ozmózisnyomásból eredő
gyökérnyomás),
• állatok ásó-fúró élettevékenysége
Mállás 1.

Vegyi átalakulás – oldódás
• Befolyásolja:
Kőzet szerkezete, ásványos
összetétele
 Éghajlat
 Domborzat
 Vízelvezetés
 Élőlények anyagcsere termékei,
gyökérsavak
• Esővíz, felszíni és felszín alatti vizek a
bennük oldott ionokkal oldják a
kőzeteket.
• Savanyú vagy lúgos vizes oldatok az

Mállás 2.

Kémiai mállás folyamatai
• 1. Oxidáció
Talajvízben oldott vagy légköri O2
okozza
 Vízben oldott sók, savak és
baktériumok segítik

• Pirit (FeS2)
ferro-SO4
ferri-hidroxid=limonit
ferriSO4
• 2. Hidratáció

Ásványok vízfelvétele,
vízmegkötése CaSO4 – anhidrit
CaSO4X2H2O gipsz
Hematit – Fe2O3
limonit
Fe2O3XnH2O
Mállás 3.
• 3. Oldódás, hidrolízis
Legkönnyebben a kálisók oldódnak,
természetes kibúvásokban ezért
nincsenek
 Kősó nehezebben oldódik, ezért száraz,
félszáraz helyeken jellegzetes felszíni
formákat alkot (Parajd)
 Szénsavas víz CO3-kat oldja Ca(HCO3)2
alakjában

Mállás 4.

Földpátok alkálifém elemei (K, Na,
Ca) kioldódnak és CO2 tartalmú
vizekben kaolinit képződik –
sziallitos mállással, agyagásványok
képződése (agyagosodás)
• Savanyú magmás kőzetekből kaolinit,
bentonit
• Intermedier és bázisos kőzetekből
bentonit, montmorillonit
Kaolinitból a Si kioldódása révén
bauxit-ásványok (böhmit)
keletkeznek allitos-laterites
mállással
 Tengerfenéken sós vízben a vulkáni
tufák bentonitosodnak,

Üledékes kőzetek képződése
1. fizikai aprózódás, kémiai
mállás
 2. szállítás

• Helyben marad
• Gravitációs
• Folyóvízi
• Szél által
• Jég által
3. lerakódás
 4. diagenezis

Szemcseméret szerinti
osztályozás
< 0,006 mm - agyag
agyagpala
 0,006-0,03 mm – aleurit aleurolit
(iszapkő)
0,03- 1 mm homok homokkő
1 mm< kavics konglomerátum,
breccsa

Törmelék-felhalmozódás
Fizikai aprózódás hatására
törmelék keletkezik.
 Gravitáció, esővíz, olvadékvíz
hatására lejtőtörmelék
(DELUVIUM) képződik:
• Száraz helyen – karbonátos
eolikus kőzettörmelék,
kőzetliszt
• Nedves éghajlaton –
agyagos alkotók túlsúlya,
talajfolyás, kolluviális

Folyóvízi üledékképződés

Alluvium = hordalék
• Durva mederhordalék = hordalékkúp
szakasz
• Kevert hordalék = középszakasz
jellegű folyóknál: folyómedri üledékek
(mederfenék, mederzátony) és parti
v. övzátonyok a domború parton
• Finom szemcséjű lerakódás = folyami
(ártéri) síkság, parti síkság, delta
övezet – homokos kőzetliszt , agyagos
üledékek

Morotvák- mocsaras területek,
folyami teraszok (klímatikus,
Tavi üledékképződés 1.
Limnikus üledékképződés –
éghajlat és relief függő
 Tó táplálása szerinti rendszer:

• Forrástavak
• Átfolyásos tavak
• Lefolyástalan tavak feltöltődés
(fertő, mocsár, láp)
Tavi üledékképződés 2.

Tó-keletkezési módok:
• Tektonikus
• Gleccser-fjordos tavak
• Deflációs
• Vulkáni: krátertó, iszaptó
• Morotvató
• Laguna-tó
• Duzzasztott tavak
• Karszttavak
Tavi üledékképződés 3.

Tavi üledékek típusai
• Tóba hordott folyami lerakódások,
terrigén üledékek
• Vulkánok által beszórt tufitok
• Élő szervezetek maradványaiból
organogén, biogén üledékek
• Oldott vagy szállított sók és
kolloidok kicsapódása révén
kemogén üledékek
Tavi üledékképződés 4.

Tavi üledékek elrendeződése
• Öves elrendeződés- több oldalról
befolyó vízfolyások esetén
• Aszimmetrikus üledékképződés
1 irányú befolyás, pl. delta
esetén

Száraz, meleg égh.
területeken sós tavak
üledékei
• Meszes üledékek
Mocsári és lápi üledékképződés

Tőzeglápok
• Tőzegtelepek, limonit mocsárérc (gyepvasérc)
• Felláp (kiszáradó láp) oligotróf
(oxigénben gazdag, szerves anyagban
szegény)
• Mélyláp disztróf (oxigénben és
szerves anyagban szegény)
Mélyebb oxigén hiányos erősen
redukáló környezetben anaerob
baktériumok – szapropeli- CH-ek
Forrás – és barlangi üledékek

Hideg vagy meleg
vizekből mészüledékek
válnak ki –
forrásmészkő
(travertinó)
• 30 ºC alatt és 100 ºC
felett KALCIT
• 30-100 ºC között
ARAGONIT

Gejzírek kovasavas
Eolikus üledékképződés

Szemcsenagyság szerint:
• Kőzetliszt és agyagból LÖSZ
(kvarc 40-80%, mész: 6-15%,
csöves szerkezetű, jó vízvezető)
• 0,05 mm felett DŰNEHOMOK
(70% kvarc, barkán - , félig
kötött
• területeken parabola bucka)
• Sivatagi környezet üledékei
• Hammada, szerir, homok és vádi
Glaciális üledékképződés

Glaciális – moréna – tillit
kőzet képződése
• Drumlin- elnyúlt halmok
• Ózok- kavicsgátak

Fluvioglaciális törmelék
(gleccserpatakok hordaléka)
• Kavics és homoksíkságok –
szandr
• Áramló vizek közötti halmok -
Üledékképződés lagúnákban
Lídó (turzásgát) – lagúna
 Túlsós, normál-sós, csökkentsós édesvizű lagúnák

• Evaporizáció (párolgás) és
befolyó édesvizek függvénye
• Evaporit összlet
• Túlsós lagúnákban a sókiválás
az oldhatósággal fordított
arányban történik (anhidrit,
gipsz;kősó, fedősók a medence
lefűződésekor válnak ki)
Tengeri üledékképződés

Tengerparti – litoralis régió
• Meredek partokon durva
abráziós törmelék
• Sekély, lapos homokpart
• Karbonátos self-üledék –
korallos-algás zátonyfácies

Sekélytengeri üledékképződés
• Szegély-, sánczátony és atoll

Mélytengeri – pelágikus
üledékképződés (óceáni
hátságok, mélytengeri árkok)
Kőzetté válás

Tömörödés, kompakció
• Térfogatcsökkenés,
sűrűségnövekedés

Cementáció – kötőanyag
• Cementanyagok: CaCO3,
vasoxidok, sziderit, kova

Diagenetikus differenciáció
• Üledéken belüli oldódás és
diffúziós anyagátrendeződés
(szaru- és tűzkőgumók
Üledékes kőzetek települése

Konkordáns
• Az egymásra települt rétegek
csapásiránya megegyezik

Diszkordáns
• Az egymásra települt rétegek
csapása, dőlésiránya különbözik
Üledékes kőzetek szerkezete

Elsődleges kőzetszerkezetek
• Az üledékképződés mechanikai
folyamatát tükrözik
• Párhuzamos, ferde, kereszt és
összetett rétegzettség, hullámos
rétegzettség (gyors
üledékképződés esetén),
áramlási rétegzettség

Másodlagos kőzetszerkezetek
• Kémiai folyamatok, oldódás
kőzetszerkezetek (főleg
karbonátok)
Földtani kifejlődés = fácies

Adott keletkezési hely
üledékeinek jellemző
kőzettani és őslénytani
sajátosságainak együttese
• Kőzettani – litofácies pl.
homokkő fácies = anyaga
homokkő, képződése parti,
sekélytengeri környezetben,
posztorogén fácies
• Őslénytani – biofácies
(életkifejlődés)
Üledékes kőzetek rendszere

Törmelékes üledékes kőzetek
• Kavics, homok - homokkő,
agyag, lösz – löszbaba

Vegyi üledékes kőzetek
• Mészkő, dolomit, só-félék,
gejzirit

Szerves, organiuks üledékes
kőzetek
• Korall-mészkő, szén-félék, CHek, tűzkő – kovavázú élőlények
vázának felhalmozódása által
METAMORF KŐZETEK
Metamorfózis
Szilárd fázisú átalakulási
folyamat (ásványtani és
szerkezeti) nyomás és/vagy
hőmérséklet hatására
 Osztályozása:

• Kiterjedés szerint (lokális,
regionális)
• Kiváltó hatás szerint (kontakt v.
termális – hő hatására kisebb
területen - lokális,
dinamometamorfózis –
tektonikus metamorfózis –
Metamorfózis 2.
Agyagos kőzetből – fillit,
csillámpala
 Homokkő – kvarcit
 Mészkő, dolomit – márvány
 Savanyú magmatit –
csillámpala, gneisz
 Bázisos magmatit – zöldpala,
amfibolpala, eklogit
(ultrabázisos, földköpeny
anyagához hasonló, piroxén,

Lokális metamorfózis

Kontakt metamorfózis
• Magmás intrúziók
olvadékanyagának hőhatása
környezetére – szaruszírt –
szurokfényű, Al2O3-ban gazdag
ásványok, pl. turmalin
• karbonátos kőzetben mészszilikát
• Vasas metaszomatózis

Tektonikus metamorfózis
• Kéregmozgásokat követő nyírási
Regionális metamorfózis

Betemetődés útján, süllyedéssel
jön létre
• A kőzetoszlop súlya okozza, kisfokú
átalakulással jár, eredeti
kőzetszerkezet marad

Dinamo-termális metamorfózis
• Konvergens lemezszegélyeknél –
térrövidülés közben összegyűrődés,
palás szerkezet kialakulása
Regionális metamorfózis
ásványok szerinti besorolása
1. Nagyon kis fokú
metamorfózis: palásság még
nem alakult ki, zeolit
ásványok
 2. Kisfokú metamorfózis: már
palás szerkezet, zeolit nincs,
kis nyomás, alacsonyabb hőm.
–OH tartalmú ásványok:
kloritpala (bázikus tufák
metamorfózisa), agyagpalaszericit, fillit, talk,

Regionális metamorfózis ásványok
szerinti besorolása
3. Közepes metamorfózis:
kitűnően palás szerkezet
kloritfélék már nincsenek,
közepes nyomás és hőmérséklet
gránátok, muszkovit, biotit
tartalmú csillámpala, gneisz,
kvarcpala (kvarcit)
 4. Nagyfokú metamorfózis: víz
semmilyen formában nincs jelen,
piroxének - gneisz

Magyarország metamorf kőzetei
Szendrői, Upponyi márvány
kisfokú metamorfitok
 Kőszegi-hg. mezoz. fillit,
csillámpala, kloritpala, talkpala,
szerpentinit
 Soproni-hg. Gneisz
 Velencei-hg. Kontakt pala
 Balaton-felvidék: fillit
