Transcript Letöltés

Á S V Á N Y O K
K Ő Z E T E K
Ásványok
(minerály, nerasty)
Az ásványok olyan,
természetes
eredetű, szervetlen
anyagok, amelyek
összetétele
viszonylag állandó.
Az ásványokat
tanulmányozó
tudomány az
ásványtan
(mineralógia).
Az ásványok keletkezése
Kőzetalkotó
ásványok
kvarc
földpát
gneisz
Kőzetek (horniny)
andezit
márvány
A kőzet ásványokból álló,
szervetlen, természeti
képződmény. A
kőzetekkel foglalkozó
tudomány a kőzettan petrográfia.
Földpát
K
v
a
r
c
Csillám
A kőzetek felosztása
Magmás
kőzetek
keletkezése
Üledékes kőzetek keltkezése
Átalakult kőzetek keletkezése
Az ásványok
keménysége
• A Mohs-féle keménységi
skála az ásványok karcolási
keménységének
jellemzésére használatos
10 fokozatú skála.
Lényege, hogy minden
nagyobb sorszámú ásvány
karcolja az előtte álló, nála
kisebb sorszámúakat.
Összeállítójáról, Carl
Friedrich Christian
Mohsról, osztrák
mineralógus és fizikusról
nevezték el.
Carl Friedrich
Christian
Mohs
osztrák
mineralógus
(1773 -1839)
1. Zsírkő - mastenec
2. Kősó – halit
kamenná soľ
Kősó – Szováta (Erdély)
3. - Kalcit
4. Fluorit
5. Apatit
6. Földpát živec
plagioklász
ortoklász
7. Kvarc – kremeň
K
V
A
R
C
füstkvarc
citrin
ametiszt
rózsakvarc
8. Topáz
9. Korund
Korund
zafír
rubin
10. Gyémánt – diamant
Gyémánt
Karcolási
keménység
magyarázata:
A Mohs-skála
egyik jellemző
tulajdonsága,
hogy nem
lineáris, azaz a
keménységi
lépcsők nem
egyformák .
Így a zsírkőhöz
hasonlítva pl. a
kalcit 9x, a
kvarc 100x , a
gyémánt 1500x
keményebb.
Karcolási keménység
1600
1500
1400
1200
1000
800
600
400
400
200
200
0
1
2
9
72 100
48
21
Zsírkő
Kősó
Kalcit
Fluorit
Apatit
Földpát
Kvarc
Topáz
Korund
Gyémánt
Drágakövek
A drágakövek olyan természetes keletkezésű
ásványok, melyek szépségük, ritkaságuk és
megfelelő keménységük (időtállóságuk) alapján
megnyerték az emberiség tetszését és
megkülönböztető értékítéletét. A drágakövek
tanulmányozásával a drágakőtudomány vagy
gemmológia foglalkozik. A drágakövek többsége
szervetlen eredetű, de biogén ásványos
anyagok is ismertek csoportjukban: például
gyöngy, korall, borostyán.
Ametiszt
Topáz
Berill
Citrin
Akvamarin
Turmalin
Hesszonit
Tigrisszem
Rubin
Smaragd
Igazgyöngy
Zafír
A drágakövek királynője:
a gyémánt
• A gyémánt a természet egyik csodája, tiszta kristályos szén , a
legkeményebb ismert természetes anyag, amely a Föld mélyében
keletkezett évmilliókkal ezelőtt. Az emberek kb. 4000 évvel ezelőtt
fedezték fel Indiában, azóta is a legkeményebb természetes
anyagként ismert, az örökkévalóság szimbóluma.
• A gyémánt a tiszta szén kristályosodott formája. A
gyémántban a szénatomok a legerősebb kémiai kötésben
kapcsolódnak egymáshoz A gyémántok nagy mélységben (talán
150-300 km vagy esetleg még több), nagyon magas
hőmérsékleten (1400C°) és nagy nyomáson keletkeztek.
Vulkánkitörés révén jutnak a felhatoló magmával a föld
felszínére vagy annak közelébe. A felszín lehordódása
következtében fokozatosan eltűnnek az eredeti vulkáni
hegyek, és ezzel a kimberlitkürtő többé-kevésbé könnyen
hozzáférhetővé válik.
• Kémiai értelemben véve a gyémánt a legegyszerűbb minden
drágakő között. Bármennyire is nehezen hihető,
tulajdonképpen ugyanaz az anyag, amely koromként borítja
egy üveggömb belsejét egy gyertya elégetése után, vagy az,
amelyet ceruzák belében használnak (grafit). A gyémánt
ezektől kristályos alakjában különbözik, és ebből erednek
azok a kívánatos tulajdonságai, amelyek olyan nagy értékűvé
teszik: például keménysége, A Mohs-féle keménységi skála
10. fokának képviselője és 90-szer keményebb, mint az előtte
álló korund.
A világ legjelentősebb gyémántlelőhelyei
India, Brazília Dél-Afrika, Angola, Ausztrália, Borneo,
Botswana, Guyana, Észak-Amerika, Kongó , Libéria,
Oroszország, Namíbia, Sierra Leone, Tanzánia,
A Föld sebei: a gyemántbányák
M i r n i j
• Az Oroszország Szibériai részén lévő Mirnij
gyémántbánya, a legnagyobb mesterséges üreget
eredményezte a Föld felszínén, mivel 525 méter mély, és
1200 méter átmérőjű. Oroszországban találtak pár szép
gyémántot is, de ott inkább az ipari gyémánt mennyisége
a nagy világviszonylatban
A Nagy gödör
(Dél-Afrika)
• A leghíresebb és leghírhedtebb pipe-lelőhelyet, a Kimberley
bányát 1871 és 1908 között mindenféle gép nélkül
aknázták ki. Itt keletkezett a legnagyobb, emberi kéz ásta
lyuk, az ún. Big Hole felszíni átmérője 460 m,
aknamélysége 1070 m; ma félig megtelt talajvízzel.
Összesen 14,5 millió karátnyi (közel 3 tonna) gyémántot
termeltek ki belőle! Becslések szerint, kézi erővel, közel
22, 5 millió tonna földet termeltek ki
Diavik Mine- Kanada
Kanada területén jelentős gyémántbányászat folyik
elsősorban az Északnyugati-Területek vidékén. A Diavik
bányából évente 8 millió karátnak megfelelő gyémánt
kerül elő. A bánya olyan óriási, hogy saját repülőtérrel
rendelkezik ahol a kifutópálya elég nagy ahhoz, hogy
egy Boeing 737 leszállhasson.
Bingham bánya, Utah állam (USA)
Valószínűleg a legnagyobb ember álltalá végzett földkitermelés. A bányát 1863ban nyitották és még most is működik. Jelenleg 1200m mély és 4km széles.
A
piszkos
gyémánt
Sok gyémántbánya külszíni fejtésű. Az ott dolgozó bányászok amint látszik is,
kezdetleges eszközökkel, kezdetleges technológiával fejtik a gyémántot, amelyből ők
egy jottányit sem látnak. A bérük csekély, és ha valamelyik mégis szeretne elrejteni
egy darab gyémántot, akkor az életével játszik. Ez nem túlzás.
A
véres
gyémánt
• Instabil politikai rendszerű afrikai országokban gyakori jelenség, hogy a
gyémántlelőhelyeket felkelő csoportosulások veszik birtokba, és a kitermelt
kövek eladásából származó jövedelemből saját háborús tevékenységeiket
finanszírozzák. Az így eladott gyémántokat véres gyémántok-nak (angolul:
blood diamonds) nevezik. Ezt megakadályozandó, az ENSZ, a gyémántipar
képviselői, valamint a gyémántkitermelő országok képviselői aláírták a
Kimberley Egyezmény-t, amelynek célja felülvizsgálni a gyémántok
származási helyét, és megakadályozni, hogy az eladott gyémántokból
fegyveres konfliktusokat pénzeljenek. A bevezetett intézkedések csak
mérsékelt eredményeket értek el, hiszen Afrikában még mindig könnyű a
határokon átcsempészni a köveket úgynevezett tiszta országokba. 2006-ban
a gyémántpiac mintegy 2-3%-át tette ki a véres gyémántok
kereskedelme.[23] Egyes országok, így például Kanada, külön kódrendszert
vezettek be a gyémántok azonosítására.[24]
Véres kereskedelem
Évekkel ezelőtt az Amnesty International kampányt indított a
drágakő és a háborúk között fennálló kapcsolat ellen. "Amikor
drágakövet vásárol, győződjön meg annak származási helyéről" ez az Amnesty International kampányának egyik
kezdeményezése, mottója pedig a következő: "A briliánsok igazi
ára". Az emberjogi szervezet célkitűzése, hogy nyomást
gyakoroljon az ékszerészekre és a kormányokra: ellenőrizzék az
importált drágakövek eredetét. Mára már kétségtelenné vált, hogy
összefüggés áll fönn a drágakő- és a fegyverkereskedelem között.
Ezek a bűnszövetkezetek Afrikában, Európában és a KözelKeleten működnek. Egyes államok lerohanták a szomszédos
nemzeteket, hogy megkaparintsák kincseiket, bankok és pénzügyi
intézetek gondoskodnak a pénzek tisztára mosásáról. Ennek
eredménye, hogy a potenciálisan gazdag országok még inkább
elszegényednek. Így például Kongó, amelynek drágakőlelőhelyeiből Uganda és Ruanda húz hasznot. De Angola is a
véres briliánsok egyik áldozata. Az ország mezőgazdasági
területeire aknák ezreit telepítették. A parasztok nem tudják
megművelni a földeket, nemzetközi segélyekből tengetik életüket,
miközben a drágakő-lelőhelyeket ellenőrző gerillák, és a kőolajat
felügyelő kormánycsapatok között véget nem érő harcok dúlnak.
A briliáns, amelyet általában a szerelem zálogaként ismernek
el, valójában a háború, a szenvedés és a szegénység
rokonértelmű szava, az érte kapott pénzt évtizedek óta
polgárháborúk finanszírozására használják fel.
Csillogás vagy vér? Mi a fontosabb?
Nézd meg a
Véres gyémánt c.filmet!