Transcript A „Karszthidrogeológia”

KARSZTHIDROGEOLÓGIA (2012)
A „Karszthidrogeológia” tantárgy rövid tematikája
01. A karsztosodás fogalma, folyamata, típusai
02. A karsztos formák
03. A karsztos területek elhelyezkedése
04. A karsztvíz fogalma, keletkezése, minősége
05. A karsztvíz típusai
06. Vízmozgás karsztok környezetében és a karsztosodott kőzetben
07. A karsztvíz mozgásának nyomon követése a karsztban víznyomjelzéssel
08. Karsztos kiválások, felhasználásuk, ill. védekezés ellenük
09. A karsztvízbeszerzés
10. A karsztok sérülékenysége, védőidomok, védőterületek
11. A karsztvíz termelésének természetvédelmi kérdései
12. Társadalmi és ökölógiai vízigények, vízkészletek
13. A karsztvíz helyettesítése más víztípusokkal, ennek következményei
1. A karsztosodás fogalma, folyamata, típusai
1.1. Fedettség szerinti karszttípusok (földtani-talajtani szempontból eltérők!)
1.1.1. Nyílt karszt
1.1.2. Fedett karszt
1.2. Az erózióbázishoz viszonyított helyzetük szerinti karszttípusok
1.2.1. Magas karszt
1.2.2. Mély karszt
ALAPFOGALMAK
A Karszt-hegység Szlovéniában található, zömmel mészkőből felépülő, kopár,
jellegzetes felszín és felszín alatti (karszt)formákkal jellemezhető. Innen vette át a
tudomány ezt a elnevezést minden olyan területre, melyen (melyben) a víz hasonló
formákat hozott létre.
A karszt fogalma később még tovább bővült (pl. termálkarszt; löszkarszt; fedett
karszt stb.) értelmezése is összetettebbé vált (pl. „a karszt biológiai produktum”).
Karsztosódó kőzet mindazon kőzetfajta, mely vízben jól (pontatlanul „maradék
nélkül”) oldódik. (Vízben minden kőzet oldódik, de csak a karsztosodásra hajlamosak
oldódnak benne jól.)
Karsztosodás az a folyamat-együttes, melyek során a felszíni és felszín alatti karsztos
formák kialakulnak, ha ehhez az összes szükséges környezeti feltételek adottak.
Karsztosodott kőzet mindazon kőzetfajta, melyeken (melyekben) a karsztosodás
folyamata, vagy annak nyomai észlelhetők.
Karsztvíz minden olyan víz, mely a karsztosodó (karsztosodott) kőzetekben mozog.
A KARSZTOS KŐZETEK MENNYISÉGE
A Földön 25 millió km2-nyi karsztosodó kőzet van, mely a szárazföldrészeknek kb.
17 %-a.
A karsztosodott terület lényegesen kisebb, mindössze 5,3 millió km2, ami a
szárazföldek felszínének mintegy 4 %-a. (A jéggel borított területek nincsenek
benne.)
Európa a "legkarsztosabb földrész" 1,4 millió km2-rel. Ebből 0,5 millió km2 hegység,
0.9 millió km2 karszttábla. Ezen belül az orogén keletkezésű területek zöme a
Földközi-tenger környékére esik (Pireneusok, Alpok, Dinaridák, Appeninek). Ez az
európai szárazföldi területek 13 %-a.
Magyarországon a nyíltkarsztok mennyisége 0,001350 millió km2 (1.350 km2), az
ország területének 1,45 %-a. (A országban a törmelékes üledékkel fedett karsztok
nagysága kb. 30.000 km2, de ennek a barlangkutatás szempontjából ma még nem
látszik közvetlen szerepe.)
A karsztosodás feltételei
(Kósa után Lénárt, 2005)
1. Oldásra képes („savas”) víz (Cs)
2. Potenciálkülönbség a víz számára (h)
3. Vízben oldódó (karsztosodásra alkalmas)
kőzet (mk)
4. Törések, repedések, rétegelválások
(litoklázisok) a kőzetben
5. Geológiai értelemben vett elegendő idő az
oldáshoz (T)
h
Kósa, 2005
A KŐZETEK FELOSZTÁSA
A KARSZTOSODÁSI KÉPESSÉGÜK SZERINT
karsztosodó kőzetek (a karsztosodás lehetőségének a növekedése)
oldékonyság
 lösz
 meszes kötőanyagú homokkövek,(konglomerátumok)
 dolomit (0,01)
 mészkő (1)
 gipsz (150)
 anhidrit
 kősó (2.000)
 (jég)
nem karsztosodó kőzetek



törmelékes üledékes kőzetek (agyag, iszap, homokliszt, homok,
kavics stb.)
vulkáni kőzetek és tufáik (bazalt, riolit, porfirit stb.)
nem karsztosodó kőzetekből keletkező metamorf kőzetek
(agyagpala, fillit stb.)
A KARSZTOS OLDÓDÁS (SZÉNDIOXID ESETÉBEN)
H2O +
CO2 
H2CO3
(víz) (széndioxid) (szénsav)
CaCO3 + H2CO3

Ca (HCO3)2
(mészkő) (szénsav) (kalcium-hidrogénkarbonát)
savak
 szerves savak
 szervetlen savak (H2CO3; H2SO4; HCl; HNO3)
lúgok (a nem karsztos oldódásnál van jelentőségük)
Kraus, 2001
Kraus, 2001