Transcript Forróövezet 4

Szubtrópusi forró sivatag és félsivatagok:
A szárazföldek felszínének több mint ¼-e félsivatag és sivatag.
Szahara
9 100 000 km2
Ausztráliai s.
3 400 000 km2
Arab s.
2 600 000 km2
Turkesztáni s.
1 900 000 km2
É-amerikai s.
1 300 000 km2
(Nagy medence, Mojave, Sonora,)
Thar s.
Namib és Kalahári s.
Takla Makán, Gobi s.
Iráni s.
Atacama
600 000 km2
570 000 km2
520 000 km2
390 000 km2
360 000 km2
A zóna nagyobbik része az É-i féltekén van a 15-50 szélességi körök között.
két típusuk van:
a szubtrópusi forró sivatagok, 15-35. szélességi körök között,
és mérsékeltövi hidegtelű sivatagok, 30 50. szélességi körök
között.
A szubtrópusi forró sivatagok É-i határa egybeesik a datolyapálma É-i
elterjedési határával.
Sivatagos területek kialakulásának okai
Orográfiai
Zonális
Intrazonális
Éghajlata:
•száraz hónapok száma a félsivatagokban 11
a sivatagokban 12
•egész évben magas légnyomás uralkodik
•lefelé irányuló légmozgás következtében nincs felhőzet
•a felhőzet hiányában nagy a napi hő ingás (akár 40-50 C-is)
•állandóan fúj a forró passzát szél
•erős a párolgás
•Jelentős a nappali felmelegedés
Talajai: futóhomok, mélyedésekben takir, a
félsivatagokban szerozjom talajok.
Az erőteljes párologtatás miatt hajlamos az elsósodásra.
Az agyagos talaj nehezen engedi át a vizet ezért gyorsan kiszárad, a homokos
talajban a méjebb szintekbe szivárog a víz s ott elraktározódhat.
Típusai: szikla v. kő sivatag: HAMMADA
kavics sivatag: SERIR
agyag sivatag SEBCHA és TAKIR
homok sivatag ERG
sós sivatag SOTT
Alacsony a fajok száma (pl. D-amerikai hammadákban 100 000 km2-en 250 faj, a
Szaharában 150 000 km2-en 300 faj)
Szárazsághoz alkalmazkodó életformák:
•Szinte kivétel nélkül évelők és fás szárúak.
•Egyes növények tolerálják a kiszáradást: egyes páfrányok, algák, mohák, zuzmók,
pl. jerikói rózsa, mannazuzmó…
•Mag állapotban több évig nyugszik, eső idején kicsirázik, rövid idő alatt virágzik és
termést érlel. EFEMER növények: Solanum, Artemisia, Salsola fajok.
• Geofiton fajok a földalatti szervekben vészelik át a szárazságot
•Szukkulens termet: pozsgás levélben v. szárban nagymennyiségű vizet raktároz
nyálkaanyagokhoz kötve. Amerikában a kaktuszok, Afrikában egyes kutyatejfélék,
egyéb más családok is. Az ázsiai és az ausztráliai sivatagokban a szukkulens
növények ritkák.
•Délafrika különös nyitvatermő növénye a Welwitschia mirabelis, óriási
répagyökerében raktároz vizet, két hatalmas levele a talajon nő folyton egy irányba.
•A gyökerek rendszerint mélyre hatolnak a víztartó rétegekig.
•A levelek rendszerint kicsik, bőrszerűek, gázcsere nyílások a mélybe süllyedtek,
egyes fajoknál a levelek hiányoznak, tövisekké redukálódtak (kaktuszok, pálmák,
füvek)
Állatvilág alkalmazkodása:
Részben a vízhiányhoz részben a táplálék hiányhoz is alkalmazkodniuk kell.
•Talaj felszín alatti járatokban élnek.
•Keveset, gyorsan és többnyire éjszaka mozognak
•Magas urinkoncentráció elviselése
•Kis vízveszteség
•Ritkán isznak de sokat és raktározzák a vizet pl. teve
•Egyáltalán nem isznak hanem a növényi táplálék asszimilálása során szabadítanak
fel vizet pl. egyes ugróegerek
•Magas hőmérséklet elviselése pl. a kígyók, gyíkok 40-50 c-t is.
•Rágcsálók két lábon ugrálnak.
•Rovarok elveszítik repülőképességüket
Szahara:
Atacama sivatag:
Ausztrál
sivatag:
Datolyapálma
Guanakó (Láma)
Laboda
és
seprőfű
fajok
Egypúpú teve
Vikunya (Alpakka)
Keménylevelű
fűfélék
Zsírosfarkú juh
Kondorkeselyű
Alacsonynövésű
Sivatagi ugróegér
Degu
eukaliptuszok
és
Sivatagi róka
akáciák
Sivatagi macska
Kenguru nyúl
Tüskésfarkú gyík
Nagyszámú hüllő pl. az
Sivatagi vipera
Agama
Sivatagi pacsirta
Solymok
Sivatagi sáskák,
tücskök, ászkák
Fűfa (ausztrália)
Tegezfa
Jozsua fa
Kandeláber aloe
Welwitschia mirabelis