Zalai-dombság

Download Report

Transcript Zalai-dombság

A Zalai-dombság
Készítette: Tikk Anikó
III. éves térképész
Elhelyezkedése
•
•
A Dunántúlidombsághoz tartozik
Határai:
–
–
–
–
É-on Alpokalja (Vasihegyhát, Kemeneshát)
K-en Keszthelyi-hegység,
Balaton, Rinya
D-en Mura
Ny-on Alpokalja
szlovéniai része
(Vendvidéki-dombság),
Lendva
A táj felosztása
Szerves folytatásának tekinthető a Lendva-vidék
Földtörténeti fejlődés
Aljzat:
– Közép-Mo-i vonaltól É-ra újpaleozoos és mezozoos
képződmények, D-re főleg triász dolomit; K-i részen felsőpermi
kőzetek
– Tengeri üledékképződés, szárazföldi lepusztulás
– Kréta: enyhe metamorfizáció
Felső kréta: az egész terület kiemelkedett, az eocénra megsüllyedt
Eocén: Szőci mészkő, vulkáni eredetű kőzetek (Zalaszentmihályi
andezit)
Alsó miocén: folyóvízi hordalékkúpok (kavics), és ártéri üledékek
(homok, agyag); Mura-Dráva-medence felől tengerelöntések
Középső miocén: sekélytengeri üledékek (aleurolit, slír, agyag); bádeni
üleddéksor felhalmozódása a D-i részen
Késő miocén: jellemző még a tengeri üledékképződés, de megindul a
folyóvízi feltöltés (100-200 m vastag, homok) Pannon-tenger
elvonulása, a terület emelkedése
Pliocén: folyóvízi feltöltés során kavicsterületek
Pleisztocén: lösz nagy területen
A felszínen mindenhol fiatal kőzetek találhatók, csak a völgytalpakon
bukkannak ki néhol a felső pannon korúak is
Morfológia
Nyugati-Zalai-dombság:
– Hetés: három alkörzetre bontható:
• A Lenti-medencétől északra három irányba kibillent pannon rög
• Lenti-medence: Ős-Mura hordaléka, ezen a mai vízfolyások (Kerka)
hordalékkúpjai
• A medencétől délre: Nagy-Tenke(332 m), Lendva-vidék
– Göcsej: hazánk völgyekkel egyik leggazdagabban tagolt tája.
É-i részén É-D-i, D-i részén ÉK-DNy-i irányú völgyek.
A dombok rendre 250 m fölé emelkednek (Kandikó: 304 m)
Jelentős vízerózió
Felszín alatt: Rába és Mura kavicshordaléka.
– Felső-Zala völgy: K felé tölcsérszerűen kiszélesedik.
• Jobb oldalon: mély, szűk völgyek, nehezen felismerhető teraszok
• Bal oldalon: hosszabb, lankás, lösszel fedett lejtők
Kelet-Zalai-dombság:
– Alsó-Zala völgy: É-D-i futású völgy, erősen aszimmetrikus: Ny-i
oldalán a lejtők jóval meredekebbek, tőzegképződés
Érdekes jelenség: Zala kaptúrája
– Zalaapáti hát: jellegzetessége: meridionális hátak és völgyek. A
hátak É-ról D-re alacsonyodnak, lépcsős szerkezetű völgyek,
gyakoriak a csuszamlásos formák
– Zalavári-hát: É-D-i irányú völgyek, É-i része tagoltabb, D-i
részen lealacsonyodó hátak; lösz a felszínen; egységesebb
– Principális-völgy: meridionális völgy, Nagykanizsánál 4-5 km
széles völgymedenceszerű lapállyá szélesedik. Kialakulása
szerkezeti mozgásoknak, folyóvízi eróziónak és deflációnak
köszönhető.
– Egerszeg-Letenyei-dombság: átlagosan legmagasabb rész,
eróziós és deráziós völgyek szabdalják
Mura-balparti sík: teraszrendszere a Letenyei-dombság déli
meredek peremét követi.
Éghajlat
• Csapadék mennyisége: 750-800 mm,
két csapadékmaximum: júniusban és októberben
• Mind a közepes (20-21,5) mind az abszolút (45-50) hőingás itt a
legkisebb;
• Napsütéses órák száma: 1950-2000 óra;
• Uralkodó szélirány: Északi, valamint gyakori a Déli is;
• Leghidegebb hónap: január, hótakarós napok száma: 45, februárban
van a legtöbb
Vízrajz
• Zala
–
–
–
–
Gyöngyös
Válicka
Szévíz-patak
Kis-Zala
• Mura
– Lendva-patak
– Kerka
• Cserta
– Alsó-Válicka
– Principális-csatorna
Talajok
• Pszeudoglejes barna erdőtalaj: legnyugatibb,
legcsapadékosabb részeken, gyenge minőségű, kedvezőtlen
vízgazdálkodású
• Agyagbemosódásos barna erdőtalaj
• Csernozjom barna erdőtalaj
• Barnaföld: a terület legjobb minőségű termőtalaja
• Völgyek talpán a réti és láptalajok különböző változatai
• Lecsapolt és telkesített síkláptalaj
Ásványkincsek
• Szénhidrogének:
– Földgáz: Budafa környékén: első mo-i lelőhely, Nagylengyel
– Kőolaj: Budafa környékén első ipari mennyiségű kőolajkitermelés, Nagylengyel környékén régen jelentős volt, ma már
visszaesett, Lovászi
• Építőanyagok:
–
–
–
–
Építő- és díszítőanyagok: Zalaegerszeg, Karmacs, Bazsi;
Kavics: Muraszemenye
Homok: Nagykanizsa, Rezi
Kerámiaipari alapanyagok: Pórszombat, Teskánd, Zalaszentgrót,
Nagykanizsa, Gutorfölde
Táji értékek
• Kerka-mente Natúrpark
• Zalakomári madárrezervátum
• Budafapusztai arborétum
• Magyarország hévizekben egyik leggazdagabb területe. Az itteni
termálvizek általában kb. két millió éves, felső pannon korú
üledékekben halmozódtak fel. A környék termálvizeinek
ásványianyag-tartalma, hőmérséklete és vízhozama
termálkutanként erősen változik. E termálkincsre alapozva épült
meg Lentiben, Zalakaroson, Kehidakustányban, Zalaszentgróton,
Zalaegerszegen, Bázakerettyén, Letenyén, Miháldon is a
termálfürdő.