Transcript Az iskolaügy történelmi előzményei

A pedagógia alapjai
2. előadás
Neveléstörténeti adalékok,
Az intézményes nevelésügy
Birta-Székely Noémi
BBTE, Pszichológia és
Neveléstudományok Kar
TARTALOM
1. A neveléstörténet jeles
képviselői (Comenius,
Rousseau, Pestalozzi, Herbart)
2. 20. századi reformirányzatok
előzményei (John Dewey,
Stanley Hall, Ellen Key)
3. Alternatív iskolák (Montessori,
Waldorf, Freinet, Dalton-plan)
4. Az iskolaügy történelmi
előzményei
A neveléstörténet jeles képviselői
• J. A. Comenius (1592–1670)
– Tanítás/Oktatás – Midenkit
mindenre megtanítás
művészete
– didaktikai és módszertani
alapelvek
– Didactica Magna (Nagy
Oktatástan)
– Orbis Pictus (A látható világ
képekben)
A neveléstörténet jeles képviselői
• J. J. Rousseau (1712–1778)
– felvilágosodás, a liberalizmus és
szabadgondolkodás
– Fordulópont
– Reformirányzatok
– gyermekkor „felfedezése”
„Hagyjátok megélni a
gyermekkort a gyermekben.”
(Rousseau 1978: 77)
– negatív nevelés
A neveléstörténet jeles képviselői
• J. H. Pestalozzi (1746–1827)
– humanista pedagógia
– A nevelés legfontosabb
köre a család
– gyakorlati nevelő
(neuhofi kísérlet, stansi
árvaház, yverdoni
pedagógusképző
intézet)
A neveléstörténet jeles képviselői
• J. F. Herbart (1776–1841)
– tradicionális, aszkétikus erkölcsi
értékek - A nevelés célja az
erkölcsös magatartás kialakítása
– felnőtt példamutató
magatartása
– formális fokozatok (világosság
foka, asszociáció foka, rendszer
foka, módszer foka)
20. századi reformirányzatok
előzményei
• John Dewey, amerikai
pragmatizmus - cselekvés iskolája
• Stanley Hall - gyermektanulmányi
mozgalom (gyermeki gondolkodás
jellegzetességei)
• Ellen Key - A gyermek évszázada
(1900), hagyományos pedagógia
kritikája
– gyermeki jogok tiszteletben tartása,
gyermek fejlődési igényeire szabott
iskola
Alternatív iskolák - Montessori
• Maria Montessori
–
–
–
–
rousseau-i ihletettségű
Olaszország első orvosnője
érzékszervi fejlesztés
pedagógiai alapelve a gyermeki
aktivitás és szabadság
– Eszközök és tanszerek
Alternatív iskolák - Waldorf-iskola
• Rudolf Steiner
– okkult világfelfogás - antropozófia
– Szabad Waldorf-iskola
– a gyermek egyedfejlődése során
megismétli az emberiség őskortól
napjainkig tartó kulturális fejlődésének
főbb szakaszait
– szülők-tanárok-tanulók együttműködése
– epochális oktatás
Alternatív iskolák - Freinet
• Celestin Freinet
– aktív népiskola
– életközelség, a játékos és a
természetes munka
– a nevelésnek nem szabad
természetellenes kényszert
alkalmaznia
– kísérletező tapogatózás
– szabad önkifejezés és a tartalmas
közösségi élet
Alternatív iskolák - Dalton-plan
• Helen Parkurst
–
–
–
–
Montessori tanítványa
USA-beli Daltonban
Szakkabinetek
a nevelővel megállapodást
kötve vállalták a munka
elvégzését
Alternatív iskolák közös, általános
jellemzői
• A gyermek tisztelete
• Pozitív gyermekkép
• Gyermeki szabadság és
aktivitás
• „Életre nevelés”- azaz
hasznos ismeretek oktatása
• Harmonikus személyiség
fejlesztése
• Nincs osztályozás
• Stb.
Az iskolaügy történelmi előzményei
• első magániskolák görög kultúra
ludus (kellemes foglalatosság, játék)
• Kr.e. 146-ban, Róma
nagyhatalommá válása - schola
• Quintiliánus - retorika iskola, játékos
tanulás
• Az oktatás tartalma a „hét szabad
tudomány” (septem artes liberales)
– grammatika, retorika, dialektika
– aritmetika, geometria, asztronómia és
zeneelmélet
Az iskolaügy történelmi előzményei
• 2. század - keresztény nevelés
– kathekéta iskolák
– római iskolák földi lét - keresztény hit
az örökkévalóság
– pogány műveltség, és a keresztény
vallás
– Szent Ágoston (354–430)
– középkoron - klerikusnevelés, kolostori,
plébániai, székesegyházi iskolák
jellemzőek
Az iskolaügy történelmi előzményei
• 12. század elején középkori
egyetemek (universitas)
– studium generale (egyetemes
tanulmányok)
– 1088-ban, Bologna (jogi tanulmányok)
– 1100-ban, Sorbonne (teológiai, jogi,
orvosi és filozófiai karok)
– Aquinói Szent Tamás (1225?–1274), a
skolasztikus filozófia
Az iskolaügy történelmi előzményei
• világi nevelés
– lovagi nevelés
– városi iskolák
• 14. században a reneszánsz és
humanizmus
– Rotterdami Erasmus (1469–1536)
• A 16. században a humanizmus és
a reformáció
– Luther Márton (1483–1546)
Az iskolaügy történelmi előzményei
• 16. század - ellenreformáció
– jezsuita szerzetesrend (Ratio
studiorum - egységes iskolaszervezetet )
– katolikus iskola reformja
leánynevelés
• A 16. és 17. század
– I. Frigyes Vilmos oktatási
kötelezettségről 1717. évi rendelet
– Népiskola
– 1777, Mária Terézia által kiadott
Ratio Educationis
Az iskolaügy történelmi előzményei
• 1794-es porosz általános
magánjogi törvény
– iskolaügy egyházi felügyelete
helyébe az állam lép
• 1970 - Komprehenzív típusú
iskolamodell
– átjárhatóság
– magába foglalja az összes általános
képzést nyújtó iskolaformát
– 4+4+4-es rendszer
Napjaink iskolaügye
• Európai Unió
– interkulturális nevelés
– közös tartalmakat –
kulcskompetenciák
– Bolognai Nyilatkozat
• kétciklusú rendszer bevezetése
• kredit-átszámítási rendszer (ECTS
• minőségbiztosítás
• hallgatók, kutatók, tanárok és oktatók
mobilitása