Transcript A Nemzeti alaptanterv és az érettségi vizsga változásai

Kaposi József
2011. június
A NAT-munkálatok főbb elemei

A NAT küldetésének újradefiniálása
 A nevelés és az értékek hangsúlyozása

A kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési
feladatok kiegészítése
 A társadalmi szolidaritás megerősítése

Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése
 A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése

A közműveltség értelmezése,
műveltségtartalmak megjelenítése
 Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének
megteremtése
A Nat bevezető szerkezete
 A közoktatás
feladatai, céljai
 A közoktatás tartalma a tantervben
 A közműveltség értelmezése, alapelemei
 A közműveltségi elemek jellemzői
 EU-s kulcskompetenciák
 Kiemelt fejlesztési feladatok
 Hangsúlyos tantárgyközi elemek
Kulcskompetenciák ás
kiemelt fejlesztési feladatok
Új kulcskompetencia
 Műszaki és technikai
Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési feladatok
 Fenntarthatóságra nevelés
 Családi életre nevelés
 Munkára nevelés
 Közösségi életre és közösségi
tevékenységekre nevelés
Kiemelt fejlesztési feladatok
Önismeret, önazonosság – társas kapcsolati kultúra
 Erkölcsi nevelés, szolidaritás
 Nemzeti és európai azonosságtudat – egyetemes kultúra
 Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés és
honvédelemi nevelés
 Gazdasági nevelés
 Fenntarthatóságra - környezettudatosságra nevelés
 A tanulás tanítása
 Testi és lelki egészség
 Pályaorientáció, munkára nevelés
 Családi életre nevelés
 Médiatudatosságra nevelés
 Hátránnyal élők segítése, önkéntesség

Hangsúlyos tantárgyközi elemek
 Egészségtudatosság
 Környezettudatosság
 Erkölcsi
, morális tudatosság
 Jogi és állampolgári tudatosság
 Gazdasági és pénzügyi tudatosság
 Média és médiumtudatosság
 Önismeret, szereptudatosság
 Fogyasztóvédelem
Műveltségterületek
Egyszerűsödnek a fejlesztési feladatokban
rögzített kompetenciaértelmezések.
 Megjelennek a közműveltségi tartalmak.

2006-os NAT felépítése
Az új NAT felépítése
1. Alapelvek, célok
1. Alapelvek, célok
2. Fejlesztési feladatok szerkezete
2. Fejlesztési feladatok szerkezete
3. A fejlesztési feladatok
3. A fejlesztési feladatok
4. A közműveltségi tartalmak szerkezete
5. Tantárgyanként a közműveltség
tartalmai
Pl. fizika
Pl. kémia
Régi és új tartalmak
Műveltségterületek
Tantárgyak, beépítendő tartalmak
Magyar nyelv és irodalom
Idegen nyelv
Új: modern nyelvek, klasszikus nyelvek
Matematika
Ember és társadalom
Etika (Emberismeret, etika), Hon- és népismeret,
Pszichológia, Filozófia,Társadalmi, állampolgári és
gazdasági ismeretek, Honvédelmi ismeretek
Ember a természetben
Környezetismeret, Természetismeret, Fizika, Biológia,
Kémia, Egészségtan (Elsősegély)
Földünk és környezetünk
Művészetek
Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra, Dráma, Tánc
(Néptánc), Mozgókép- és médiaismeret.
Informatika
Életvitel és gyakorlat
Testnevelés és sport
Technika, Családi életre nevelés, Pályaorientáció,
Gazdálkodási kultúra, Közlekedési ismeretek,
A készítés keretei
Bizottságok nevei
Tagok száma
NAT bizottság
9
Szerkesztőbizottság
5
Legitimációs bizottság
12
Alapfokú bizottság
6
Középfokú bizottság
6
Szakiskolai bizottság
4
Szakmai bizottságok (10x4)
40
SNI bizottság
4
Irányelves bizottság
6
Összesen
92
Nat bizottság tagjai
1. Dr. Aczél Petra, egyetemi docens, PPKE
2. Dr. Bagdy Emőke; egyetemi tanár, KGRE
3. Dr. Dobos Krisztina, főiskolai oktató, gimnáziumi tanár,
Budapesti Fasori Evangélikus Gimn.
4. Dr. Gloviczki Zoltán, közoktatási helyettes államtitkár,
NEFMI
5. Dr. Horváth Zsuzsanna, tudományos főmunkatárs, OFI
6. Dr. Kaposi József, egyetemi docens, főigazgató, OFI
7. Kőrösiné Dr. Merkl Hilda, egyetemi adjunktus, ELTE
8. Dr. Kertész János, intézetigazgató, tanszékvezető
egyetemi tanár, Fizikai Intézet, BME
9. Dr. Kéri Katalin, egyetemi tanár PTE
10. Lányi András, egyetemi docens, ELTE
Iskolatípus és tantárgyi bizottságok elnökei
Alapfok: Hegyváriné Pauló Mária, szakértő
Középfok: Porogi András, igazgató
Szakiskola: Szabó László, igazgató
SNI: Borsfai László igazgató
Magyar nyelv és irodalom: Sályiné Pásztor Judit
Matematika: Frigyesi Miklós
Ember és társadalom: Szabó Márta
Ember a természetben: Baranyi József
Idegen nyelv: Szálka Márta
Földünk és környezetünk: Ütőné Visi Judit
Művészetek: Novák János
Informatika: Reményi Zoltán
Testnevelés: Ónódi Szabolcs, Bognár József
Életvitel: Petrovics Nándor, Kovács Október
Legitimációs bizottság tervezett tagjai:
Béres József (Béres Rt.)
Csépe Valéria (pszichológus)
Csermely Péter (kémikus)
Gombócz János (egyetemi tanár)
Hargittay András (sportoló, olimpiai bajnok)
Jankovics Marcell (filmrendező)
Jelenics István (teológus)
Kocsis Zoltán (zongoraművész)
Kopp Mária (orvos, pszichológus)
Lánczi András (filozófus)
Pakucs János (villamosmérnök)
Rubik Ernő (feltaláló)
Tellér Gyula (szociológus)
A készítés további ütemezése
2011. június
 a műveltségterületi kiegészítések tartalmi befejezése
2011. július-augusztus
szerkesztés, korrekció, legitimálás, a kerettantervi
munkák megkezdése
2011. szeptember-november
 véglegesítés, jogszabályi előkészítés, beterjesztés
2011. december
 a kerettantervi munkák befejezése
2012. szeptember
 az új NAT szerinti tanítás 1; 5; 9. évfolyamokon
Az érettségi változásainak előkészítése

Szakmai bizottság megalakítása,
problémalista készítése
 színvonal, szintek, túlszabályozottság, költségek

Jogszabályok áttekintése, egyszerűsítése
 100/97. Korm.rendelet, 40/2002. OM rendelet

Ütemezés terve
 2011. ősz, 2012. tavasz a szükséges jogszabályi,
pedagógiai változtatások elvégzése
 2014. tavasz: az új érettségi rendszer bevezetése

A bevezetés előkészítése
 továbbképzések, szakmai ajánlások kiadása
Az érettségi régi és új alapelvei
Egységes, állami záróvizsga
 Objektivitás, összemérhetőség (központi vizsga
követelmények, írásbeli feladatsorok és javítási-értékelési
útmutatók, teljes folyamat minőségbiztosítása)

A kötelező érettségi tárgyak összetétele és
száma (magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen
nyelv, történelem, szabadon választható ill. szakmai
tárgyak)

A vizsgaformák (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, projekt)
Főbb eldöntendő kérdések
A két eltérő vizsgaszint átalakítása, továbbá a
vizsgaszint és a felkészítés kapcsolata
 A vizsgatárgyak száma és a központi
feladatkészítés, javítás száma, aránya
 A vizsgaeredmények számítása (pontozás,

százalékok, megfelelés alsó határának emelése)
Rendes javító, pótló- és szintemelő vizsga
megtartása, változtatása
 A felvételi és az érettségi vizsga viszonya
 Az anyagi források és a vizsga megbízhatósága
