Transcript A nevelés célja

Nevelés- és művelődéstörténet,
Pedagógiai problématörténet
3. előadás
• Nevelésügy az ókori keleten;
• Nevelés az ókori görögöknél;
• Nevelés és oktatás az ókori Rómában.
Nevelés az ókorban
Egyiptom
Róma
Görögország
Ókori Kelet
Közös jellemzőik:
 A folyammenti társadalmak megszerveződése a közös
munkák (pl. öntözés, betakarítás, építkezések stb.)
összehangolásán, a tulajdon kialakulásán alapul.
 A letelepült életforma terjedése
 Teljhatalmú uralkodó: „isteni származás”
 Vallás és papság kiemelt szerepe
 Különféle (eleinte piktografikus) írások kialakulása
 Termékeny völgyekben, mesterséges öntözésen alapuló
földművelés.
 A mezőgazdaság, kézművesség, kereskedelem fejlődése
ösztönözte a tudományok fejlődését.
A nevelés általános jellemzői
• A megtanulandó ismeretek tömege meghaladta azt
a mennyiséget, melyet az egyén az adott
szituációból megszerezhetett. Fokozatosan
kialakult a tanítás szituáción kívüli, közvetett
módon, főleg a verbalitásra támaszkodó formája.
• Az írásbeliség kialakulása megkönnyítette a
tudás, a kultúra áthagyományozását és fontos
szerepet játszott az államgépezet működésében is.
• Az intézményes nevelés szervezeti formái
kialakulnak. (írnokképzők)
Mezopotámia
• Önálló városállamok: sumérok, akkádok,
babilóniaiak
Egyiptomiak gyermekképe
• Gyermekkép:
• A mezopotámiai kultúrában a gyermek
fontos szerepet töltött be. A sok gyermek
jelentette a család megmaradásának,
gazdagodásának, boldogságának alapjait.
A gyermek áldásnak számított, a
gyermekgyilkosságot büntették.
Versekben, közmondásokban is kifejezték
a gyermek tiszteletét: „Amelyik házban sok
derék gyerek van, sosem hűl ki a kapa, s a
kosár.”
• Kr.e. IV. ée. vége: írástudók képzésének első
intézményei az írnokképző „templomiskolák”
• Az írnok társadalmi elismertsége rendkívül magas
volt. A templomokban és az állami élet
hierarchikus rendjében egyaránt vezető szerepre
tehetett szert az, aki az írás olvasás készségét
birtokolta.
• Írnokok hierarchikus rendje (köznépnek és
nőknek is) : „kis írnokok” (dup sar-tur) > írnok
(dupsarru) > főírnok > királyi főjegyző
Mezopotámia
• Tanító: „mester” ; segítők: „nagy testvérek” ;
(testi fenyítés)
Kr.e. II.-I. ée. független értelmiségi réteg
• „tábla háza” (Édubba)
írást (ékírás), olvasást, számolást és elemi
tudományos ismereteket (számtan, mértan,
csillagászat, sumer- és akkád nyelv
grammatikáját, vallási ismereteket tanították
• „bölcsesség háza” (Bét mummi)
irodalom tanítása, mítoszok, naptárkészítés
Diákok az írnokképzőkben
• Először az íróeszközök elkészítését sajátították
el. Szinte egész napjukat a diákok az
írnokiskolában töltötték: a tanítótól kapott
feladatokat oldották meg, irodalmi
szemelvényeket másoltak. A tanítás módszere a
kérdező-felelő módszer volt. Gyakorolták az
írásjeleket, a fordítást sumérról akkád nyelvre.
Hosszú szövegeket véstek emlékezetükbe szó
szerint.
• A növendékek életkor és tananyag szerint alkottak
különböző csoportokat. A tábla házában ismerkedtek
meg a sumér-akkád költészet legfontosabb
alkotásaival, a mítoszok, himnuszok, ráolvasások
szövegeivel. Matematikai feladatokat is megoldottak.
Az idősebbek oktatásának anyaga szakosodott,
differenciálódott annak függvényében, hogy milyen
életpályára készültek. Énekes, zenész, ráolvasó, pap,
királyi írnok, "jegyző", orvos: ezek voltak a
legnagyobb becsben tartott foglalkozások.
• A nőket sem rekesztették ki a művelődés
lehetőségéből, az írnoki pálya előttük is nyitva állt.
"bölcsesség háza"
• A legmagasabb szintű képzést a "bölcsesség
háza" nyújtotta. A sumér korból származnak
azok a fönnmaradt szövegek, amelyek
hatványozásról, négyzetgyök- és
köbgyökvonásról szólnak.
• Magas fokú csillagászati tudásanyaggal is
rendelkeztek. A Hold változásainak
megfigyelése alapján készítették el
naptárukat, melynek egységei: a 24 órás
nap, a holdhónap és a 354 napból álló év.
SZILLABÁRIUMOK
• A magasabb szintű tanulmány tárgyát a
SZILLABÁRIUMOK (egyeztető, szótárszerű
könyvek) képezték.
• Az irodalomtanításban Mezopotámia gazdag
mítosz-anyagának, Babilon ősi néphitvilágának, a
Gilgames eposznak az emberi valóságot éppúgy
tükröző mint a transzcendens istenkultusz
szövevényeit ábrázoló mitológia elemeit is
oktatták.
EGYIPTOM
• Írás: 1. hieroglif, 2. hieratikus,
3. démotikus. Papirus, nádpálca
• A nevelés célja: felkészítés az
állami szolgálatra
• A nevelés folyamata és
tartalma:
- Írnokiskola
- Pap és orvosképzés
Egyiptom
• Örök érvényű normák, állandóság
• Gyermekkép: a gyermeket a jövő
letéteményesének tartották,
• A gyerek hamar legyen felnőtt,
• Mégis van érzékenység a gyermekek, a
gyermekkor iránt, felismerték sebezhetőségüket.
• Udvari nevelés (együtt az előkelőkkel)
• Írnokképzés, „karrierlehetőség” közrendűnek,
nemesnek, (rabszolgának nem)
Írnoki iskola
• Az óbirodalom korában
kialakult (i.e. 2635-2155).
• A középréteg, hivatalnokok
képzését szolgálta.
• Központi hivatalok,
templomok mellett
szervezték ezeket.
• 5-15 éves korú fiúk jártak
ide.
• Szigorúság, testi fenyítés a
jellemző.
Írnokképzők tananyaga
• Az írnokképzőkben az alapkészségeken
(hieratikus írás-olvasás túl az aritmetikageometria, a csillagászat, a földrajz és a
vallás elemeit sajátították el a gyerekek. A
tanítás az életszerű feladatok megoldása,
ügyiratok szerkesztése, hivatali levelek
fogalmazása, szerződések kötése köré
szerveződött.
Intelmek
• A gyerekek lelkére a szavak közvetítésével
próbáltak hatni, erkölcsi szózatok, intelmek
útján. Az intelem mint műfaj az egyiptomi
pedagógiai irodalom terméke. Az intelmek
az erkölcsi nevelést, a munkamorált voltak
hivatva előmozdítani, amelyek mély
értelmet, humánus mondanivalót tartalmazó
írások voltak. Az írnoki iskola növendékeit
igazmondásra, hazaszeretetre, ékesszólásra
és más fontos erények elsajátítására
buzdították.
Kemit
• Az írnokképzők híres tankönyve volt a
KEMIT, melyet az i.e. II. évezred elején
használtak.
Módszerek
• A kezdők olvasástanításakor nem a betűztetés
módszerével éltek, hanem nagyobb egységeket,
teljes mondatokat kellett a gyermekeknek
"kántálva" a tanító után mondaniuk. Gyakorlat
volt a szövegek bemagoltatása anélkül, hogy
értelmét, lényegét megértették volna. Így jártak el
az erkölcsi szabályokkal is: azt gondolták, hogy ha
a gyerekek ezeket kívülről megtanulják, aszerint
fognak cselekedni is (etikai intellektualizmus).
Famulusok
• A négy-öt évig tartó elemi képzést és alapvető
erkölcsi nevelést nyújtó írnokképző intézet
látogatása után a fiatalok egy-egy nagy tudású
mester famulusaként (segédeként) nyertek alapos,
hosszú évekig tartó szakképzést. A fiatal
tisztviselő-jelöltből többnyire csak a húszas évei
közepére válhatott alaposan képzett szakember,
aki "már megtalálta saját nevét", s méltó állását.
Papi szemináriumok
• Nagyobb városok (Memphis, Theba, Heliopolis)
templomai mellett működtek a magasabb
műveltséget nyújtó papi szemináriumok.
• A leendő papok itt a rituálé szabályaival,
teológiával, szent könyvekkel foglalkoztak, de sor
került a természettudományokra is. Matematikát,
geometriát, asztrológiát (csillagjóslást) és
zeneelméletet tanítottak itt, az ebben a korban
elképzelhető legmagasabb színvonalon.
• Később, a Kr. e. első évezredben már megjelentek
az orvosok képzésével foglalkozó intézetek is.
(Szaiban)
Nők oktatása
• Egyiptomban a tanulás lehetősége elvileg a nőket is
megillette, mégis kivételnek (s épp ezért nagy
dicsőségnek) számított, ha egy lány magasabb
műveltségre tett szert. Ez többnyire csak a
hercegnőknek, királynőknek jutott osztályrészül. A
magasabb társadalmi állású családok lányait általában
bevezették a művészetekbe is. Főleg az ének, a zene és
a kifejező tánc tartozott kedvelt foglalatosságaik
körébe.
• A közrendűek lányai - akárcsak a fiúk - ha írni, olvasni
nem is tanultak meg mind, a hétköznapi életben tettek
szert bizonyos praktikus műveltségre.
India
Hindu ábécé csak 51 betűből állt. 2-3 év
elegendő az írás elsajátítására.
Tízes számrendszert használták, a 0
használata.
Mereven zárt kasztok:
1. Brahmanák (papok)
2. Kszatriják (katonai előkelők)
3. Vaiszják (betelepült árja közrendűek)
4. Páriák (leigázott őslakosok,
elszegényedett hódítók)
VÉDÁK
• óind nyelven írt szent könyvek.
• Nyelvükből alakult ki a szanszkrit, amely fokozatosan
az irodalom és a tudományok nyelve lett.
• A Védák legfontosabb tartalmát az indiai kasztok
kialakulásának története alkotta. A brahmanák ezekből
a szent könyvekből tanulhatták meg az isteneiket
dicsőítő himnuszokat, a vallási szertartások szövegeit.
A második és harmadik kaszthoz tartozók csak a Védák
egyes fejezeteivel ismerkedhettek meg.
• A páriák számára szigorúan tiltott volt a szent
tudomány. A magasabb ismeretekből a lányok is ki
voltak zárva.
Brahmanok nevelése
• Brahmanok közül papok, tudósok, orvosok,
jogászok, tanítók kerültek ki.
• A brahman származású gyermek 5-6 éves korától
kezdett tanulni: szanszkrit nyelvet, írás-olvasást,
számolást, vallási ismereteket.
• 9, 12, 13 éves korukban – kaszthoz tartozásuktól
függően - a brahman fiatalok felsőbb fokú
intézetben a PARISADban pl. Benaresben vallási,
teozófikus jellegű oktatásban részesültek.
India
Buddhizmus
Szidhátra Gautama királyfi Kr.e. 560-480.
Megvilágosodott - BUDDHA
• Kasztok passzív elutasítása
• Minden ember egyenlő és jó
• Írásbeliség terjesztése mindenkinek
Buddhista iskolák
• Tömegek művelésére-nevelésére is gondot fordítottak.
A buddhista papok tanítóként jelentős érdemeket
szereztek az írásbeliség terjesztésében.
• A buddhista iskolák a kolostorokban működtek. A
szerzetesnek szánt gyermekek 8 éves korukban kerültek
ide, s 20 éves korukban avatták fel őket. Világiak is
járhattak ide.
• A buddhista műveltség nyolc legfontosabb tantárgya: a
logikát, metafizikát, szertartástant, matematikát,
csillagászatot, az orvostudományt, a páli és a szanszkrit
nyelvet.
Kína
•
•
•
•
•
Zárt, befele forduló világ
Kultúrája eltér a többitől
Tradíciókhoz való görcsös ragaszkodás
Gyermekkép:
A gyermeket korán a szülők, a felnőttek iránti
tiszteletre és feltétlen engedelmességre
szoktatták őket. Igen szigorú fegyelmezésben
részesültek.
„CSÜN-CÉ”
• Nevelési eszmény:
• Konfuciusz által meghatározott nevelési
eszmény: a tökéletes ember = „CSÜN-CÉ”.
• A Csün-cé tulajdonságai:
• Emberség: önmegtartóztatás, szerénység,
tartózkodás, eszesség, jóság, elfogulatlanság,
igazságérzet
• Igazságérzet: az ember igyekezzen minél
tökéletesebbé tenni magát, egész életében tanuljon.
Első-, másod-, harmadfokú iskolák
• Nem épülnek egymásra az iskolák.
• Alapiskolák: falvakban vándortanítók, városban
kormány iskolái: írás-olvasás,
• SAN-TSEU-KING: ŐSTANTERV az anyagát
szószerint megtanulták, tanulmányi szabályzatot is
tartalmazott
• Középfokú képzés: járási tartományi iskolákban
öt kánon (szent könyv) „KING”-ek, klasszikus
szövegek magyarázata, dolgozatok íratása – versben
is,
• Felsőfokú képzés: állami tisztségviselők (mandarinok)
képzése, „négy könyv” „SHE-SHU”
VIZSGARENDSZER
• Jól szervezett iskolarendszer, szigorú vizsgák,
versenyszerű.
• Hivatalok által szervezett: birodalmi tudós bizottság
„HAN-LIN-YUEN” az „ecsetek rendjének bizottsága.
• 1. kerületi: 2-3 évente, zárthelyi szerű írásbelik
„virágzó tehetség” (sziu-caj), hivatal nem jár vele.
• 2. tartományi: 4-5 évente, „kitűnő tehetség” (csü-zsen),
díszes ruhaviselési jog, hivatali állás.
• 3. birodalmi: 13 évente, előfeltétel a kerületi,
tartományi grádus, iskolai végzettség nem követelmény,
70 „legkitűnőbb tehetség” (csin-sik) lehetett.
Konfucius (i.e. 551-)
• A kínai ókor embere a tanulás révén eljutott az
önvizsgálat fokára.
• „Önmagamat naponta háromféleképpen vizsgálom,
vajon tettem-e valamit szívből másokért, vajon
barátaimmal való beszélgetés közben voltam-e
szavammal hűtlen, vajon megtartottam-e én amit
másnak tanítottam.”
• Elsősorban a múlt, a régiség, a hagyomány érdekelték.
A kínai népek ősi szokásai, dalai, nyelvi, társadalmi
körülményei, állami kormányformái, vallási nézetei
foglalkoztatták.
Perzsa nevelés
•
•
•
•
A katonai nevelés alapjait rakják le.
Xenophón: „Kürupaideia”
Zend-aveszta, természet, állat nap kultusza.
Nevelése katonai jellegű, minden
korosztályra kiterjedt.
Fönícia
• Az első alfabetikus írás megalkotása (22
betűjel).
• Föníciai templomiskolákban megújították
az írás és olvasás oktatását: a betűjelek
hangjelekkel párosultak.
• Realisztikus nevelés: számtan, mértan,
kereskedelmi ismeretek.
Zsidó iskolakultúra
• 1. patriarchális nevelés kora (i.e. XI. századig)
• 2. próféták fellépése
• 3. rabbi iskolák kialakulása (i.e. 538- Krisztus
születéséig)
• 4. zsidó elemi iskolázás (64 Gamla főpap ekkor
rendelte el az elemi oktatást - 476)
• Héber nyelv, írás, olvasás, zsidóság története,
vallási törvények.
Összefoglalás: ókori keleti nevelés
• A Kr. e. 3-2. évezredben India, Mezopotámia,
Kína, Egyiptom területén különböző iskolák
jönnek létre (főként, szinte kizárólag előkelő
fiúknak, férfiaknak).
• Alaptípus pl. az írnokiskola.
• Kevesen tanulnak.
• A tudás ezotérikus jellegű.
• A bonyolult és nagy számú írásjegyek
megtanulása hosszú időt, nagy figyelmet, kitartást
és fegyelmet kíván.
Antik görög nevelés
Kr.e. XIII-IV.sz.
Az európai kultúra bölcsője
Poliszok (városközpontú államok)
Arisztokraták (legjobbak) – arisztokratikus
köztársaság
Homérosz: Iliász
Odüsszeia
Magántanítók és családi nevelés
SPÁRTA
• Kr. E. VIII-VI. század
• A nevelés célja: állandó harci
készenlétre nevelés
• A nevelés folyamata és
tartalma:
- I. szakasz: 0-7
- II. szakasz: 7-20
katonai táborok, testi szellemi
nevelés
- III. szakasz: 20-30
• Nőnevelés
Spárta
Kr.e. VII-IV.sz.
• Spártaiak + helóták + körüllakók
• Katonai tábor: egyéniség teljes elfojtása,
kíméletlen harcosok nevelése
• Lükurgosz törvényei: „gyermekeik
egységes állami nevelésben részesüljenek”
Spárta
GYERMEKEK
• Csecsemő az államé
• 7 éves kortól katonai tábor, paidanomosz
(gyermekfelügyelő)
• Testi edzettség, jó katona
• Lakonikus beszéd: egyszerű, világos, szabatos
(Lakedaimon)
• Hazaszeretet, fegyelem, engedelmesség
• Krüpteia (rejtőzködés)
• 20 éves kortól a hadsereg tagjai
• Nők is edzettek
ATHÉN
• Kr. E. VI-IV. század
• A nevelés célja: kalokagathia
• A nevelés folyamata és tartalma:
I. szakasz: 0-7. családi nevelés
II. szakasz: 7-15. rendszeres
tanulás: grammatikai iskola,
kithara iskola, palaestra
III. szakasz:15-18. Gimnázium
IV. szakasz: Ephebeia- katonai
képzés
Akadémia
Nőnevelés
Athén
Kr.e.VI.-V.sz.
• Harmónikus ember – esztétikai nevelés
• Attika: szabadok, rabszolgák valamint
arisztokraták és polgárok
• Szolón (államférfi)
• Jó poliszpolgár: szakmai műveltség
általános műveltség
Athén
GYERMEKEK
• 7 éves kortól magántanítóhoz kísérte „paidagogosz”
Múzsai képzés: grammatikai-irodalmi képzés
kithara képzés
Gümnasztikai képzés: palaisztra (birkózóhely)
• „Kalokhagathia”- szép és jó harmonikus egysége
• Gümnaszion: eleinte csak tornatermek, aztán előadótermek
és könyvtárak is
• Szümpozionok: baráti társaságok összejövetelei
• Lányok (otthon)
A hellenisztikus nevelés
Kr. e. 336-Kr.e. 30
Nagy Sándor uralkodásakor:
A görög kultúra kisugárzásának
szétterjedésének időszaka.
A műveltség fogalma egy a görög nyelv és
kultúra ismeretével.
A hellenisztikus nevelés
1.
2.
3.
4.
Új iskolatípusok:
Didaszkaleion: elemi oktatás színtere 7-10
éveseknek, iskolamesterrel
Grammatikai iskola: középfokú oktatás színtere
„hét szabad tudomány”
Gümnaszionok: „kultúrális centrumokká” váltak
Filozófiai iskolák: felsőfokú képzés színterei
Platon – „akadémia”
Arisztotelész – „líceum”
Hippokratész – orvosi iskolák
A szofisták
Mélységes hit a nevelhetőségben.
Dialeltika: a logikus gondolkodás, vitatkozás,
érvelés tudománya
Protagorasz: etikai relativizmus
(Minden dolog mértéke az ember.)
Retorika: ékesszólás, kifejező, hatásos beszéd
mestersége (etikai intellektualizmus)
Gyakorlati ismeretek: természettudományok, reáliák
Hippiász: számtan, mértan, csillagászat
Görög filozófusok: A szofisták
• Kr.e.V.sz. – megerősödött demokráciák
• Szofisták (bölcsek), vándortanítók
• Céljuk: politikában, közéletben sikeres
egyén
• Hősi arisztokratikus eszmények
lerombolása
• Gyakorlati életben jól hasznosítható tudás
SZÓKRATÉSZ
Kr.e. 470-399
• Nevelésről jelentős gondolatok
• Örök erkölcsi értékek visszaállítása
• Hisz a nevelhetőségben
(Aki tudja a jót az teszi is.)
• Megismerő, gondolkodó, cselekvő ember (Ismerd meg
önmagad!)
• Módszere: heurisztikus, a „rádöbbentés művészete,
„bábáskodás”
• Kétféle megismerés: szakembereké, alacsonyabb rendű
belső tudatműködésünk vizsgálata,
egyedül igaz – valóságos
• Sorshúzásos tisztségviselőválasztás bírálata
PLATON
Pedagógiai gondolatokat is
tartalmazó művei:
• Állam
• Törvények
PLATON
Kr.e. 428-348
• Legkiemelkedőbb görög filozófus, aki sajátosan
egyedülálló pedagógiai rendszert alkotott.
• Fő művei. „Állam” és „Törvények” (tartalmaznak
nevelési és oktatási kérdéseket is)
• Polisz társadalma: 3 fő osztály: filozófusok,
katonák, kétkezi dolgozók (a rabszolgák csak
beszélő szerszámok)
• 3 részre tagolt emberi lélek, összhangjuk az
igazságosság
Platon
Az őrök közül kikerülő filozófusok nevelése döntően fontos:
 Válogatott mesék, mítoszok, drámák (gonosztetteket leíró:
nem, hősi jellemábrázolás: igen)
 Válogatott hangnem és zeneszerszám (kithara, líra: igen,
fuvola: nem)
 6 évesen nem szerinti különválasztás
 Gümnasztikai nevelés és múzsai nevelés
 20 éves-matematika, 30 éves-dialektika, 35 éves-15 év
közéleti gyakorlat, 50 éves-államférfi
ARISZTOTELESZ
Pedagógiai gondolatokat
tartalmazó művei:
• Nikomakhoszi etika
• Politika
ARISZTOTELÉSZ
Kr.e. 384-322
• Régi orvocsalád sarja, Platon tanítványa az
akadémián, Nagy Sánsor nevelője
• Az athéni és a spártai nevelést is bírálja
• Platon állama sem megfelelő, mert nem
ismeri a család intézményét
• „Nikomakhoszi etika”, fiának írta
• Nem a tudás a boldogság és az erkölcs
alapja, hanem az erényes cselekedetek.
Arisztotelész
Életszakaszok (Politika)
0-2 év bőséges tej, gondozás
2-5 év ne tanuljon, mozogjon játsszon
5-7 év otthoni nevelés gyermekfelügyelőkkel
7+ tanuljon: írás-olvasás
nyelvtan-irodalom
testgyakorlás
zene
rajzolás
A nevelés áldásából minden szabad ember részesüljön.
RÓMA
Kr. e. VIII. sz. - Kr. u. V.sz.
A nevelés célja: vir bonus
A nevelés szakaszai és
tartalma:
I. szakasz: 0-7 családi
nevelés
II. szakasz 7-12 -ludus
III. szakasz: 12-16 grammatikai iskola
IV. szakasz: 16-18
retorikai iskola
Nőnevelés
Az ókori Nevelés Rómában
Kr.e. VIII.sz-Kr.u. V.sz.
• A görög nevelés filozófikus, eszménye a
„kalokagathia”: a jó és a szép harmóniája
• A római nevelés gyakorlatias (állami célok
szolgálata)
• A „vir bonus” (jó ember) virtussal, férfias
erénnyel rendelkezik
• Római nevelés 3 korszaka:
• 1. nemzeti-családi nevelés kora
• 2. intézményes nevelés kialakulása
• 3. iskolarendszer szétterülése (császárság idején)
Kezdetek: Nevelés a családban
(Kr. e. 300-ig)
Nem volt még intézményes nevelés:
• A család
• A katonáskodás
• És közélet színtere: a Fórum nevelt
Római család: zárt
• Apa: megkérdőjelezhetetlen hatalom
• Anya: család belső egysége, nyugalma
• Gyermek: 7 éves korig anya neveli:szeretetteljes gondoskodás és
hagyományok (vallás)
7 éves kortól apa neveli, oktatja: írás, olvasás, számolás,
gyakorlati élet szabályai, törvények
Cél: bátorság, virtus (katonai táborok)
17 évesen Fórum
Az intézményes nevelés
(Kr.e. 300-Kr.e.146)
• Hódítások, Róma nagyhatalom
• Leigázottak kultúráját, műveltségét
asszimilálja
• Görög kultúra hatására „patriarchális” rend
helyett magániskolák
INTÉZMÉNYEK
• Ludus: alapiskola, alapkészségek (minden
városban-tandíjért) Eredeti jelentés: kellemes
foglalatosság, játék, szívesen végzett, gyönyörködtető
tevékenység.
olvasás - silabizálva
írás – stílus
számolás – abacusz
Játékos tanulás: elefántcsont betűk, édesség, de
fűzfavessző és szíjkorbács is.
INTÉZMÉNYEK
• Grammatikai iskola: görög magántanítók
11-12 éves fiúknak: irodalom, költészet
• Retorikai iskola: görög rétor, 16 éves
kortól szónoklattan
• Ezután ügyvéd mellé, jogi praxis
Az iskolarendszer szétterülésének korszaka
(császárság kora)
Kr.e. 146 – Kr.u. 476
• Birodalom növekedése, igény a
köztisztviselőkre, közigazgatási
hivatalnokokra
• Eddig kialakult iskolarendszer
megerősödött, kiegészült jogi iskolákkal
• Ideális köztisztviselő: nyelvi képzettség
tudományos képzettség
szilárd erkölcsi tartás
Hét szabad tudomány
•
•
•
•
•
•
•
Grammatika (nyelvtan)
Retorika (szónoklattan)
Dialektika (logika)
Aritmetika (mennyiségtan)
Geometria (mértan)
Asztronómia (csillagászat)
Zeneelmélet
QUINTILIANUS
Pedagógiai gondolatokat
tartalmazó műve:
Szónoki képzés
Quintilianus pedagógiai gondolatai
• Retorikai iskolában oktatott, majd a császári
udvarnál nevelő.
• Műve: „Szónoki képzés tizenkét könyve”
• Szülők, dajkák műveltek, szép beszédűek
legyenek.
• Játék legyen a tanulás.
• Iskolai oktatást részesíti előnyben
• Egyedülálló módon az ókori nevelésben: elveti a
verést, mint fenyítő eszközt
• A jó szónok legyen erkölcsös.
GYERMEKEK
AZ ÓKORBAN
Görögország
GYERMEKEK
AZ ÓKORBAN
Görögország
GYERMEKEK
AZ ÓKORBAN
Görögország
GYERMEKEK
AZ ÓKORBAN
Görögország
Görög gyermekjáték
Görög gyermekjátékok
GYERMEKEK
AZ ÓKORBAN
Róma
GYERMEKEK
AZ ÓKORBAN
Róma
Minatia
Polla
GYERMEKEK
AZ ÓKORBAN
Róma
Római gyermekjátékok