Az évszámokon innen és túl

Megújuló történelemtanítás Szerkesztette: Knausz Imre

Budapest, 2001, Műszaki Könyvkiadó Kiadói szerkesztő: Eszterág Ildikó

Kattints, ha elolvastad!

Könyvünket

Szebenyi Péternek,

a pedagógia szegedi professzorának, a történelemtanítás elkötelezett megújítójának ajánljuk.

Kattints, ha elolvastad!

Dr. Knausz Imre

A kötet szerkesztője. Volt kutató, tanár, foglalkozott tantervfejlesztéssel, pedagógiai-szakmai szolgáltatásokkal. Jelenleg a Miskolci Egyetemen tanít pedagógiai tárgyakat. Szerkesztője volt a KOMP-csoport történelmi társadalomismereti tankönyvsorozatának. A Történelemtanárok Egylete alelnöke.

Kattints, ha elolvastad!

Knausz Imre

Miért tanítunk történelmet?

„...tantárgyunk nagyon sokféle szerepet tölthet be a társadalmi tudás áthagyományozásának összetett folyamatában, és a tanár – tudatosan vagy öntudatlanul, de – választani kénytelen: mely funkciókat állítja előtérbe, azaz mi az ő személyes célja a történelemtanítással. Mondani sem kell: ez a választás elsősorban nem a tanár önkifejezéséről szól. Ez az első lépés a tanulócsoporthoz való alkalmazkodás során, itt kezdődik a történelemtanítás adaptivitása.”

Kinek tanítunk történelmet?

„A típusok statisztikai átlagokon alapulnak, és soha nem azonosak az eleven gyermekkel. A különbségek számbavétele mégis hasznos lehet az adaptivitás szempontjából, mert üzenete van: a történelemtanítás sem lehet hatékony a tanulók megismerése és tulajdonságaik figyelembe vétele nélkül.”

Kattints, ha elolvastad!

Knausz Imre

A tananyag újragondolása

„A mélységelvű tananyag-elrendezés teszi lehetővé, hogy mindarról beszéljünk, ami az adott téma valódi megértéséhez szükséges. A tananyag végső üzenetét itt nem az egész, hanem a résztéma hordozza. Nem a tudomány rendszerének, sokkal inkább módszerének, szemléletmódjának közvetítése a cél.”

A tanulói teljesítmények értékelése

„Sem a tanár, sem a tanuló nem tud mit kezdeni azzal, hogy egy témazáró dolgozat hármasra sikerült: az elvont és üres számjegyből nem derül ki, hogy a teljesítmény mely pontokon felel meg a követelményeknek, és hogy mely teljesítményformák kialakításával kapcsolatban vannak még teendők.

”

Kattints, ha elolvastad!

Bacskay Bea

A budapesti Deák Diák Iskola magyar történelem szakos tanára. Alapító tagja a Tégy a gyűlölet ellen! mozgalomnak és a Történelemtanárok Egyletének. Az utóbbinak alelnöke is volt. Több pedagógus-továbbképzési program előadója.

Bacskay Bea - Knausz Imre

A csoportmunka

„A csoportmunka során az egyes tanulók nem pontosan ugyanazt csinálják, és így nem is pontosan ugyanazt tanulják. Az a tény, hogy a gyerekek maguk szervezik meg a munkát, lehetővé teszi a képességek, az érdeklődés, a személyiségvonások, a megelőző tudás, a kulturális háttér stb. terén megmutatkozó különbségek figyelembe vételét.”

Kattints, ha elolvastad!

Bacskay Bea - Knausz Imre

Dramatikus módszerek

„A kreatív dráma kísérlet a tudás személyessé tételére. Kulcsfogalmai: szerep és azonosulás. A tanulók szerepbe lépnek: elképzelik, hogy mit tennének egy adott szerepben, illetve helyzetben.”

Kézművesség és rajz

„A hagyományos kézművesség jellegzetesen lassú tevékenység, ennyiben éppen ellentétes a gyerekek számára ismerős felgyorsult életvitellel: mintegy lelassítja az időt, és ez önmagában is fontos történelmi tapasztalat.”

Kattints, ha elolvastad!

Mendly Lajos

A budapesti Deutsche Schule történelemtanára. Itt szerezte gyakorlati projektszervezési tapasztalatait. Foglalkozik az internet oktatási felhasználásának lehetőségeivel is.

A projekt

„Mindez kikényszeríti a tanulók egymás közötti, illetve a tanárral folytatott kommunikációját. Az egymás közötti interakciókat nem a tanári katedráról irányítják már. A tanulók egymástól és egymással tanulnak.”

Kattints, ha elolvastad!

Bihari Péter

A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium történelemtanára. Számos népszerű általános és középiskolai tankönyv szerzője, a Középiskolai történelmi lexikon szerkesztője. Gyakori előadó a történelemtanárok számára szervezett továbbképzéseken. Jelenleg a CEU ösztöndíjasa.

A tankönyv

„Nehezen, de talán mégis kialakíthatók a kívánatos arányok a kronologikus és a tematikus módszer, a politikai és az “egyéb” történelem, a szerzői narratíva és a forrásközlés, a nemzeti és az egyetemes megközelítés között.”

Kattints, ha elolvastad!

Foki Tamás

A Fővárosi Pedagógiai Intézet vezető szaktanácsadója, a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium történelemtanára. Számos továbbképzés szervezője és előadója. Fontos szerepe volt a Nemzeti alaptanterv, a történelem kerettantervek és érettségi követelmények megalkotásában. A Történelemtanárok Egylete Bizottmányának tagja.

Kattints, ha elolvastad!

Foki Tamás

Történelmi séták, múzeumok

„A malom korabeli működésének tanulmányozásához a gabonafeldolgozás egész folyamatát feltárhatjuk. A molnár társadalmi helyzete, a malom tulajdonviszonyai, a malom mint a falusi “politizálás” színtere mind-mind egy önként kínálkozó téma.”

Helyismeret, helytörténet

„A temető régi sírjainak gondozása, emlékmű, szobor gondozása, emléktábla elhelyezése – persze a történeti háttér felderítésével párosulva – egy egész osztály számára lehet vonzó, komplex feladat. A 7–8.-osokkal már kísérletet tehetünk a szóbeli adatgyűjtésre, idősebb emberekkel való beszélgetésre.”

Kattints, ha elolvastad!

Jakab György

Az Országos Közoktatási Intézet tudományos munkatársa. Korábban történelmet és társadalomismeretet tanított a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban. Számos történelmi, társadalomismereti és etikai tárgyú tankönyv szerzője. Oroszlánrésze volt a médiaismeret-oktatás hazai elterjesztésében.

Kattints, ha elolvastad!

Jakab György

Társadalomismeret társadalmi ismeretek

„Elvi szinten már régóta mindenki egyetért abban, hogy szükség van egy olyan tananyagra, amely megalapozza és erősíti az állampolgári lojalitást, illetve megkönnyíti a diákok társadalmi beilleszkedését, amely – mind az ismeretek, mind a készségek terén – segíti őket abban, hogy eligazodjanak a valóságos világban.”

Jakab György

Médiapedagógia

„A médiapedagógia arra a szemléletváltásra ösztökéli a történelem tantárgyat, hogy a jelenkorhoz közeledve egyre erőteljesebben mutassa be a média társadalomformáló szerepét, illetve a különböző történelmi korszakokban – amennyire lehetséges – jelenítse meg a gazdasági és politikai propaganda manipulációs technikáit, valamint a mindenkori közvélemény működését.”

Kattints, ha elolvastad!

Bihari Péter - Foki Tamás - Jakab György - Knausz Imre

Forráselemzés

„Végső soron a multiperspektivitás a legigényesebb szemlélet és módszer; egy demokratikus, plurális társadalom iskolájának normális közelítése a múlthoz, illetve annak felismerése, hogy a történelemben (mint az emberi dolgokban általában) az igazság sokféle, bizonyos kereteken belül vitatható, véglegesen pedig le sem zárható. Ha a források elemzése révén diákjainkat hozzásegítjük ennek felismeréséhez, a legtöbbet tettük, amire történelemtanár egyáltalán képes.”

Kattints, ha elolvastad!

Farkas Zoltán

A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának vezetőtanára. Az Írisz Sulinet történelmi oldalainak szerkesztője. A Történelemtanárok Egylete Bizottmányának tagja.

Publikációi a történelemtanítás és az információs technológia összekapcsolásának lehetőségeiről szólnak.

A számítógép

„Az informatikai eszközök a tanítás során csak segédeszközök s nem csodaszerek. Az informatika iskolai elterjedése csak része lehet egy átfogó iskolai reformnak, azt semmiképpen nem helyettesítheti!”

Kattints, ha elolvastad!

Gönczöl Enikő

A Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ programfejlesztő munkatársa. Számos történelmi és társadalomismereti tankönyvet írt általános és középiskolásoknak. Több tanár-továbbképzési program szervezője.

Kattints, ha elolvastad!

Gönczöl Enikő

Állampolgári ismeretek

„Ilyen körülmények között általában véve is fontos, hogy kialakuljon a fiatalokban az önálló vélemény kialakításának képessége, és a belülről vezérelt cselekvésre való igény. Ez az attitűd nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az ember ne sodródjon, és képes legyen személyisége integritását megőrizve, a maga értékei szerint választani a számára felkínált lehetőségek között.”

Emberismeret

„Az a forma, amely leginkább alkalmas az emberismeret gyarapítására, a beszélgetés. A beszélgetés mint forma – ha valóban működik – minden további erőfeszítés nélkül megteremti a tolerancia légkörét, pusztán azáltal, hogy a résztvevők kíváncsiak egymás gondolataira.”

Kattints, ha elolvastad!

Dr. Kádek István

A Közgazdaságtani Tanszéket vezeti az egri Eszterházy Károly Főiskolán. Fontos szerepe volt a gazdaságismeret szakos tanárképzés megszervezésében. Több általános iskolásoknak szóló közgazdaságtani tankönyv társszerzője.

Gazdasági ismeretek

„A csokivásárlás is gazdasági tranzakció, s az otthoni segítésnek vagy a matek házi feladat kölcsönadásának is van “gazdasági vetülete”! Mindenki “benne van” tehát a gazdaságban, annak mindenki részese, hatásainak nemcsak elszenvedője, hanem saját cselekedeteivel a makrofolyamatok alakítója, befolyásolója is.”

Kattints, ha elolvastad!

Dr. Stefány Judit

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium történelem-néprajz szakos tanára, az AKG új tankönyvsorozatának szerkesztője és egyik szerzője. A történelemtanítás mai helyzetét feltáró nemzetközi projekt, „A fiatalok és a történelem” magyar résztvevője.

Kattints, ha elolvastad!

Lőrinc László

Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium történelemtanára. Életmódtörténet című népszerű tankönyvsorozata a történelemtanítás új tartalmi dimenzióit tárta fel. Az AKG új történelmi tankönyvsorozatának egyik szerzője.

Stefány Judit - Lőrinc László

Néprajz és életmódtörténet

„Hozzá lehet tenni, hogy minden iskolában, de különösen ott, ahol sok roma gyerek tanul, nagyon hasznos lehet a cigányság néprajzának megismertetése is. S talán az sem lebecsülendő, hogy az egyes generációk eltérő kultúrája, értékrendszere is közelebb kerülhet egymáshoz, ha megértjük, meg tudjuk becsülni nagyatyáink tudását.”

Kattints, ha elolvastad!

A könyv megrendelhető a

Műszaki Könyvkiadó

címén: 1033 Budapest, Szentendrei út 89-93.

Köszönjük az érdeklődést.