Transcript Tűzoltás vízellátása

Tűzoltás vízellátása
Táplálási módok
Tűzoltó vízforrások
Kiérkezést követő felderítésnél feladat:
• A szükséges oltóvíz mennyiségének a
meghatározása
• A tűz és az oltóvíz utánpótlás
helyének és távolságának felmérése
• A tűzeset és az oltóvíz nyerőhely
szintkülönbségének megállapítása
A tűzoltás vízellátása
A vízforrások választásánál a tűzoltás - gyorsan hatékonyan - szakszerűen legyen végrehajtható.
A gyorsaság ha a vízforrás a tűzhöz a lehető
legközelebb van - előnyös a megközelítése szivattyú közbeiktatása nélkül használható vízszintje a legkisebb távolságra van a talajszinttől.
A hatékonyság ha
a vízforrás - szükséges
mennyiségben - a működés teljes ideje alatt
folyamatosan biztosítja a tűzoltáshoz szükséges
mennyiségű vizet.
A szakszerűség ha a felszerelésekre, berendezések
re - a környezetre - az oltásban résztvevőkre nem
jelent sem nyílt, sem rejtett veszélyt
Tűzoltás vízellátási módjai
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Tarályról történő táplálás:
-saját tartályvíz felhasználása
- ingajárattal más fecskendők által szállított víz
Túlnyomásos táplálás
-tűzivíz-rendszer- tűzcsapok
-magastározó
-víztorony
-távolsági nyomótömlős táplálás (soros, párhuz)
Felszívásos táplálás
Mélyszívóval történő táplálás
Fontosabb vízforrások
• Vízellátás csőhálózatról:
• A vizet előfordulási helyén kezelik, majd
csőhálózat segítségével a felhasználókhoz
szállítják.
• A víznyerési helytől az ellátási terület
széléig haladó vezeték a fővezeték
(főtápvezeték). Az ellátási területek felé
ezekből ágaznak le a főnyomócsövek 
elosztó  bekötővezetékek  belső
csőhálózatok.
Csőhálózat típusai
• Alapvetően
négy
eltérő
rendszert különböztetünk meg:
• - ágas
• - összekapcsolt
• -körvezetékes
• vegyes rendszerű
Ágas hálózat jellemzői:
1-fővezeték
2-főnyomóvezeték 3-elosztó vezeték
Ágas hálózat jellemzői:
Az
ellátási
területen
végighúzódó
fővezetékről leágazó főnyomócsövek,
elosztóvezetékek
vakon
végződnek,
nincsenek
egymással
összekötve
átmérőjük csökken. A víz mindig csak egy
irányból folyik, ezért egy esetleges
csőtörés
miatt
körültekintően
kell
meghatározni az ilyen vezetékre telepített
fecskendők számát és helyét.
• Ilyen vezetéket ma már nem telepítenek, és
egyre ritkábban találkozhatunk vele
Összekapcsolt rendszerű hálózat jellemzői:
• Az ágas rendszer egy javított formája. A
csővégeket összekötik, és így nincs vakon végződő
vezeték. Azonban az összekötések kis átmérője
miatt
• még mindig csak
• kis vízmennyiséggel
• számolhatunk.
• A nyomásfokozás
• nem lehetséges
• Vízkivétel nem
• fokozható
Körvezetékes rendszer jellemzői:
A lényeg, hogy a fővezeték körbe fut, azaz
önmagába visszatér; ugyanígy a csatlakozó
elosztó csövek is.A legbiztosabb tűzoltó
vízellátást biztosítja, még csőtörés esetén
sem kell jelentős nyomásveszteséggel
számolni.
• A vezetékek minimális
• átmérője, amelyeket
• tűzivíz szolgáltatásra
• is használnak,
• legalább 80 mm-es.
Vegyes rendszerű csőhálózat
A vízvezeték hálózat kifolyási nyomása
a legkedvezőtlenebb tűzcsapnál
TŰZVESZÉLYESSÉGI KIFOLYÁSI
OSZTÁLYBA
NYOMÁS
TARTOZÓ
ÉRTÉKE (BÁR)
LÉTESÍTMÉNYEKBEN
„A” és „B”
Legalább 4 bar
„C”
Legalább 3 bár
„D” és „E” és a fali
tűzcsapok
Legalább 2 bár
A tűzoltó vízforrások és a táplálási
módok jellemzése
•
•
•
•
•
Tűzcsapok:
-fali
- föld alatti
- föld feletti
Sűrűn
beépített
területen
50-100
méterenként,
külterületeken
300-400
méterenként telepítenek tűzcsapokat.
• A tűzcsapok helyét szabvány szerint
táblákkal jelölik.
Túlnyomásos táplálási
mód
• Az oltóvíz nyomással érkezik a
szivattyúhoz, amit valamely külső
gépi berendezés energiája állít elő.
•
Fali tűzcsap
Olyan tűzoltóberendezés, amely szekrényből,
tömlőtartó berendezésből, kézi működtetésű elzárószelepből, tömlőkapcsokkal szerelt
lapos vagy alaktartó tömlőből, és
sugárcsőből áll.
Típusai
Tömlődob alaktartó tömlővel
Fali tűzcsapszekrény tekercstömlővel
Fali tűzcsappal szembeni követelmények
- legalább 150 1/p. teljesítmény-2bár nyomás
• - 52 mm-es 'C' kapocspár
• -egy tűzcsap esetén a "C" tömlővel szerelt
sugár a helyiség legtávolabbi pontját is
elérje
• - egy helyiségben elhelyezett 2 tűzcsapról
szerelt sugár tömör sugárképe összeérjen
• -A szerelvényeknek összeszerelt állapotban
kell lenni, úgy, hogy csavarodásmentesen
kifektethető legyen a sugárcsőnél fogva
Felszálló vezeték(nedves; száraz)
Épületekben (középmagas,magas) függőleges
en végigfutó csővezeték, szállítja az oltóvizet
a szinteken elhelyezett csatlakozó pontokig.
Szárazfelszálló esetén Gjmf szivattyújáról
kell megtáplálni „110”-es nyomócsonkon
A vezetéknek vízteleníthetőnek, ill.
légteleníthetőnek kell hogy legyen
A csatlakozási pontok ajtajára 80mm széles
vízszintes vörös jelzőcsíkot kell festeni
Használati szabályok
-Át kell vizsgálni a szinteket, hogy ahol
nem használjuk ott mindenütt zárva
legyenek a tűzcsapok (vízkár)
- -Függőleges vízszállítás esetén 10
méterenként 0,1 Mpa a nyomásveszteség,
tehát a fecskendő kilépőnyomásánál ezt
figyelembe kell venni
- -A szerelhető sugarak száma korlátozott
a fecskendő és a felszálló vezeték tápláló
csonkja közé egy osztót kell beépíteni a
vízleeresztés lehetővé tételének érdekében
A nedves felszálló vezeték
• A közüzemi hálózatra van kötve, és
állandó nyomás alatt van. A
biztonság növelése érdekében, sok
esetben kézi vagy automatikus
indítású nyomásfokozó szivattyú is
be van építve.
• Ezekkel nem sok gondunk lehet,
mert a karbantartásuk a tulajdonos
feladata és érdeke.
Föld alatti tűzcsap:
•- talajszint alatt telepítve
•- nehéz vagy könnyű öntöttvas szekrényben
•- vízkivétel "állványcső" segítségével (amely
2x52 mm vagy 2x75 mm-es nyomócsonkkal
van ellátva)
•nyitása T alakú tűzcsapkulccsal
Követelmények a föld alatti tűzcsappal
és a szerelvényszekrénnyel szemben
A tcs. megfelelően tömített és szilárd legyen.
A kifolyócsonkot védősapkával kell lezárni
A szerelvényszekrény
Ajtaja könnyen nyíljon, és retesszel zárható
Szerelvényeknek tartók legyenek kialakítva
80mm magas TŰZCSAP_SZERELVÉNYEK
felirat
Szerelvényszekrény felszerelései FA.
tűzcsaphoz
„C” jelű álványcső –1 db
Tűzcsapkulcs FA. Tűzcsaphoz. –1 db
„C” jelű nyomótömlő tömlőkapoccsal-2db
Sugárcső „C” kapoccsal-2 db
Egyetemes kapocspárkulcs
FA. Tűzcsap előnyei
Önműködő víztelenítéssel van ellátva, télen
nem fagy be
A FA. Tűzcsap hátrányai
A tűzcsapszekrény nehezen tartható tisztán
Gépjárművek eltorlaszolhatják
Nehezen vehető észre, télen a hó eltakarja
Nehéz a hozzéférési lehetőség
A táplálás biztosítása sok felszerelést igényel
Nyitása tűzcsapkulccsal
NYITÁS- balra(óram. jár .ellentétesen)
ZÁRÁS- jobbra (óramutató járásával
megegyező irányba)
Föld feletti
tűzcsap:
Előnyei:
- nem kell állványcsövet
szerelni
-Feltűnősége
miatt
könnyebb feltalálni
- -Kezelése nem olyan
nehézkes
- fagyveszély minimális
-Gépkocsival, vagy
más módon nem lehet
eltorlaszolni, ráállni
180 fokos kifolyónyílású FF tűzcsapból
kivehető vízmennyiség az ugrótávolság
viszonylatában
Ugrótávolság
(m)
0,21-0,3
0,31-0,4
0,41-0,5
0,61-0,7
0,71-0,8
0,91-1
1,11-1,2
2
Kivehető l/perc
80 mm-es
180-250
260-340
350-420
510-590
600-670
770-840
940-1010
1680
Vízmennyiség
100 mm-es
270
400
530-650
790-910
920-1040
1180-1300
1440-1550
2600
FF –i tűzcsap szerelvényszekrényében
szükséges felszerelések
-Tűzcsapkulcs föld feletti tűzcsaphoz 1 db
„C” nyomótömlő tömlőkapoccsal-2 db
„B”-„C” jelű áttéti kapocs 2 db
-Sugárcső „C” –s
-Egyetemes kapocspárkulcs
FF fűzcsap Előnyei-Hátrányai
Előnyök:
-Könnyen tisztán tartható
-Könnyen észrevehető, hozzáférhető
-Az igénybevételhez kevesebb felszerelés kell
Hátrányai:
-Télen ,ha nincs víztelenítve befagyhat
-Könnyebben rongálódik
A tűzcsap használatának néhány szabálya:
• - Használat előtt rövid idejű szabad
kifolyással öblíteni. Fontos!!! (a
szivattyúba kerülhető szennyeződések
elkerülése érdekében)
• - Használat utáni víztelenítés, gondos
elzárás.
• -Téli esetleges jégtelenítés csak az
előírásokban megfelelően.
• Tűzcsapot megszivatni tilos!
Vízforrások jelölései
TŰZCSAP jelző tábla
T 100
62
32
A jelzőtáblán található jelek jelentése
• A háromágú nyíl
a vízforrás
helyének irányát jelöli a táblához
viszonyítva
• A kör alakú nyíl
az
elzárószerelvény nyitási irányát mutatja.
Jobbra nyitás esetén a tábla jobb alsó
sarkában
• Füstölgő gyárkémény jelentése az oltóvíz
csővezetékben ipari víz van
• Piros csíkkal áthúzott jelzőtábla- a
tűzcsap üzemen kívül van
Víztornyok: komoly
vízmennyiségre lehet
számolni - nyomással
érkezik a víz - helyi
szakember bevonása
szükséges
Felszívásos táplálási
mód
• A szívótömlőben vákuumot
állítunk elő, és a vizet a légköri
nyomás nyomja a szivattyúhoz
Vízforrások:
•
• Folyóvizek: táplálás szívótömlővel korlátlan vízmennyiség - esetleg
nehéz megközelítés - a víz szűrése
fontos!
• Tavak: hasonló feltételek, mint a
folyóknál
• Patakok: korlátozott vagy egészen
kicsit vízhozam - a vízhozam
növelésének érdekében lehetséges a
mesterséges, ideiglenes duzzasztás
Egyéb vízforrások:
• Víztároló
medencék.
hűtőtornyok
vízmedencéi: tekintélyes vagy korlátlan
vízmennyiség
könnyű
szivattyú
telepítési lehetőség
• Kutak:
a vízhozam a kutak
típusától és az utánfolyás mennyiségétől
függ, de inkább kevés vízre lehet
számolni
Szívótömlővel működés:
Szívótömlő anyaga: többrétegű gumi és
szövet, acél huzalspirál merevítéssel
Mérete:
1)
52-es kapocs 51 mm-es belső átmérő
(200 1/p)
2)
75-ös kapocs 65 mm-es belső átmérő
(400 1/p)
3) 110-es kapocs 101 mm-es belső
átmérő (800 1/p)
Nem szabad a szívótömlőt
• - mechanikai sérülésnek kitenni
• - földön húzni
• -savak, lúgok és egyéb maróhatású
anyagoknak kitenni
- a kapocspároknál megtörni, hajlítani
• nyomóvezetéknek használni