Transcript A SZERENCSI-DOMBSÁG ÁSVÁNYAI

Ásvány és Kőzettan I.
Készítette: Szaszák
Adrienn
 A Tokaji-hegység délnyugati részén elhelyezkedő, attól
a Szerencs –patak völgye által elválasztott-200-250
méter átlagmagasságú-területrész, melyet nyugat felől
a Hernád határol.
 Északi határa Vizsolynál, déli pedig Gesztely és
Szerencs vonalában húzható meg.
 Öt vonulata van.
 A térség déli részének főbb hidrotermás centrumain
végzett nyomelemvizsgálatok kimutatták, hogy
nincsenek mélyebben lévő polimetallikus ércesedés,
kivéve a lebesbényei kvarckitkőfejtő körüli limnikus
medencében.
 A lelőhelyen az ezüst-, ólom-, és rézkoncentráció is
jelentős relatív dúsulást mutat.
Kőzet leírása
Hg (ppm)
Világosszürke
limonkvarcit
1
0.303
0,1
95,35
3,9
24,9
76,4
0,1
246
87,7
Sötétszürke, sávos
limonkvarcit
Ag (ppm) Au (ppm) Pb (ppm) Cu (ppm)
 Akantit- Lebesbényei régi zsidótemetőnél
kvarcit üregében 20-35 µm-es szemcsék
 Antimonit- Zserbik csúcsán egy ponton
fehér kvarcitban 1-3 mm átmérőjű fekete
foltok
 Pirit- Fekete-hegyen
2-8 cm átmérőjű sötétszürke foltok
 Jódargirit- Lebesbényei ércindikáció
Halványzöld, alunitos repedéskitöltéseiből
5-15µm-es szemcsék
 MgCl-ásvány- Ingvár riolitjának üregeiben
15-20 µm-es, izometrikus kristályok
kis mennyisége miatt nem
meghatározható.
 Anatáz- Hidrotermás centrumokban
Kvarcitok jellegzetes járulékos ásványa
1-2 mm-es foltokat alkotnak, bipiramisos
kristályai
 Goethit- Általánosan elterjedt, szinte az összes
kőzettípusban
1-20 mm-esek is lehetnek
 Hematit- Általánosan elterjedt
Elegyrésze a riolitoknak, hidrotermás
centrumok vasas zónáinak
általában 1-3 mm-esek
 Kvarc(Kalcedon)- Legelterjedtebb ásvány a kőzetalkotó
földpátok mellett.
 Magnetit- Sulyom-hegy és Süveges-hegy
riolitok hólyagüregeiben, 0,2.0,4 mm-es
oktaéderes kristályai
 Opál- Általánosan elterjedt ásvány, több típusa is
megtalálható a domságban.
Fajtái: faopál, hialit, jáspopál, nemesopál, tejopál,
tűzopál, viaszopál
 Kalcit(lublinit)- Közép-hegy csúcsán
Kovásodott riolittufa érkitöltéseiben
Fehér, lemezes kristályok 1-5 cm
 Otavit- Lebesbényei ércindikáció
Sötétbarna kvarcit alunittal kitöltött üregeiben
2-4 µm-es halmazok formájában
 Alunit- általános elterjedésű, a vulkáni utóműködés
kovás fáciesében
vékony táblás kristályokban, de akár 3-5 mmes kristályok is
 Barit- a vulkáni utóműködés kovás fáciesének elterjedt
ásványa
1-10 mm-es kristályok jellegzetes csokrokként
 Gipsz- Újcsanálos és Alsódobsza között
 Apatit- Közép-hegyen
1 mm-es, Bázislappal és prizmalappal határolt
oszlopos kristályok
 Biotit- uralkodó kőzetalkotó ásvány a riolitba és
riolittufákban
riolit litofizás üregeiben 1-3mm-es tábláls
kristályok
 Cirkon- riolitok és riolittufák járulékos ásványa
számos kvarcitban is található
50-60 µm-es prizmás kristályok
 Turmalin- Nagy-árok piroklasztikumban töredékek
nyúlt oszlopos kristályok
 Szakáll Sándor: A Szerencsi-dombság ásványai (1998)