Transcript 7-8. hét: Gyermekgyógyászat (1606 kilobyte)

A gyermekgyógyászat jellemzői
Demográfiai mutatók
Gyermekgyógyászati prevenció
A gyermekgyógyászat egyedülálló,
speciális diszciplina

A lakosság egyötödének (0-18 év) teljes körű
ellátásáért, a gyermekek egészséges felnőtté
válásáért felelős

A gyermeki szervezet eltérő anatómiai és élettani
jellemzői (testarányok, testösszetétel, anyagcsere,
stb.)
betegségek életkori sajátosságai
•
•
•
eltérő a betegségek spektruma
mások a betegségek jellemzői
eltérő összetett ápolási feladatok
A gyermekgyógyászat egyedülálló,
speciális diszciplina II.

A gyermekkor az intenzív növekedés és fejlődés
periódusa
•

Egészséges életmódra nevelés (sport, étrend)
•

minden zavar életre szóló következményekkel jár
(növekedésbeli, szellemi elmaradás, krónikus szervi
betegségek)
felnőttkori betegségek (diabetes, cardiovascularis
kórképek, obesitas, allergiás kórképek) megelőzése
Eltérő hozzáállás, más magatartás
A gyermekkor az intenzív növekedés és
fejlődés periódusa
A helyes csecsemőtáplálás
alapja a szoptatás
VASFELSZÍVÓDÁS
Diétás vasforrások felszívódása
VK – anyatejes vs.
tápszeres táplálás
A korcsoport jellemzők meghatározó
volta
Multidiszciplináris elméleti és
gyakorlati ismeretek igénye
Speciális ápolási feladatok
Folyamatos felügyelet
minden speciális szakterület
egy diszciplinán belül
együttműködés más
szakmákkal (határterületek)
Minden gyermekosztály
szubintenzív osztály
•
•
Pszichés megrázkódtatás
csökkentése:
empátia, szeretet,
gyermekbarát környezet,
anyák elhelyezése
Speciális elvárások- speciális igények
A gyermekellátás működésének biztosítása: nemzetépítő politika
Demográfiai mutatók

Népszaporulat

Születési arányszám

Mortalitás (csecsemő-, gyermek-, és
összhalálozás)

Morbiditás
Népszaporulat

Népszaporulat: az élveszületések és a
halálozások számának különbsége.

A népesség számának alakulása lehet pozitív
(szaporodás) és negatív (fogyás)

Ahhoz, hogy a változás pozitív legyen,

minden 100 házaspárra 270 gyermeknek kellene
jutni. Ez az arány ma 170.

az élveszületéseknek meg kell haladniuk a
halálesetek számát
Élveszületési arányszám alakulása
Magyarországon
1000 lakosra jutó születések száma: korlátozás nélkül
>40%0
A XIX. század elején 40-45%0
25
*
20
**
15
10
5
0
1950
1965
1980
1988
* Ratkó korszak ** A GYES kezdete
1998
2000
2002
2004
2005-2006-2007: <10‰
Halálozási arányszám:
1000 lakosra jutó halálesetek száma
1950
12 ‰
1980-81
14 ‰
14,7 ‰
1990-
~14 ‰
Halálozást meghatározó
tényezők





Társadalmi-gazdasági rend
Műveltségi színvonal
Orvostudomány, egészségügyi ellátás
színvonala, szervezettsége,
hozzáférhetősége
Népesség kor szerinti összetétele
Népesség etnikai összetétele
Korpiramis WHO:1970-1990
Fejlődő országok: magas csecsemőmortalitás
Fejlett országok: alacsony születési arányszám + hosszabb élettartam
Mortalitás korcsoportok szerint
Csecsemőhalálozás alakulása hazánkban
1000 élveszülöttre számítva (1920-2003)
%0
200
180
160
140
120
100
80
60
40
20
0
1920 1938 1960 1970 1980 1990 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005
Csecsemőhalálozás korcsoportok szerint
1000 élveszülöttre számítva
%0
200
180
160
140
120
100
80
60
40
20
0
1920
0-6 nap között
1960
1980
7-27 nap között
1999
2001
28-364 nap között
2003
összesen
Csecsemőhalálozás főbb okai
(Országos adatok)
Veleszületett rendellenességek 22%
Más tünetek 9%
A morbiditás és mortalitás külső okai 3%
Idegrendszer 2%
Légzőrendszer 5%
Perinatális okok 59%
Ebből: alacsony születési súly: 31,6%
magzati és újszülöttkori vérzés: 12,2%
A csecsemőhalálozás főbb okai megyénként hasonló megosztást mutatnak
(fejlődő országok: perinatális okok, pneumonia, hasmenés)
WHO: The World Health Report, 2005
„Woldwide 61,1% of births are attended by a professional
who, at least in principle has the skills to do so.”
A neonatológiai ellátás jellemzői

Eredmények



Perinatális Intenzív Centrumok (PIC) : 1976
Korszerű lélegeztetés, Surfactant, képalkotó
eljárások eredményeképpen a perinatális
mortalitás csökkent
Problémák




Magas koraszülött frekvencia
Nagyon kis súlyú koraszülöttek aránya magas
Veleszületett rendellenességek aránya magas
Késői károsodások megelőzése, kezelése
előtérbe került
Sudden Infant’s Death Syndrome
(SIDS) „Cribs Death”


Negatív előzmények után váratlan halál, a postmortem
vizsgálat sem nyújt magyarázatot
Incidencia: 2 :1000 élveszülött







Csúcs: 2-4 hónap
<1% 1 héten belül
91% első 6 hónapon belül
Gyakoribb: éjfél és 6 óra között, télen, rossz szociális
körülmények között, kis súlyú csecsemőkben, fiúkban
Rizikótényezők: gyógyszert szedő anyák, korábban
resuscitatiót igénylők, nagyon kis súlyúak
Hajlamosító környezeti tényezők: hason fektetés, magas
környezeti hőmérséklet, dohányzás
Újabb felismerés: génmutációra visszavezethető szív
ritmuszavar, cardiomyopatha: rövid QT, hosszú QT, sick
sinus stb. (Herg2, SCN5A mutáció).
Mortalitási adatok a gyermekkor egyes
korcsoportjaiban
(Országos adatok)
1-4 év
0,46 ‰
5-9 év
0,23 ‰
10-14 év
0,22 ‰
15-18 év
0,63 ‰
A gyermekhalálozás főbb okai
Magyarországon (1980-2000 átlagában)
100%
90%
80%
70%
60%
50%
40%
30%
20%
10%
0%
Idegrendszer
Légzőrendszer
VR
Balesetek
Daganatok
1-4 év
5-9 év
10-14 év
15-19 év
Jövőkép
1990 elején végzett értékelés szerint
Magyarország Ausztria
10 évesek
>90 %
98 %
25 éves férfiak 75 %
92 %
40 éves férfiak <50 %
>70 %
55 éves férfiak 10 %
50 %
éri meg a 2020-as évet.
Várhatóan: 2010-ig 403 ezer
2020-ig 823 ezer fővel csökken
a népességszám hazánkban.
Morbiditás
A nem halálos kimenetelű, de az
életminőséget rontó, illetve tartós,
maradandó károsodást okozó betegségek
gyakorisága.
gyógyítás
megelőzés
eü. szervezési programok
Működő regiszter









Daganatos betegségek 1971
Veleszületett rendellenességek (VRONY) 1971
Fertőző betegségek egyes formái
Országos gyermekbaleseti regiszter
Nincs bejelentési kötelezettség számos-népbetegség
számba menő betegség esetében.
Allergiás megbetegedések
Diabetes
Pszichoszomatikus kórképek
Kábítószer fogyasztás
Pszichés, szociális oldal (szegénység, anyagiasság,
izoláltság, szeretet hiánya stb.)
Akadályok – nehézségek - kérdések






A gyermekellátás méltatlanul és indokolatlanul elégtelen
finanszírozása (fekvő, járó-tápszer, gyógyszer árak)
Alapellátás: házi gyermekorvos
családorvos?
utánpótlás, szakfelügyelet kérdése
Fekvőbeteg ellátás
járóbeteg ellátás, „home care”
az alapellátást végzők szakmai felelőssége nő
Fekvőbeteg ellátás
intenzív ellátás
A gyermekorvosi és védőnői praxis különválása
A gyermekek jogai a kórházban (Európai Charta, 1988)




Szülők kórházi elhelyezésének jogos igénye
A gyermekek ellátása gyermekosztályokon történjen
Ellátásukat speciálisan képzett szakemberek végezzék
A kis kórházak helyzete (létszámhiány, rezidens képzés)
Feladat





Tudatosítani kell a gyermekellátás fontosságát,
speciális igényét
Ismertetni kell eredményeit
Meg kell őrizni a gyermekellátás integritását
Minden fórumon biztosítani kell a
gyermekgyógyászat kellő reprezentációját
A gyermekellátás ügyének meg kell nyerni a
politikai, egészségügyi, gazdasági, társadalmi,
és egyházi vezetőket
Széleskörű szakmai és társadalmi összefogás
GYERMEKGYÓGYÁSZATI
PREVENCIÓ
„An ounce of prevention is worth a
pound of cure”
(Ben Franklin)
A gyermekkori prevenció feladatát
meghatározzák:
a gyermekkori
morbiditási és
mortalitási adatok
A mortalitást meghatározó fő
betegségcsoportok

Csecsemőmortalitás:
 Koraszülöttség
 Veleszületett
rendellenességek
 Intrauterin/Újszülöttkori infekciók
 Szülési sérülések (agyvérzés)

Gyermekhalálozás
- Balesetek
- Malignus betegségek
A morbiditást meghatározó főbb
betegségcsoportok
Kardiovaszkuláris kórképek
 Obesitas
 Allergiás kórképek
 Drog, alkohol

PREVENCIÓ
A prevenció szintjei:
Primer
Szekunder
Tercier
PRIMER PREVENCIÓ




Definíció: A betegség elkerülésére irányuló intézkedések
összessége
Feltétele: az okok és a pathomechanizmus ismerete
A preventív intézkedések bevezetésének kritériumai:
- gyakori
- súlyos (gyógyítható)
- van mód az okok eliminálására
Előnyös: a kapó (pl tetanus vakcináció)
a kapó és környezete (pl. polio)
egy egész közösség számára (pl. jódozás)
PRIMER PREVENCIÓ TERÜLETEI I.



Genetikai betegségek primer prevenciója:
- genetikai tanácsadás
- preimplantációs genetika
- multifaktoriális kórképek megelőzése
a környezeti provokáló faktorok
eliminálásával
Balesetmegelőzés (bébi-ülés, utak,
sebességkorlátozás)
Felnőttkori betegségek általános megelőzése:
egészséges életmód, egészséges étrend, sport,
mozgás)
PRIMER PREVENCIÓ TERÜLETEI II.







Fertőző betegségek megelőzése vakcinációval
Szemfertőzés megelőzése újszülöttkorban
(ezüstacetát)
K-vitamin prophylaxis újszülöttkorban
Víz jódozása
Caries megelőzés fluor adásával
Környezeti ártalmak okozta betegségek megelőzése
azok eliminálásával (dohányzás elleni küzdelem)
Allergiás betegségek megelőzése: szoptatás!
- az allergén eliminálásával
- atópiás családokban hypoallergén tápszerek
adása
- anyák tejfogyasztásának mellőzése a terhesség
és a szoptatás alatt
PRIMER PREVENCIÓ TERÜLETEI III.

Teendőink a daganatok megelőzésében:
- a kiváltó környezeti tényezők megismerése és
eliminálása
- daganatra hajlamosító genetikai betegségek
megismerése, kimutatása, a kiszűrt egyedek
ellenőrzése
- minden veleszületett genetikai betegségben
szenvedő rendszeres ellenőrzése
- a veszélyeztetett családok tagjainak genetikai
szűrése
SZEKUNDER PREVENCIÓ
Definíció: A betegséget megelőző
állapotok, illetve a betegség korai
stádiumának kimutatása, a betegség
kibontakozásának megakadályozása
 Feltétele: a betegség klinikai és/vagy
laboratóriumi jellemzőinek ismerete

A szekunder prevenció fő
formája: a szűrés

Definíció: A fel nem ismert betegség (az
arra jellemző genetikai, vagy biokémiai
változás) kimutatása célzott vizsgálatok
segítségével olyan időpontban, amikor
a betegség kialakulása még
megakadályozható, vagy a súlyos
következmények megelőzhetők.
Szűrési idő


Definíció: Az az intervallum, amely a betegség
szűrőteszttel való legkorábbi felismerhetősége és a
kezelés optimális ideje között telik el.
A szűrésnek meg kell előznie a diagnózis szokásos
idejét
Biológiai szűrőteszttel
való legkorábbi
felismerhetőség
szűrési idő
kezelés
optimális
ideje
diagnózis
szokásos
ideje
betegség kimenetele
megjelenése
Milyen betegségeket érdemes
szűrni?
KRITÉRIUMOK:
Betegség részéről:
súlyos
gyakori
kezelhető
Teszt oldaláról:
olcsó
egyszerű
megbízható
(specificitás, szenzitivitás)
Specificitás: csak az adott betegség esetében pozitív
(nincs fals pozitív)
Szenzitivitás: minden beteg esetében pozitív (nincs fals
negatív)
Szekunder prevenció területei

Szűrővizsgálatok
- anyagcserebetegségek újszülöttkori
szűrése (egységesen, szervezetten,
országosan, kötelezően): PKU,
galactosaemia, hypothyreosis, biotinidáz
defektus
- érzékszervi károsodások szűrése
- csípőficam, scoliosis
- koleszterin
Szekunder prevenció a
daganatok megelőzésében
A daganatok korai diagnosztikája
 Daganatspecifikus genetikai változások
kimutatása (pl. total colectomia familiáris
adenomatosis polyposis esetében)
 A kezelés helyes megválasztása (a korai
és késői toxicitás megelőzése)

Tercier prevenció

A már kialakult betegség progressziójának
megakadályozása, vagy lassítása, a
betegség és a kezelés szövődményeinek
elkerülése
A tercier prevenció területei
A gyermekgyógyászati gyógyító munka =
a felnőttkori krónikus betegségek prevenciója
Példák:
 a gyermekkori diabetes egyensúlyban tartása – késői
érrendszeri szövődmények megelőzése
 húgyúti infekciók adekvát kezelése –veseelégtelenség
megelőzése
 epilepsia tünetmentesen tartása – mentális leépülés
megelőzése
 asthma adekvát kezelése – felnőttkori tüdőbetegség, cor
pulmonale megelőzése
 haemophiliás beteg izületi bevérzésének adekvát
kezelése – kontraktúrák megelőzése
Tercier prevenció a daganatok
megelőzésében
A szomatikus tünetek csökkentése
(fájdalomcsillapítás, hányáscsillapítás stb.)
 Pszichés ártalmak csökkentése és
megelőzése (anya jelenléte, pszichológus)
 Izolálás (fertőzésektől való védelem)
