Algoritmikus gondolkodas es fejlesztesenek lehetosegei2
Download
Report
Transcript Algoritmikus gondolkodas es fejlesztesenek lehetosegei2
ALGORITMIKUS GONDOLKODÁS ÉS
FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
Göncziné Kapros Katalin
Eszterházy Károly Főiskola
[email protected]
ALGORITMIKUS GONDOLKODÁS
Szintjei1:
1. A tanult ismeretek, eljárások emlékezetből történő előhívása, melyek
segítségével meg lehet oldani az adott problémát.
2. Az algoritmusok alkotása, lépések felismerése, szabályok,
általánosítások kialakítása, melyek induktív gondolkodási módot
igényelnek. Valamint a szabályok megfigyelése, a probléma megoldása
során többszöri észlelése, majd annak konkrét lépéssorozatban történő
rögzítése.
3. Analogikus gondolkodás: tudatos törekvés történik az algoritmusok
kiválasztására.
4. Kreativitás: A kiválasztott algoritmus rugalmas átalakítása, az adott
problémára történő átírása, új eljárás alkotása az alap algoritmusból.
Legfontosabb céljai:
Tudatos, tervező magatartás kialakítása
Önkontroll kialakítása
Értékelés – tudatosítás
Nem a merev sémához való ragaszkodás, hanem az adott problémának
megfelelő eljárás megtalálása, az algoritmus módosítása, átalakítása az
adott helyzetnek megfelelően.
1.Szántó
Sándor (2002): Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése általános iskolában Új pedagógiai szemle, 2002/5: 84-175.
OECD-PISA FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI
Pisa 20062
OECD-országok átlaga
Magyar átlageredmények
matematika
498 pont
491 pont (18-23. helyezéstartomány)
természettudomány
500 pont
504 pont (13-17. helyezéstartomány)
Pisa 20093
OECD-országok átlaga
Magyar átlageredmények
matematika
496 pont
490 pont (18-28. helyezéstartomány)
természettudomány
501 pont
503 pont (13-21. helyezéstartomány)
2.
3.
PISA 2006 Összefoglaló jelentés A ma oktatása és a jövő társadalma 18-24. (Oktatási Hivatal, Budapest)
PISA 2009 tájékoztató Jellemzők és eredmények 1-4.
ALGORITMIKUS GONDOLKODÁS
FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
Gyermekkori fejlesztés
Közép és felsőoktatásban történő fejlesztés
Gondolkodás
mód
Tanítási folyamat átalakítása (Probléma-alapú
tanítás PBL)
Új eszközök, szoftverek kifejlesztése
GYERMEKKORI FEJLESZTÉS
Két utat járhatunk be4:
Általános
törekvések a sémaalkotásra. Minden
egyes feladat megoldásakor ösztönözzük, hogy a
tanuló törekedjen az "egyszer használt" algoritmus
felismerésére, rögzítésére és ezt tudatosítjuk. Több
azonos vagy hasonló feladat megoldása juttat el az
általánosításig.
Kiépíteni azokat az általános algoritmusokat,
amelyekre az általános iskola egy-egy tantárgyának
tananyaga épül. "Egységet" alakítson ki a gyerekben
a tanult ismeretek, eljárások között.
4.
Szántó Sándor (2002): Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése általános iskolában Új pedagógiai szemle, 2002/5: 84-175.
KÖZÉP ÉS FELSŐOKTATÁSBAN TÖRTÉNŐ
FEJLESZTÉS
Gondolkodás mód
A gondolkodás rugalmasságát fejlesztő módszer
Problémamegoldás fázisai:
1. ténymegállapítás, 2. a probléma módosítása, változtatása,
variálása, 3. a megoldási javaslat megalkotása
A gondolatmenetek flexibilitása biztosítható a különböző
gondolatmenetek („megoldási utak”, a problémaszituáció és megoldás
között) variálásával és a problémák átstrukturálásával.
Feladatrendszerek alkalmazása
A hagyományos iskolai oktatás („letisztult feladatok”)
Feladatrendszeres oktatás
Legfőbb szempontjai: a rendszeresség, az elvi megalapozás, az átfogó
jelleg érvényesülése, valamint hogy az ismeretelsajátítás önálló
tevékenység alapján legyen elérhető
Tanulók tevékenységei a feladatrendszerek megoldása során:
megfigyelés, információgyűjtés, adatfeldolgozás, a probléma
megvitatása, leírása, a kísérletek elvégzése, problémamegoldás,
értékelés
KÖZÉP ÉS FELSŐOKTATÁSBAN TÖRTÉNŐ
FEJLESZTÉS
Tanítási folyamat átalakítása (Probléma-alapú tanítás Problem
Based Learning – PBL)
tanulóközpontú tanítási módszer, az oktatás gyakorlati
megközelítését helyezi előtérbe.
A PBL definíciói:
A PBL olyan oktatási módszer, amely az életszerű problémák
(gyakorlathoz közeli) csoportban történő megoldása során felkelti a
tanulók érdeklődését, valamint fejleszti a kritikus és elemző
gondolkodását, és rávezeti az aktuális tanulási források
felkutatására, megtanulására.
A PBL egy stratégia, amely az aktív tanulást segíti elő.
A PBL olyan tanulási környezet, amelynek fókuszában egy több
oldalról is megközelíthető, előre meghatározott „séma megoldás”
nélküli probléma áll, melynek megoldásához szükséges az
információ felkutatása, tanulmányozása, elemzése. A kutatási
folyamat ösztönző hatása az eredményesség kulcsa.
KÖZÉP ÉS FELSŐOKTATÁSBAN TÖRTÉNŐ
FEJLESZTÉS
Új eszközök, szoftverek kifejlesztése
Tanítási módszer alapja: Probléma-alapú tanítási
módszer, kiegészítve a gondolkodás rugalmasságát
fejlesztő módszer alapszemléletével.
Cél: a tanulókban tudatosítani, hogy minden probléma
megoldásához egy algoritmus vezet, amelyet követve, a
munkáját siker övezi. Valamint a számítógép nyújtotta
előnyök felhasználása az oktatás folyamatában.
A probléma megoldásának algoritmusa („megoldásszál”):
1.
A probléma felvetése és értelmezése
2. Megoldási algoritmus meghatározása, információkeresés,
értékelés, felhasználás
3. A probléma megoldása, helyességének ellenőrzése
4. A megoldás előadása
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!