Transcript Algoritmikus gondolkodas es fejlesztesenek lehetosegei2

ALGORITMIKUS GONDOLKODÁS ÉS
FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
Göncziné Kapros Katalin
Eszterházy Károly Főiskola
[email protected]
ALGORITMIKUS GONDOLKODÁS

Szintjei1:





1. A tanult ismeretek, eljárások emlékezetből történő előhívása, melyek
segítségével meg lehet oldani az adott problémát.
2. Az algoritmusok alkotása, lépések felismerése, szabályok,
általánosítások kialakítása, melyek induktív gondolkodási módot
igényelnek. Valamint a szabályok megfigyelése, a probléma megoldása
során többszöri észlelése, majd annak konkrét lépéssorozatban történő
rögzítése.
3. Analogikus gondolkodás: tudatos törekvés történik az algoritmusok
kiválasztására.
4. Kreativitás: A kiválasztott algoritmus rugalmas átalakítása, az adott
problémára történő átírása, új eljárás alkotása az alap algoritmusból.
Legfontosabb céljai:
Tudatos, tervező magatartás kialakítása
 Önkontroll kialakítása
 Értékelés – tudatosítás
Nem a merev sémához való ragaszkodás, hanem az adott problémának
megfelelő eljárás megtalálása, az algoritmus módosítása, átalakítása az
adott helyzetnek megfelelően.

1.Szántó
Sándor (2002): Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése általános iskolában Új pedagógiai szemle, 2002/5: 84-175.
OECD-PISA FELMÉRÉSEK EREDMÉNYEI
Pisa 20062
OECD-országok átlaga
Magyar átlageredmények
matematika
498 pont
491 pont (18-23. helyezéstartomány)
természettudomány
500 pont
504 pont (13-17. helyezéstartomány)
Pisa 20093
OECD-országok átlaga
Magyar átlageredmények
matematika
496 pont
490 pont (18-28. helyezéstartomány)
természettudomány
501 pont
503 pont (13-21. helyezéstartomány)
2.
3.
PISA 2006 Összefoglaló jelentés A ma oktatása és a jövő társadalma 18-24. (Oktatási Hivatal, Budapest)
PISA 2009 tájékoztató Jellemzők és eredmények 1-4.
ALGORITMIKUS GONDOLKODÁS
FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Gyermekkori fejlesztés

Közép és felsőoktatásban történő fejlesztés
 Gondolkodás
mód
 Tanítási folyamat átalakítása (Probléma-alapú
tanítás  PBL)
 Új eszközök, szoftverek kifejlesztése
GYERMEKKORI FEJLESZTÉS

Két utat járhatunk be4:
 Általános
törekvések a sémaalkotásra. Minden
egyes feladat megoldásakor ösztönözzük, hogy a
tanuló törekedjen az "egyszer használt" algoritmus
felismerésére, rögzítésére és ezt tudatosítjuk. Több
azonos vagy hasonló feladat megoldása juttat el az
általánosításig.
 Kiépíteni azokat az általános algoritmusokat,
amelyekre az általános iskola egy-egy tantárgyának
tananyaga épül. "Egységet" alakítson ki a gyerekben
a tanult ismeretek, eljárások között.
4.
Szántó Sándor (2002): Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése általános iskolában Új pedagógiai szemle, 2002/5: 84-175.
KÖZÉP ÉS FELSŐOKTATÁSBAN TÖRTÉNŐ
FEJLESZTÉS

Gondolkodás mód

A gondolkodás rugalmasságát fejlesztő módszer
Problémamegoldás fázisai:
1. ténymegállapítás, 2. a probléma módosítása, változtatása,
variálása, 3. a megoldási javaslat megalkotása
 A gondolatmenetek flexibilitása biztosítható a különböző
gondolatmenetek („megoldási utak”, a problémaszituáció és megoldás
között) variálásával és a problémák átstrukturálásával.


Feladatrendszerek alkalmazása
A hagyományos iskolai oktatás („letisztult feladatok”) 
Feladatrendszeres oktatás
 Legfőbb szempontjai: a rendszeresség, az elvi megalapozás, az átfogó
jelleg érvényesülése, valamint hogy az ismeretelsajátítás önálló
tevékenység alapján legyen elérhető
Tanulók tevékenységei a feladatrendszerek megoldása során:
megfigyelés, információgyűjtés, adatfeldolgozás, a probléma
megvitatása, leírása, a kísérletek elvégzése, problémamegoldás,
értékelés
KÖZÉP ÉS FELSŐOKTATÁSBAN TÖRTÉNŐ
FEJLESZTÉS

Tanítási folyamat átalakítása (Probléma-alapú tanítás Problem
Based Learning – PBL)
tanulóközpontú tanítási módszer, az oktatás gyakorlati
megközelítését helyezi előtérbe.
A PBL definíciói:
 A PBL olyan oktatási módszer, amely az életszerű problémák
(gyakorlathoz közeli) csoportban történő megoldása során felkelti a
tanulók érdeklődését, valamint fejleszti a kritikus és elemző
gondolkodását, és rávezeti az aktuális tanulási források
felkutatására, megtanulására.
 A PBL egy stratégia, amely az aktív tanulást segíti elő.
 A PBL olyan tanulási környezet, amelynek fókuszában egy több
oldalról is megközelíthető, előre meghatározott „séma megoldás”
nélküli probléma áll, melynek megoldásához szükséges az
információ felkutatása, tanulmányozása, elemzése. A kutatási
folyamat ösztönző hatása az eredményesség kulcsa.

KÖZÉP ÉS FELSŐOKTATÁSBAN TÖRTÉNŐ
FEJLESZTÉS

Új eszközök, szoftverek kifejlesztése
Tanítási módszer alapja: Probléma-alapú tanítási
módszer, kiegészítve a gondolkodás rugalmasságát
fejlesztő módszer alapszemléletével.
 Cél: a tanulókban tudatosítani, hogy minden probléma
megoldásához egy algoritmus vezet, amelyet követve, a
munkáját siker övezi. Valamint a számítógép nyújtotta
előnyök felhasználása az oktatás folyamatában.
 A probléma megoldásának algoritmusa („megoldásszál”):

 1.
A probléma felvetése és értelmezése
 2. Megoldási algoritmus meghatározása, információkeresés,
értékelés, felhasználás
 3. A probléma megoldása, helyességének ellenőrzése
 4. A megoldás előadása
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!