Transcript Fejlődéslélektan és szocializáció

Fejlődéslélektan és
szocializáció
Oktató: Gyimesi Júlia

Fejlődéslélektan tárgya: testi és
pszichológiai változások sorozata, amelyen
az emberek életkoruk előrehaladtával
keresztülmennek (Cole, 1998).

Szocializáció: az a folyamat, melyben az
egyén elsajátítja mindazon ismereteket,
készségeket és beállítódásokat, melyek
lehetővé teszik, hogy többé-kevésbé
hatékony tagja legyen egy csoportnak és a
társadalomnak (Brim, 1966).
A fejlődéslélektan központi
kérdései

Folyamatosság (ember és állat, szakaszok
kérdése, kritikus periódusok)

A fejlődés forrásai – főbb megközelítések: 1.
biológiai érési, 2. környezeti tanulási, 3.
univerzális-konstruktivista, 4. kulturális
megközelítés

Egyéni különbségek
A fejlődéslélektan
módszerei

A tudományosság kritériumai: objektivitás,
megbízhatóság, érvényesség, megismételhetőség,
reprezentatív minta

Önbeszámolók (interjúk, kérdőívek)

Természetes megfigyelés

Kísérleti módszer

Klinikai interjú

Kutatási tervek: hosszmetszeti (longitudinális) és
keresztmetszeti kutatás
További kutatási
módszerek

Nézéspreferencia vizsgálat

Habituáció/diszhatbituáció

Ikerkutatások
A kötődés diszfunkciói

A szeretetkapcsolatok hiánya

Hospitalizmus (Spitz)

Rejtett érzelmi elhanyagolás (Bowlby)

Ingerszegény élettér szeretetkapcsolattal? (Danzinger és
Frankl)

Ferenczi: A nem kívánt gyermek és halálösztöne
A méhen belüli fejlődés

A magzat érzékelési képességei: mozgás,
látás, hallás

Magzati tanulás

Az anyai attitűdök és a pszichológiai stressz
hatása

Teratogének: gyógyszerek, dohány, alkohol,
drogok, fertőzések és egyéb körülmények
Margaret Mahler (18971985)
A szeparációs-individuációs
folyamat

2 előszakasz:

Autisztikus fázis

Szimbiotikus fázis

Szeparáció-individuáció:

Differenciáció és a testkép kialakulása

Gyakorlás

Újraközeledés

Individualitás konszolidációja és az emocionális
tárgykonstancia kezedeti
Donald W. Winnicott (1896-1971)
Winnicott

Facilitáló környezet jelentősége

Annihilációs szorongás – omnipotens fantáziák

Self-másik elkülönülés – átmeneti tér, átmeneti tárgy

„elég-jó” anya
Kognitív változások

Piaget – szenzomotoros szakasz – a
tárgyállandóság fejlődése (nem keresi a
tárgyat – arra fordul, ahol eltűnt – nyúl érte
– az eredeti helyén keresi, akkor is, ha a
szeme láttára tették egy másik helyre: A
nem B hiba – keresi a tágyat tudja, hogy
lennie kell valahol)

Az emlékezet növekedése

Később: a játék fejlődése (mintha-játékok)

Késleltetett utánzás, szimbolikus játék – első
szavak
2 éves kor körül…

Éntudat kialakulása

A felnőttek normáira való fokozódó
érzékenység

Önfelismerés (tükörben, embernél és
állatnál)

A szimbólumképzés kezdetei
A társas fejlődés 3 éves kor
után
Becker (és Schaefer modellje)

– retrospketív viszgálat

– érzelmi dimenzió (meleg-hideg), ezt a büntetés
módjával kapcsolta össze (hatalmat hangsúlyozó
vagy szeretetet hangsúlyozó büntetési módok

Hatalmat hangsúlyozó büntetési mód externalizált
viselkedésformákhoz vezet – büntetés elkerülése,
agresszió

Szeretetet hasznosító büntetési eljárások internalizált
reakciókhoz vezetnek – bűntudat, felelősségvállalás,
önkritika
Folyt.
Kontroll dimenzió

Engedékenység és korlátozás

Szeretet hiánya + engedékenység = nyílt agresszió,
antiszocialitás, deviancia

Szeretet hiánya + koráltozás = autoagresszió

Szeretet + engedékenység = kreativitás,
barátságosság, nyitottság

Szeretet + korlátozás = megfelelő
szabályozórendszer, de tekintélytisztelőbbek
dependensebbek
Baumrind modellje
Kompetens, visszahúzódó és éretlen ovisok – szülőgyerek interakciók megfigyelése

Tekintélyelvű szülő – követelő és szülőcentrikus
(visszahúzódó gyerek)

Engedékeny szülő – gyermekközpontú, nem követel
rendet vagy felelős viselkedést, kerüli a büntetést és a
konfliktusokat (éretlen gyermek)

Mérvadó szülő – gyerekközpontú és követelő is
egyben, alkuképes, érvel (kompetens gyermek)
A társak szerepe

Az életkor előrehaladtával a kortársak száma és a
társak köre egyre bővül.

Társak szerepánek megváltzása (barátok) – a
háttérben az életkor előrehaladásval egyre inkább
pszichológiai tényezőket említenek

Népszerűség – sztárok, elszigeteltek, elutasítottak

Kik a népszerű gyerekek: nem, vonzó fizikai
megjelenés, nem, rassz, személyiségjellemzők

Magányos gyerekek – ált. a gyerekek 10%-a,
nehezebben kezdeményeznek kapcsolatokat, nem
tudnak kapcsolatokat fenntartani és konfliktusokat
megoldani.
Erkölcsi fejlődés

Erkölcsi viselkedés és erkölcsi tudat

Piaget és Kohlberg

Piaget: a morális fejlődés 3 szakasza:

4-5. évig: premorálisak– nincs szabálytudat, csak
szabályosság – a gyerekek premorálisak

8-10. évig: heteronóm erkölcs, a külső szabály szent
és sérthetetlen, következményetika

Utána: autonóm erkölcs: kölcsönösség, rugalmasság,
szándéketika
Állati és emberi
nyelvhasználat

Állati jelrendszerek: a jelhasználat az inger
jelenlétéhez kötött, reflexes, rögzített, általában 50nél kevesebb jel, az “itt és most” véges számú tényei

Emberi nyelvhasználat: nagyban ingerfüggetlen,
szándékos, végtelen számú üzenet lehetséges, időben,
térben, tényszerűséget tekintve nem korlátozott

Az emberi nyelvhasználat egyedülálló –
rugalmasság, produktivitás, kifejezőerő
A nyelvelsajátítás menete

1. preverbális szakasz (1. év) – gügyögés, gagyogás
(egyre inkább felismerhetőek az anyanyelv hangjai),
kommunikáció mintázatai megjelennek, a nylevi
megértés megelőzi a nyelvi produkciót

2. egyszavas kijelentések szakasza – mondatértékű
szavak, amelyek túláltalánosítottak vagy túlságosan
diszkrimináltak lehetnek

3. távirati beszéd és szótári robbanás (1,5-2 éves kor)
– bővülni kezd a szókincs, a gyermek elkezdi
kombinálni az aktívan használt szavait, de ragok,
toldalékok nélkül

4. fokozatos gazdagodás és bonyolódás
A nyelvelsajátítás
paradoxonjai

“Szegényes bemenet” paradoxona (Chomsky)

Tanulhatóság paradoxona

Mintázat állandóságának paradoxona

Univerzalitás paradoxona
A nyelvelsajátítás elméletei

Empirista típusú magyarázatok

Nativista magyarázatok – Chomsky: autonóm nyelvi
modul

Kognitív alapú magyarázatok – Piaget: a nyelv
elsajátításának folyamata nagyban függ a
gondolkodás fejlődésétől, szétválaszthatatlan attól

Társas alapú magyarázatok: Vigotszkij – nagyon
korai beszédmegnyilvánulásoknak is kommunikatív
funkciója van, a nyelv és a gondolkodás viszonya
többször átalakul a fejlődés során
További aspektusok és
kérdések

Kritikus periódus fogalma

A nyelv evolúciója

Páros elszigetelődés ikreknél (kriptofázia)

Nyelvi relativizmus
Nyelv és kommunikáció

Nyelv kommunikáció nélkül - kommunikáció nyelv
nélkül

„Társalgási posztulátumok” (Grice) – társalgás rejtett
szabályai
1. Mennyiség elve (Ne légy túl rövid/hosszú!)
2. Minőség elve (Ne mondj hazugságot!)
3. Relevancia elve (Légy releváns!)
4. Világos fogalmazás elve (Légy világos!)
Nemi identitás

Sok más társas szerep kialakításában részt vesz

Freud – azonosulás

Chodorow – az azonosulás kétirányú folyamat

Azonosulás megfigyeléssel és utánzással – Bandura
(hozzáférhetőség, figyelem, emlékezet,
mozgásreprodukció, motiváció)

Azonosulás kognitív alapon – Sandra Bem : nemi
séma
Pszichoszexuális
fejlődéselmélet

1. Orális fázis (0-1. év) – táplálkozás

2. Anális fázis (1-3. év) – szobatisztaság

3. Fallikus fázis (3-5. év) – Ödipusz-komplexus

4. Látencia (6-12. év)

5. Genitális fázis (12. évtől) – optimális kimenetel:
családon kívüli heteroszexuális partner választása
Etnikai és faji identitás

4 éves korukra a gyerekek tudatában vannak az
etnikai és faji különbözőségeknek

Transzgenerációs hatások kérdése

Külső társas környezet hatása

Szociálpszichológiai aspektusok
Agresszió

Instrumentális agresszió és ellenséges agresszió

Instrumentális agresszió növekedése 2 éves kor körül
Mi okozza?

Evolúciós érv – szelekciós erő, dominanciahierarchia

Frusztráció (és katarzis)

Az agresszió jutalmazása

Utánzás – nem agresszív viselkedés jutalmazása

Büntetés?
Iskola és teljesítmény

Intelligencia – környezet vagy öröklés?

Családi hatások

Kortárshatások

Iskolai légkör (tanulásra helyezett hangsúly, tanári
viselkedés, jutalmazás és büntetés, a tanulók
környezete)

Tanári elvárások és iskolai siker (Rosenthal és
Jacobson)
Serdülőkor

- biológiai érési megközelítés (Gesell, Freud)

- etológiai megközelítés

- környezeti tanulási megközelítés

- univerzális-konstruktivista megközelítés

- kulturális megközelítés
Változások

A növekedés felgyorsulása

Szexuális fejlődés

A nemi érés fejlődésre gyakorolt hatása (rítusok,
pszichológiai hatások, a korai és késői érés
következményei)

A társas élet újjászerveződése (a pubertás családi
kapcsolatokra gyakorolt hatása, új kapcsolat a
kortársakkal)
A serdülő gondolkodása

Lehetőségekről való gondolkodás, előre
gondolkodás, hipotézisek használata,
metagondolkodás, a megszokás korlátait meghaladó
gondolkodás

Formális gondolkodás (Piaget)

Társadalomról való gondolkodás
A felnőttkor (Erikson
nyomán)

1. fiatal felnőttkor (20-35) – intimitás vagy izoláció

2. középső felnőttkor (35-65) – generativitás vagy
stagnálás

3. időskor (65 év felett) – integritás vagy kétségbeesés
Az öregedéssel
kapcsolatos kutatások

Biológiai változások – 20 éves kor után a biológiai
képességek fokozatosan hanyatlani kezdenek (pl.:
látás, hallás, izomerő, stb.) Menopauza – és az ahhoz
kötődő pszichológiai reakciók

Kognitív változások –kettős: kikritályosodott
intelligencia és folyékony intelligencia vagy mentális
mechanika és pragmatikai jellemzők

Szociális tényezők és pszichológiai változás

A szociális tényezők hatása a kognitív és biológiai
képességekre
Öregkori kihívások és
fejlemények

Integritás

Transzperszonális én – énközpontúságtól való
elmozdulás

Halállal való szembenézés – határhelyzet

Veszteségek

Ám: az ember ekkor is aktív részese sorsa
alakításának

„Szegény Konrádomról is be kell még számolnom.
Feltehetően a fogyás (5 kg) és az általános
fáradékonyság az oka, hogy a szívem sem egészen jól
viselkedik. Lévy doktor, aki nagyon megbízható
belgyógyász, nem talált szervi elváltozást, csak a bal
szívkamra ťlustaságátŤ, bőséges táplálkozást,
mozgást, alvást és masszázst írt elő, úgy véli
azonban, eltart néhány hétig, amíg felépülök. Jobb
lágyékmirigyeim fájdalomra még mindig némileg
érzékenyek, amúgy minden elmúlt." (FreudFerenczi,339 Fer, I/2. köt. 150. old.)

Cowley(1983.19.o.) ezt írja:"Mire betölti
nyolcvanadik évét, az öregedő ember önképe hasonló
válságon mehet keresztül, mint serdülő korában.
Lehet, hogy átment már egy válságon, amikor
középkorú lett, a klimax idején, akár férfi, akár nő,
de ennek ellenére egész felnőtt életében magától
értetődőnek tekintette önmagát, képességeivel és
hiányosságaival egyetemben. Most, amikor a tükörbe
néz, megkérdezi:’Ez tényleg én volnék?’ – vagy
kerüli a tükröt, mert elkeseríti a látvány, a táskás
szem, a ráncok. Új maszkjában új szerepet kell
játszania egy olyan darabban, amelyet csak
rögtönözni lehet."