Transcript Dióssy László - Hulladékok csoportosítása hulladékgazdalkodás

Hulladékok csoportosítása,
hulladékgazdálkodás
Dr. Dióssy László
c. egyetemi docens
Hulladék fogalma
•
•
•
•
•
•
Általános értelemben hulladéknak tekintendő az ember:
mindennapi élete,
munkája,
gazdasági tevékenysége során keletkező,
a keletkezés helyén feleslegessé vált,
ott közvetlen fel nem használható,
különböző minőségű és halmazállapotú anyag,
anyagegyüttes, termék, maradvány, tárgy, leválasztott
szennyező anyag, szennyezett kitermelt föld, amelyet a
tulajdonosuk sem közvetlenül felhasználni, sem
értékesíteni nem tud és amelynek kezeléséről külön kell
gondoskodni.
Hulladék fogalma
hulladék: bármely, az 1. számú melléklet szerinti
kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy vagy anyag,
amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik,
vagy megválni köteles;
1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 2000. ÉVI XLIII. TÖRVÉNYHEZ
Hulladékkategóriák (Q1 – Q16)
Q1 A továbbiakban másként meg nem határozott termelési,
szolgáltatási vagy fogyasztási maradékok
Q2 Előírásoknak meg nem felelő, selejt termékek
Q3 Lejárt felhasználhatóságú, szavatosságú termékek
Q4 Kiömlött, veszendőbe ment, vagy egyéb kárt szenvedett
anyagok, beleértve a baleset következtében szennyeződött
anyagokat, eszközöket stb. is
Q5 Tervezett tevékenység következtében szennyeződött
anyagok (tisztítási műveletek maradékai, csomagolóanyagok,
tartályok stb.)
Q6 Használhatatlanná vált alkatrészek, tartozékok (elhasznált
szárazelemek, kimerült katalizátorok stb.)
Q7 A további használatra alkalmatlanná vált anyagok
(szennyeződött savak, oldószerek, kimerült edzősók stb.)
• Q8 Ipari folyamatok maradék anyagai (salakok, üstmaradékok
stb.)
• Q9 Szennyezéscsökkentő eljárások maradékai (gázmosók
iszapja, porleválasztók pora, elhasznált szűrők,
szennyvíziszapok stb.)
• Q10 Gépi megmunkálás, felületkezelés maradék anyagai
(esztergaforgács, festék maradék stb.)
• Q11 Ásványi nyersanyagok kitermelésének és feldolgozásának
maradékai (pl. ércbányászati meddő, olajkitermelés hulladékai
stb.)
• Q12 Tiltott anyagokat tartalmazó termékek (PCB-tartalmú
olajok stb.)
• Q13 Bármely anyag vagy termék, amelynek használatát
jogszabály tiltja
• Q14 A birtokosa számára tovább nem használható anyagok
(mezőgazdasági, háztartási, irodai, kereskedelmi és bolti
hulladékok stb.)
• Q15 Talajtisztításból származó szennyezett anyagok
• Q16 Bármely más hulladékká vált anyag vagy termék, amely
nem tartozik a fenti kategóriákba
Veszélyesség szerint
inert
nem
veszélyes
veszélyes
Inert hulladék
A 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet definiálta:
• nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson
• vízben nem oldódik,
• nem ég
• más fizikai vagy kémiai módon nem reagál
• nem bomlik le biológiai úton
• nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra
oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség
károsodása következne be
• további csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék
ökotoxikus hatása jelentéktelen
• nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket
Példák: kitermelt föld, útbontási hulladék…
Veszélyes hulladék
A 2000. évi XLIII. törvény definiálta:
veszélyes hulladék: a 2. számú mellékletben felsorolt
tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező,
illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó,
eredete, összetétele, koncentrációja miatt az
egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék;
• A veszélyességi jellemzőket a hulladékgazdálkodásról szóló 2000.
évi XLIII. törvény H betűvel és egy sorszámmal jelöli:
• H1 - robbanó
H2 - oxidáló
H3-A - tűzveszélyes
H3-B - kevésbé tűzveszélyes
H4 - irritáló vagy izgató
H5 - ártalmas
H6 - mérgező
H7 - rákkeltő (karcinogén)
H8 - maró (korrozív)
H9 - fertőző
H10 - reprodukciót és az utódok fejlődését károsító (teratogén)
H11 - genetikai károsodást okozó (mutagén)
H12 - anyagok és készítmények, amelyek vízzel, levegővel vagy
savval érintkezve mérgező vagy nagyon mérgező gázokat
fejlesztenek
H13 - anyagok és készítmények, amelyek hajlamosak arra, hogy
belőlük a lerakást követően valamely formában - pl. kimosódás - a
felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzék
H14 - környezetre veszélyes (anyagok és készítmények, amelyek a
környezetbe jutva a környezet egy vagy több elemét azonnal vagy
meghatározott idő elteltével károsítják, illetve a környezet állapotát,
természetes ökológiai egyensúlyát, biológiai sokféleségét
megváltoztatják)
A 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet
alapján megszűnt kategóriák:
1. különösen veszélyes (I.),
2. fokozottan veszélyes (II.)
3. mérsékelten veszélyes (III.) osztály
Magyarországon nagy
mennyiségben keletkezik a II.
veszélyességi osztályba tartozó
vörösiszap. Az
aluminiumgyártás során a
bauxit szennyező anyagai különféle nátrium-alumíniumszilikátok, vas-oxid, vas-hidroxid,
kis mennyiségben tallium,
vanádium, gallium, réz, és egyéb
fém oxidok ill. hidroxidok erősen lúgos kémhatású iszap
formájában kerülnek ki az
ülepítő berendezésekből. A
vörösiszapban található fém
komponensek kinyerése ma
még nem gazdaságos.
Hulladékok csoportosítása (Árvai,1991.)
Hulladéktípus Eredet
Jellemző
Termelési
hulladék
Kitermelő, feldolgozó
és szolgáltató
tevékenység
Fizikai és kémiai tulajdonsága
igen változó
Települési
szilárd és
folyékony
hulladék
Elosztási, szolgáltató
és fogyasztási
tevékenység
Fizikai és kémiai tulajdonsága
változó. Összetétele és
mennyisége az életszínvonaltól
és a fogyasztási szokásoktól
függ
Különleges
kezelést
igénylő
hulladék
Kitermelő, feldolgozó,
szolgáltató, elosztási
és fogyasztási
tevékenység
Mérgező, fertőző, korrozív,
radioaktív, tűz-és robbanásveszélyes. A hulladék vagy
bármely bomlásterméke az
emberre, az élővilágra és az
épített környezetre káros hatást
fejt ki
Magyarországon évente 75 millió tonna hulladék képződik (2005)
5 •%5 veszélyes
% veszélyes
85 % nem veszélyes
90 % erőművi
salak
10 %
kereskedelemben
és
szolgáltatásokban
1010
%%
inert
inert
5 % veszélyes hulladék
évi 3,5 – 4 millió tonna
~ 1%
települési
~ 10 % szilárd
növényi hulladék
~ 25 % vörösiszap
~ 35%
és állati
erőmű,
hulladékégető
~ 30 % fémkohászat, ásványolaj- termék feldolgozása
• Halmazállapot szerint
- szilárd (darabos, szemcsés)
- folyékony (szennyvíz, szerves oldószerek)
- gáz (légszennyező, szennyező gázok)
• Anyagi sajátosság alapján
- homogén (pl. egy komponensű oldószerelegy)
- heterogén ( pl. szilárd hulladék keverék)
- diszperz (pl. iszap)
Települési folyékony hulladék
Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető
hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el
nem vezetett szennyvíz, amely
• emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló
létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló
berendezéseinek ürítéséből,
• a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből,
valamint
• a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű
tevékenységből
származik.
Folyékony hulladék ártalmatlanítása: a folyékony hulladék
környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést
megakadályozó kezelése fiziko-kémiai vagy biológiai
módszerrel.
TÁRSADALMI EREDET SZERINT:
Termelési hulladékok
Ipari hulladékok
Mezőgazdasági hulladékok
Szolgáltatások során
keletkező hulladékok
A gyártási és szolgáltatási folyamatban elkerülhetetlenül keletkező
maradékanyagok
Az ipari termelés mérlege
INPUT
Vegyi anyagok
Egyéb alapanyag
Energia
Víz
Ipari üzem
Termék
Levegőemisszió
Szennyvíz
Hulladék
Termelési hulladékok
A termelési hulladékoknak eredet szerint a következő fő csoportjai
különböztethetők meg:
a gyártási tevékenység során az anyag-átalakítási műveleteknél
természetszerűen képződő hulladékok, mint a tevékenység
szükségszerű velejárói;
a karbantartás, időszakos üzemleállás, termékváltás során
szükségszerűen képződő hulladékok;
a technológiai fegyelem be nem tartása és a berendezések
hiányosságai miatt keletkező hulladékok;
az adminisztratív és szociális létesítményekből valamint az
üzemépületek takarításából származó hulladékok;
a termelő létesítmények üzemi közterületeiről származó
hulladékok.
A települési hulladékok
Összetétele és mennyisége jelentős mértékben függ:


az életszínvonaltól
az életmódtól (fogyasztási szokásoktól)
A települési hulladékok csoportosítása:
- települési szilárd hulladékok,
- települési folyékony hulladékok,
- inert hulladékok,
- biohulladékok
213/2001. (XI. 14.) korm. rendelet
A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek
végzésének feltételeiről
Települési szilárd hulladék:
• háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során
a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára
használt helyiségekben és a lakóházak közös
használatú helyiségeiben és területein, valamint az
intézményekben keletkező,
• közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen
keletkező,
• háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű
hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező - külön
jogszabályban meghatározott veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék.
A települési szilárd hulladékok jellemzői
1.
mennyiség
2.
sűrűség
3.
Hulladékanalízis alapján:
Összetétel,
minőség
• nedvességtartalom,
• éghető anyag (szerves anyag-) tartalom,
• hamutartalom,
• fűtőérték,
• méret (frakció) szerinti osztályozás,
• mechanikai összetétel.
Települési hulladékok országos jellemző,
száraz hulladék összetétel
Az országos száraz hulladék összetétel
Bio
Éghető
Papír
Üveg
Karton
Fém
Kompoz.
Éghetetl.
Textíl
Veszélyes
Higién.
< 50 mm
13%
7%
2%
1%
3%
40%
4%
1% 5%
3%
5%
3%
13%
Műany.
Biológiailag bontható hulladékok
Papír, karton
Fahulladék
konyhai hulladék
Kerti hulladék
textíl
Piaci hulladék
Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden
szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob
módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek
segítségével) lebontható.
Hulladékok jellemzése
Fizikai jellemzők
• Méreteloszlás: eloszlásgörbével jellemezhető. Megmutatja, hogy a
teljes hulladékmennyiség hány %-a esik az adott mérettartományba,
pl. 0-50mm közé. Mérése történhet válogatással, vagy
hulladékosztályozó dobbal.
• Víztartalom: termikus kezelésnél különösen fontos. Megmutatja, hogy
a teljes hulladékmennyiség hány tömeg %-a víz. Mérése
tömegméréssel történik, 105 fokon tömegállandóságig történő
szárítás előtt és után. A mért mennyiségek különbsége a hulladékból
eltávozott víz tömege.
• Szag: befolyásolja a szervesanyag-tartalom és a levegőtől való
elzártság.
Hulladékok jellemzése
Kémiai jellemzők
A hulladék ártalmatlanítása és hasznosítása szempontjából szükséges a
hulladékok kémiai jellemzőinek ismerete is.
• pH: adott hulladékmennyiség vizes „oldatában” mérve
– éves átlagban közel semleges
– nyáron enyhén savanyú
– téli időszakban enyhén lúgos kémhatású.
• Tápanyagtartalom: a bio- és zöldhulladékok mezőgazdasági
hasznosítása szempontjából a trágyaérték megítéléséhez szükséges
a C:N:P:K arányának ismerete.
• Izzítási veszteség és maradék: a hulladék izzítása után visszamaradó
mennyiség / az eredeti mennyiség az izzítási maradék.
Hulladékok jellemzése
Minél nagyobb a hulladék izzítási vesztesége, annál jobban égethető.
Éghető
Nem éghető
Papír
Vas, acél,
Műanyag
Egyéb fém
Bőr
Üveg
Fa
Cserép, kerámia
Gumi
Építési, bontási
törmelék
Élelmiszer
Kerti hulladék
egyéb
Hulladékok jellemzése
Biológiai jellemzők
A mikroorganizmusok jelenléte, köztük a fertőző betegségeket terjesztő
kórokozók jelenléte a hulladékban.
• tífusz
• kolera
• dizentéria
• férgesség
Települési szilárd hulladék fellazulásának
folyamata (Budapest)
( mennyiség, sűrűség)
Település hulladékokkal kapcsolatos jogi
szabályozás
213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékokkal
kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről.
Hatálya alá tartoznak a települési szilárd és települési folyékony
hulladékok egyaránt, valamint azon tevékenységek, melyek a
települési szilárd vagy a települési folyékony hulladékokkal
összefüggenek.
Hulladékkal kapcsolatos tevékenységnek minősíti a települési
hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeket:
Gyűjtés – Szállítás – Előkezelés – Tárolás – Hasznosítás – Ártalmatlanítás,
valamint a települési hulladékkezelő telep üzemeltetését.
Hulladékgazdálkodás
hulladékgazdálkodás: a hulladékkal összefüggő
tevékenységek rendszere, beleértve a hulladék
keletkezésének megelőzését, mennyiségének és
veszélyességének csökkentését, kezelését, ezek
tervezését és ellenőrzését, a kezelő berendezések és
létesítmények üzemeltetését, bezárását, utógondozását,
a működés felhagyását követő vizsgálatokat, valamint az
ezekhez kapcsolódó szaktanácsadást és oktatást;
A hulladékkezelés szintjei
Lehetőség szerint
Megelőzés
elérendő állapot
Csökkentés
Újrahasználat
Újrahasznosítás
Energiatartalom kinyerése
Lehetőség szerint
kerülendő állapot
Lerakás
újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt
felhasználása; a többször felhasználható, újra tölthető termék a
forgási ciklusból történő kilépésekor válik hulladékká;
hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a
termelésben vagy a szolgáltatásban - a 4. számú mellékletben
felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő
felhasználása;
ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése,
környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának
megszüntetése, kizárása - a környezet elemeitől történő
elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával -, a 3.
számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének
alkalmazásával;
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Hulladékártalmatlanítást szolgáló műveletek
D1Lerakás a talaj felszínére vagy a talajba
D2Talajban történő kezelés (folyadékok, iszapok talajban történő biológiai lebontása
stb.)
D3Mély-injektálás (szivattyúzható anyagok kutakba, sódómokba vagy természetes
üregekbe juttatása stb.)
D4Felszíni feltöltés (folyadékok, iszapok elhelyezése árkokban, mélyedésekben,
tározó vagy ülepítő tavakban stb.)
D5Lerakás műszaki védelemmel (elhelyezés fedett, szigetelt, a környezettől és
egymástól is elkülönített cellákban stb.)
D6Bevezetés víztestbe, kivéve a tengereket és óceánokat
D7Bevezetés tengerbe vagy óceánba, beleértve a tengerfenéken történő elhelyezést
is
D8E mellékletben máshol nem meghatározott biológiai kezelés, amelynek
eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek
valamelyikével kezelnek
D9E mellékletben máshol nem meghatározott fiziko-kémiai kezelés, amelynek
eredményeként létrejövő vegyületeket, keverékeket a D1-D12 műveletek
valamelyikével kezelnek (elpárologtatás, szárítás, kiégetés stb.)
D10Hulladékégetés szárazföldön
D11Hulladékégetés tengeren
D12Tartós tárolás (tartályokban történő elhelyezés mélyművelésű bányában stb.)
D13Keverés vagy elegyítés a D1-D12 műveletek valamelyikének elvégzése
érdekében
D14Átcsomagolás a D1-D12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében
D15Tárolás a D1-D14 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a képződés
helyén történő átmeneti tárolás és gyűjtés kivételével)
• Hulladékhasznosítást szolgáló műveletek
• R1Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia
előállítása
• R2Oldószerek visszanyerése, regenerálása
• R3Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése,
regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási
műveleteket is)
• R4Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása
• R5Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása
• R6Savak vagy lúgok regenerálása
• R7Szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek
visszanyerése
• R8Katalizátorok összetevőinek visszanyerése
• R9Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata
• R10Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy
ökológiai szempontból előnyös
• R11Az R1-R10 műveletek valamelyikéből származó hulladék
hasznosítása
• R12Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése
érdekében
• R13Tárolás az R1-R12 műveletek valamelyikének elvégzése
érdekében (a képződés helyén történő átmeneti tárolás és gyűjtés
kivételével)
A hulladékkezelési technológiai rendszer
gyűjtés: a hulladék rendezett összeszedése, válogatása a
további kezelésre történő elszállítás érdekében;
begyűjtés: a hulladéknak a hulladék birtokosaitól történő
átvétele a hulladék birtokosa vagy a begyűjtő
telephelyén, továbbá a begyűjtőhelyen (gyűjtőpontokon,
hulladékgyűjtő udvaron, tároló-, kezelőtelepen) és a
további kezelés érdekében történő összegyűjtés,
válogatás a begyűjtő telephelyén;
szállítás: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása,
beleértve a szállítmányozást és a fuvarozást is;
előkezelés: a hulladék begyűjtését, tárolását,
hasznosítását, illetőleg ártalmatlanítását elősegítő, azok
biztonságát növelő, a környezetterhelést csökkentő
tevékenység, amely a hulladék fizikai, kémiai, biológiai
tulajdonságainak megváltoztatásával jár;
tárolás: a hulladéknak termelője által a környezet
veszélyeztetését kizáró módon végzett, három évnél
rövidebb ideig tartó elhelyezése;