A hulladékképződés megelőzéséről és a hulladékgazdálkodásról szóló törvénytervezet

Bevezetés

• • • •

Új hulladék keretirányelv (2008/98/EK):

  Kihirdetés: 2008. nov. 12. Hatálybalépés: 2008. dec. 12.

Harmonizációs határidő: 2010. dec. 12.

Miért irányelvi formában jelenik meg az uniós jogszabály?

Hogyan állunk az átültetéssel?

 Szakmai tervezet: 2010. szeptember    Kodifikálás, egyeztetés: 2010. november Kormány: 2011. január Országgyűlés: 2011. tavaszi ülésszak

Miért van szükség új törvény megalkotására?

•

Mi az, ami módosul? Mi változik?

 Nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés          A törvény új és pontosított fogalmakat vezet be Megjelenik a melléktermék fogalma Rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének eseteiről Szemléletváltozásra ösztönöz: • Kiterjesztett gyártói felelősség elve • Elkülönített hulladékgyűjtési rendszer felállítása (2015. január 1 től a hulladék birtokosa a papír, fém, műanyag és üveg hulladékot elkülönítetten köteles gyűjteni) • Hasznosítási arányok növelése Önálló fejezetben jelennek meg az egyes hulladéktípusra vonatkozó szabályok (biohulladék, hulladékolaj, veszélyes hulladék) Új rendelkezésekkel egészülnek adatszolgáltatási kötelezettségek ki a nyilvántartási és Új rendelkezésekkel egészülnek ki a hulladékgazdálkodási tervekre vonatkozó szabályok Bevezetésre kerül a Nemzeti Megelőzési Program A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos szabályozás a vízgazdálkodásról szóló törvénybe kerül

A Preambulum

• •

Mi a Preambulum jelentősége?

Az Országgyűlés     a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás,

az erőforrás felhasználás hatásainak csökkentése és hatékonyságának javítása

, a fenntartható fejlődés, valamint a jövő generációk létfeltételeinek, továbbá lehetőségeinek biztosítása, a hulladékképződés megelőzése, a használt termékek újrahasználata, a környezet hulladékképződéssel és a hulladékgazdálkodási tevékenységek által okozott terhelésének minimalizálása, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése,

valamint káros hatásainak megelőzése

, továbbá a képződő hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, a fogyasztási-termelési körforgásban tartása, valamint a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében a következő törvényt alkotja:

•

A törvény hatálya Mire terjed ki a törvény hatálya?

   minden hulladékra, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel,

a hulladékképződés megelőzését szolgáló tevékenységekre, és

a hulladékgazdálkodási tevékenységekre és létesítményekre.

•

A törvény hatálya a következő hulladékokra akkor terjed ki, ha azokról jogszabály eltérően nem rendelkezik:



az ásványi nyersanyagok kutatásából, kitermeléséből, feldolgozásából és tárolásából származó hulladékok,



az állati melléktermékek – feldolgozottságra tekintet nélkül –, az ártalmatlanításra, továbbá a biogáz- vagy komposztáló üzemben történő hasznosításra szánt anyagok kivételével,

  a szennyvizek

, a nem vágás útján elpusztult, valamint a járványos állatbetegségek leküzdése érdekében leölt állatok tetemei.

Értelmező rendelkezések

ártalmatlanítás (i):

hasznosításnak nem minősülő, különösen a 2. mellékletben meghatározott művelettel végzett hulladékkezelési tevékenység, ideértve azt a hulladékkezelést is, amely másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyeréssel jár;

biohulladék (i):

biológiailag lebomló, kerti vagy parkokból származó hulladék, háztartásokban, éttermekben, étkeztetőknél és kiskereskedelmi létesítményekben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint élelmiszer-feldolgozó üzemben képződő hasonló hulladék;

elkülönített gyűjtés (i):

a hulladékkezelés elősegítése érdekében a hulladék fajta, típus és jelleg szerint elkülönítve történő gyűjtése;

előkezelés:

a hulladék fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával járó, a hulladék begyűjtését, szállítását elősegítő,a hulladék hasznosítását vagy ártalmatlanítását előkészítő, és ezek biztonságát növelő hulladékgazdálkodási tevékenység;

energetikai

vagy

hasznosítás:

hasznosítási üzemanyagként hasznosítanak; művelet, amely során a hulladék energiatartalmát kinyerik, ideértve a biológiailag lebomló anyagokból történő energia előállítást, valamint az olyan anyaggá történő feldolgozást, amelyet tüzelő-, fűtő-

építési-bontási hulladék:

vagy az építési tevékenység során képződő, az építésből bontásból származó hulladék, ideértve a kitermelt földet és követ is;

gyűjtőhely:

a hulladékgyűjtő pont és a hulladékgyűjtő udvar, valamint a hulladék termelőjének vagy más birtokosának telephelyén kialakított, a hulladék környezetszennyezést kizáró gyűjtését biztosító létesítmény;

háztartási hulladék:

a az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint a közintézményekben képződő hulladék;

hulladék (i):

bármely tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles;

hulladékgyűjtő pont:

visszavételi helyek; az elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtésére szolgáló közterületen kialakított gyűjtőhely, vagy az üzletekben működő

hulladékgyűjtő udvar:

az felügyelt, elkerített telephely; elkülönítetten gyűjtött hulladék átvételére szolgáló,

hulladékkezelési közszolgáltatás:

szolgáltatás; a települési hulladék begyűjtését, szállítását és kezelését biztosító, a települési önkormányzat által szervezett és fenntartott

hulladékolaj (i):

eredeti ásványi vagy szintetikus kenőolaj, vagy ipari olaj, amely az rendeltetési céljának megfelelően tovább nem használható, különösen a hulladékká vált motorolaj és sebességváltó-olaj, kenőolaj, turbinaolaj és hidraulikaolaj;

hulladékolaj regenerálása (i):

újrafeldolgozási művelet, amely által alapolaj állítható elő a hulladékolaj finomításával, különösen az abban található szennyezőanyagok, oxidációs termékek és adalékanyagok eltávolítása révén;

kereskedő (i):

kerül-e; gazdálkodó szervezet, amely a hulladékot gazdasági tevékenysége körében megvásárolja, és jellege, összetétele megváltoztatása nélkül értékesíti, függetlenül attól, hogy a hulladék ténylegesen a birtokába

kezelés (i):

a hulladék hasznosítása vagy ártalmatlanítása, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást előkészítő előkezelést is;

közvetítő (i):

gazdálkodó szervezet, amely gazdasági tevékenysége körében más nevében – függetlenül attól, hogy a hulladék ténylegesen birtokába kerül-e – eljár a hulladék begyűjtése, szállítása és kezelése érdekében;

megelőzés (i):

olyan az anyag vagy termék hulladékká válását megelőzően hozott intézkedések, amelyek csökkentik   a hulladék mennyiségét, különösen a termékek újrahasználata vagy a termékek élettartamának meghosszabbítása révén, a képződött hulladék környezetre és emberi egészségre gyakorolt káros hatásait, vagy  az anyagok és a termékek veszélyes anyag tartalmát;

újrafeldolgozás (i):

eredeti vagy hasznosítási művelet, amely során a hulladékot az más hasznos célra alkalmas anyaggá vagy termékké alakítják, ideértve a biológiailag lebomló szerves anyagok aerob vagy anaerob eljárással történő kezelését és feldolgozás útján a további felhasználásra történő alkalmassá tételét, de ide nem értve az energetikai hasznosítást és a tüzelő-, fűtő- vagy üzemanyaggá, vagy feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozást;

újrahasználatra előkészítés

újrahasználható legyen;

(i):

tisztítással, javítással, valamint ellenőrzéssel végzett hasznosítási művelet, amely során a hulladékká vált terméket vagy alkatrészét előkészítik arra, hogy egyéb beavatkozás nélkül

veszélyes hulladék (i):

az

1.

valamelyikével rendelkező hulladék.

mellékletben

felsorolt tulajdonságok

Alapelvek

•

a kiterjesztett

gyártói felelősség elve alapján:

  a gyártó felelős a termék és a technológia jellemzőinek a kedvező megválasztásáért, az előállításából és felhasználásából származó, továbbá a termékből képződő hulladék hasznosításának és ártalmatlanításának megtervezését, valamint a kezelés költségeihez történő hozzájárulást is; •

a közelség elve

•

az önellátás elve

•

a szennyező fizet elv

A megelőzés és a hulladékgazdálkodás általános szabályai

•

A hulladékgazdálkodás általános szabályai (4. § (2) bekezdés):

A hulladékgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az  ne jelentsen olyan kockázatot a környezeti elemekre,  ne okozzon olyan, a lakosságot zavaró zajt vagy bűzt,  ne befolyásolja olyan mértékben hátrányosan a tájat vagy a védett természeti és kulturális értékeket, amely az emberi egészséget veszélyezteti vagy a környezetet károsítja. •

A hulladékhierarchia (5. § (1) bekezdés):

Elsőbbségi sorrendet kell biztosítani:  a hulladékképződés megelőzése,     a hulladék újrahasználatra történő előkészítése, a hulladék újrafeldolgozása, a hulladék egyéb hasznosítása, így az energetikai hasznosítása vagy a hulladék feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozása is, a hulladék ártalmatlanítása.

A hulladékhierarchiától abban az esetben lehet eltérni, ha azt az életciklus szemlélet indokolja. A cél: mi az, ami a legjobb eredményt biztosítja.

•

A hulladék engedély nélküli összekeverése (5. § (6) bekezdés): Tilos a

 

hulladékot

elhagyni, a gyűjtés, begyűjtés, lerakás szabályaitól eltérő módon felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni;

engedély nélkül összekeverni más hulladékkal vagy más anyagokkal

.

•

Mi a melléktermék? (7. §):

A termékek előállítása során az előállítási folyamat nem elsődleges céljaként létrejövő anyag vagy tárgy hulladéknak minősül, kivéve ha:  A termelési folyamat nem elsődleges céljaként létrejövő anyagot vagy tárgyat az előállítási folyamat szerves részeként állítják elő;     az a előállítást követően közvetlen felhasználhatósága biztosított, környezetet és az emberi egészséget nem veszélyezteti, az adott termékre, valamint a környezet és az emberi egészség védelemére vonatkozó jogszabályi előírásokat teljesíti, és megfelel az uniós jog előírásainak.

•

A hulladékstátusz megszűnése (8. § (1) bekezdés):

Ha az anyag vagy tekintendő hulladéknak a következő feltételek teljesülése esetén:  tárgy hasznosítási műveleten esett át, akkor a továbbiakban nem rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják,  rendelkezik piaccal, vagy van rá kereslet,   megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, és használata nem jár nagyobb környezetkárosítással vagy az emberi egészséget károsító hatással, mint az eredeti anyag vagy tárgy használata.

A hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségek

•

A hulladék birtokosának kötelezettségei (9. § (3), (4) bekezdés):

 Ha a hulladék birtokosa a hulladékot előkezelésére másnak átadja, akkor ez – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában –

hasznosítási vagy ártalmatlanítási kötelezettség alól

.

nem mentesíti a

•

Kiterjesztett

 

gyártói felelősség (10-13. §):

A gyártó a termék és csomagolás el, hogy egyúttal

a megtervezésénél

, kialakításánál úgy jár

hulladékképződés megelőzését is elősegíti.

A gyártó – ha törvény vagy kormányrendelet előírja – a termék vagy alkatrészének javítását

biztosító hálózatot alakít ki és működtet

.

•

A forgalmazó kötelezettségei (13-15. §):

Jogszabály a forgalmazót a gyártótól függetlenül is kötelezheti az általa forgalmazott termékek, csomagolásuk, valamint az ezek után visszamaradt hulladéknak a felhasználóktól történő visszavételére, elkülönített gyűjtésére és a begyűjtőnek vagy a hulladékkezelőnek történő átadására.

Hulladékgazdálkodási tevékenységek

•

A hulladék behozatala, kivitele és átszállítása (29. §):

A környezetvédelmi hatóság a hulladéknak az ország területére történő behozatala, kivitele és átszállítása során további kifogást is emelhet, ha  a szállítás ártalmatlanító létesítménybe vagy a nem elkülönítetten gyűjtött, begyűjtött települési hulladékot égetőbe történő hulladék-behozatalra irányul, és a tervezett kezelés nem áll összhangban a hulladékgazdálkodási tervekben foglaltakkal, vagy annak megvalósítása a Magyar Köztársaság területén képződött, nem elkülönítetten gyűjtött, begyűjtött települési hulladék ártalmatlanítását tenné szükségessé; vagy  a szállítás külföldre vagy a Magyar Köztársaság területére történő behozatalra irányul, és ez a 4. § (2) bekezdésében foglaltakkal nem áll összhangban.

 Hulladékot Magyarország területére ártalmatlanítási céllal továbbra is tilos behozni.

•

Hulladékhasznosítás (30. § (3) bekezdés):

 Hulladékhasznosítási vagy valósul meg.

tevékenység a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. Energetikai hasznosítással járó hulladékégetés hulladék együttégetés akkor engedélyezhető, ha az energetikai hasznosítás az elérhető legjobb technikák szerinti energiahatékonysággal  A háztartási papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék újrahasználatra történő előkészítésének és újrafeldolgozásának mértékét 2020. december 31.

napjáig tömegében országos szinten átlagosan legalább 50%-ra kell növelni.

 A nem veszélyes építési és bontási hulladék – a föld és a kő kivételével – újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását, és az egyéb, anyagában történő hasznosítását – ideértve a hulladék feltöltésre használható anyaggá történő feldolgozását – 2020. december 31. napjáig tömegében országos szinten legalább 70%-ra kell növelni.

 A környezetvédelmi hatóság hulladéklerakás engedélyezése során meghatározza a települési hulladék elhelyezésére szolgáló hulladéklerakón hasznosítható vagy lerakható építési és bontási hulladék mennyiségét.

•

Hulladékártalmatlanítás (33. § (2) bekezdés, 34-37. §):

 Az engedély rendelkezik a létesítmény bezárását követő rekultivációjáról, rehabilitációjáról és a monitoringról (megfelelő műszaki védelem).

 A létesítmény külföldön képződött hulladékot akkor kezelhet, ha ez nem akadályozza az ország területén képződött hulladék kezelését, valamint a hulladékgazdálkodási tervekben foglaltak teljesítését.

 A hulladéklerakóra a települési hulladék részeként kerülő biológiailag lebomló szervesanyag szervesanyag mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött, a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló mennyiséghez képest 2016. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni.

 Térségi hulladéklerakó: amely legalább százezer fő települési hulladékának ártalmatlanítását látja el.

 Az hulladékot hasznosító és ártalmatlanító létesítmények hálózatot alkossanak a állam biztosítja, hogy a nem elkülönítetten gyűjtött, valamint begyűjtött közelség és az önellátás elveinek figyelembe vételével, amely lehetővé teszi a képződő hulladék legközelebbi, a célnak megfelelő létesítményben, valamint technológiák hasznosítását.

segítségével történő ártalmatlanítását vagy

A települési hulladékra vonatkozó szabályok

•

A hulladékkezelési közszolgáltatás (48. § (3), 49. § (1), (2) bekezdés):

 A kizárólag hulladékbegyűjtésre, valamint hulladékszállításra vonatkozó szerződést legfeljebb 5 évre lehet megkötni.

 A közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződéstől kizárólag a teljesítés megkezdését megelőzően állhat el.   Mikor mondhatja fel a közszolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződést?

• az önkormányzat a szerződésben meghatározott kötelezettségét súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését; • a hulladékkezelési közszolgáltatási szerződés megkötését követően hatályba lépett jogszabály a szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítése körébe tartozó érdekeit jelentős mértékben sérti.

Felmondás esetén a felmondási idő lejártáig az önkormányzat intézkedik a közszolgáltatás ellátásának biztosításáról.

Egyes hulladéktípusok

•

Egyes hulladéktípusok (53-59. §):



Biológiai hulladék (53.§):

• keletkezés helyén kell felhasználni, amilyen mértékben az technikai, környezetvédelmi, természetvédelmi és gazdasági szempontból megvalósítható, • úgy kell gyűjteni, hogy az lehetőség szerint biztosítsa annak komposztálását vagy lebontását, • kezelése során a magas szintű környezetvédelmi követelményeket teljes mértékben kielégítő kezelési technológiákat kell alkalmazni, • A cél, hogy elősegítsük a biohulladék elkülönített gyűjtését, hogy a kezelés után a természetes szervesanyag-körforgásba minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza, valamint a hulladéklerakókon elhelyezésre kerülő települési hulladék biológiailag lebomló tartalma csökkenjen.

 

Veszélyes hulladék (54-58.§) Hulladékolajok (59. §)

Gazdasági intézkedések

•

A 69.

megelőzési és hasznosítási célok elérésének ösztönzése (68 §):

 A megelőzés érdekében a termékek újrahasználatát, a hulladékok újrahasználatra való előkészítését, az újrahasználati és javító hálózatok kiépítését jogi, gazdasági és műszaki eszközökkel, valamint beszerzési kritériumok és számszerűsített célok kitűzésével kell elősegíteni.

 A megelőzés, valamint a hasznosítás elősegítése, ösztönzése érdekében a hulladéklerakó üzemeltetője – a lerakásra kerülő hulladék típusára, összetételére, veszélyességére figyelemmel – igénybevételi járulékot fizet. Az igénybevételi járulék fizetésére kötelezettek körét, a járulék mértékét, megfizetésének rendjét, valamint a járulékfizetéssel kapcsolatos kedvezményeket törvény állapítja meg.

•

Biztosíték és biztosítás (71. §):

 Az a gazdálkodó szervezet, amely hulladékkezelő létesítményt működtet, amelyben veszélyes hulladék képződik, vagy amely a veszélyes hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységet végez • köteles az okozható károk felszámolására, ártalmatlanítására arányos mértékű a hulladék

pénzügyi garanciát nyújtó

biztosítékot adni, • a tevékenységével okozható, előre nem látható környezeti károk felszámolása finanszírozásának biztosítása érdekében környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezhető.

 A biztosíték, illetve biztosítás meglétének igazolása esetén adható ki hulladékgazdálkodási engedély, vehető nyilvántartásba a bejelentésre kötelezett.

Köszönöm a figyelmet!