Transcript 6 - Dióssy László

Dr. Dióssy László
c. egyetemi docens
Csomagolási hulladékok

94/2002 ( V.5.) Korm. Rendelet a csomagolásról és a csomagolási
hulladék kezelésének részletes szabályairól

1995 évi LVI. Törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes
termékek környezetvédelmi termékdíjáról helyett a 2011. évi LXXXV.tv.

További kötelezettséget jelent a csomagolási hulladékra vonatkozóan is a
2008/98/EK irányelv amely szerint

2015-ig szelektív hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani legalább a
következők esetében: papír, fém, műanyag és üveg

2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag- és
üveghulladék, illetve lehetőség szerint egyéb forrásokból a háztartásokból
származó fenti hulladékáramokhoz hasonló hulladék estében az
újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében
átlagosan minimum 50 %-ra kell növelni
Gumiabroncs

20/2006. KvVM rendelet szerint:

Tilos lerakni a hulladékká vált gumiabroncsot,
illetve az aprított hulladék gumiabroncsot, kivéve
a kerékpár-gumiabroncsot és az 1400 mm külső
átmérőnél nagyobb gumiabroncsot. A jogszabály
előírja továbbá a visszavételi kötelezettség
bevezetését 2013-ig

Visszavételi kötelezettség bevezetése 2012-től.
Elemek, akkumulátorok
Három alapvető elem és akkumulátorkategóriát
különböztetünk meg:
hordozható,
ipari és
gépjármű akkumulátorok.
Hordozható elemek és akkumulátorok: Az irányelv
visszagyűjtési kötelezettséget ír elő,hordozható elemakkumulátorokból 2012-re 25%-ot, míg 2016-ra 45%-ot.

Ipari és gépjármű elemek és akkumulátorok: Az ipari
és gépjármű akkuk esetében teljes körű
visszagyűjtési kötelezettség van, ezen
hulladéktípusok hulladéklerakóban vagy elégetés
útján történő ártalmatlanítása tilos.

Az egyszer használatos elemek helyét fokozatosan
átveszik az újratölthetőek, ennek következtében
szintén csökken a hulladékmennyiség.

A hazai akkumulátorhulladékot külföldi ólomkohókban
– Ausztria,Bulgária, Csehország, Szlovénia –
dolgozzák fel.
Elektromos és elektronikai
berendezések

Az elektronikai és elektromos hulladékok
szelektív gyűjtése különösen fontos, mert olyan
anyagokat tartalmaznak, melyek komoly veszélyt
jelentenek környezetünkre és egészségünkre. Ha
szelektíven gyűjtjük őket, akkor a bennük lévő
hasznosítható anyagok újrahasznosításra
kerülnek, a veszélyes anyagokat pedig
speciálisan kezelik.
Kiemelt hulladékáramok
Elektromos és elektronikai berendezések
Az e-hulladékok csoportjai:
Háztartási gépek: A háztartásban használt elektromos árammal
működtetett eszközök (pl.: hűtőgép, mosógép, mikrohullámú sütő,
kenyérpirító, porszívó, stb.).
Szórakoztatóelektronikai berendezések: Hang vagy kép jelek
rögzítésére, vagy lejátszására alkalmas eszközök (pl.: rádió,
televízió, videokamera, hifiberendezés, stb.).
Információs (IT) és távközlési berendezések: Információ
küldésre, megjelenítésre, tárolásra alkalmas elektronikus eszközök
(pl.: telefon, fax, mobiltelefon, nyomtató, billentyűzet,
másológép, stb.).
Kiemelt hulladékáramok
Elektromos és elektronikai berendezések
Világítótestek, világítástechnikai berendezések: A
fényforrások, melyek fényt bocsátanak ki, valamint az azok
működtetéséhez szükséges eszközök (lámpatestek) (pl.:
fénycsövek, villanykörték, lámpák).
Az Európai Unió által meghatározott irányelv és 264/2004 sz.
Kormányrendelet alapján az elektromos és elektronikai termékeket
gyártó és/vagy forgalomba hozó cégek 2005. augusztus 13-tól
kötelesek visszagyűjteni és ártalmatlanítani az elektromos és
elektronikus berendezések hulladékait.
Kiemelt hulladékáramok
Elektromos és elektronikai berendezések
264/2004. Korm. rendelet, valamint az elektromos és
elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes
szabályairól:
„A 2014-ben begyűjtendő hulladékká vált háztartási
elektromos és elektronikai berendezések mennyiségének el
kell érnie a
7-8 kg/fő/év
mennyiséget.”
Kiemelt hulladékáramok
Gépjárműhulladékok
Acél, vas
Festék
16%
0%
Elektronika,
vezeték
szinesfém
6%
4%
Üveg
3%
65%
4%
1%
1%
Gumi
Benzin, olaj
Műanyag
Egyéb
Éves nagyságrendben 100-120 ezer tonna hulladék!
Kiemelt hulladékáramok
Gépjárműhulladékok
267/2004.(IX.23.) Korm. Rendelet a hulladékká vált
gépjárművekről
A gyártó és a tulajdonos kötelezettségei a hulladékká vált
gépjárművekkel kapcsolatosan:
A gépjármű kialakítása során a veszélyes összetevők
csökkentése, az anyagok és alkatrészek újrahasználatának,
a belőlük keletkező hulladékok hasznosításának elősegítése,
A hulladékká vált gépjárműnek az utolsó tulajdonostól
történő visszavétele,
A hulladékká vált jármű tömege meghatározott arányú
hasznosításának egy bizonyos időpontig történő megoldása,
A forgalomból végleges kivonásra szánt gépjármű átadása
regisztrált bontónak, vagy a gyártónak, vagy az átvevőnek.
Kiemelt hulladékáramok
Gépjárműhulladékok
2005. január 1. előtt minden egyes elhasználódott
gépjárműre, az újrafelhasználást és megújítást minimálisan
a gépjármű súlyának 85%-ára kellett növelni. Ezalatt az idő
alatt az újrafelhasználási és hasznosítási határt minimum a
gépjármű súlyának 80%-ára kellett növelni.
2015. január 1. előtt minden egyes elhasználódott
gépjárműre, az újrafelhasználást és megújítást minimálisan
a gépjármű súlyának 95%-ára kell növelni. Ezalatt az idő
alatt az újrafelhasználási és hasznosítási határt minimum a
gépjármű súlyának 85%-ára kell növelni.
Kiemelt hulladékáramok
Gépjárműhulladékok
Hazánkban évente mintegy 120-130 ezer roncsautó
keletkezik, ennek azonban csak kevesebb, mint a fele kerül
regisztrált autóbontóba. A többi olyan helyen végzi, ahol
illegális szétbontásuk veszélyezteti a környezetet: becslések
szerint ma mintegy 1200-1300 illegális autóbontó
működhet.
Magyarországon ma 175 regisztrált, legális autóbontó
működik, amelyek a hozzájuk beszállított gépjárművet
kötelesek átvenni, és csak az általuk kiadott igazolással
lehet kivonatni a járművet a forgalomból és így mentesülni a
súlyadó és a biztosítás fizetése alól.
Kiemelt hulladékáramok
Gépjárműhulladékok
Nem mindegy ugyanis, hova kerül a motorolaj, az akkumulátor
vagy az elektronikai hulladék. Amíg ezeket nem szerelik ki
szabályosan a járműből, az veszélyes hulladéknak számít. Az is
fontos szempont, hogy a „szárazra fektetett”, azaz a veszélyes
folyadékoktól megszabadított járművek anyagait – üveget, fémet,
gumit - a szabályos autóbontók szelektíven gyűjtik és az arra
alkalmas anyagokat újrahasznosítják. Csak a legális bontóban
biztosítható, hogy a kibontott anyagok ne kerüljenek a talajba,
vízbe vagy a levegőbe, és a veszélyes anyagokat is megfelelően
tárolják azok speciális hulladékgyűjtőbe történő elszállításáig. A
regisztrált, engedélyekkel rendelkező autóbontókban a hulladékká
vált gépjárművek kezelése ellenőrizhető, és csak itt biztosított a
környezetvédelmi előírások betartása.
Autóroncsok szabadtéri
tárolása
A szárazra fektetés
eljárása
Szétszerelést követő
karosszéria préselés
A kiszerelt alkatrészek
korszerű raktározási
rendszer
Kiemelt hulladékáramok
Azbeszttartalmú hulladékok
Mivel a szórt azbesztes tűzálló vakolatok és szigetelő rétegek
eltávolítása közvetlen egészségkárosító és környezetszennyező
hatású lehet, ezért végzéséhez a fenti hatások ellen hozott
jogszabályi rendelkezéseket kell betartani. Az ezzel kapcsolatos
előírásokat az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett
munkavállalók védelméről szóló 12/2006. EüM rendelet
tartalmazza.
Kiemelt hulladékáramok
Azbeszttartalmú hulladékok
Távlati Uniós cél az azbesztet tartalmazó hulladék
újrafelhasználásának betiltása.
A lakó- és középületekben található azbeszttartalmú szigetelések
biztonságos eltávolításának és ártalmatlanításának támogatására
2004-2006 között az NFT KIOP keretében lehetett pályázni.
Több azbesztmentesítési projekt is megvalósult, amelyekhez az
önkormányzatok állami támogatást vettek igénybe.
Kiemelt hulladékáramok
Egészségügyi hulladékok
Az egészségügyi hulladékok kezeléséről az egészségügyi
intézményekben keletkező hulladék kezeléséről szóló 1/2002. EüM
rendelet rendelkezik, melynek 4. § (3) f) pontja kimondja, hogy
fertőző hulladékok égetéssel vagy fertőtlenítéssel
ártalmatlaníthatók
Gyűjtés
A hulladék fertőtlenítése történhet a kórházakon belül, vagy
kezelőhelyre elszállítva. Léteznek mobil fertőtlenítő berendezések
is, ezek a kórházaknál, a helyszínen végzik el a hulladékok
fertőtlenítését, ennek segítségével elkerülhető a fertőző hulladék
szállítása. A kórházak döntő többsége a hulladékot szelektíven
gyűjti és hulladékkezelő szervezetnek adja át. A magán- vagy
háziorvosi rendelők is csatlakoztak valamelyik egészségügyi
hulladék-kezelő rendszerhez, hulladékukat szelektíven gyűjtik és
biztonságos kezelőműben ártalmatlanítják.
Kiemelt hulladékáramok
Növényvédőszer- és csomagolási hulladékai
Szét kell választanunk a növényvédőszer hulladék és a
növényvédőszerrel szennyezett csomagoló anyag hulladékok
kezelését, mert a két hulladéktípus szabályozása, helyzete
és környezeti veszélye is eltérő. Az újonnan képződő
csomagolási hulladék begyűjtésére és ártalmatlanítására – a
gyártói felelősség elve alapján – a forgalmazott
növényvédőszer mennyiség 97%-áért hazánkban felelős 20
gyártó 2003-ban koordináló szervezetet alapított, így
gondoskodva a hulladék kezeléséről. A régi, felhalmozódott
növényvédőszerrel szennyezett csomagoló anyag hulladék
problémáját eddig megoldotta a koordináló szervezet.
Kiemelt hulladékáramok
Növényvédőszer- és csomagolási hulladékai
A növényvédőszer csomagolóanyag és növényvédőszer
hulladék megfelelő kezeléséhez a következő célkitűzéseket
kell megvalósítani:

A múltból itt maradt, felhalmozott, lejárt
szavatosságú, forgalomból kivont növényvédőszer
hulladék készletek begyűjtése és ártalmatlanítása.

A folyamatosan képződő hulladék visszagyűjtése és
ártalmatlanítása

Az újabb hulladék felhalmozódásának
megakadályozása.
Kiemelt hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok
Poliklórozott bifenilek:
Poliklórozott terfenilek:
Kiemelt hulladékáramok
PCB és PCT tartalmú hulladékok
A hulladékká vált PCB, illetve a PCT-t tartalmazó hulladékok
üzemi gyűjtésére, valamint kezelésükre feljogosított
gazdálkodó szervezeteknek történő átadása esetén a
veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek
végzésének feltételeiről szóló rendelet előírásait kell
alkalmazni.
Hasznosítás
A transzformátorházakat, miután a PCB-szennyezéstől
megtisztították, a kohászatban hasznosítják.
Ártalmatlanítás
A kondenzátorokat és a PCB-tartalmú folyadékokat
megfelelő engedélyekkel és kapacitással rendelkező
veszélyes hulladékégetőkben ártalmatlanítják.
Kiemelt hulladékáramok
Építési/bontási hulladékok
A nem hasznosított vagy nem hasznosítható építési és
bontási hulladékok kizárólag inert lerakón vagy nem
veszélyeshulladék-lerakón helyezhetők el, melynek részletes
szabályait a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval
kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló
20/2006. KvVM rendelet szabályozza.
A hulladék anyagi minősége szerint csoportok
(Mennyiségi küszöb tonna)
Kitermelt talaj 20,0
Betontörmelék 20,0
Aszfalttörmelék 5,0
Fahulladék 5,0
Fémhulladék 2,0
Műanyag hulladék 2,0
Vegyes építési és bontási hulladék 10,0
Ásványi eredetű építőanyag-hulladék 40,0
Másodnyersanyagok a hulladékokban
Hasznosítható frakciók
Szelektív hulladékgyűjtési rendszer esetében az alábbi
települési hulladék frakciók másodnyersanyagként
hasznosíthatók:

Papír

Műanyag

Fém

Üveg
 Biológiailag bontható hulladék
Kevert települési hulladék nem válogatható, ezért
fontos a gyűjtésnél a szétválasztás feltételeinek
biztosítása!!!
Másodnyersanyagok a hulladékokban
Papír hasznosítása
Másodnyersanyagok a hulladékokban
Műanyag hasznosítása
Másodnyersanyagok a hulladékokban
Üveg hasznosítása
Másodnyersanyagok a hulladékokban
Fémhulladék hasznosítása
Másodnyersanyagok a hulladékokban
Biológiailag bontható hulladékok
Magas TOC /Total Organic Carbon=Összes Szerves Szén/
tartalommal rendelkező hulladékok (kerti zöldhulladék,
lombhulladék).
Hasznosítására két út:

Komposztálás: levegő jelenlétében lezajló biológiai
folyamat, a baktériumok és gombák a hulladék
széntartalmát értékes

humusszá alakítják.
Anaerob lebontás (rothasztás, biogáztermelés):
levegőtől elzárva lezajló biológiai folyamat, a
metanogén baktériumok a hulladék széntartalmát
metánná és szén-dioxiddá alakítják.
Másodnyersanyagok a hulladékokban
Biológiailag bontható hulladékok
Komposztálóüzem:
Másodnyersanyagok a hulladékokban
Biológiailag bontható hulladékok
Biogáztermelő üzem:
Hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése
A mennyiség csökkentése

Fogyasztói magatartás megváltoztatása

Csomagolóanyag-felhasználás csökkentése

Települési hulladékok szelektív gyűjtése

Hulladékszegény technológiák alkalmazása

Az anyagmérleg felülvizsgálata, beavatkozás

A felhasznált anyagok minőségének, méretének
felülvizsgálata, beavatkozás
Hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése
A veszélyesség csökkentése

Legfontosabb: a veszélyes hulladékok elkülönítése a nem
veszélyes hulladékoktól és többi veszélyes hulladéktól!!!

Lehetőleg olyan technológiát alkalmazzunk, amelyben
olyan hulladék keletkezik, amire van hasznosítási eljárás.

A tudatosság szerepe szintén fontos: pl. a vegyszeres
edényeket mindig teljesen ki kell üríteni, így biztosítva,
hogy a vegyszeres göngyöleg valóban csak göngyöleg, és nem
tartalmaz vegyszermaradékot!

Felelősség: a fenti szempontrendszerben legyenek
egyértelműen meghatározva a felelősségi körök.
Újrahasználat
Definíció
(RE-USE) A hulladékok keletkezésének elkerülésére jó megoldási
lehetőség az újrahasználat. Az adott terméket, csomagolást átalakítás nélkül - újra ugyanarra a feladatra lehet használni, mint
amire eredetileg gyártották. Ennek legismertebb példája a
visszaváltható (betétes) üveg.
A 2000. évi XLIII. hulladékgazdálkodási törvény (Hgt.) és "a
csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes
szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. Rendelet" (Cskr.) alapján
a hasznosítás lehet újrahasználat, vagy anyagában történő
újrahasznosítás.
Újrahasználat
Fontosság
Az újrahasználat (Reuse) a hulladékgazdálkodási piramis
második leginkább preferált helyén található a megelőzés
után.
Általában csomagolóeszközöknél alkalmazott fogalom. Az
újrahasználat során nem is beszélhetünk klasszikus
értelemben vett „hulladékképződésről”, hiszen egy üres
Coca-Cola-s visszaváltható PET palackra, visszaváltható
sörösüvegre, raklapra nem gondolunk hulladékként, mivel
értéket képvisel. Hulladékká akkor válik, amikor az
újrahasználati ciklusból kikerül.
Az újrahasználat fontossága abban rejlik, hogy mindaddig
nincs hulladékkeletkezés, amíg az újrahasználati ciklus tart.
Visszaforgatás – anyagában történő újrahasznosítás
Tipikusan a papír, műanyag, üveg és fémhulladékok
hasznosítása ilyen. Lényeg, hogy papírból papírt,
műanyagból műanyagot stb. állítanak elő, vagyis a
végtermék anyaga megegyezik a hulladék anyagával.
Fontos: Élelmiszer csomagolási hulladékából (PET, papír, alu)
nem szabad újra élelmiszer-csomagolást előállítani.
A PET palackok anyagában történő újrahasznosításának ékes
példája, hogy Kína hatalmas mennyiségben vásárol PET
hulladékot, amiből műszálas ruhákat állítanak elő.
Visszaforgatás – anyagi átalakítás/energiahordozóként
Ezen eljárás során változik az anyagi minőség. Ilyen az
égetés, amikor a hulladék szervesanyag-tartalma alakul
vízzé, szén-dioxiddá és energiává.
Erőművi égetés során közvetlenül energiát, biogáz-üzemben
energiahordozó gázt állítanak elő. Utóbbi a tárolhatóság
szempontjából előnyös, azonban csak zöldhulladék
alapanyagból lehetséges a folyamat.