Transcript KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉS

A kompetencia alapú óvodai
programcsomag bevezetésének
előzményei
2006. szeptemberében
•
•
•
Módosítottuk a Helyi Nevelési
Programunkat.
A nevelőtestületet és a szülőket
tájékoztattuk a programról.
Bemutattuk a segítő szakembereket,
felnőtteket.
A fejlesztés célja:
• Rugalmas, inkluzív óvodai környezet biztosítása.
• A tevékenységek vezetése differenciálással.
• A várható fejlettségi szint elsajátítása az egyéni
képességekhez igazodva.
• A sajátos nevelési igényű gyermekek (enyhe- és
középsúlyos értelmi fogyatékos) személyiségének
fejlesztése szakfejlesztővel és az óvónővel.
• A használható ismeretek és tudásanyag elsajátítása,
rendszerszerű látásmód segítése.
• Minden gyermek a maga módján, a maga ütemében,
a saját képességei szerint fejlődjön.
Személyi feltételeink
• Szakmai vezető: Újváriné Móré Valéria
• Óvónők: Joó Endréné Erika néni
Kertész Istvánné Hugika néni
Varga Józsefné Erzsike néni
• KIS-CSOPORT: 23 FŐ
Modulok és témák
•
•
•
•
Tűz – október, november, december
Víz – január, február, március
Föld - április, május, június
Levegő - július, augusztus, szeptember
Modulonként 8 témakört dolgozunk fel.
A program korcsoportokra bontja a témákat.
Fejlesztés
Kapcsolódási pontok a Helyi programmal
Azonosságok:
• A kompetenciaterületek azonosak (mint a szociális,
verbális, testi, értelmi).
• A játék a gyerekek legelemibb szükséglete, erre épít a
mindkét program, mely szem előtt tartja a játékba
integrált tanulást, és a cselekvésbe ágyazott
kompetencia területek fejlesztését.
Eltérések:
• Eltér viszont a rendezési elvben. A helyi programunk a
természet változását követi (ősz, tél, tavasz, nyár)és a
tevékenységek e köré szerveződnek, míg a
programcsomag a négy őselemre épít (tűz, víz, föld,
levegő).
Tervezés
• A programcsomagban a témajavaslatok életkorok
szerint szerepelnek,és azon belül három szintű a
differenciálás.
• Számunkra a tervezés bonyolultabb, mert vegyes
életszervezésűek a csoportjaink. Így a differenciálás
során figyelembe kell venni a gyerekek életkorát, és az
egyéni fejlődésük ütemét valamint a roma kisebbségi
kultúra oktatását, amely a vers,mese,zene a
kézművesség és a képzőművészet,rajz.
• A témák időintervalluma nincs meghatározva, ezt a
pedagógus módszertani szabadsága határozza meg.
Együttnevelés
• Az SNI gyerekek számára az együttnevelés biztosítja a korai
szocializációs és rehabilitációs lehetőségeket:
– szokásrendszer kialakítása,
– érzelmi nevelés.
• Nagymértékben segíti az egészséges gyerekek empátiáját,
toleranciáját, kooperatív készségét és a másság elfogadását.
Egyéni fejlesztés
• Az SNI gyerekek egyéni fejlesztése érdekében tervet
készítettünk, amelynek alapja a szakértői vélemény, a
gyógypedagógus,a logopédus tervei,valamint a megfigyeléseink.
• Az egyéni fejlesztési tervek tartalmazzák:
– a fejlesztendő kompetenciaterületeket
– a fejlesztés tartalmát,
– módszereit,
– eszközeit
– hatékonyságát.
• A mi SNI gyerekeinkre elsősorban az idegrendszer biológiai és
genetikai okokra visszavezethető gyengébb funkcióképességek
illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós tanulási
képességzavarok jellemzőek.
Differenciálás
•
•
•
•
•
•
A programcsomag moduljainak kipróbálásakor a gyerekek (az SNI-ek is ) azonos
témában, de különböző célok, és feladatok szerint haladnak.
A tevékenységek során a differenciálás az alábbiak szerint történik:
– a segítségadás módjában (SNI gyerekeknek több segítség kell)
– a feladatok szintjében lassúbb tempó, kevesebb feladat (pl.: gyurmázásnál,
festésnél )
a tevékenységen belül a technikában:
– ecset helyett ujjfestés,
– vágás helyett tépés
kapcsolattartás szintjében:
– felnőttel,
– egyedül,
– vagy csoportban
a tanulási stílusban:
– verbálisan vizuálisan,
– akusztikusan,
– mozgás útján,
– illetve komplexen
az ismeretek külső tárgyra vonatkozó szintjén.
(csak a ráismerés és alkalmazás, reprodukció kevésbé)
Eddigi eredményeink
• Az SNI gyerekeknél a kevés, de biztos tudás a
legfontosabb.
• A leglátványosabb eredményt a szociális kompetencia
területén értünk el.
• A szokásokat saját szintjükön betartják, sokat fejlődött az
érzelmi kompetenciájuk (akarat, önuralom, elfogadás,
együttműködés).
• Megindult a beszédészlelésük, beszédaktivitásuk,
figyelmük tartósabb.
• Mozgásuk sokat fejlődött.
• A programcsomag alkalmas arra, hogy a sajátos
nevelési igényű gyerekek kompetenciáit fejlessze.
Témafeldolgozás
Tevékenység témája: A FÖLD modulon belül:
Az évszakok változása (ősz,tél,tavasz,nyár)
Tavaszi ünnep a Pünkösd, pünkösdi népszokások
Tevékenység anyaga:
A Pünkösd közeledtével virágok készítése pünkösdi
virágvásárra, dugónyomattal, festéssel, vágással,
ragasztással, hajtogatással.
A pünkösdi rózsa című dalos játék
énekelgetése,eljátszása.
Zelk Zoltán: Csilingel a gyöngyvirág című vers
mondogatása.
Játék: Virágjáték
Néphagyomány: Pünkösdölő.
Alkalmazott foglalkozási formák:
interaktív beszélgetés,
mikrocsoportos,
egyéni differenciálás
Az értékelés formái:
a mikrocsoport értékelése,
egyéni értékelés
Az értékelés módja:
szóban,
eszközzel (játékgaras)
Eszközök:
több színű temperafesték, dugók, fehér textil, színes
lapok, ollók, ragasztók, szimbólumképek, garasok,
boltos-játék berendezése.
A kompetenciaterületek
differenciálása
Képességfajták
I. szintű
differenciálás
II. szintű
differenciálás
III. szintű
differenciálás
Értelmi
Figyelem,gondolkodás
vizuális észlelés
fejlesztése
a szimbólumok
felismerésével
Auditív észlelés,
figyelem
differenciáló
fejlesztése a
beszélgetés során
az utasítások
kihallásával.
Emlékezet
fejlesztése
évszakokhoz
kapcsolódó
élmények
felidézésével.
Szimbolizációs
készségek
fejlesztése
Képességfajták
Szociális
I. szintű
differenciálás
II. szintű
differenciálás
III. szintű
differenciálás
Társas
magatartás,
türelem,
kivárás,
együttműködő
képesség,
sikerélmény
erősítése.
A közös
tevékenységek
során
sikerélményhez
juttatás
Jó megoldásra
ösztönző belső
igény, motiváció
alakítása pozitív
visszajelzéssel.
Sikerélményhez
juttatás.
Együvé tartozás
érzésének
mélyítése,
közösségi érzés
fejlesztése, az
élmények
felidézésével.
Sikerélményhez
juttatás.
Képességfajták
Testi
I. szintű
differenciálás
Nagymozgás
fejlesztése
köralakítással.
Finommototika
Szem-kéz
koordináció
fejlesztése
nyomatolással, festéssel.
II. szintű
differenciálás
III. szintű
differenciálás
Nagymozgás
fejlesztése
köralakítással.
Finommotorika
Szem-kéz
koordináció
fejlesztése
festéssel,vágással, ragasztással.
Nagymozgás
fejlesztése
köralakítással.
Finommotorika
Szem-kéz
koordináció
fejlesztése,
illesztéssel,
vágással,
ragasztással.
A tevékenység menete
•
Beszélgetés az évszakokról,a szimbólumképek segítségével.
•
Felelevenítjük az adott évszakhoz kapcsolódó verseket, élményeket,
történéseket, hagyományokat.
•
Mindegyik évszakból kiválasztom a szimbólumképet,és átadom annak a
kisgyermeknek, akit az azonos csoportba fogok ültetni.
•
Négy csoportot alakítok ki, mindegyik csoport eltérő technikával
tevékenykedik. A felnőttek segítenek.
•
A tevékenység közben elmondom a verset és énekelem a dalt.
•
A virágok a boltba kerülnek, a pünkösdi király kendőjével játszani fogunk.
•
Eljátsszuk a dalos-játékot. A játék után megkapják a garasokat.
•
Elkezdődik a virágvásár játék.
Kooperatív technika
• I. csoport: Előre kivágott virágformát fest
be. Segítő: Vali néni
• II. csoport: Textilre dugóval nyomatot
készít,ez lesz a pünkösdi király
kendője. Segítő: Erika néni
• III. csoport: Kirajzolt virágformát vág ki
és ragaszt. Segítő: Hugika néni
• IV. csoport: Virágokat hajtogat. Segítő:
Erzsike néni