Transcript Egy korszerű hulladkgazdálkodási rendszer

Egy korszerű hulladékgazdálkodási rendszer
megvalósítása és üzemeltetése
(az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Rendszer
bemutatása)
Tatabánya, 2013. december 10.
Czaun János
Az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék-kezelési
Önkormányzati Társulás
elnöke
Előzmények
 2000-es évek elején látható volt a megyében meglévő lerakókapacitások
kimerülése
 Magyarország Uniós csatlakozásával együtt járó kötelezettségek (a műszaki
védelem nélküli lerakók bezárási kötelezettsége)
 Mindez
együttesen
eredményezte,
hogy
szükségessé
hulladékgazdálkodási rendszer átalakítása, modernizálása
vált
a
 Az átalakítás jelentős anyagi terheit az önkormányzatok egyedül nem tudták
vállalni. A finanszírozásában segítséget nyújtott az Európai Unió és a Magyar
Állam is. Ehhez azonban régió szintű összefogásra volt szükség.
 A 158 település Veszprém város vezetésével sikeresen pályázott az Uniós
alaphoz (ISPA) és kapott támogatást egy modern, környezetbarát
hulladékgazdálkodás kialakításához 2002-ben.
 2005-ben sikerüdült a hulladékkezelő telep végleges helyszínének kiválasztása
és megalakult
az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési
Szilárdhulladék kezelési Önkormányzati Társulás.
 ennek megfelelően módosult a Bizottsági Határozat
Cél a teljes átalakulás
 Modern, környezetbarát regionális hulladékkezelő rendszer kiépítése,
amely képes a vegyesen gyűjtött hulladékot az alábbi hulladékáramokra
felosztani:




Stabilizálandó biohulladék;
Másodnyersanyag (fém, műanyag anyagában történő újrahasznosítás);
Energetikai célra hasznosítható frakció;
Inert hulladék (lerakással ártalmatlanítható);
 a háztartásokban keletkező csomagolóanyagok szelektív gyűjtésének
bevezetése, fejlesztése és az anyagok újrahasznosítása érdekében.
 A lerakóba kerülő biológiailag lebomló hulladékok mennyiségének csökkentése
komposztáló eszközök, berendezések beiktatásával.
 Régi lerakók rekultiválásával az okozott környezeti terhelés csökkentése.
 A lakosság körében a helyes hulladékkezelés és a szelektív hulladékgyűjtés
módszereinek megismertetése és elfogadtatása, a környezettudatos
magatartás népszerűsítése.
A rendszer elemei
 Regionális Hulladékkezelő telep. Királyszentistvánon épült Mechanikai és
Biológiai Hulladékkezelőből és depóniából áll.
 Átrakó állomások - válogatók. Az ajkai, pápai és tapolcai
gyűjtőkörzetekből átrakó állomásokra kerül a begyűjtött hulladék, ahonnan
tömörítve, zárt szállítókonténerekben kerül a regionális telepre. Ezeken a
telepeken történik a szelektív gyűjtőszigetekről beszállított hulladék
válogatása is.
 Komposztáló. Feladata a Balatonfüreden és térségében keletkező jelentős
mennyiségű zöld hulladék feldolgozása.
 A szelektív hulladékgyűjtő rendszer. Ennek keretében 400 db új
szelektív hulladékgyűjtésére alkalmas gyűjtősziget létesült a Társulás
működési területén. Ez azt jelenti, hogy a beruházás eredményeképpen a
térségben jelentősen nő azon települések száma, ahol szelektíven lehet
gyűjteni a hulladékot.
 Mobil építési törmelék feldolgozó. A törő és osztályozó berendezés
feladata a térségben keletkező, eddig csak lerakásra alkalmas építési
törmelék,
feltöltésekben,
útalapban,
rekultivációs
alaprétegekben
felhasználható anyaggá alakítása lesz. A berendezést a nagyobb építkezések
helyszínére szállítva, ott végezhető el a feldolgozás
A rendszer elemei
Beszerzések:
 29 db 27 m3-es, zárt, tömörítős görgős konténer
 18 db 30 m3-es, nyitott görgős konténer
 gyűjtőszigetek 3 frakcióra alkalmas edényzete
 mobil építési törmelék feldolgozó
 8 db görgős konténerszállító szerelvény
Elvárások a hulladék-feldolgozó
technológiával szemben
A hulladék-feldolgozó
technológia
A technológia választás indoka
Miért választottuk ezt a Magyarországon akkor még új és viszonylag költséges
technológiát, amikor még jogszabályi környezet sem ösztönzött a lerakott
hulladék mennyiségének csökkentésére?
Mert ezzel a módszerrel csak a technológiailag szükséges minimális
mennyiség kerül a lerakóra, hosszabbodik a lerakó élettartama;
A biológiai stabilizáció nem spontán módon a lerakón megy végbe hanem
ellenőrzött körülmények között, zárt technológiában, így:
 minimális a szaghatás (a komposztáláshoz szükséges levegő biofilteren
át kerül vissza a környezetbe),
 a metán helyett szén-dioxid és vízgőz képződik
 a keletkező komposztszerű anyag felhasználható a hulladéklerakó
szerkezeti kialakításhoz (szorítótöltés) illetve bezárt lerakók és tájsebek
rekultivációjához.
A hulladékból kiválogatott másodnyersanyag és energetikai célra
hasznosítható
hulladék
(tüzelőanyag)
visszaforgatható
a
gazdaság
vérkeringésébe.
Kivitelezés
 2007-2008 előkészítés
 a közbeszerzéssel kiválasztott kivitelezővel KSR-2008 konzorciummal
2008. dec. 18. írtuk alá a szerződést.
 2009-2010 építési munkák
 a próbaüzem 2011. február 1-től 2011. április 30-ig tartott
 üzemszerű működés megkezdésének tervezett ideje: 2011. május 2.
volt
Problémák, további
megoldandó feladatok
 a hulladék lerakótól történő eltérítése csak részben megoldott

mivel a megépült MBH nem képes a cementművekben is égethető
magas fűtőértékű frakció előállítására

csak a gyűjtőszigetes szelektív hulladék gyűjtés feltétele valósult meg
 a KA/ISPA projekt során nem kerültek beszerzésre a hulladéklerakón
használandó célgépek
 nem volt része a projektnek a kislétesítmények anyagmozgató gépeinek
beszerzése sem
 forráshiány miatt a rendszer működéséhez szükséges 49 járműből csak 8
szerelvényt tudtunk beszerezni a projekt keretében
A rendszer továbbfejlesztése
A KEOP-1.1.1/B/10-2011-0002 azonosítószámú pályázat támogatásával
megvalósított projekt fő célja: az ISPA/KA támogatással megvalósított új,
korszerű, komplex hulladékgazdálkodási rendszer továbbfejlesztése
A projekt továbblépést jelent az új hulladékgazdálkodási rendszer
eredeti
célkitűzéseihez képest, mivel mára már nyilvánvalóvá vált, hogy az elvárt
hulladékeltérítés az eredeti tervekben szereplő technológiával és csak a szigetes
szelektív gyűjtéssel nem valósítható meg.
Az EU hulladékokról szóló irányelve előírja, hogy 2020-ig legalább a
háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag- és üveghulladék, illetve
lehetőség
szerint
hulladékáramokhoz
egyéb
hasonló
forrásokból
hulladék
a
háztartásokból
estében
az
származó
fenti
újrahasználatra
való
előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50 %-ra kell
növelni.
A célkitűzések elérését
szolgáló eszközök
 a térségben településenként keletkezett települési szilárdhulladékok
teljes körű és szelektív szervezett gyűjtési rendszerének kialakítása
 a szelektív hulladékgyűjtési rendszer átalakítása mellett fejlesztésre
kerül a zöld hulladékok hatékony kezelésének, a hulladékképződés
megelőzésének rendszere is
 a kiszolgáló gyűjtő, szállító és kezelő rendszer kiépítése
hulladékudvar,
gyűjtőszigetek
kialakításával,
a
szükséges
eszközpark (gyűjtőedényzet, szállítójárművek) beszerzésével
 mechanikai és biológiai kezelés továbbfejlesztése
 az eredményességhez
tevékenység elvégzése
szükséges
felvilágosító
munka
és
PR
A célkitűzések elérését
szolgáló eszközök
A KEOP-1.1.1/B/10-2011-0002 pályázat műszaki tartalma:
 Szelektív gyűjtés fejlesztése
Házi komposztálók, szelektív gyűjtőszigetek konténerei, lakossági
gyűjtőedények (120 és 240 literes), konténerek beszerzése, hulladékudvar
építése.
 Járművek
Szelektív hulladékgyűjtésre és RDF szállításra alkalmas hulladékszállító járművek
beszerzése.
 MBH fejlesztése
Utóaprító és előkamrás prés, maradékhulladék válogató sor, laboratórium és
takarítógép beszerzése.
 Anyagmozgató gépek
Targoncák (kitológémes), kompaktor, tolólapos lánctalpas munkagép (dózer) és
összkerékhajtású teherautók beszerzése.
A továbbfejlesztett MBH
technológia
Előaprító
FE
FE leválasztó
Biológiai frakció
Dobrosta
Nehéz frakció
(inert)
Nehézanyag
leválasztó
(légosztályzó)
középnehéz frakció
Nem mágnesezhető fém
leválasztó
Optikai leválasztó
könnyű frakció
Nem mágnesezhető fém
PET, PE,
Nem mágnesezhető fém
leválasztó
Optikai leválasztó
PP, HDPE, PVC
RDF
Utóaprító
Előkamrás prés
vagy
Bála csomagoló
Bálázó
A rendszer továbbfejlesztésének
eredménye számokban
Eredeti technológia
(Tervezett)
t/év
%
Új technológia
t/év
%
Lakosság
150 000
Lakosság
110 000
Szelektív
30 000
Szelektív
30 000
80 000
100,00
1 600
2,00
Királyszentistván
Másodnyersanyag (fém,
műa)
120 000
100,00
20 000
16,67
Királyszentistván
Másodnyersanyag (RDF tisztítás:
fémek, pvc)
Magas fűtőértékű hulladék
28 000
23,33
Másod tüzelőanyag (RDF, SRF)
18 400
23,00
Inert anyag lerakás
32 000
26,67
Inert (nehéz anyag)
12 000
15,00
Biológiailag stabilizált
27 000
22,50
Biológiailag stabilizált
32 000
40,00
Távozik (vízgőz, széndioxid)
13 000
10,83
Távozik (vízgőz, széndioxid)
16 000
20,00
Depónia
59 000
39,33
Depónia
44 000
40,00
Rekultivációs projekt
 A települési szilárd hulladékkezelési rendszer első üteme nem tartalmazza a
felhagyott lerakók rekultivációját
 A Társulás Tanácsa döntött a felhagyott hulladéklerakók rekultivációjára kiírt
KEOP-2.3.0 „Települési szilárdhulladék lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs
programok elvégzése” című pályázat beadásáról.
 A pályázat kétfordulós, első fordulóban az előkészítési munkák folytak
 A II. forduló: Megvalósítás (Kivitelezés) KEOP-2.3.0/2F/09-2010-0023
azonosító számú „Az Észak-Balatoni Térség Települési Szilárdhulladék-kezelési
Rendszer működési területén lévő 33 db települési szilárdhulladék-lerakó
rekultivációjának megvalósítása”
 A rekultivációs tervek alapján a munka 390.182 m2 felület, és 3.058.816 m3
hulladék rekultivációját jelenti.
 A projekt bruttó finanszírozású, a támogatás mértéke az elszámolható
költségek 100 %-a.
Üzemeltetés
A közbeszerzési eljárással kiválasztott üzemeltető:
Az Észak-Balatoni Hulladékkezelési Konzorcium.
A konzorcium tagjai:

Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt.

AVAR-Ajka Városgazdálkodási Kft.

PROBIO Balatonfüredi Településüzemeltetési Zrt.

Balatonalmádi Kommunális és Szolgáltató Kft.

REMONDIS Tapolca Kft.

KÖZSZOLG Pápai Köztisztasági és Szolgáltató Kft.
A konzorciummal a szerződés kötés 2009. november 12-én megtörtént.
Üzemeltetés
Az Észak-Balatoni Hulladékkezelési Konzorcium tagvállalatai
létrehozták az „ÉBH” Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Kft. -t
A hulladékgyűjtési és szállítási közszolgáltatói feladatokat a térségben a
Konzorcium tagjai látják el, a további hulladékkezelési közszolgáltatást (átadott
vagyontárgyak üzemeltetése) pedig a Konzorcium tagjai által létrehozott ÉszakBalatoni Hulladékgazdálkodási Kft végzi.
Nehézségek a rendszer
bevezetésekor
 A társult önkormányzatok többségében csak a rendszer működésének
kezdetekor, tudatosodott, hogy az új rendszer működési költségei lényegesen
magasabbak, mint a hagyományos – lerakó szemléletű – rendszerek
működésének költségei.
 A hulladékgazdálkodásban a változás a lakosság számára nem látványos;
hasonló autók, ugyanazokon a napokon, ugyanúgy fogják elhordani tőlünk a
hulladékot,
 Azt, hogy a hulladékkezelés egészen más lesz, nem látják, nem tapasztalják, és
mivel közvetlenül nem érinti őket sokukat nem is érdekli
 A díj emelkedés miatt számítani lehetett arra, hogy növekedni fog a díjfizetést
elkerülni szándékozók száma.
 Folyamatosan felvetődik a hulladékmennyiség mérhetőség megteremtésének
igénye. Azonban ezzel a szolgáltatás elkerülhetőségének lehetősége is
megnyílna.
Megoldások a nehézségek
leküzdésére
 A hozzánk hasonló, korszerű hulladékgazdálkodási rendszert támogatja az
jogszabályi környezet változás, amely ösztönzi a lerakandó hulladék
mennyiségének csökkentését.
 Csak kormányzati beavatkozással valósítható meg, hogy a környezet
kímélésének többletterheit ne csak azok viseljék, akik felelős magatartást
tanúsítva tettek is annak megvalósításáért, hanem egy igazságosabb rendszer
kiépítésével mások is vállaljanak a többletterhekből, hogy ne lehessen
gazdasági előnyeit élvezni a környezetterhelő gyakorlatnak.
Díjak, rezsicsökkentés hatása
Veszprémi
gyűjtőkörzet
120 l-es edény
nettó díja Ft/év
2009.
2010.
2011.
15 432
20 496
20 496
2012.
2012.
I. félév II. félév
20 496
25 368
2013. 2013. II.
I. félév
félév
26 412
19 221
Díjak, rezsicsökkentés hatása
 A rezsicsökkentés hatása a Társulás területén a 10%-ot lényegesen
meghaladó, átlagosan mintegy 35%, aminek következtében az üzemeltetés
költségeinek forrásai a lakossági díjból teljes körűen nem biztosítottak.
 A Társulás a hulladéklerakási járulék megfizetéséről és felhasználásának
céljairól szóló 318/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet rendelkezései alapján
számíthat arra, hogy az Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Rendszer
közszolgáltatóinak támogatása - a rendszer üzemeltetéséhez szükséges
mértékben - biztosított lesz a hulladéklerakási járulékból befolyt összegből.
Köszönöm a figyelmet!