Kutatásmódszertan - esetírás

Az interjúzás, beszélgetésvezetés típusai, esetdokumentálás és esetírás SE Társadalomtudományi Intézet addiktológiai konzultáns szakirányú továbbképzés Borbély-Pecze Mariann – Borbély-Pecze Tibor Bors [email protected]

Feladat

 

Megadott irodalomból minimum 3 esetbemutatás átolvasása Szakmai gyakorlat alapján saját eset dokumentációjának összegyűjtése és strukturált esetleírás készítése

2

  

Interjú vs. segítő beszélgetés

Interjú: külvilágnak szól (olvasónak, nézőnek, a kutatás céljainak stb…) Segítő beszélgetés:    Két fél (tanácskérő és konzultáns) / vagy csoport (tanácskérő(k) és konzultáns(ok) közötti Non direktív Célorientált    Problémadefinícióra A kliens „dolgoztatására” épülő célirányos beavatkozás Min. 3 alkalom, ülésenként 30-50 perc + 5-5 perc dokumentáció (konzultáns felkészülése és összegzése önmaga számára) Az interjú dokumentálása is a külvilágnak szól a segítő beszélgetés dokumentálása a két fél közös munkáját segíti elő a konzultáns oldaláról  A lezárt eset bemutatását szolgálja az esetleírás ez már kifelé a szakmai közélet felé szól  Esetcsoport, intervízió, szupervízió (más és más összetétellel, más célokat szolgál! 3

A segítő beszélgetés kompetencia szintjei és tartalmi kérdései

4

A tanácsadási folyamatban három jól elkülöníthető egység van

   Megismerő szakasz: az egyén megismeri a kiemelten fontos tulajdonságait. A tanácskérő önmagáról alkotott képének összetevőit strukturálja. Fejlesztő szakasz: azoknak a képességeknek a kiemelését jelenti, amelyek segíthetnek a célok elérésében. Megalapozza továbblépési irányokat és esélyeket. Szintetizáló szakasz: itt történik az öndefiníció megfogalmazása. A személyiség kialakít magáról egy képet, és ehhez kapcsolódnak a valódi tulajdonságai, melyeket a tanácsadási folyamatában megismert, tudatosított és megerősített. 5

A konzultáns az ülések/ csoportok után rendszeresen dokumentálja a tevékenységét 6

A konzultáns az ülések/ csoportok után rendszeresen dokumentálja a tevékenységét

II.

Forrás: Szilágyi Klára 2000 7

Kapcsolatfelvétel



Első interjú

 Nyugodt körülmények, az érintett felek részvételével    Titoktartás kiemelése Önmagában is terápiás lehet (érzelmek kiadása, probléma pontosítás) Ha nem önként jelentkezik: lehet ellenséges, védekező, nem kooperatív 8



Kapcsolatfelvétel II.

Családi interjú

 Első interjú alkalmával gyakran krízishelyzet azonnali beavatkozást igényel   Feladat: bátorítani a családtagokat:    Saját történet elmesélése Konkrét események, melyek a jelentkezéshez vezették Írják le, mondják el a drogvisszaéléshatását a fogyasztóra és család egészére nézve Segítő:    Család stabilitásának meghatározása (támaszrendszer) Családi coping Egyéb családtagok szerhasználatának „kiderítése” – szerhasználatra utaló jelek keresése (különélés, csavargás, depresszió, erőszak…) 9

  

Bio-pszicho szociális rendszer

Állapotfelmérés Motivációs interjú Relapszus prevenció egysége

Állapotfelmérés:

Cél:    a segítő kapcsolat kiindulása Információszerzés Segítő kapcsolat megalapozása Visszajelzés a kliensnek, hogy helyzetét gondolja át Módszer:   Kérdőív Félig strukturált interjú  ASI, EuropASI 10

A segítés folyamata

állapotfelmérés nyomon követése Probléma meghatározás 11

Motivációs állapotfelmérés elemei 1.

2.

3.

4.

• • Miért éppen most fordult segítségért Magától/küldték; mi volt az utolsó mozzanat Alkohol/droghasználat jellemzői Korábbi használat (összes szer: mokar először, gyakoriság, utolsó használat) Jelen használat – elmúlt 30 nap (hányszor, hol, milyen eredménnyel próbálta abbahagyni, miért, hol, kikkel használó) Dependencia mértéke Tolerancia, elvonási tünetek, szociális-viselkedési repertoár Egyéni háttér Munkahelyi, anyagi, családi, támogatórendszer, érdeklődési kör, fontos személyek, szexualitás (óvatosan!), illegális tevékenységek, jogi problémák, kockázati magatartások 12

5.

6.

7.

8.

Motivációs állapotfelmérés elemei II.

Szomatikus problémák Társuló betegségek (HIV, Hep. szűrések) Egyéb betegségek Pszichiátriai zavarok Depresszió, szorongás, öngyilkossági gondolatok, hallucinációk Kezeléstörténet (hányszor, hol, milyen eredménnyel) Motivációs állapotfelmérés Prochaska-DiClemente Önjellemzés Erősségek-gyengeségek, célok, kapcsolatok, coping Önéletrajz íratása, mit vár a terápiától, jövőtől 13

Motivációs állapotfelmérés

Motiváció – annak valószínűsége, hogy a kliens mennyire lép be, mennyire elszánt a változásra. Motivációs interjú, mint technika Alap:

Prochaska-DiClemente

modell    felépülési mutatja, hol tart a kliens a változás folyamatában Hangsúly: nem a kialakuláson, a folyamaton és befejezésen van 14 Kémiai és viselkedési addikciók esetében is használják

15

1.

2.

3.

Prekontempláció (elszánás előtti állapot)

Élvezi a használatot – nem akar változni

Kételkedés felkeltése, kockázatészlelés növelése

Kontempláció (elszánás)

Egyre inkább tudatában van testi, lelki, szociális ktsgeknek, de még ambivalens

Egyensúly felborítása, a nem-változás kockázatainak erősítése

Előkészület

Tudja, hogy a ktsgek meghaladják az előnyöket, előkészületeket tesz az akcióra

Célok meghatározásának segítése, hozzá a megfelelő eszközt

16

4.

5.

6.

Akció

Aktív lépések a leszokás/mérséklés irányába

terápiába vonás

Fenntartás

Anyaghasználat megváltoztatása (mérséklés, elhagyás)

relapszus prevenció, visszaesést megelőző stratégiák meghatározása

Relapszus (visszaesés/csúszás)

segíteni, hogy csak visszacsúszás legyen, kezdje újra a folyamatot, ne ragadjon meg a stádiumokban

17

Motiváció

 

A motiválás fontos elemei

   Bizalomteli kapcsolat A változás különbségeinek tudatosítása – eredmények Empátia, kongruencia

Csapdák

:       Kérdés-felelet Konfrontáció, tagadás Szakértői csapda Címkézés Túl korai fókuszálás hibáztatás 18

Motiváció II.



Eredményesség alapelvei

 Empátia kifejezése       Diszkrepancia kialakítása(előnyök hátrányok) Megfelelő célok találása Krízis kezelés Vitatkozás elkerülése Ellenállás kezelése Önbizalom támogatása 19



Egyéb technikák:

 Nyitott kérdések    Folyamatos összegzés Gyakori visszakérdezés – tisztázás Figyelem, érdeklődés kifejezése    Optimizmus Megerősítés kérése Aggodalom kifejezése 20

Egyéni kezelési terv készítése

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

A társas kapcsolatok, támaszok javítása Változásra való képesség iránti bizalom A változást sürgető okok azonosítása Alternatív tevékenységek kialakítása Visszacsúszás megakadályozásának megtanulása Kezelési/ellátó intézmények ismerete Team munka megszervezése

21

Egyéni kezelési terv készítése II.

     Nap megtervezése – a kiesett idő kitöltése fontos!

Visszacsúszás – dolgozni kell vele, értékelni és tanulni belőle Krízis állapotában (fizikai, pszichés, szociális) lehet hatni a kliensre Terápiás illeszkedés: a terápia feleljen meg a kliens állapotának Cél: - absztinencia (életstílus alakítása) ártalomcsökkentés tünetek kezelése, családi probl. megoldása, lakhatás…) (egészségi állapot, relapszus prevenció 22

             

Az esetbemutatás főbb szerkezeti elemei

       a kliens demográfiai adatai – a kliens anonimizálása (maszkolása) a beszélgetés körülményei, okainak bemutatása, az ellátó környezet és a körülmények jelenlegi életkörülmények a probléma definiálása (jellemzően azonos az első/ második találkozás tartalmával) családtörténet gyermekkor és ifjúkor (családi szerepek) a kliens érdeklődése, hobbik, környezet szomszédok munkatársak barátok párkapcsolat személyes tulajdonságok, túl kell haladni az objektív tények leírásán pl. van szakmája mert van OKJ-s bizonyítványa: tudja is végezni, szeret is stb… kiegészítjük a leírást a segítő beszélgetésben megdolgozott tapasztalatokkal szerrel vagy viselkedési addikcióval való kapcsolat a kliens szubjektív érzései, meglátásai objektív visszajelzések (pl. elküldték a munkahelyéről, elhagyták, megbírságolták, stb..) viszonya a joggal a segítő beszélgetés/ interjú alatt milyen volt a kliens viselkedése megállapodás – tennivalók – a kliens házi feladatainak bemutatása és összevetése a problémadefinícióval problémás területek, beavatkozási pontok a kliens jövőképe (nem a segítőé!) az esetbemutatás lezárása, az adott eseten túlmutató általános szakmai feladatok megfogalmazása További elemzési szempontok összefoglalva a kurzuskönyvből Gladding, Samuel (ford Fonyó-Pajor) Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből forrás: 137-138 old.

23

Irodalom

         Addiktológiai konzultáció a gyakorlatban Kék Pont, Budapest 2002 Szilágyi Klára Munka- pályatanácsadás, mint professzió Kollégium Kft, Budapest 2000, 100-159, 201-228 old. Borbély Tibor Bors Esetmunka, szervezet, diszfunkciók Esély 2000/5 http://www.esely.org/kiadvanyok/2000_5/borbely.pdf

Seidman, Irving Az interjú, mint kvalitatív kutatási módszer Pedagógus Könyvek/ Műszaki Könyvkiadó KMK 5. Budapest 2002 Cavanagh, Michael A konzultáció folyamata = Addiktológiai szöveggyűjtemény HIETE, Budapest 1995 113-184 old. Propszt Emma Játszma és veszélyeztetettség = Máté Zsolt- Szemelyácz János szerk. Az iskolai szociális munka kézikönyve Indít Könyvek II. kötet Pécs, 2009 110-114 old Borbély és mtsai. 2009 Szakmai protokoll a pályaorientációs tanácsadók számra FSZH, TÁMOP 2.2.2. Solt Otília:

Interjúzni muszáj

1998 A Szociális Szakmai Szövetség honlapja www.3sz.hu

A diasorozat elérhető: www.peczemariann.net16.net

címen 24