Kutatásmódszertan - esetírás

Az interjúzás, beszélgetésvezetés típusai, esetdokumentálás és esetírás SE Társadalomtudományi Intézet addiktológiai konzultáns szakirányú továbbképzés Borbély-Pecze Mariann – Borbély-Pecze Tibor Bors [email protected]

Feladat

 

Megadott irodalomból minimum 3 esetbemutatás átolvasása Szakmai gyakorlat alapján saját eset dokumentációjának összegyűjtése és strukturált esetleírás készítése

2

  

Interjú vs. segítő beszélgetés

Interjú: külvilágnak szól (olvasónak, nézőnek, a kutatás céljainak stb…) Segítő beszélgetés:    Két fél (tanácskérő és konzultáns) / vagy csoport (tanácskérő(k) és konzultáns(ok) közötti Non direktív Célorientált    Problémadefinícióra A kliens „dolgoztatására” épülő célirányos beavatkozás Min. 3 alkalom, ülésenként 30-50 perc + 5-5 perc dokumentáció (konzultáns felkészülése és összegzése önmaga számára) Az interjú dokumentálása is a külvilágnak szól a segítő beszélgetés dokumentálása a két fél közös munkáját segíti elő a konzultáns oldaláról  A lezárt eset bemutatását szolgálja az esetleírás ez már kifelé a szakmai közélet felé szól  Esetcsoport, intervízió, szupervízió (más és más összetétellel, más célokat szolgál! 3

A segítő beszélgetés kompetencia szintjei és tartalmi kérdései

4

A tanácsadási folyamatban három jól elkülöníthető egység van

   Megismerő szakasz: az egyén megismeri a pálya munkavállalás szempontjából kiemelten fontos tulajdonságait (ezek az érdeklődés, képesség, érték, munkamód). A tanácskérő önmagáról alkotott képének összetevőit strukturálja. Fejlesztő szakasz: azoknak a képességeknek a kiemelését jelenti, amelyek segíthetnek a célok elérésében. Megalapozza továbblépési irányokat és esélyeket. Szintetizáló szakasz: itt történik az öndefiníció megfogalmazása. A személyiség kialakít magáról egy képet, melynek középpontjában egy pályakép áll, és ehhez kapcsolódnak a valódi tulajdonságai, melyeket a tanácsadási folyamatában megismert, tudatosított és megerősített. 5

A konzultáns az ülések/ csoportok után rendszeresen dokumentálja a tevékenységét

6

A konzultáns az ülések/ csoportok után rendszeresen dokumentálja a tevékenységét II.

Forrás: Szilágyi Klára 2000 7

Kapcsolatfelvétel



Első interjú

 Nyugodt körülmények, az érintett felek részvételével    Titoktartás kiemelése Önmagában is terápiás lehet (érzelmek kiadása, probléma pontosítás) Ha nem önként jelentkezik: lehet ellenséges, védekező, nem kooperatív 8



Kapcsolatfelvétel II.

Családi interjú

 Első interjú alkalmával gyakran krízishelyzet azonnali beavatkozást igényel   Feladat: bátorítani a családtagokat:    Saját történet elmesélése Konkrét események, melyek a jelentkezéshez vezették Írják le, mondják el a drogvisszaéléshatását a fogyasztóra és család egészére nézve Segítő:    Család stabilitásának meghatározása (támaszrendszer) Családi coping Egyéb családtagok szerhasználatának „kiderítése” – szerhasználatra utaló jelek keresése (különélés, csavargás, depresszió, erőszak…) 9

  

Bio-pszicho szociális rendszer

Állapotfelmérés Motivációs interjú Relapszus prevenció egysége

Állapotfelmérés:

Cél:    a segítő kapcsolat kiindulása Információszerzés Segítő kapcsolat megalapozása Visszajelzés a kliensnek, hogy helyzetét gondolja át Módszer:   Kérdőív Félig strukturált interjú  ASI, EuropASI 10

A segítés folyamata

állapotfelmérés nyomon követése Probléma meghatározás 11

Motivációs állapotfelmérés elemei

1.

2.

3.

4.

• • Miért éppen most fordult segítségért Magától/küldték; mi volt az utolsó mozzanat Alkohol/droghasználat jellemzői Korábbi használat (összes szer: mokar először, gyakoriság, utolsó használat) Jelen használat – elmúlt 30 nap (hányszor, hol, milyen eredménnyel próbálta abbahagyni, miért, hol, kikkel használó) Dependencia mértéke Tolerancia, elvonási tünetek, szociális-viselkedési repertoár Egyéni háttér Munkahelyi, anyagi, családi, támogatórendszer, érdeklődési kör, fontos személyek, szexualitás (óvatosan!), illegális tevékenységek, jogi problémák, kockázati magatartások 12

5.

6.

7.

8.

Motivációs állapotfelmérés elemei II.

Szomatikus problémák Társuló betegségek (HIV, Hep. szűrések) Egyéb betegségek Pszichiátriai zavarok Depresszió, szorongás, öngyilkossági gondolatok, hallucinációk Kezeléstörténet (hányszor, hol, milyen eredménnyel) Motivációs állapotfelmérés Prochaska-DiClemente Önjellemzés Erősségek-gyengeségek, célok, kapcsolatok, coping Önéletrajz íratása, mit vár a terápiától, jövőtől 13

Motivációs állapotfelmérés

Motiváció – annak valószínűsége, hogy a kliens mennyire lép be, mennyire elszánt a változásra. Motivációs interjú, mint technika Alap:

Prochaska-DiClemente

modell    felépülési mutatja, hol tart a kliens a változás folyamatában Hangsúly: nem a kialakuláson, a folyamaton és befejezésen van 14 Kémiai és viselkedési addikciók esetében is használják

15

1.

2.

3.

Prekontempláció (elszánás előtti állapot)

Élvezi a használatot – nem akar változni

Kételkedés felkeltése, kockázatészlelés növelése

Kontempláció (elszánás)

Egyre inkább tudatában van testi, lelki, szociális ktsgeknek, de még ambivalens

Egyensúly felborítása, a nem-változás kockázatainak erősítése

Előkészület

Tudja, hogy a ktsgek meghaladják az előnyöket, előkészületeket tesz az akcióra

Célok meghatározásának segítése, hozzá a megfelelő eszközt

16

4.

5.

6.

Akció

Aktív lépések a leszokás/mérséklés irányába

terápiába vonás

Fenntartás

Anyaghasználat megváltoztatása (mérséklés, elhagyás)

relapszus prevenció, visszaesést megelőző stratégiák meghatározása

Relapszus (visszaesés/csúszás)

segíteni, hogy csak visszacsúszás legyen, kezdje újra a folyamatot, ne ragadjon meg a stádiumokban

17

Motiváció

 

A motiválás fontos elemei

   Bizalomteli kapcsolat A változás különbségeinek tudatosítása – eredmények Empátia, kongruencia

Csapdák

:       Kérdés-felelet Konfrontáció, tagadás Szakértői csapda Címkézés Túl korai fókuszálás hibáztatás 18

Motiváció II.



Eredményesség alapelvei

 Empátia kifejezése       Diszkrepancia kialakítása(előnyök hátrányok) Megfelelő célok találása Krízis kezelés Vitatkozás elkerülése Ellenállás kezelése Önbizalom támogatása 19



Egyéb technikák:

 Nyitott kérdések    Folyamatos összegzés Gyakori visszakérdezés – tisztázás Figyelem, érdeklődés kifejezése    Optimizmus Megerősítés kérése Aggodalom kifejezése 20

Egyéni kezelési terv készítése

3.

4.

5.

1.

2.

6.

7.

A társas kapcsolatok, támaszok javítása Változásra való képesség iránti bizalom A változást sürgető okok azonosítása Alternatív tevékenységek kialakítása Visszacsúszás megakadályozásának megtanulása Kezelési/ellátó intézmények ismerete

21

Team munka megszervezése

Egyéni kezelési terv készítése II.

     Nap megtervezése – a kiesett idő kitöltése fontos!

Visszacsúszás – dolgozni kell vele, értékelni és tanulni belőle Krízis állapotában (fizikai, pszichés, szociális) lehet hatni a kliensre Terápiás illeszkedés: a terápia feleljen meg a kliens állapotának Cél: - absztinencia (életstílus alakítása) ártalomcsökkentés tünetek kezelése, családi probl. megoldása, lakhatás…) (egészségi állapot, relapszus prevenció 22

  

Relapszus prevenció Viselkedéses-kognitív kezelés, mely célja, hogy segítse az egyéneket a kívánt viselkedésváltozás fenntartásában Pszichoedukáció, készségek fejlesztése, tudatosság A változás fenntartásához szükséges életvitel megtanulása

absztinencia megcsúszás Visszaesés/relapszus 23

Relapszus prevenció II.

Visszacsúszást kiváltó tényezők:

1.

• • • •

Nagy kockázatú helyzetek

Negatív érzelmi állapotok (35 %) Frusztáció, düh, szorongás, depresszió, unalom Interperszonális konfliktus (16%) párkapcsolat, barátság, munkakapcsolat Szociális nyomás (20 %) direkt (rábeszélés), indirekt (fizikai jelenlét) Intraperszonális tényezők elvonási tünetek, sóvárgás, coping, életvezetési ismeretek 24

Relapszus prevenció III.

Visszacsúszást kiváltó tényezők: 2.

• • • • • • • • • • •

Figyelmeztető jelzések Mindennapos gondolkodási hibák

Minden vagy semmi gondolkodás (ha nem lehetek a legjobb…) Túláltalánosítás Mentális szűrő (rosszra fordult, úgy is marad) (csak a rossz dolgokat látja) Pozitív negatívba fordítása Katasztrófává alakítás (józan, mert nem volt olyan helyzet) (nem bírom ki) Érzelmek és tények összekeverése (úgy érzem, nem bírom ki) Megszemélyesítés Önleértékelés (magát okolja) (apró tévedés túlzott reakciója) Kell, muszáj használata Nem vagyok rá képes (meg tudná tenni, de fél a következm.-től) Megpróbálni – megtenni (megpróbálta, de nem tudta megtenni) 25

Interjúkészítés célja

   Egy bizonyos kérdésben megtudjunk valamit közvetlenül a kutatott személytől, saját megfogalmazásában kvalitatív (mélyfúrásra alkalmas) módszer kvantitatív (jelenségek összehasonlítását célzó) módszer hiba: néhány mélyinterjúból statisztika készítése Kérdőíves adatfelvétel előkészítésének segédeszköze Próbamegkérdezés (pilot study) a nem végleges interjú kérdezése – vélemény kérése a kérdésekről is végleges vázlat (strukturáltnál) 26

Az interjútípusok

1.

2.

3.

4.

5.

Spontán interjú Strukturált interjú Kevert típusú Mélyinterjú Fókuszcsoport

27

Az interjútípusok II.



Spontán interjú

Az interjúer tudja, hogy helyzetben van – cél a tájékozódás, viszonyok feltérképezése Hosszabb terepmunka során alkalmazzák – tudatosan beszélget a partnerével, és amikor lehetősége lesz rá, lejegyzi 28

Az interjútípusok III.

 Strukturált interjú   A kérdések sorrendje kötött Szó szerint teszik fel őket         A kutató kötelezően választ vár ezekre A kérdőíves adatfelvételre hasonlít – de itt válaszok saját szavakkal Sablon alkalmazása Diktafonra (videóra) rögzítve Közvélemény-kutatás, piackutatás használja Előnye: sok infohoz jut Hátránya: a válaszok nehezebben operacionalizálhatók; mélyebb kifejtésre kevésbé van mód, mint a mélyinterjúnál Használat:     Ha a kutató tudja, mit akar megtudni Ha még csak a téma körüljárása folyik, félig strukturált vagy spontánt készítsünk Nem, vagy minimálisan lehet eltérni az interjúvázlattól – a kérdéseket lehetőleg szó szerint kell feltenni – összehasonlítható!

Nem magyarázhatók a kérdések, csak megismételhetők 29

Strukturált interjú

Az ilyen interjúkat úgy szerkesztik, hogy egységes és ismételt alkalmazásuk lehetővé tegye az adatok összehasonlítását. Gyakorlatilag előre feltett, meghatározott sorrendű kérdések követik egymást, amely struktúrától az interjúkészítő (a strukturált interjú esetében nevezhetjük kérdezőbiztosnak) nem térhet el. A kérdéseket is ugyanazon szavakkal teszik fel, a kérdés jelentése, értelme nem járható körül, s ez érvényes a zárt és a nyitott kérdésekre egyaránt. A strukturált interjú kevés választási szabadságot nyújt az interjúkészítőnek az interjú vezetésében. Ezt az interjútípust (kvantifikálhatók), az egyes kérdésekre adott válaszok összehasonlíthatókká válnak.

öröme csekély.

survey

vizsgálatokban (standardizált felmérés) és közvélemény-kutatásokban szokták alkalmazni, mert az információk könnyen számszerűsíthetők A strukturált interjú azonban kevés új rálátást, új szempontot tesz lehetővé a kutatási területre, mivel éppen csak az előre meghatározott, fontosnak érzett kérdésekre keres válaszokat. A felfedezés esélye és In: Lehota József (2001) Marketingkutatás az agrárgazdaságban 30

Az interjútípusok IV.

 Kevert típusú interjú    Legideálisabb, de nehéz elkészíteni 1. strukturált kérdések feltétele 2. egyre nyitottabb kérdéseket tesz fel Visszahúzódik, egyre több teret engedve a válaszadónak Kérdés 1.

Nehézség: figyelem!

válasz 1.

Életút interjú

„Arra kérem, mesélje el az életét” A kérdések egy része kötött (gyermekkor, szülők, iskola, pályaválasztás, házasság…) Cél: az alany élettörténete alapján megértsük motivációit, érzelmeit. tetteit Elvezet egy szélesebb csoport helyzetének megismeréséhez Elemzéssel genogram készíthető Kérdés 2.

válasz 2.

1. Kérdés részletesebb kifejtése

Hol született? Kérem, meséljen a családjáról!

(szülei foglalkozása, iskolai végzettsége, lakóhely típusa, testvérek száma)

1. Születési hely: …………………..

Jelölje, hogy milyen település-típusnak felel meg!

· falu, község · város · megyei jogú város · Budapest 2. Szülők foglalkozása: Anya · tulajdonos · kisvállalkozó · felsővezető · középvezető · alsóvezető · szabadf. értelmiségi · egyéb szellemi · szakmunkás · egyéb fizikai · gazdálkodó · egyéb mezőgazdasági · fegyveres testület tagja · egyéb · NT/NV Apa · tulajdonos · kisvállalkozó · felsővezető · középvezető · alsóvezető · szabadf. értelmiségi · egyéb szellemi · szakmunkás · egyéb fizikai · gazdálkodó · egyéb mezőgazdasági · fegyveres testület tagja · egyéb · NT/NV Ezt a kérdést akár egy kérdőívben is fel lehetne tenni az alábbi formában: 3. Szülők iskolai végzettsége: Anya · 8 általánosnál kevesebb · 8 általánosnál kevesebb · 8 általános Apa · 8 általános · Szakmunkásképző · Szakmunkásképző · Szakközépiskola · Gimnázium · Főiskola · Egyetem · NT/NV · Szakközépiskola · Gimnázium · Főiskola · Egyetem · NT/NV 4. Lakóhely típusa: · falu, község · város · megyei jogú város · Budapest 5. Testvérek száma:……………fő A strukturált interjú annyiban mégiscsak különbözik a kérdőíves adatfelvételtől, hogy a válaszok rögzítése – lehetőség szerint – az interjúalany szavaival történik, szemben a kérdőívben előre megadott válaszlehetőségek jelölésével. Ez mindig további „puha” információval is szolgál, mely a vizsgálat további részében felhasználható. 32

 

Az interjútípusok V.

Mélyinterjú    Olyasmit is a felszínre hoz, amit maga az interjúalany sem tud magáról (M.o. Kemény I.) Beszélgetés, cserekapcsolat Nemcsak kérdés-válasz, az interjúver is jelen van   Hangsúly a kutatás tárgyán van, de akár saját véleményt is megengedhet ESTERBERG, Kristin: táncra hasonlít (az egyik fél figyelmesen ráhangolódik a másik mozgására; menete nem előre lefektetett, így meglepő fordulatok is lehetnek)     Csak akkor kérdezzünk, ha kifogyott a mondanivalóból, vagy nagyon elkanyarodik a témától A szöveg szabadon áramlik Kisebb témát, de a legmélyebben dolgozzuk fel Gesztus, hanghordozás, lelkiállapot, tekintet is rögzített Fókuszcsoport     Interjú speciális esete – csoportos interjú Előre jól megtervezett interjúvázlat alapján Meghatározott időpontban, kontrollált körülmények között Résztvevők megválogatása 33

Interjú előkészítése

1.

Interjúvázlat készítése  A sorrend másodlagos – azt írja elő, milyen kérdésekre kell választ kapnunk  Lehet először spontán interjú vázlat nélkül, majd ennek alapján vázlat írása  Lehetőleg a teljes témát fedje le – mint az érhálózat a testben 2.

Eltérés az interjúvázlattól  Sorrend szabad kezelése  Ha a tapasztalat azt mutatja, érdemes alakítani a vázlaton (többen elidőznek vmely témán…) Akkor jó egy interjú, ha egyben jó beszélgetés is 34

Az interjú készítése

  Szinte ugyanaz a típusoknál A cél dönti el, milyen típusú interjút használunk Pl. kritikus időszak témája: életút, mélyinterjú A család miből élt: strukturált interjú Nem idő függvénye!!!

Sok idő Kevés idő mélyinterjú strukturált 35

Az interjú készítése II.

 Elvek    Szerepünk: hallgatás      Csönd keltette feszültség nem rossz Csönd alatt:figyeljük az interjúalanyt Emlékezzünk az elmondottakra Elemezzük, amit mondott Felkészülünk egy továbbsegítő kérdésre Interjú irányítása  Figyelünk rá, ezt érezze (kavargó folyó legyen, ne pingpong mérkőzés) – ne mechanikus bólogatás Ne legyünk előítéletesek    Megfelel elvárásainknak Vagy tiltakozik, támad Próbáljuk kérdéssé szelídíteni előítéleteinket 36

Az interjú készítése IV.

  Viszony az alanyhoz:   Strukturált: a mi gondolatmenetünk érvényesül Mélyinterjú:   meg kell nyerni az alanyt, fel kell oldani A felszínre törő indulatok a kérdezőre hárulnak – ne felzaklatott, kétségbeesett alanyokat hagyjunk a porondon (Solt Ottilia) Interjú ideje    Ha korábban jelezte, meddig ér rá, Ha lejárt, de nem hagyja abba, Ha nem járt le, de nem megy, Minél több időt ott tölteni, de együttműködés nélkül felesleges!

37

Az interjú készítése V.

 Kezdés    Bemelegítés (warming up) Át kell vezetni az interjúba (idő, közlekedés…) Világosan, tömören elmagyarázni az interjú témáját (tartsuk is meg – bizalom) Lehet széles a téma, de ne legyen más!

Ha szűk a keret vagy más: azt érzi, unatkozol… Technikai eszközök használata Asztalra a beszélgetés kezdetekor, kérdezzük meg Ha nem: mondjunk le róla és tegyük el engedélykérés legyen egyértelmű (saját haszn., nem azonosítható…) Ha igen: nyugtassuk meg jelezze, ha egy részt nem akar magnóra beszélni, de akkor is rögzítsük majd a fel nem vett szöveget is 38

Az interjú készítése VI.

 Kérdések       Kerüljük az eldöntendő kérdéseket Semlegesség (ne nyilvánítsunk véleményt, vagy bólogassunk hevesen…  Többé-kevésbé függetlenek az elmondottak attól, ki a kérdező Reálisnak ható, fiktív helyzeteket vázoló kérdések (mit tenne, ha…) Egyszerre csak egy kérdés  Mit gondol arról, hogy az állam csökkenti az isknak nyújtott támogatást, miközben egyre nő a hh tanuló? (hosszú, 2 kérdés, sugalmazó) Ne oktassunk, ne veszekedjünk de: vita Ne erőszakoskodjunk 39

Az interjú készítése VII.

    Felkészültség (de ne legyünk tudálékosak) Tisztázó kérdések Alany is tele van ellentmondással – jó interjú ezt felszínre tudja hozni finoman! („Az előbb azt mondta hogy… most viszont…”) Kérdés az alanyhoz szabva Írástudatlan szülőt látens diszfunkciókról ne kérdezzük!!!

Életszerű, elképzelhető helyzet adása Itt a faluban milyen a romák helyzete?

40

Körülmények, helyszín

     Alkalmazkodjunk az alany életritmusához Nyugodt körülmények, de ha nem, az is mutat valamit Többször beszélni vele, több helyszínen (alany=szerepháló része) Nem árt események (tel., benyitás)    Felfüggeszteni a felvételt Nem húzni a szánkat Esetleg hagyni az egészet Nonverbális infok (ruha, környezet, időpont, beszéd,hallgatás, ülés, cigi…) nem feltétlenül tesz hozzá vagy vesz el 41

befejezés

    Akkor van vége, amikor úgy érezzük  Elfogynak a kérdések  Elfáradunk  Megtudtuk, amit akartunk  Ő vet véget Átvezetés itt is kell – visszarázódás, „simogatás” A hossza a témától, alanytól függ (pl. abortusz után hosszabb) Hogyan tovább megbeszélése (újabb besz., mások felkeresése, segítség kérés…) Ne ígérjünk olyat, amit nem tudunk megtartani (közbenjárás) 42

Bevezetés

•Bemutatkozás •Válaszadó választás •Interjú tárgya •Jegyzetek vagy felvételek készítése •Személyes kérdések •Anonimitás •Interjú hossza

In terjú kör

Kérdésfeltevés

•Egy időben egy téma •Rövid, világos és tárgyilagos •Nyitott kérdések

Befejezés

•Összegzés •Ígéret

Válaszok rögzítése

•Összegzés •Jegyzetelés

Megvizsgálni a válaszokat

•Bátorítás •Kidolgozás •Tisztázás •Kérdés megismétlése •Válasz megismétlése •Egyéb kapcsolat

A válaszok értékelése

•Teljesség •Világosság •Fontosság •Következetesség 43

Az interjú előnyei

      

Alapos, r é szletes, m é lys é gi, gazdag inform á ci ó

 k é rdő í vek

Rugalmass á g

A kutat ó v é gig

kontroll-poz í ci ó

ban maradhat (de a r é sztvevőnek akt í v szerepe is lehet)

Standard form á i

is l é teznek.

A r é sztvevő előtt ü nk é rvel, gondolkodik, asszoci á l Lehetős é g

k ü lső k ö r ü lm é nyek

megfigyel é s é re a helysz í nen Lehetős é g a kutat ó é s az alany

kapcsolat

á nak elemz é s é re 44

Az interjú hátrányai

    

A reliabilit á s hi á nya

 k é rdő í vek

Időig é nyess é g

R é szben “ dekontextualiz á lt adatok ” ,

mesters é ges,

nem h é tk ö znapi k ö rnyezetben Szubjektivit á s - az eredm é nyt befoly á solhatja a kutat ó szem é lye, h á ttere.

 A kutat ó kban

é rzelmek

keletkeznek, amelyek eltorz í thatj á k az eredm é nyek interpret á l á s á t, sőt r ö gz í t é s é t. A m ó dszer “ m é lys é ge ” lehetős é get ad a

manipul á ci ó

ra is. 45

             

Az esetbemutatás főbb szerkezeti elemei

       a kliens demográfiai adatai – a kliens anonimizálása (maszkolása) a beszélgetés körülményei, okainak bemutatása, az ellátó környezet és a körülmények jelenlegi életkörülmények a probléma definiálása (jellemzően azonos az első/ második találkozás tartalmával) családtörténet gyermekkor és ifjúkor (családi szerepek) a kliens érdeklődése, hobbik, környezet szomszédok munkatársak barátok párkapcsolat személyes tulajdonságok, túl kell haladni az objektív tények leírásán pl. van szakmája mert van OKJ-s bizonyítványa: tudja is végezni, szeret is stb… kiegészítjük a leírást a segítő beszélgetésben megdolgozott tapasztalatokkal szerrel vagy viselkedési addikcióval való kapcsolat a kliens szubjektív érzései, meglátásai objektív visszajelzések (pl. elküldték a munkahelyéről, elhagyták, megbírságolták, stb..) viszonya a joggal a segítő beszélgetés/ interjú alatt milyen volt a kliens viselkedése megállapodás – tennivalók – a kliens házi feladatainak bemutatása és összevetése a problémadefinícióval problémás területek, beavatkozási pontok a kliens jövőképe (nem a segítőé!) az esetbemutatás lezárása, az adott eseten túlmutató általános szakmai feladatok megfogalmazása További elemzési szempontok összefoglalva a kurzuskönyvből Gladding, Samuel (ford Fonyó-Pajor) Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből forrás: 137-138 old.

46

Irodalom

        Addiktológiai konzultáció a gyakorlatban Kék Pont, Budapest 2002 Szilágyi Klára Munka- pályatanácsadás, mint professzió Kollégium Kft, Budapest 2000, 100-159, 201-228 old. Borbély Tibor Bors Esetmunka, szervezet, diszfunkciók Esély 2000/5 http://www.esely.org/kiadvanyok/2000_5/borbely.pdf

Seidman, Irving Az interjú, mint kvalitatív kutatási módszer Pedagógus Könyvek/ Műszaki Könyvkiadó KMK 5. Budapest 2002 Cavanagh, Michael A konzultáció folyamata = Addiktológiai szöveggyűjtemény HIETE, Budapest 1995 113-184 old. Propszt Emma Játszma és veszélyeztetettség = Máté Zsolt Szemelyácz János szerk. Az iskolai szociális munka kézikönyve Indít Könyvek II. kötet Pécs, 2009 110-114 old Borbély és mtsai. 2009 Szakmai protokoll a pályaorientációs tanácsadók számra FSZH, TÁMOP 2.2.2. Solt Otília:

Interjúzni muszáj

1998 47