Transcript Klasszikus kor vagy Görögország aranykora

Klasszikus kor
Klasszikus kor
Kr.e. 500-339
• A „Klasszikus” jelentése:
– az a szellem, amely a klasszikus népek (görögök és
rómaiak) irodalmi, művészeti és erkölcsi életében
megnyilvánul
– a maga nemében a legjobb, olyan, amely tökéletesen
megfelel ideáljának, illetve szabályainak
– nagyság
– maradandó alkotások
– újkori stílusirányzat (a barokk után)
– a civilizáció aranykora
Klasszikus kor vagy
Görögország aranykora
• Athénra összpontosítva
– Kezdet
• ión felkelés (amely az első nagy görög-perzsa összecsapáshoz
vezetett)
• a perzsák végleges legyőzése
• Marathón és Thermopülai
– Athéni terjeszkedés és gyarmatosítás
•
•
•
•
déloszi szövetség
peloponnészoszi háború
Athén és Spárta között
27 éven keresztül tartott és Spárta győzött
– Periklész
• Athén legjelentősebb vezetője volt
• az Akropolisz megépítője
• A déloszi szövetség pénzét használta különféle városfejlesztési
munkálatokhoz
• Hogyan hatottak a görög-perzsa háborúk a művészetre?
Mindennapi élet
• Lakosság: 300000
• Felnőtt férfiak: 50000
• Nők:
– nem vehettek részt a város
vezetésében
– a törvény őket is védte
– kevesebbnek tartották őket a
férfiaknál
• Rabszolgák:
– ők végezték az alanta munkák
legnagyobb részét
– sok külföldi volt közöttük
Mindennapi élet
•
•
•
•
több anyagi javuk volt
házaik egyszerűek voltak
az élelem egyszerű volt
a vallás jelentősége:
– mindennapos templomi szertartások
– az istenek kegyeit keresték
– hűség a polisz legfontosabb (városvédő)
istenéhez
– többistenhívők (politeisták) voltak, de egyes
istenek „népszerűbbek” voltak
Dráma
• A Dionüszosz ünnepekhez kapcsolódott
- az előadás egész nap tartott, egy nap 3 drámaíró
3 drámát mutatott be
● Az előadás módja
- a színészek maszkot
viseltek
- a női szerepeket is
férfiak játszották
- kórus
- akkusztika
- az előkelők a színpadhoz közel ültek
- „deus ex machina” (isteni közbeavatkozás)
• Témák
- elsősorban trójai és thébai mondakör
Dráma
• Tragédia
– Thespis találta ki ezt a műfajt (Kr.e. a VI.
században)
– a legfontosabb tudnivalók:
• Kb. 1000 színmű keletkezett, de csak 31 maradt fenn
– Aiszkhülosztól, Szophoklésztól és Euripidésztől.
• Középpontjában egy konfliktus áll és egy tragikus hős,
aki bátran szembeszáll az egész világgal, vállalja
önmagát és valamilyen magasztos célért küzd.
Általában hibái is vannak, ennek ellenére vagy épp
ezért azonosulni tudunk vele. Egyedül harcol, magára
marad és végül el is bukik, de erkölcsi győztesként
bukik el. Konfliktusrendszer: a szereplők viszonyulása
a konfliktushoz és ezzel együtt a tragikus hőshöz.
Dráma
• Aiszkhülosz (Kr.e. 525-456)
– Írásainak középpontjában a morális és vallási
értékek állnak. Drámái többnyire jóval
pozitívabban érnek véget, mint a „tragikus
hármas” másik két képviselőjének (Euripidész,
Szophoklész) munkái.
– Oreszteia trilógia
• Agamemnón
• Áldozatvivők
• Eumeniszek
Dráma
• Szophoklész (Kr.e. 496-406)
– Periklész barátja
– nagy tekintély és vagyon
– 123 tragédiát írt, amelyből csak 7 maradt fenn (pl.
Antigoné, Oidipusz király)
– újítás: egy jelenetben az addigi kettő helyett három
szereplőt is szerepeltetett
– bátran és lendületesen ábrázolta kora aktuális
politikai problémáit, és hősében Athénnak, a tengeri
szövetség fejének kulturális küldetését dicsőítette
Dráma
• Euripidész (Kr.e. 484-406)
– mindent átalakított, az elődei által feldolgozott
tárgyakat újra feldolgozta
– az isteneket és hősöket „lehúzta” a földre, és
olyannak jellemezte az embert, amilyen
– a többi drámaírót felülmúlja a szenvedélyek,
főleg a női lélek bemutatása, az érdekfeszítő
bonyolítás, a valósághű jellemzések terén.
Dráma
• Arisztophanész (Kr.e. 450-385)
– A görög komédia atyja
• Happy End
• nem akart mindenáron vicces lenni
– Több műve szólt a háború hiábavalóságáról
• Madarak
• Lüszisztráté
– Kifigurázta Aiszkhüloszt és Szophoklészt is
Zene
• Platón hitt az ethosz
szerepében
– a zene képes hatni az
emberek éltére
• A zene formálja a lelket
• Zenei skála (Püthagorász)
• A zenének a görög drámában is szerepe
volt
– hozzájárult az opera kialakulásához
• Zeneszerszámok: líra, cimbalom,
tamburin, furulya
Művészet
• Preklasszikus
– egyszerű agyagedények
– geometrikus díszítés
– átmenet az emberábrázolás
felé (tökéletes szimmetria)
– szobrászat – szimbolikus
emberábrázolás
•
•
•
•
túlzott arányosság
általánosítás
drámai kifejezésmód hiánya
realizmus hiánya
Művészet
• Klasszikus szobrászat
– Jelentős újítások:
• jobb technikák
• valósághű ábrázolás
• a szépség szeretete
– Jellemzők:
• Pontos arányok – aranymetszés
• Pheidiász – a legnagyobb szobrász
• Parthenón, Olümpiai Zeusz-templom
– Vázák
• mitológiai jelenetek
• Polügnotosz
Építészet
• A templomok
eredetileg egyszerűek
és téglalap alakúak
voltak
– két oszlop a bejáratnál
– oszlopok körös-körül
• Oszloprendek
Dór
Ión
Korinthoszi
Építészet
szakkifejezések
Építészet
• Arányosságra törekedtek.
• Az olümpiai Zeusz temploma
Építészet
Az Akropolisz: Parthenón
Építészet
• A Parthenón
–
–
–
–
Periklész megbízásából Pheidiász tervei alapján
a Déloszi Szövetség pénzéből finanszírozták
Pheidiász volt az építkezés felügyelője
ión vonásokkal kombinált dór oszlopok
• felfelé vékonyodó oszlopok
• egymáshoz nagyon közel találhatóak
• ez tette szükségessé az optikai
korrekció alkalmazását: a
sarokoszlopok megvastagítását,
tengelyüknek kissé befelé
hajlítását és a szomszédjaiktól
való távolság felére csökkentését
Építészet
• A Parthenón (rekonstrukció)
– A dór stílusú templom központi celláját egy fal két
részre osztja: a keleti, nagyobb cellájában Athéna
Parthenosz szobra
• A késő klasszikus korban hiányzott a
kezdeményezőkészség, nem voltak annyira
merészek, hogy eredetit alkossanak
Történetírás
• Hérodotosz (Kr.e. 484-420)
– a történetírás atyja
– igyekezett elhatárolni magát a mítoszoktól
– törekedett rá, hogy megragadja az
események közti belső, törvényszerű
összefüggést, az emberi történelem
alaptörvényét
– nagyon olvasott volt
– műve, amelyet „Történelem” címen
emlegetnek, a görög-perzsa háborúkról
szól
Történetírás
• Thuküdidész (Kr.e. 470-405)
– Kiemelkedő hadvezér/történetíró volt.
• mivel nem tudott egy várost megvédeni a
spártaiak ellen, száműzték Athénból
• jelentős szónoklatokat is belefoglalt
művébe
• sokan kritizálták, mivel nem hallhatta
mindezeket a szónoklatokat
– Története a háború befejezése előtt véget
ért
• lehet, hogy ő is a háborúban halt meg
„A műveltség jó sorsban ékesség,
balsorsban menedék. Úgy gondolkodj,
mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az
egyszerű emberek.”
(Arisztotelész)
Az elmúlt évszázadokban szokás volt az ókori görög
kultúrával kapcsolatban a „görög csodát” emlegetni. Ez
épp annyira indokolatlan, mint az újabban divatossá váló
teljes tagadása. Anélkül, hogy a kérdésre egyetlen,
egyedül érvényes választ kellene keresni, egyet
érdemes kiemelni. A görögök öröksége a mitológia, de a
mitológia cáfolata is; tőlük származik a demokrácia
fogalma, de első, máig megfontolást érdemlő kritikái is;
ők fedezték fel a művészi ábrázolás olyan eszközeit,
mint a perspektíva, az árnyékolás vagy a színek
egymásra hatása, de Platónnál olvashatunk először
arról, hogy mindez szemfényvesztés, és az igazi,
érvényes művészet absztrakt formákban fejezi ki magát.
Vagyis az igazi „csoda”, amit tőlük örökölni lehet és kell,
a nyitottság a másképp gondolkodásra, másképp
kifejezésre, a másképp nézésre, az emberi természetek
és lehetőségek sokféleségének felismerésével és
elfogadásával.
(Szilágyi János György)
Köszönöm a figyelmet.