Transcript A kutatást bemutató PPT prezentáció

Budapesti konferencia
Cziboly Ádám – Varga Attila – Danis Ildikó – Németh Szilvia
2010. december. 10., Nemzeti Színház
Mi az a DICE?
a projekt és a két könyv ismertetése
Cziboly Ádám
a DICE projekt vezetője
KÁVA Kulturális Műhely, Budapest
A projekt összefoglalása
• DICE: 2008-ban indult, két éves időtartam
• EU által központilag támogatott nemzetközi projekt tizenkét
partner részvételével
• Kutatás:
– a nyolc ún. "lisszaboni kulcskompetencából" ötnél vizsgáltuk a
tanítási színház és dráma hatását
– a fiatalok tudásának, készségeinek és attitűdjeinek változását
vizsgáltuk nagy mintán, több forrásból
• Kiadványok:
– „A kocka el van vetve” - Kutatási eredmények és ajánlások
– „Változások világa” - Tanári csomag
• Konferenciák:
– Európai Parlament: 2010. október 25.
– 12 nemzeti konferencia: 2010. november-december
A vizsgált kulcskompetenciák
1. Anyanyelvi kommunikáció
2. A tanulás tanulása
3. Személyközi, interkulturális és szociális kompetenciák,
állampolgári kompetencia
4. Vállalkozói kompetencia
5. Kulturális kifejezőkészség
6. Mindez és még több
•
Egyedülálló kutatás:
– Nyolc különféle forrás (diák, tanár, objektív megfigyelők, programvezetők…)
– Minta: 12 ország, 4475 gyerek, 111 program, heterogén, nagy méret
Konzorcium tagjai
Konzorciumvezető:
• Magyarország: Káva Kulturális Műhely
Konzorciumi tagok:
• Hollandia: Leesmij Alapítvány
• Lengyelország: Gdanski Egyetem (Uniwersytet Gdanski)
• Románia: Sigma Art Alapítvány (Fundatia Culturala Pentru Tineret Sigma Art)
• Szlovénia: Taka Tuka Klub (Durštvo Taka Tuka)
• Anglia: Big Brum Színházi Nevelési Társulat (Big Brum Theatre in Education Co. Ltd.)
Társult tagok:
• Cseh Köztársaság: Károly Egyetem, Prága (Charles University, Prague)
• Norvégia: Bergeni Egyetem (Hogskolen i Bergen)
• Palesztina: Theatre Day Productions
• Portugália: Lisszaboni Egyetem (Universidade Técnica de Lisboa)
• Szerbia: Drámapedagógiai Központ CEDEUM (Centar za dramu u edukaciji i umetnosti)
• Svédország: Gyerekek és Fiatalok Kulturális Központja, Umea (Kulturcentrum för barn och
unga)
Az adatbázis
•
•
•
•
•
•
4,475 diák: 12 ország, 111 drámaprogram és kontroll csoportok
eddig 1 080 (alap- és generált) változó / diák
pontosan 4,833,000 cellányi adat
Többezer kapcsolat, interakció – a lehetséges elemzések száma óriási
Az első statisztikai output fájl 1,23 GB
Az első kiadvány 128 oldal, és ez kevesebb, mint az adatbázisban rejlő
lehetőségek 1 %-a
• Több tucat publikáció lehetősége
• Aranybánya / „DNS minta”
• Most csak az alaperedményekre fókuszáltunk
A magyar minta
• magyar minta: legnagyobb a 12 partner közül
• dráma programok száma: 26, résztvevő gyerekek száma:1336
Résztvevő gyerekek
Dráma programok
A magyar résztvevők
Egyszeri alkalom:
- Garabonciás (Gödöllő)
- Káva: Akadályverseny
- Káva: Bábok
- Kerekasztal
- Kolibri Színház
- Kontraszt
- Montázs (Miskolc)
- Nyitott Kör
Mind a nyolc esetben egy foglalkozást vontunk be a kutatásba,
két-két alkalommal.
Folyamatos drámamunka:
• Bori Viktor 9-es osztálya, Nemes Nagy Ágnes Humán
Szakközépiskola
• Gyombolai Gábor 10-es osztálya, Nemes Nagy Ágnes Humán
Szakközépiskola
• Meleg Gábor osztálya, Janikovszky Éva Általános Iskola
• Püspöki Péter osztálya, "Ember- és társismeret, etika" tantárgy
(Miksolc)
• Garabonciás Művészeti Iskola színjátszó csoportja (Miskolc), vez:
Ducsai Tiborné
• Jonatán csoport (Terézvárosi Nevelési Tanácsadó), vez: Faluvégi
Judit Rita
• Mészáros Zsolt osztálya, Vörösmarty Gimnázium
• Csányi Alapítvány a Gyerekekért, Sárközi Angéla csoportja
Magyar munkatársak
• A magyar kutatás koordinátora: Szabó Veronika, szociológus
• A magyar kutatás szervezésében és lebonyolításában, valamint a
nemzetközi projekt koordinálásában részt vett magyar
munkatársak száma: kb. 150 fő
Kulcseredmények
azon társaikkal összehasonlítva, akik semmilyen, a tanítási színház és
dráma körébe tartozó programon nem vettek részt, a tanítási színház és
dráma programok résztvevői
• tanáraik értékelése szerint minden szempontból jobb teljesítményt
nyújtanak;
• magabiztosabbak azokban a feladatokban, ahol olvasniuk kell, vagy meg
kell érteniük valamit;
• magabiztosabban kommunikálnak;
• inkább tartják kreatívnak önmagukat;
• jobban szeretnek iskolába járni;
• nagyobb örömüket lelik az iskolai feladatokban;
• jobban oldják meg a problémákat;
• hatékonyabban küzdenek meg a stresszel;
• szignifikánsan toleránsabbak a kisebbségekkel és az idegenekkel;
• aktívabb állampolgárok;
• nagyobb érdeklődést mutatnak a választások iránt minden szinten;
• jobban hajlanak arra, hogy részt vegyenek a közösségeket érintő
ügyekben;
• empatikusabbak: figyelembe veszik a többi embert is;
• inkább képesek arra, hogy nézőpontot váltsanak;
• kezdeményezőbbek és vállalkozóbb kedvűek;
• inkább gondolnak a jövőjükre, és több tervük is van a jövőjükkel
kapcsolatban;
• sokkal szívesebben vesznek részt bármilyen nemű művészeti
vagy kulturális tevékenységben, nemcsak az előadóművészetek,
de az írás, a zeneszerzés, a filmezés, a kézművesség terén is, és
szívesebben jelennek meg mindenféle művészeti vagy kulturális
eseményen;
• több időt töltenek az iskolában, több időt töltenek olvasással, házi
munkával, játékkal, beszélgetéssel, többet vannak együtt
családtagjaikkal, inkább gondoskodnak fiatalabb testvéreikről.
Ugyanakkor kevesebb időt töltenek tévénézéssel és számítógépes
játékokkal;
• többet tesznek családjukért, inkább vállalnak részmunkaidős
állást, és több időt töltenek alkotó tevékenységekkel, akár egyedül,
akár csoportosan.
• gyakrabban járnak színházba, kiállításokra, múzeumba és moziba,
gyakrabban kirándulnak és bicikliznek;
• gyakrabban válnak osztályukban meghatározó személyiségekké;
• jobb a humorérzékük;
• jobban érzik magukat otthon.
Megjegyzések
• ez egy nagyon leegyszerűsített vezetői összefoglaló
• a teljes nagy mintán megfigyelhető különbségeket mutatja
• a valóságban a kép sokkal árnyaltabb (lehet és kell is árnyalni): ez
a jövő kihívása
•
•
•
•
Relevancia
Eredmények
Ajánlások
Források
•
•
•
•
Bevezetés
Dokumentált gyakorlatok
Hogyan tovább?
Függelékek
• 12 dokumentált gyakorlat
• 8 ország
• 4 színházi nevelési program, 3 drámaóra, 2 rendhagyó
irodalomóra, 1 fórum színház, 2 speciális program
• „Európa szakmai térképe”
A DICE projekt relevanciája
Varga Attila
A DICE projekt oktatási szakértője
Relevancia
• Összehasonlítás más nagyléptékű kompetencia vizsgálatokkal:
A DICE projekt egy kísérlet annak bizonyítására, hogy az összes
liszaboni kulcskompetencia vizsgálatára fejleszthető
metodológia
– Olyan kompetenciákról való adatgyűjtés, melyeket eddig ritkán vizsgáltak.
– Komplex metodológia
• Összehasonlítás a korábbi drámapedagógiai kutatásokkal
– Korábban nagyon kevés kvantitatív kutatás zajlott a területen
– Legjobb tudásunk szerint a DICE az eddig legnagyobb mintán, legkomplexebb
metodológiával végzett kutatás a területen
• Oktatási és kulturális politika
– A drámapedagógia több tucat EU dokumentum célkitűzéseit szolgálja: DICE – A
kocka el van vetve 22-27. oldal.
A DICE kutatás-módszertanának fő
szempontjai
Danis Ildikó és Németh Szilvia
a DICE kutatás vezetői
29 .old.
30. old.
30. old.
31. old.
Néhány eredmény a kvantitatív
kutatásból
Danis Ildikó
A kvantitatív kutatás vezetője
A jelenleg elérhető eredmények,
távlati célok
• Skálaszerkesztés
• Egyelőre csak a teljes mintán tetten érhető átlagos eredmények
• Nincs információnk még a moderátor hatásokról:
– ezek a csoportosító változók (pl. dráma típusa, nemek, életkor, a
tevékenység jellemzői, szakértelem stb.) árnyalni fogják az átlagos
eredményeket
– lesznek csoportok, ahol erőteljesebb, máshol gyengébb összefüggések
– Távolabbi cél: megtalálni azokat a célcsoportokat,
körülményeket és paramétereket, amelyben a dráma
legerőteljesebben fejti ki hatását
A rövid longitudinális design
előnyei és korlátai
• DICE projekt (2 év !) „korlátozott” lehetőségei:
–
–
–
–
Megtalálni a különbségeket az első felmérésnél
Megtalálni a különbségeket a második mérésnél
Azonosítani egy időbeli trendet
Megvizsgálni a kezdetnél már „tapasztaltak” és „nem-tapasztaltak”
fejlődésmenetének különbségeit
Mérhető fejlődés a
kompetenciákban
Évekig tartó pedagógiai folyamat
Ideális kutatási időtartam
Dráma
DICE
Nincs dráma
Start
4 hónap
24 hónap
Idő
A rövid longitudinális design eredményei
– A talált hatások általában kicsik, de szisztematikusak és szignifikánsak.
– Valószínűsíthetjük, hogy hosszabb pedagógiai folyamatban a hatások
egyre erőteljesebbek (Elvi kérdés: hol a plafon?)
– Szakpolitikai relevancia !
Mérhető fejlődés a
kompetenciákban
Évekig tartó pedagógiai folyamat
Ideális kutatási időtartam
Dráma
DICE
Nincs dráma
Start
4 hónap
24 hónap
Idő
Kommunikáció
39.old.
Tanulás tanulása
41. old.
Kreativitás a tanulásban
42.old.
Szociális kompetencia
44.old.
Demokratikus attitűd I.
45.old.
Demokratikus attitűd II.
45.old.
Kisebbség elfogadása
46.old.
Vállalkozói kedv
48.old.
Elszántság jövőbeni fontos dolgok
megvalósítására
49.old.
Kulturális és művészi részvétel I.
50.old.
Kulturális és művészi részvétel II.
50.old.
Időtorta I.
52.old.
Időtorta II.
52.old.
Időtorta III.
52.old.
Hogy érzed magad otthon?
53.old.
Tanári vélemények I.
54.old.
Tanári vélemények II.
55.old.
Tanári vélemények változása az időben
55.old.
Hatások differenciálása - példa
77-78. old.
Magyar eredmények I.
• Nagyon hasonlók a nemzetközihez: kicsi, de szisztematikus
hatások
• A kezdetben már drámázó fiatalok azokhoz a fiatalokhoz képest,
akik nem találkoztak még a tanítási drámával és színházzal
(SAJÁT percepció):
– Az oktatást inkább érzik az önmegvalósítási és a tanulási célok elérésének
eszközeként
– Jobban szeretnek iskolába járni, jobban érzik magukat az iskolában
– Tudatosabbak, kreatívabbak a tanulásban és jobban szeretnek csapatban
dolgozni
– Magabiztosabbnak érzik magukat az olvasás és szövegértés, a
kommunikáció terén
– Jobb a humorérzékük
Magyar eredmények II.
•
•
•
•
•
•
•
•
Többet vannak iskolában
Többet olvasnak
Kevesebbet néznek TV-t és kevesebbet játszanak a számítógépen
Több időt töltenek a családjukkal (beszélgetés, játék stb..)
Inkább vállalnak munkát
Több időt szentelnek kreatív hobbijuknak
Többször látogatnak színházat és kiállításokat
Kevesebbet „lógnak” az utcán
• Empatikusabbak – mind a szempontváltás terén, mind a törődés terén
• Hatékonyabb probléma megoldók és hatékonyabban küzdenek meg a
stresszel
• Úgy érzik, jobban kontrollálják az eseményeket maguk körül
• Tanáraikkal jobban megosztják a problémáikat!!!
Magyar eredmények III.
• Toleránsabbak: jobban elfogadják a legnegatívabbnak ítélt népcsoportot
és az ismeretleneket is
• Aktívabbak a demokratikus vélemény nyilvánításban: hajlandóbbak
lennének szavazni és más demokratikus tevékenységekben részt venni
• Vállalkozókedvűbbek, innovatívabbak és nagyobb fokú érdeklődést és
elkötelezettséget mutatnak társadalmilag értékes és kihívásokkal teli
foglalkozások iránt
• Szívesebben látogatnak klasszikus és populárisabb művészeti
eseményeket (színház, hangverseny, balett, koncertek…)
• Mindenfajta művészi hobbitevékenységet szívesebben művelnek
• Fontosabb számukra a kultúra
• TANÁRI PERCEPCIÓ: tanáraik szinte minden területen
eredményesebb kompetenciákkal ruházzák fel őket !
Néhány longitudinális eredményVállalkozói kedv tanári megítélése
Folyamatos dráma: 3-4 hónap
Zöld: kísérleti csoport
Kék: kontroll csoport
Néhány longitudinális eredmény –
Egy alkalmasok hatása: magabiztosság érzése a
kommunikációban
Egyalkalmas dráma: 3-4 hét
Zöld: kísérleti csoport
Kék: kontroll csoport
Néhány longitudinális eredmény –
A dráma „megtartó” funkciója: Hogy érzed
magad otthon?
Folyamatos dráma: 3-4 hónap
Zöld: kísérleti csoport
Kék: kontroll csoport
Távlati célok
• Design, módszertan, eszköztár publikálása
• Bonyolult hatások megtalálása
• Publikációk az összefüggésekről nemzetközi és hazai
szaklapokban
• Eredmények alapján képzések, módszerek és a mindennapi
gyakorlat kidolgozásának ajánlásai
• 2011-ben várhatóan 3 új EU-pályázatot nyújt be a DICE Hálózata
Tanítási színház és dráma az európai oktatási
rendszerekben
Németh Szilvia
A kvalitatív kutatás vezetője
Tartalom
• „Kulcsszakértők véleményének kérdőíves vizsgálata
• Drámaleírások elemzése
• Strukturált drámamegfigyelés
• Főbb eredmények bemutatása
1. „Kulcsszakértők” véleményének kérdőíves vizsgálata
A kutatás célja
1. Vélemények feltérképezése, összegyűjtése;
2. A tanítási színház és dráma szerepének megítélése, a válaszadó
országában.
Módszer: önkéntes, önkitöltős online kérdőív
A kérdőívet kitöltő szakértők száma
Ország
Válaszadók száma
Ország
Válaszadók száma
Csehország
2
Finnország
2
Hollandia
2
Horvátország
2
Norvégia
10
Franciaország
2
Palesztína
1
Összesen
61
Lengyelország
1
Szlovénia
1
Magyarország
13
Szerbia
17
Svédország
2
Egyesült Királyság
4
Románia
2
Vizsgált témakörök
Tanítási színház, dráma és a pedagógusok
• Drámapedagógia, drámapedagógusok megbecsültsége
Tanítási színház, dráma és a helyi oktatáspolitika
• A tanítási színház és dráma munkát és annak terjesztését segítő
és hátráltató tényezők
A tanítási színház és dráma fejlesztésének támogatása
• a nemzeti oktatáspolitika, az önkormányzatok és az EU szintjén
A drámapedagógia és a drámapedagógusok
vélt társadalmi megítélése
Inkább pozitív
Pozitív/Negatív
Inkább negatív
Lengyelország
Hollandia
Csehország
Románia
Palesztína
Magyarország
Finnország
Szerbia
Norvégia
Svédország
Szlovénia
Egyesült Királyság
Franciaország
Horvátország
Néhány magyarázó tényező
• Inkább pozitív: tanítási színház és dráma, mint innovatív elem az
oktatásban, népszerű a fiatalok körében
• Pozitív/negatív: a „pedagógus-szakma” nem veszi komolyan, de
használatának gyakorisága és elfogadottsága egyre nő
• Inkább negatív: a drámapedagógusokra, nem mint „igazi
tanárokra”, hanem mint a tanulók szórakoztatásáért felelős
személyekre tekintenek (drámapedagógia = szórakoztatás)
A tanítási színház és dráma munkát és annak
terjesztését segítő és hátráltató tényezők –
a szakértők véleménye szerint
Támogató tényezők – a legtöbb országban:
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
belső motiváció, egyéni készségek, meggyőződés;
elkötelezett munka, egyéni kezdeményezőkészség;
támogató, tapasztalt és elkötelezett tanárok és iskolavezetés;
színház- és drámapedagógusok, tanárok és tanszékvezetők a
felsőoktatásban;
MA kurzusok az elismert egyetemeken, kurzusok a
tanárképzésben, tanítási színház és drámára specializálódott
tanszékek, minőségi oktatási segédanyagok;
civil szervezetek, színházi társulatok, színházi és
drámaszövetségek munkája;
támogató színházak, művészeti központok, művészeti tanácsok,
ernyőszervezetek;
állami pénzügyi támogatás, magán szponzoráció,
nemzeti/nemzetközi projekt-támogatás;
tanítási színház és dráma fesztiválok, szakértői workshopok,
szakpublikációk, jelenlét a médiában (cikkek, interjúk, filmek). 92.o
Akadályozó, hátráltató tényezők –
a legtöbb országban:
1. döntéshozók alacsony motivációja;
2. tanárok alacsony motivációja, a szülők elkötelezettségének
hiánya a tanítási színház és dráma ügye iránt;
3. az önkormányzatok nem veszik komolyan a drámát, nem ismerik
el annak a gyerekekre gyakorolt hatását;
4. a hagyományos oktatási módszerek dominanciája az iskolákban,
a pedagógiai és módszertani kérdések újragondolásának hiánya;
5. a színház és dráma alacsony presztízse a hagyományos iskolai
tantárgyak között;
6. a tanítási színházat és drámát tárgyaló egyetemi kurzusok hiánya,
a meglévő tanárképzési kurzusok nem megfelelő minősége;
7. a tanítási színház és dráma csekély anyagi támogatása;
8. a szisztematikus kutatás, külső értékelés és visszacsatolás
93.o
hiánya.
Magyarország
Támogató tényezők:
Hátráltató tényezők:
• Nemzeti alaptanterv,
• Színházi nevelési társulatok
• Magyar Drámapedagógiai
Társaság
• rendszeres fesztiválok
• oktatási segédanyagok
• jelenlét a médiában
• kurzusok egyetemeken
• hagyományos tanítási
módszerek dominanciája az
iskolákban,
• a pedagógiai-módszertani
megújulás hiánya,
• a tanítási dráma
koncepciójának
félreértelmezése,
• a döntéshozók érdektelensége
a tanítási dráma ügyében
A tanítási színház és dráma fejlesztésének
támogatására tett javaslatok
a nemzeti oktatáspolitika, az önkormányzatok és
az EU szintjén - a szakértők véleménye szerint
Európai Unió
Terület
Intervenció
Nemzetközi
kooperáció
Nemzetközi tanítási színház és dráma-konferenciák
műhelymunkák szervezése
A tanítási színház és dráma tanárok nemzetközi hálózatának,
együttműködésének és csereprogramjainak támogatása
Infrastruktúra
Nemzetközi tanítási színház és drámaközpontok létrehozása
Online színházi és dráma hírlevél megjelentetése a pedagógusok
számára
Civil
társadalom
Tanítási színház és drámára irányuló civil társadalmi projektek
támogatása
Policy-making
A területért felelős kormányzati képviselők és döntéshozók
körében kifejtett lobbitevékenység
Társadalmi
együttélés
A társadalmi kohézió és az aktív állampolgárság kialakításának
elősegítése
Szociális kompetenciák fejlesztése
Kutatás
A tanítási színház és drámára irányuló kutatások támogatása
97.o
Nemzeti oktatáspolitikák
Terület
Intervenció
Curriculum
A tanítási színház és dráma kötelező tárgyként
való beemelése a tantervbe
Pedagógiai
módszertan
Gyermekközpontú pedagógia alkalmazása az iskolákban
Továbbképzés
Tanítási színház és dráma képzés gyakorló tanároknak
A tanárok drámapedagógiai munkához szükséges
kompetenciáinak fejlesztése
Tanári szakma
A “színházpedagógus” és a „drámapedagógus”
szakma hivatalos szakmaként való elismerése
PR
A tanítási színház és dráma PR-jának támogatása
Kutatás
A tanítási színház és dráma külső
Értékelésének, kutatásának támogatása, Jó gyakorlatok gyűjtése
Önkormányzatok
Terület
Intervenció
Pedagógiai
módszertan
Színház és drámapedagógusok alkalmazása
minden iskolában
Tanítási színház és dráma kezdeményezések
meghívása az iskolákba
Tanácsadás a dráma iskolai hasznosításáról
Extracurriculáris
tevékenység
A kötelező tanterven kívüli színházi és dráma műhelyek
lehetőségének megteremtése az iskolákban
Pénzügyi
támogatás
Pénzügyi alapok létrehozása a helyi közösségek
színházi és dráma projektjeinek megvalósításához
Helyi szintű tanítási színház és dráma pályázatok
kiírása
Hagyományőrzés
A helyi kulturális örökség újjáélesztésének támogatása a helyi
művészeti központok révén
Beavatkozások színterei
Nemzeti tanterv
Iskola
PR
Kutatás
Hatásvizsgálat
Mérés-értékelés
Beavatkozások
fő
területei
Politikai
döntéshozás
(Policy-making)
Tanárképzés
Társadalom
Civil társadalom
2. Drámaleírások vizsgálata
A kutatás célja és módszerei
Mit?
A vizsgálatban résztvevő minden egyes tanítási színház és
drámaprogram vezetőjét megkértük, hogy töltsön ki egy
kérdőívet,amelynek része volt a következő kérdés is:
““Milyen módszereket alkalmaz a dráma tevékenységek során?
Röviden sorolja fel őket!
Kérjük, röviden írja le munkája pedagógiai, oktatási-nevelési,
társadalmi és esztétikai célkitűzéseit! (Max. 1 oldal)”
Miért?
Hogy fel tudjuk mérni a 12 ország 111 különböző tanítási színház és
dráma programjai között található hasonlóságokat és különbségeket.
Tematizációk és gyakoriságok
Fő témák
Megjelenésük gyakorisága
A dráma-munka célja
98
A dráma-munka fókusza
78
Használt módszerek
80
A dráma-munka eredményei
61
A dráma-munka tartalma
54
Következmények
44
A dráma-foglalkozásokon részt vevő gyermekek
jellemzői
28
A tanulói munka értékelése
3
Az egyes tematizációk megjelenésének
gyakorisága – hány ország esetében bukkantak fel?
Fő témák
Országok
1. Célok
11
2. Fókusz
11
3. Módszerek
9
5. Tartalom
7
6. Következmények (személyiségváltozás)
7
7. Tanulói jellemzők
6
4. Következmények (együttműködés vonatkozásában)
5
8. Tanulói értékelés
2
Korábbi kutatási eredmények vs.
DICE dráma leírások
Korábbi kutatási tapasztalatok
DICE drámaleírás-elemzési
eredmények
A főbb fogalmak eltérő
értelmezése
Közös „fogalomtár”
Közös célok hiánya
Világos célkitűzések, közös célok,
Pedagógiai-módszertani
anomáliák
Hasonló pedagógiai-módszertani
eszköztár használata
Nemzetközi tapasztalatok hiánya
Nemzetközi jó gyakorlatok iránti
aktív érdeklődés, networking
Fő célok és fókuszok
Leggyakrabban megjelenő válaszok
A résztvevők együttműködésének elősegítése, kreatív
csoportmunka támogatása, kooperáció egy közös cél eléréséértl
Kommunikációs kompetenciák fejlesztése, vita-technikák
megismertetése, nyitottság mások véleményére
Szociális kompetenciák fejlesztése, toleranciára, empátiára és
szolidaritásra való nevelés, gyerekek közötti bizalom erősítése
Az önbizalom, az önértékelés és a pozitív én-kép kialakítása,
megerősítése
Felelősségvállalás, probléma-megoldás, kezdeményezőkészség
fejlesztése
A tanítási színház és dráma-foglalkozások
során használt módszerek
• A leggyakrabban használt módszerek a legtöbb országban
„hasonlók”.
• A dráma-leírásoknak csupán töredékében található utalás
tradicionális pedagógiai módszertani elemek használatára.
• Innovációra való törekvés!
A tanítási színház és dráma-foglalkozások
következményei, eredményei
A gyerekek megtapasztalják az együttműködésben és a
közös alkotásban rejlő erőt, ami az önbecsülés, a
kollektív felelősségvállalás, a büszkeség és az énhatékonyság érzésének forrásává válik. A résztvevő
gyerekek azáltal, hogy azonosulnak másokkal,
képesekké válnak arra, hogy megértsék más emberek
élethelyzeteit. A tanítási színház és dráma a szerepekkel
és normákkal való kísérletezésre is lehetőséget ad a
fiataloknak. Lehetőségük van azt is kipróbálni, milyen
lenne, ha valaki mások lennének. Mindezen túl művészi
tapasztalatokra tesznek szert, és kreatív emberekké
válhatnak.
A tanítási színház és dráma-foglalkozásokon
résztvevő tanulók fő (személyiség)jellemzőinek
alakulása
Cél
Jellemzők
A résztvevők együttműködésének
elősegítése, kreatív csoportmunka
támogatása, kooperáció egy közös cél
eléréséért
Kreatív, segítőkész, lelkes
„együttműködők”
Kommunikációs kompetenciák fejlesztése,
vita-technikák megismertetése, nyitottság
mások véleményére
Hatékony kommunikátorok
Szociális kompetenciák fejlesztése,
„A remény és a változás aktivistái”
toleranciára, empátiára és szolidaritásra való empatikus személyek
nevelés, gyerekek közötti bizalom erősítése
Az önbizalom, az önértékelés és a pozitív
én-kép kialakítása, megerősítése
Önmagukat elfogadók
Felelősségvállalás, probléma-megoldás,
kezdeményezőkészség fejlesztése
Saját véleménnyel rendelkező
kezdeményezők
3. A dráma-megfigyelés - „a drámaleírások
megvalósulásának próbája”
Hipotézisek
1. A tanítási színház és dráma NEM a hagyományos (frontális
tanulásszervezésen nyugvó) pedagógiai-módszertani eszközökkel
dolgozik, hanem a személyreszabott figyelem és a differenciálás
alapelveinek figyelembevételével támogatja a tanulói
kezdeményezésekre és interakciókra építő tanulási-tanítási
folyamat létrejöttét
2. A foglalkozásokon a tanulók több interakciót kezdeményeznek,
mint a foglalkozásvezetők.
3. A tanítási színház és dráma-foglalkozásokat az ún. konstruktív
tanár-diák, diák-diák interakciók jellemzik.
A DICE számára kidolgozott
megfigyelési szempontsor célja:
•
•
•
•
•
Jelölje a tanári és tanulói „beszéd” gyakoriságát, annak
kezdeményezőjét és irányát
Értékelje a „beszéd” tartalmát (konstruktív, destruktív)
Jelölje a foglakozás során használt munkaformákat és azok
gyakoriságát és időtartamát
Jelölje a munkaforma-váltásokat
Jelölje, hogy az adott munkaformán belül, ki van szerepben.
Megfigyelés módja
1. Programonként két-két, előzetesen felkészített, független
megfigyelő
együttes jelenléte
2. Kétlépcsős megfigyelés-rögzítés
(Két független szempontsor → egy végleges közös )
Megfigyelési szempontsor adatainak elemzése
•
•
Kvantitatív – pl. munkaformák gyakorisága
Kvalitatív – pl. interakciók tartalmi jellemzői
Egy példa: Egyalkalmas színházi nevelési program, Egyesült Királyság,
időtartam: 2 óra és 5 perc
60.o
Interakciók kezdeményezésének gyakorisága
60.o
A munkaformák sorrendje és időtartama
61.o
Eddigi fő eredmények
•
•
•
•
•
•
•
Színes pedagógiai-módszertani eszköztár
Munkaformák sokfélesége
Gyors munkaform-váltások
Dinamikus foglalkozás-szervezés
Tanulói interakciók dominanciája
Tanulói kezdeményezések elfogadása
Demokratikus „működés/működtetés”
Elemzési lehetőségek
•
•
•
•
A 111 megfigyelt foglalkozás részletes elemzése
Csoportosítás, összehasonlítás
Országok szerinti összehasonlító elemzés
A tanári, tanulói beszéd tartalmi elemzése
Köszönöm a figyelmet!
[email protected]