Transcript Pókszabásúak

Altörzs:
Csáprágósok – Chelicerata
3 osztálya közül 2 tengeri,
szárazföldön csak
Pókszabásúak – Arachnida
Testfelépítés
• Fejtor – előtest (6 szelvény végtagokkal:
csáprágó, tapogatóláb, 4 pár láb)
• Potroh – utótest (végtag nincs)
• Nincs csáp, rágó szájszerv, összetett szem
• 2-8 pontszem
• Csáprágó: ált. csak táplálék megragadására,
esetleg mérgezésre szolgál
Belsőségek
• Táplálkozás: ált. ragadozó, kiszívják
áldozatukat, gyakori a méregmirigy
• Légzés: lemezes tüdő vagy még trachea is
• Keringés: nyílt, hemocianinos testfolyadék
• Kiválasztás: Malpighi-edény vagy vesécske
• Idegrendszer: központosult hasdúclánc
Fejlődés
• Közvetlen, kifejléshez hasonló, fejlődési
alakok száma változó
• Ivarszervek mindig a potroh elülső részén
Skorpiók (Scorpiones)
• Tapogatóláb ollóvá alakult, potrohvég
megnyúlt, méregtövissel, test szelvényezett
• Magyarországon csak behurcolva, főleg a
kárpáti és olasz skorpió (Euscorpius spp.),
veszélyesebb a mezei skorpió
Trópusi rendek
• Szálfarkúak – Palpigradi: egy hazai faj,
Aggtelek környéki barlangok, 1-2 mm, kb.
50 faj, szelvényezett potroh hosszú
farokfüggelékkel
• Rövidszálfarkúak, Ostorfarkúak,
Ostorlábúak
• Rovarpókok – Solifugae: agresszívek, de
nincs mérgük
Álskorpiók (Pseudoscorpiones)
• Hosszú, ollós végű pedipalpus, méregtövis
nincs, 1-5 mm-es, lapos, szelvényezett test
• Több évig élnek, ragadozók, utódgondozás
• 1500-ból kb. 30 faj Magyarországon
Kaszáspókok (Opiliones)
• Egy pár szem, szelvényezett, de nem osztott
test, méregmirigy csökevényes(?), nincs
szövőmirigy
• Többnyire hosszú és másodlagosan sokízű
lábak, „lábtörés”
• Nemcsak folyékony táplálék
• 3000 fajból kb. 50 nálunk
Pókok (Araneae)
• Legismertebb, 2. legnagyobb csoport
• Szelvényezettség nincs, de elő- és utótest
határa erősen összeszűkült
• Csáprágók párhuzamosan vagy szemben
mozognak, méregmirigy van
• Hím tapogatólába párzószerv,
határozóbélyeg (fajhibridizáció ellen)
• 4 pár pontszem (ritkán 3 pár)
•Utótest végén szövőmirigyek és
szövőszemölcsök, váladékuk levegőn fonállá
szilárdul. Sok célú és összetételű fonal (lakócső,
zsákmányszerzés, vándorlás, petevédelem stb.)
•Fonálszűrősök: finom „vattaszerű” burok a
fonálon, fonálszűrő nélküliek: néha ragasztóanyag
•Fogóhálók: pl. kerekháló, vitorlaháló, tölcsérháló
•Csak a nőstény hálókészítő, hímek vándorolnak
•Petecsomó kokonban, fiatal (juvenil): terjedés
ökörnyállal, ivarérett (adult), 1-2 évig élnek
•Világszerte 30.000 , nálunk 900 faj
Pókcsaládok
• Madárpókok (Orthognatha): csáprágók
függőlegesen csukódnak, 4 tracheatüdő,
fonálszűrő nincs
• 4 hazai faj (1 aknászpók, 3 torzpók):
csőlakók, védettek
• Labidognatha: csáprágók szemben
csukódnak, hazaiaknál 2 tracheatüdő, 900
faj
• Fonálszűrős pókok: a szövőszemölcsök előtti kis
kitinlemez és a lábakon levő „fésű” segítségével bolyhos
fonalat állítanak elő, ebbe belegabalyodnak a rovarok
Hazai családok: bikapókok (1) lakócsövekben,
hamvaspókok (~20) és eretnekpókok (12) kusza hálókban,
derespókok (3) kerekhálóban
• Fonálszűrő nélküliek: ha van fogófonaluk, az enyves
Fontosabb családok (31 hazai):
Fojtópókok: nagy csáprágó, 6 szem, éjjel kóborol
Álkaszáspókok: hosszú láb, épületlakó, hálószövő
Törpepókok (~50): kerek potroh, ~hosszú láb, ragasztás,
hálószövő
Vitorlapókok (~200): megnyúlt potroh, kis test,
vitorlaháló
Állaspókok: kerekháló, nagy csáprágó, hosszú test és láb
Keresztespókok (~50): kerekháló, nagy, zömök potroh,
gyakran rajzolatos („keresztes” potroh), elég rövid, csíkos
lábak, apró csáprágó
Farkaspókok (~60): kóborlás, megnyúlt, szőrös test+láb,
~kis potroh, kokoncipelés, leggyakrabban látható, cselőpók!
Csodáspókok: mint előző, kokont csáprágóval tartja,
vidrapók
Zugpókok: tölcsérháló, ~hosszú láb, búvárpók!
Kalitpókok: lakószövedék, dajkapók!
Karolópókok (~50): oldalt álló lábak, 1-2. pár hosszabb,
nagy potroh, lesből vadászik
Ugrópókok (~70): apró megnyúlt test, rövid ugróláb, 1
szempár nagy, ugrik
Atkák (Acari)
• Apró vagy kis test, nincs szelvényezettség,
egységes test
• Lárvák 3 lábpár, néha adultak csak 2
• Csáprágó szuronyszerű szívó, karmos vagy
ollós „rágó” szerv
• Pontszem ált. nincs, hiányozhat a szív,
trachea is
•Egyedfejlődés: többnyire lárva – 3 nimfastádium –
adult, de kimaradhat valami
•Táplálkozás: ragadozó, rovaron vagy gerincesen
élősködő, növényevő, korhadékevő, gazdasági
jelentőség
•Élőhely: szárazföld-víz, talaj-növény-állat
•Leggazdagabb fajokban, világszerte 15.000, nálunk
t.m. 1000
•Rendszerük átalakulóban
Fontosabb csoportok (családok, alrendek stb.):
Kullancsok, óvantagok: legnagyobbak,
melegvérűek parazitái, betegségek, szájszerv
„szipókává” alakult
Nyűgatkák: ollós csáprágó, sok élősködő
Tetűatkák: növénykárosító is van, méhatka
Takácsatkák: fontos növénykárosítók, szövedékkészítés
Szőrtüszőatkák: féregszerűen megnyúlt, faggyúevő,
emberen általános
Bársonyatkák: nagy piros, élősködő+ragadozó
Víziatkák: kerekded, rovarélősködő
Készletatkák: élő és elhalt növényi részek (pl.
hagyma, liszt, sajt), „por”-allergia
Rühatkák: kerekded, bőrélősködő, állatokon
veszélyesebb, mint emberen
Páncélosatkák: kemény testű talajlakó lebontók
Gubacsatkák: 2 lábpár, féregszerűen megnyúlt,
szabadon vagy gubacsban, sok kártevő