Transcript Az állatvilág

Az állatvilág
Biológia
9. osztály
Mgr. Gyurász Szilvia
Általános jellemzés
A FAUNA a Földön élő állatok összessége
 Eukarióta élőlények
 Táplálkozásukban heterotrófok –
az életműködésükhöz szükséges energiát
szerves anyagokból veszik fel
 Országuk igen szerteágazó
 Rengeteg törzs alkotja. A törzseket osztályokra,
rendekre, családokra és nemzetségekre osztjuk
• Vannak Egysejtűek és Többsejtűek
 A többsejtűek testfelépítése: sejtek
szövetek
szervek
szervrendszerek
szervezet

Egysejtűek



Az összes életfunkciót egyetlen sejt végzi: táplálkozás,
légzés, mozgás, szaporodás, növekedés
Nedves, nyirkos helyeken élnek
Lehetnek: hasznosak, károsak – fertőző betegségek
kórokozói,
papucsállatka amőba
trichomonas
Többsejtűek
Alapvetően két nagy csoportra osztjuk őket:
Gerinctelenek
– nincs belső vázuk

kéksávos légivadász
Gerincesek
– belső vázuk központja
a gerincoszlop
emberi gerinc
Csalánozók




•
Testüket két sejtréteg borította tömlő alkotja
A csalánsejtek a zsákmány megszerzésére szolgálnak
A tapogatók a szájüregbe juttatják, majd az emésztőüregbe kerül
Szaporodik – ivartalanul (bimbózással)
- ivarosan (petesejt és spermium összeolvadásával)
Sérült testrészei könnyen regenerálódnak
zöld hidra
medúza
Laposférgek








Lapított testükről kapták nevüket
Vízben vagy nedves környezetben élnek
Testük egyetlen nyílásán veszik fel a táplálékot és ürítik ki a
maradékot
Szerteágazó bélrendszer
Köteges idegrendszer
Jó regenerálódóképesség
Némelyek belső élősködők
Hímnős állatok
örvényféreg
galandféreg
májmétely
Hengeresférgek




•
Henger-, orsó- vagy fonálszerűek
Némelyek élősködők, mások a természetben szabadon élnek
Fejlett emésztő-, kiválasztó-, idegrendszere és szaporítószerve van a
törzs képviselőinek
Az orsógiliszták váltivarúak, eltérő nemi jelleggel: a hím kisebb,
görbült farokrésszel, a nőstény nagyobb
Ivarosan szaporodnak
orsógiliszta
hegyesfarkú bélgiliszta
Puhatestűek

•
•
Csigák osztálya:
fej, láb, zsigerzacskó – melyek a csigaházba visszahúzhatók
szárazföldiek és víziek egyaránt
Nyílt véredényrendszer, dúclánc idegr., hímnős (hermafrodita)
állatok
Éti csiga, kerti csiga, tányér csiga, nagy meztelencsiga

•
•
•
Kagylók osztálya:
lapított test kétrészes héj alatt, vízi élőlények
A köpenyben vannak a belső szervei, a víz a szerves anyagokkal a
lélegző szifón jut be, s a felesleges anyag a kiürítő szifón távozik
A kagylóhéj belső oldalára gyöngyház rakódik
Lárváik a halak kopoltyúin élősködnek
tavikagyló
gyöngykagyló
kékkagyló
osztriga

•
•
•
Lábasfejűek osztálya:
tengerek lakói, különlegességük a fejükön lévő karok, testük
zsákformájú, köpenyükön belül található a „szépiacsont“ mészlemez
Testüket úszólebeny veszi körül, de gyorsan úgy mozog, hogy a
vizet a köpenye alá szívja, majd izomzatát összehúzva kilövelli azt
Képesek a színváltoztatásra, menekülés közben pedig sötétbarna
folyadékot lövellnek ki
A karokon lévő szívókorongokkal ejtik el a zsákmányt
szépia
polip
közönséges kalmár
Gyűrűsférgek




Testük szelvényekből – gyűrűkből áll, henger alakúak, szárazföldi és
vízi élőlények egyaránt
Soksertéjűek osztálya: tengeri férgek, minden szelvényükhöz sok
serte tartozik – Nereis nemzetség
Kevéssertéjűek: legismertebb képviselője a földigiliszta – egész
testfelületével lélegzik, zárt véredényr., fejlett kötélhágcsós idegr.,
hímnős állat, serték segítségével mozog
Nadályok (piócák): nincsenek sertéik, külső élősködők
Nereis pelagica
földigiliszta
orvosi pióca
Ízeltlábúak



Szelvényezett test
Ízelt láb
Külső váz, melyet kutikulának nevezünk
pókszabásúak
Néhány
osztálya
rákok
rovarok
Pókszabásúak







PÓKOK
4 pár ízelt láb, csáp nélküli fejtor, potroh
Testen kívüli emésztés, méreganyagok segítségével
Szövőszemölcsök a potroh végén
Tracheatüdővel lélegeznek
Emésztőrendszer: szájnyílás, garat, szívógyomor, bélcsatorna,
végbélnyílás
Zsákszív, kötélhágcsós idegrendszer, váltivarúak
keresztespók
vadászpók
csodáspók




•

ATKÁK
Külső paraziták
Legismertebb a közönséges kullancs, melynek nősténye az ember
gyakori „látogatója“
Vérszívás közben fertőző betegségek kórokozóit terjesztheti
KASZÁSPÓKOK
Nem szőnek hálót, testük gömbölyded, lábaik igen hosszúak
karolópók
kaszáspók
zugpók
Rákok
Fejtor, potroh, 2 pár csáp, eltérő számú lábak, vízben élnek
 Kutikulájuk páncéllá alakul
 Potrohuk végén farokúszó
 Első pár lábuk ollókká alakult
remeterák
gyapjasollós rák

•
Apró rákok
vízibolha
kandics
bolharák
Rovarok




•
•
•
•
•
Fej, tor, potroh
3 pár láb, 1 pár csáp
Az állatok legnépesebb osztálya
Fejlődésük lehet:
tökéletes átalakulással – pete, lárva, báb, kifejlett egyed
tökéletlen átalakulással – pete, lárva, kifejlett egyed
Fejükön szájszerv, a csápokon tapintó, szagló, esetenként halló szerv
Légcsövekkel (tracheákkal) lélegeznek
Nyílt véredényrendszerük van
Emésztőrendszerük fejlett, a táplálkozásnak megfelelő
Többségüknek egy, vagy két pár szárnyuk van

Rovarok felépítése
A- Fej (Caput) B- Tor (Thorax) C- Potroh (Abdomen)
1. csáp (antenna)
2. ocellusok (alsók)
3. ocellusok (felsők)
4. összetett szem
5. agy (cerebralis ganglion)
6. előtor (prothorax)
7. dorsalis artéria
8. trancheák (spirákulummal)
9. középtor (mesothorax)
10. utótor (metathorax)
11. első szárny
12. hátsó szárny
13. középbél (gyomor)
14. szív (cor)
15. petefészek (ovarium)
16. utóbél (vékony- és/vagy vastagbél)
17. végbélnyílás (anus)
18. vagina
19. hasdúclánc (abdominalis ganglionok)
20. Malpighi-edények
21. 5. lábfejíz
22. karmok
23. lábfejízek (tarsus)
24. lábszár (tibia)
25. comb (femur)
26. tompor (trochanter)
27. előbél (begy, előgyomor)
28. tordúc (thoracicus ganglion)
29. csípő (coxa)
30. nyálmirigy
31. garatalatti dúc (subesophagalis ganglion)
32. száj (os)
atlaszlepke
fecskefarkú lepke
lepkék
fejtetű
erdei vöröshangya
poloska
mézelő méh
vízmérő poloska
katicabogár
zöld lombszöcske
Gerincesek







Egyedfejlődésük korai szakaszában megjelenik a gerinchúr, amely
gerincoszloppá fejlődik.
Ez védi a csőidegrendszer gerincvelői részét, az agyat pedig a
koponya.
Látószervük a páros hólyagszem.
Zárt keringési rendszerük van, kettő, három vagy négy üregű szívvel,
amely a hasi oldalon helyezkedik el.
Emésztőrendszerük is a hasi oldalon van, amely áll gyomorból,
vékonybélből, vastagbélből.
Légzésük életkörnyezetükhöz alkalmazkodott – kopoltyúk vagy
tüdő.
Kültakarójuk többrétegű hámból és irhából áll.

A gerincesek törzsében 5 osztályt
különböztetünk meg:
Halak (Pisces) – kb. 29 300 faj
Kétéltűek (Amphibia) – kb. 5900 faj
Hüllők (Reptilia) – kb. 8240 faj
Madarak (Aves) – kb. 9930 faj
Emlősök (Mammalia) – kb. 5400 faj
Halak

Két nagy csoportjukat ismerjük:porcoshalak
csontoshalak
•
Testük fejből, törzsből és farokból áll.
Vízben élnek, kopoltyúkkal lélegeznek.
Testüket a bőrből kinövő pikkelyek borítják.
Úszóik segítségével mozognak – hátúszó, hasúszók, mellúszók, farok
alatti úszó, farokúszó
Van ízlelő és szaglószervük, belső fülük, szemük és helyzetérzékelő
szervük az oldalvonal.
Szívük kétüregű, nem választódik el az oxigéndús és oxigénszegény
vér, ezért változó a testhőmérsékletük.
Váltivarúak, külső megtermékenyítéssel – a nőstény ikrákat rak,
melyeket a hím spermiumokkal (haltejjel) lespriccel.
•
•
•
•
•
•
Képviselői
fűrészes rája
tükörponty
angolna
mélytengeri bárdhal
fogas süllő
afrikai tüdőshal
nagy fehér cápa
harcsa
bojtosuszos maradványhal
Kétéltűek
farkos kétéltűek
farkatlanok - békák

Két rendet ismerünk:
•
Testfelépítésük: fej, törzs, végtagok.
Felnőtt életüket a szárazföldön élik (néhány kivétellel), de
szaporodni csak a vízben képesek.
Bőrük csupasz, mirigyekben gazdag, bőrlégzés.
Váltivarúak, külső megtermékenyítés.
Az ebihalak kopoltyúkkal, a felnőtt egyedek tüdővel lélegeznek.
Érzékszerveik: szemek, orrnyílás, belső fül
Főként rovarevők – zsákmányukat kicsapódó, ragadós végű
nyelvükkel szerzik meg.
Emésztőrendszerük kloákában végződik.
Keringésük zárt, szívük 2 pitvarból és 1 kamrából áll.
Változó testhőmérsékletűek.
•
•
•
•
•
•
•
•
•
Farkosak
Farkatlanok
Foltos szalamandra
Zöld levelibéka
Pettyes gőte
Barna varangy
Kínai óriás szalamandra
Vöröshasú unka
Hüllők
teknősök
krokodilok
gyíkok, kígyók

Legismertebb három rendjük:
•
Háromrészes szívük van. Ezért változó testhőmérsékletűek.
A krokodiloknak már 4 részes szívük van.
Testüket szarupikkelyek fedik, s néhány csoportnál szarupáncéllá
fejlődik.
Tüdővel lélegeznek.
Főként húsevők, de lehetnek mindenevők és növényevők is.
Belső megtermékenyítés, bőrhéjú tojásokkal szaporodnak.
A szubtrópusi és trópusi területeket kedvelik.
•
•
•
•
•
•
Képviselőik
cafrangos teknős (matamata) sarkantyús teknős
észak – amerikai aligátor
fekete mamba
indiai gaviál
pápaszemes kobra
gekkó
mocsári teknős
nílusi krokodil
keresztes vipera
sisakos leguán
zöld gyík
Madarak









Mellső végtagjaik szárnyakká alakultak.
Testüket tollazat fedi, amely a bőrből nő ki.
Csontjaik üregesek, elősegítendő a repülést.
Emésztőrendszerük különlegessége a begy, mirigyes gyomor,
zúzógyomor - mivel nincsen foguk, ezekkel segítik a felbontást.
A tüdőkhöz légzsákok kapcsolódnak, könnyítik a testet.
Négyrészes szívük tökéletesen elkülöníti az oxigéndús és
oxigénszegény vért. Testhőmérsékletük állandó.
Mellizmaik végzik a repülést.
Belső megtermékenyítés. Mészhéjú tojásokkal szaporodnak.
Kicsinyeik lehetnek fészeklakók – kikelés után etetik őket, vagy
fészekhagyók – kicsinyeik képesek egyedül táplálkozni.
Rendszerük
Futómadár-szabásúak
A futómadár-szabásúak (Paleognathae)
Struccalakúak rendje (Struthioniformes) – 14 faj,
Tinamualakúak rendje (Tinamiformes) – 48 faj,
Újmadárszabásúak
Az újmadárszabásúak (Neognathae) .Többségük igen jól repül. Huszonnégy rendjük ismert:
Pingvinalkúak rendje (Sphenisciformes) – 17 faj,
Búváralakúak rendje (Gaviiformes) – 5 faj,
Vöcsökalakúak rendje (Podicipitiformes) – 22 faj,
Viharmadár-alakúak rendje (Procellariiformes) – 115 faj,
Gödényalakúak rendje (Pelecaniformes) – 67 faj,
Gólyaalakúak rendje (Ciconiiformes) – 127 faj,
Flamingóalakúak rendje (Phoenicopterformes) – 5 faj,
Lúdalakúak rendje (Anseriformes) – 165 faj,
Sólyomalakúak rendje (Falconiformes) – 303 faj,
Tyúkalakúak rendje (Galliformes) – 290 faj,
Darualakúak rendje (Gruiformes) – 201 faj,
Lilealakúak rendje (Charadriiformes) – 367 faj,
Pusztaityúk-alakúak rendje (Pteroclidiformes) – 16 faj,
Galambalakúak rendje (Columbiformes) – 314 faj,
Papagájalakúak rendje (Psittaciformes) – 361 faj,
Kakukkalakúak rendje (Cuculiformes) – 148 faj,
Bagolyalakúak rendje (Strigiformes) – 183 faj,
Lappantyúalakúak rendje (Caprimulgiformes) – 120 faj,
Sarlósfecske-alakúak rendje (Apodiformes) – 429 faj,
Egérmadár-alakúak rendje (Coliiformes) – 6 faj,
Trogonalakúak rendje (Trogoniformes) – 39 faj,
Szalakótaalakúak rendje (Coraciiformes) – 214 faj,
Harkályalakúak rendje (Piciformes) – 405 faj,
Verébalakúak vagy énekesmadár-alakúak rendje (Passeriformes) – 5824 faj.
A rendek egy – egy képviselője
strucc
tinamu
búbos vöcsök
királyalbatrosz
rózsás flamingó
bütykös hattyú
pingvin
pelikán
parlagi sas
jeges búvár
szürke gém
nyírfajd
koronás daru
bíbic
kakukk
hóbagoly
csíkos egérmadár
trogon
pusztaityúk balkáni gerle jácintkék arara
lappantyú
szalakóta
füstifecske
tarka harkály
Énekesmadarak – verébalakúak
veréb
seregély
pinty
fekete rigó
tövisszúró gébics
sármány
mezei pacsirta
csuszka
billegető
dolmányos varjú
kék cinege
tündérmadarak
Emlősök
•
•
•
•
•
•
•
A nőstények emlőikből (tejmirigyeikből) táplálják kicsinyeiket
anyatejjel .
Utódaikat az anyaméhben hordják ki.
Testfelületüket szőrzet borítja.
Testhőmérsékletük állandó.
Szívük négyüregű, tökéletesen zárt szívsövénnyel ( a jobb és a bal
fél teljesen elválasztott).
Lehetnek talajlakók, fán élők, siklórepülők, aktív repülők, ásók, sőt
vízi életmódot folytatók is.
Két alosztályuk: a, tojásrakó emlősök
b, elevenszülő emlősök – őket csoportosítjuk:
1. erszényesekre
2. méhlepényesekre.
Rendszerük

Emlősök (Mammalia) osztálya
◦
Tojásrakó emlősök (Prototheria) alosztálya

◦
Kloákások (Monotremata)
Elevenszülő emlősök (Theria) alosztálya
 Erszényesek (Marsupialia) alosztályága

 Oposszumalakúak (Didelphimorphia)
 Cickányoposszum-alakúak
(Paucituberculata)
 Törpeoposszum-alakúak (Microbiotheria)
 Erszényes ragadozók (Dasyuromorphia)
 Bandikutalakúak (Peramelemorphia)
 Erszényesvakond-alakúak
(Notoryctemorphia)
 Diprotodontia
Méhlepényesek (Eutheria) alosztályága
 Afrotheria öregrend
 Elefántcickány-alakúak (Macroscelidea)
 Afrosoricida
 Csövesfogúak (Tubulidentata)
 Előpatások (Hyracoidea)
 Tengeritehenek (Sirenia)
 Ormányosok (Proboscidea)
 Bibymalagasia[1]
 Vendégízületesek (Xenarthra) öregrendje
 Szőrös vendégízületesek (Pilosa)
 Páncélos vendégízületesek (Cingulata)
 Euarchontoglires vagy Supraprimates
öregrend
 Mókuscickányok (Scandentia)
 Bőrszárnyúak (Dermoptera)
 Főemlősök (Primates)
 Nyúlalakúak (Lagomorpha)
 Rágcsálók (Rodentia)
 Laurasiatheria öregrend
 Sünalakúak (Erinaceomorpha)
 Cickányalakúak (Soricomorpha)
 Denevérek (Chiroptera)
 Cetek (Cetacea)
 Párosujjú patások (Artiodactyla)
 Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
 Tobzoskák (Pholidota)
 Ragadozók (Carnivora)
Néhány képviselőjük
kacsacsőrű emlős
rövidcsőrű hangyászsün
óriás vöröskenguru
1:Grönlandi bálna 2:Kardszárnyú delfin
3:Simabálna 4:Ámbráscet 5:Narvál
6:Kékbálna 7:Barázdásbálna 8:Beluga
tasmán ördög
gorilla
hosszúcsőrű hangyászsün
foltos kuszkusz
mezei pocok