Transcript Tápanyag-gazdálkodás Berényi Üveges Judit Sztahura Erzsébet Agrár-környezetvédelemi és KAT Intézkedések Helyes Gazdálkodási Gyakorlat, Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat • Olyan mezőgazdálkodást kell megcéloznunk, amely úgy állít elő értékes,

Tápanyag-gazdálkodás
Berényi Üveges Judit
Sztahura Erzsébet
Agrár-környezetvédelemi és KAT Intézkedések
Helyes Gazdálkodási Gyakorlat,
Helyes Mezőgazdasági Gyakorlat
• Olyan mezőgazdálkodást kell megcéloznunk,
amely úgy állít elő értékes, egészséges és
piacképes élelmiszereket valamint
nyersanyagokat, hogy közben megőrzi a
vidéket, a környezetet és benne az embert és
közösségeit.
Talaj, termőföld – tájvédelem
A hazai földhasznosítás uniós összehasonlítása1)
Megnevezés
EU-15
EU-10
EU-25
Magyarország
Mezőgazdasági terület
- összesen (1000 ha)
-
aránya az összes területből, %
140987
38209
179196
5864
43,5
51,7
45,0
63,1
74125
28663
102788
4513
52,6
75,0
57,4
76,9
Szántóterület
- összesen (1000 ha)
-
aránya a mezőgazdasági területből, %
Tápanyag-gazdálkodás
• Gazdaságosság
• Agrárkörnyezet védelme
(talajvédelem - talajvizsgálatra alapozottan)
• Gazdálkodási Napló (Nyilvántartás
vezetése)
AKG, KAT, Nitrátérzékeny terület
A talajvizsgálatot előíró
jogszabályok
•
Az egyszerűsített területalapú támogatások és a vidékfejlesztési
támogatások igényléséhez teljesítendő "Helyes Mezőgazdasági és
Környezeti Állapot", illetve a "Helyes Gazdálkodási Gyakorlat"
feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I. 13.) FVM
rendelet előírásai alapján a vidékfejlesztési támogatások igénybevétele
esetén a gazdaság teljes területén szűkített talajvizsgálatot kell
végeztetni 5 évente, ha jogszabály másként nem rendelkezik ("Helyes
gazdálkodási gyakorlat„ = jogszabályok + előírások)
•
A 150/2004. (X.12) FVM rendelet értelmében a különböző agrárkörnyezetgazdálkodási célprogramoknál bővített, vagy teljes körű
talajvizsgálatokat kell elvégezni a program első és utolsó gazdasági
évében.
151/2004. (X. 13.) FVM rendelet ételmében az a földhasználó vehet
igénybe KAT támogatást, aki vállalja, hogy a támogatás igénylése
esetén a „Helyes Gazdálkodási Gyakorlat”előírásait a gazdasága teljes
területén betartja;”
49/2001 (IV.3) Kom rendelet. műtrágya használata esetén talajvizsgálat
HGGY része a HMGY a nitrátérzékeny területen
•
•
A 4/2004. (I.13.) FVM rendelet
2. § a
követelményeket a gazdálkodók gazdaságuk teljes területén kötelesek
alkalmazni a vonatkozó támogatás igénylése esetén.
II. Melléklet 3. Tápanyag-gazdálkodás
1. Ötévente szűkített talajvizsgálat (pH, humusztartalom, KA, vízoldható
összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K20)
2. Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatás és
talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető,
betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat
3. A gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során nem lépheti túl a
kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny
és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket
Megjegyzés: Ha az elõírt talajvizsgálatokon alapuló tápanyag-gazdálkodási
terv az adott területre vonatkozóan a határértékeket meghaladó
mennyiségben határoz meg hektáronként kiadható nitrogén hatóanyag
mennyiséget, akkor is a táblázatban megadott mértékig lehet nitrogén
hatóanyagot kijuttatni a termõföldre.
3. Tápanyag-gazdálkodás
Kedvezőtlen adottságú
térségben
Nem kedvezőtlen adottságú
térségben
Nem
Nem
Nitrátérzékeny
Nitrátérzékeny
nitrátérzékeny
nitrátérzékeny
terület
terület
terület
terület
Kiadható
max. N
(kg/ha)
Ebből
szerves
N
(kg/ha)
Kiadható
max. N
(kg/ha)
Ebből
szerves
N
(kg/ha)
Kiadható
max. N
(kg/ha)
Ebből
szerves
N
(kg/ha)
Kiadható
max. N
(kg/ha)
Ebből
szerves
N
(kg/ha)
170
170
200
200
220
170
300
300
Trágyázási szabályok
1. Mennyiségi korlátozás nitrátérzékeny területen 170 kg/ha szerves N
2. Trágyázási tilalmi időszak december 1. és február 15. között.
3. Trágyakijuttatás erősen lejtős mezőgazdasági területen
(20%<) csak fedetten vagy injektálva
4. Trágyázás vízzel telített, fagyott, hótakaróval borított talajokon (5 cm)
5. A trágyázás szabályai a vizek környezetében
7. Mezőgazdasági területek trágyázásának szabályai (hígtrágya
hasznosítása, istállótrágya felhasználása, műtrágyázás szabályai)
FONTOS ! A 272006. (II.7.) Korm. rendelet 1. Melléklete megváltoztatta a
nitrátérzékeny területek körét!!!
Talaj mintavétel
• Egy átlagminta max. 5 hektárnyi területet jellemezhet. Amennyiben
egy parcella területe meghaladja a 5 hektárt úgy a parcellát 5
hektáros -lehetőleg homogén- mintavételi területekre kell bontani.
Több termelő által azonos művelésben részesített, egymással
összefüggő kisebb parcellák 5 ha-ig egy mintavétellel
jellemezhetők.
Az átlagmintát talajtanilag egységes (homogén) területről, azonos
szintből és egységes módszerrel kell venni:
• szántóföldi kultúráknál, a művelt rétegből (általában a 0-30 cm-es)
parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát,
• rét-legelő kultúránál, a 2-20 cm mélységből (a 0-2 cm-es
gyepréteget eltávolítva) parcellánként, de max. 5 ha-onként veszünk
egy átlagmintát
• állókultúráknál, max 5 ha-onként veszünk egy átlagmintát. A
részmintákat gyümölcs ültetvényeknél a
0-30, 30-60 cm,
bogyósoknál 0-20, 20-40, cm szőlő ültetvényeknél 0-30, 30-60 cm
mélységből kell venni.
A mintavételnél ügyelni kell arra, hogy tilos mintát venni:
• szántóföldi kultúra esetén a tábla szélen 20 m-es sávban,
• a forgókban,
• szalmakazlak helyén,
• műtrágya, talajjavító anyag, szerves trágya depók helyén,
• állatok delelő helyén.
•
A mintavétel optimális időpontja a termés betakarítása után, még
trágyázás előtt, ha a talaj művelhető (nem túl nedves, nem túl
száraz). Talajminta vehető még:
• az ősszel alapműtrágyázott területekről a következő évben,
de a trágyázástól számított legalább 100 nap elteltével,
• tavasszal műtrágyázott területről a betakarítás után, de
legalább az utolsó trágyázás után 100 nap elteltével,
• szervestrágyázás esetén 6 hónap elteltével.
Talaj mintavétel
• A tápanyag-gazdálkodás legkritikusabb pontja
• Az esetleges hiba 90%-ban a mintavételből ered
• Mintavételi parcellák kijelölése (homogenitás,
lejtő, vizes foltok, eltérő talajtípusok –
lejtésviszonyok - figyelembe vétele)
• A parcellák rögzítése, legközelebb is ugyanúgy
vegyék a mintát, mert eltérő eredmények
lehetnek
• A tábla átlag képzésnél a kiugró értékeket ne
vegye bele (nagy táblák esetében)
Talajvizsgálati típusok
• Szűkített talajvizsgálat:
pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3,
NO2+NO3, P2O5, K2O.
• A bővített talajvizsgálat:
pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3,
NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu.
• A teljeskörű talajvizsgálat:
pH, humusz tartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3,
NO2+NO3, P2O5, K2O, Na, Mg, SO4, Mn, Zn, Cu+toxikus
elemek: Cd, Cu, Ni, Pb, Zn, Hg, Cr, As
A toxikus elemvizsgálat csak a felszíni talajrétegből szedett
mintákból szükséges.
• Amennyiben egy területen a toxikus elemtartalom meghaladja
a határértéket, az adott terület szennyezettnek tekinthető. A
határértékeket a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi
védelméhez szükséges határértékekről szóló 10/2000. (VI. 2.)
KöM-FVM-EüM-KHVM
együttes
rendelet
tartalmazza.
Amennyiben a toxikus elemtartalom megközelíti a
szennyezettségi határértéket célszerű növényvizsgálattal
ellenőrizni a növények toxikus elemtartalmát.
•
1. táblázat
Talajra vonatkozó szennyezettségi határértékek
„Összes” kioldható toxikus elem
Határérték
mg/kg szárazanyag
Króm összes
75
Nikkel
40
Réz
75
Cink
200
Arzén
15
Kadmium
1
Higany
0,5
Ólom
100
2. a.) Szántóföldi agrár-környezetgazdálkodási célprogram-csoport
célprogramok
talajvizsgála
t típusa
tápanyaggazdálkodá
si
terv
kötelező
N
hatóanyag
korlátozás
kg/ha/év
trágyafajta
korlátozás
talajjavítás
ra
vonatkozó
korlátozás
A.1. szántóföldi gazdálkodás
bővített
igen
170
nincs
nincs
A.2. Tanyás gazdálkodás
bővített
igen
120
nincs
nem
engedélyezett
A.3.
Méhlegelő
növénytermesztés
nincs
nem
nem
megengedett
Nem
engedélyezett
nincs
teljes
körű
igen
170
Nincs
nincs
célra
A.4. Integrált szántóföldi
növénytermesztés
a
program első és
utolsó évében
a
program első és
utolsó évében
a
program első és
utolsó évében
A.5.
Ökológiai
szántóföldi
növénytermesztés
teljes
körű
igen
(külön
szabályozá
s)
(külön
szabályoz
ás)
nincs
A.6.
Hosszútávú
területpihentetés
nincs
nem
trágyázás
nem
megenged
et
trágyázás
nem
megenge
dett
nincs
A.7. Ritka szántóföldi
növény
és
zöldségfajták
termesztése
bővített
igen
120
nincs
nincs
A.8.1.
ÉTT
szántóföldi
növénytermesztés
túzok
élőhelyfejlesztési
előírásokkal
bővített
igen
90
nincs
nincs
A.8.2.
Szántóföldi
növénytermesztés
madár
élőhelyfejlesztési
előírásokkal
bővített
igen
90
nincs
kizárólag
mélylazítá
s
megenge
dett
5
évente
a
program
első
és
utolsó
évében
a program
első
és
utolsó
évében
a program
első
és
utolsó
évében
a program
első
és
utolsó
évében
célprogramok
talajvizsgála
t típusa
tápanyaggazdálkod
ási
terv
kötelező
N
hatóanyag
korlátozás
kg/ha/év
trágyafajta
korlátozás
talajjavítás
ra
vonatkozó
korlátozás
A.8.3.
Lucernatermesztés
túzok
élőhelyfejlesztési
előírásokkal
bővített
igen
90
csak
felülvetésko
r
nincs
nincs
A.8.4.
szántóföldi
növénytermesztés
élőhelyfejlesztési
előírásokkal
bővített
igen
90,
nincs
mélyművel
és
5
évente
csak
egyszer
a
program
első
és
utolsó
évében
a
program
első
és
utolsó
évében
2.b.) Gyepterületek agrár-környezetgazdálkodási intézkedései
célprogramok
talajvizsgálat
típusa
tápanyaggazdálkodás
i
terv
kötelező
N hatóanyag
korlátozás
kg/ha/év
trágyafajta
korlátozás
talajjavítás
B.1.a. Füves
kezelése
élőhelyek
nincs
Nem
nincs
műtrágyázás
nem
megengedett,
legelőn csak a
legeltetett
állatok
trágyájával
nincs
B.1.b. Szántó
gyeppé
(gyeptelepítés)
fajgazdag
alakítása
nincs
nem
90
műtrágyázás
csak
telepítéskor
engedélyezett
nincs
B.2.
Ökológiai
gyepgazdálkodás
nincs
nem
(külön
szabályozás)
műtrágyázás
nem
megengedett,
legelőn csak a
legeltetett
állatok
trágyájával
nincs
B.3.1
Gyepgazdálkodás
túzok
élőhelyfejlesztési
előírásokkal
nincs
nem
nincs
műtrágyázás
nem
megengedett,
legelőn csak a
legeltetett
állatok
trágyájával
B.3.2.
Gyepgazdálkodás
haris
élőhelyfejlesztési
előírásokkal
nincs
nem
nincs
műtrágyázás
nem
megengedett,
legelőn csak a
legeltetett
állatok
trágyájával
B.3.3.
Gyepgazdálkodás
élőhelyfejlesztési
előírásokkal
nincs
nem
nincs
műtrágyázás
nem
megengedett,
legelőn csak a
legeltetett
állatok
trágyájával
B.3.4. Gyeptelepítés
területeken
nincs
nem
80
műtrágyázás
csak
telepítéskor
megengedett
ÉTT
2. c.) Ültetvényekre vonatkozó agrár-környezetgazdálkodási intézkedések
célprogramok
talajvizsgálat
típusa
tápanyaggazdálkodási
terv kötelező
N
hatóanyag
korlátozás
kg/ha/év
trágyafajta
korlátozás
talajjavítás
C.1. Integrált
ültetvény
Teljes-körű
igen
nincs
Nincs
fagyvédelmi
öntözés
kivételével
csak alacsony
intenzitású
öntözés
megengedett
C.2. Ökológiai
ültetvény
Teljes-körű
igen
(külön
szabályozás)
(külön
szabályozás)
nincs
talajvizsgálat a
program első
és
utolsó
évében
talajvizsgálat a
program első
és
utolsó
évében
• Kedvezőtlen
Adottságú
Területeken
(továbbiakban KAT) valamint valamennyi, a
fentiekben külön nem szabályozott esetekben a
4/2004. (I.13) FVM rendelet szerinti, (ill.
49/2001. (IV.3.) Korm. rend.ben) foglaltak az
irányadók
Az egyes programokhoz előírt
talajvizsgálati típusok
• Bővített talajvizsgálat:
– Alapszintű szántóföldi célprogramnál
– Tanyás gazdálkodás célprogramnál
– Ritka szántóföldi növények és zöldségfajták
termesztése célprogramnál
– ÉTT Szántóföldi növénytermesztés túzok élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogramnál
– ÉTT Szántóföldi növénytermesztés madár élőhelyfejlesztési előírásokkal célprogramnál
– ÉTT Lucernatermesztés túzok élőhely-fejlesztési
előírásokkal célprogramnál
– ÉTT Szántóföldi növénytermesztés élőhely-fejlesztési
előírásokkal célprogramnál
Az egyes programokhoz előírt
talajvizsgálati típusok
• Teljeskörű talajvizsgálat
–Integrált szántóföldi célprogramnál
–Ökológiai szántóföldi célprogramnál
– Integrált ültetvény célprogramnál
–Ökológiai ültetvény célprogramnál
Környezetkímélő tápanyaggazdálkodás
Gazdasági szempontok
Környezetvédelmi szempontok
Hiányában:
Mennyiségi
-termés
Minőségi
Csökkenése
-tápanyagfelvételi zavarok
Közvetlen
ok:
Közvetett
okok:
Tápanyag hasznosulást befolyásoló tényezők
- mennyi van a talajban TALAJVIZSGÁLAT
- mekkora a gyökér tömege
- milyen a talaj állapota (tömődöttség, kémhatás,
szerkezet, fizikai féleség stb.)
-
- hő
- fény
- nedvesség
~klimatikus tényezők
~Tápelem arány: - szinergizmus,
- mi a növény igénye
antagonizmus
TRÁGYÁZÁS: függ a trágyaellátás lehetőségétől, technikai színvonaltól
- szerves
(tápanyag szolgáltató, szerkezetjavító) (istállótrágya, hígtrágya, komposztok,
szennyvizek-szennyvíziszapok egyéb termésnövelők)
!!!! Talajkondíciót javító – tápanyag hasznosulás,
vízgazdálkodás, pufferkapacitás
hígtrágya, szennyvíz-szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes „hulladék”:
talajtani szakvélemény alapján,
- műtrágyák
- zöldtrágya
szaktanácsadási módszereknek a
következő feltételeket kell kielégítenie:
Vegye figyelembe a terület környezeti érzékenysége
szerinti besorolást.
 A környezetkímélő trágyázási szaktanácsadási rendszer
talaj-,
esetenként
diagnosztikai
célú
növényvizsgálatokon, tápelem mérlegeken alapuljon.

A szaktanács vegye figyelembe az adott termőhely
ökológiai adottságainak megfelelő, gazdaságosan
elérhető termésszintet, a növény fajlagos tápelem
igényét, a talaj tápelem szolgáltatását, a korrekciós
tényezőket (tápelemigény – műtrágyaigény!)

Terjedjen ki a makro- (N,P,K), mezo- (Ca, Mg) és
mikroelemek (Cu, Zn, Mn) tápelemek utánpótlására (Zn
hiány, réz többlet, de nagy szervesanyagtartalmú
talajokon hiány).

szaktanácsadási módszereknek a
következő feltételeket kell kielégítenie:
• A legkritikusabb a nitrogén mennyiségnek
meghatározása, mivel az nagyon mobil,
• A rendszeresen adott N-fölösleg felhalmozódik a gyökérzóna
alsó szintjén, majd a csapadékos években egyre mélyebbre
mosódik.
• Az ammónium nagyon jól adszorbeálódhat a talajkolloidok
felületén, megkötődhet az agyagásványok rácsaiban, de levegős
talajban nitráttá alakul, emiatt a nitrogén lemosódás megszüntetése
ammónium formájú nitrogén trágyázással sem oldható meg. A
karbamid átalakulása azonban lényegesen lassabb.
• Kritikus területen
meghatározást
javasoljon
az
ásványi
nitrogén
•
A szaktanácsnak tartalmaznia kell a Helyes mezőgazdasági
gyakorlat tápanyag-gazdálkodással összefüggő elemeit, pl. az adott
területen mikor nem szabad trágyázni, a lejtőviszonyokat, felszíni vizek
közelségét a trágyaadagok megállapításakor hogyan kell figyelembe
venni stb. HMGY része a HGGY-nek !!!
 Használja ki a vetésforgó, illetve vetésváltás előnyeit.
- Pillangós elővetemény esetén a nitrogén szükséglet 20-30 kg/ha-ral
csökkenthető. A tarlómaradványok lebontásához adott nitrogénmennyiséget nem többlet igényként, hanem a következő növény alá
előre kiadott tápanyagként kell kezelni. A pillangósok alá pedig csak
indító N-műtrágya szükséges, 20-40 kg/ha mennyiségben.
 Tegyen javaslatot a trágyázás optimális időpontjára és dózisára.
 A széles választékból a talaj tulajdonságainak, illetve a növény
igényének legjobban megfelelő trágyaszert javasolja (kémhatás,
sótűrés)
 A felhasználandó szervestrágyák (istálló, komposzt, hígtrágya stb.)
dózisát beltartalmi vizsgálatokra alapozva adja meg. Amennyiben nem
áll rendelkezésre trágyavizsgálati adat az irodalmi adatokat kell
figyelembe venni. (A javasolt értékeket lásd az 1 táblázatban)
 

•



•
•
A szervestrágyák hasznosulásánál figyelembe kell venni annak időbeni
megoszlását, amely nitrogén esetében különböző irodalmak szerint az első
évben átlagosan 40-60 %, a második évben 30-25 %, a harmadik évben 20-10
%. Az első szám a kötöttebb talajokat mutatja.
Ezt a mérleg számításánál is így kell figyelembe venni.
A Helyes mezőgazdasági gyakorlat érvényesítéséhez, ellenőrzéséhez a Növény és
Talajvédelmi Központi Szolgálat a szerves trágyák átlagos/összes nitrogéntartalmát az
alábbiak szerint adta meg.
N-tartalom %
(eredeti
nedvességtartalomra
számított)
Szervestrágya típus
Szarvasmarh
a
Sertés
Juh
Baromfi
Vegyes
0,5
0,6
0,7
1,0
0,8
Fontosabb szervestágyák beltartalma
sertés
(%)
0,4-0,5 (N) 0,15-0,4
(P2O5)
0,45-0,5
0,1-0,2
0,2-0,3
(K2O)
0,5-0,7
baromfi
0,4-0,1
0,25-1,25
0,3-1,5
juh
0,4-0,8
0,1-0,3
0,5-0,7
ló
0,5-0,6
0,1-0,3
0,2-0,6
marhatrágya
A gyenge, a közepes, illetve a jó minőségű istállótrágya tápanyag-szolgáltatása homok
és homokos vályog ( KA < 36) talajokon (ÁRENDÁS, 2004)
Tartamhatás
N
gyenge
közepes
P2O5
kg/10 t
jó
gyenge
közepes
K2O
jó
gyenge
közepes
jó
istállótrágya minőség mellett
1. év
12
15
20
10
15
20
20
30
40
2. év
8
15
20
7
10
15
15
20
25
3. év
4
6
8
3
5
5
5
10
15
Összesen
24
36
48
20
30
40
40
60
80
A gyenge, a közepes, illetve a jó minőségű istállótrágya tápanyag-szolgáltatása vályog,
agyagos vályog és agyag ( KA > 36) talajokon (ÁRENDÁS, 2004)
Tartamhatás
N
gyenge
közepes
P2O5
kg/10 t
jó
gyenge
közepes
K2O
jó
gyenge
közepes
jó
istállótrágya minőség mellett
1. év
10
14
18
8
10
15
15
20
30
2. év
8
11
14
6
10
11
10
18
25
3. év
6
7
9
3
5
7
8
12
15
0
I. Talajvizsgálat –
II. Tervezett termésszint (megelőző öt év legnagyobb
termésszintje)
III. Talajvizsgálat- termőhelyi besorolás =
Tápanyagellátottság (igen gyenge………igen jó,
túlzott)
IV. Meghatározni az adott termőhelyen a növény
fajlagos tápanyagigényét – talajellátottság
függvénye
V. Meghatározni a tervezett termés műtrágya
hatóanyag szükségletét ( Fajlagos tápanyagigény x
tervezett termés = h. a. kg/ha)
VI.
•
•
•
•
Korrekciók:
elővetemény hatás: 1 éves pillangósnál a számított N
hatóanyagot 20-30 kg/ha –ral, míg évelő pillangós után
első évben 30 kg/ha –ral, második évben 20 kg/ha-ral
csökkenthetjük (homokon, sekély termőrétegű illetve
gyengén humuszos talajon nem érdemes).
szármaradvány : 1 t szármaradvány lebontásához 8-10 kg
N-t adunk a pentozán hatás kivédésére
Szármaradvány alászántás esetén K igény csökken
kalászos ill. kukorica után 10 kg illetve napraforgónál 30
kg/szemtermés tonnánként jó ellátottságú talajon, közepes
ellátottságnál ez a felével értelmezhető
elemi kár esetén terméskiesés: közepesnél jobb
ellátottságú talajon a műtrágya hatóanyag 50%-a
figyelembe vehető
istállótrágya hatása: lsd. Előbb
•
Kémhatás: savanyú (pHKCl)<5, mésztartalom > 7%
foszfor megkötődik, általában nagyobb dózis
(Sarkadi rendszere figyelembe veszi)
•
Agyagásványok: szmektitek megkötik a káliumot
Helyszíni talajmintavétel, talajvizsgálatra alapozott
szaktanács FONTOS, MERT pl. soktényezős lehet a
hiánytünet pl. Klorózis
•
•
•
•
•
•
•
A vas relatív hiánya, ionantagonizmus
A növények vasellátása főleg karbonátos talajokon lehet
kritikus. A Ca-tartalom és kis K-tartalom akadályozott a Fe, Mg,
K stb. felvétele is,
Nagy a Mn:Fe arány. Minthogy a Mn a Fe konkurense.
Egészséges állapotok között a Fe/Mn aránya 2:1 - (3:1) értékek
között változik.
Tartós cink, ill erős foszfortrágyázás is inaktiválja a vasat.
A vashiányt a nehézfémek a következő sorrend szerint
fokozzák a talaj-növény kapcsolatban: Cu < Ni < Co < Zn < Cr
< Mn.
A NO3-N jelenléte gátolja, az NH4-N jelenléte viszont elősegíti
a vas felvételét.
A savanyú talajokban (pH < 5,5) a talaj pH-csökkenésével
egyre több alumíniumion kerül a talajkolloidokról a talajoldatba,
amely gátolja, pl. a Mg, Fe felvételét is, csökkentve ezzel a
klorofilképzést
Humuszanyagok hiánya, ill. a túlzott mértékű adagolása is
vashiányt eredményez.
Mérlegszámítás – talajvizsgálati eredmény hiányában,
ill. gazdaságosság miatt évente, ellenőrzés
• Környezetkímélő gazdálkodás esetén
ajánlott tápanyagmérlegeket készíteni a fő
tápelemek vonatkozásában
• Célja, hogy meghatározzuk az adott tábla
tápanyagmérlegét, vagyis a kijuttatott és
elvitt tápelemek különbségét.
• Lehetővé teszi a fő és melléktermék
tápanyagtartalmának külön kezelését
Mérlegszámítás
• Egyszerű mérlegszámítási módszer:
– Beviteli oldal: műtrágyával, istállótrágyával,
hígtrágyával, szennyvíziszappal, komposzttal,
egyéb szerves anyaggal bevitt hatóanyag,
valamint az elővetemény, táblán maradó
bemunkált szármaradvány, egyéb korrekciós
tényezők
– Kivonási oldal: a betakarított és a tábláról
lekerülő fő és melléktermékek (kivéve, ha a
táblán marad!)
Mérlegszámítás
Hatóanyag
főtermékben
melléktermék összesen
ben
kukorica
szem
szár
Nitrogén
(N) (kg/ha)
14X+1
3X+24
17X+25
Foszfor
7,3X+2
(P2O5)
(kg/ha)
Kálium
3,7X+7
(K2O) (kg/ha)
1X+21
8X+23
12X+36
15,7X+43
Mérlegszámítás példa
Hatóanyag
főtermékben
Melléktermék összesen
ben (csak akkor,
ha elvisszük a
tábláról)
Kukorica
X=8 t/ha
szem
szár
Nitrogén
(N) (kg/ha)
14*8+1=113
3*8+24=48
17*8+25=161
Foszfor
7,3*8+2=60,4 1*8+21=29
8*8+23=87
(P2O5)
(kg/ha)
Kálium
3,7*8+7=29,6 12*8+36=132 15,7*8+43=
168,6
(K2O) (kg/ha)
Mérlegszámítás példa
Kukorica
X=8 t/ha
Nitrogén
(N) (kg/ha)
Foszfor
(P2O5)
(kg/ha)
Kálium
(K2O) (kg/ha)
Összes igény
Fajlagos tápelem
igény
17*8+25=161
161/8 = 20 kg/t
8*8+23=87
87/8 = 10,88 kg/t
15,7*8+43=
168,6
168/8 = 21 kg/t
Tápanyag-visszapótlás mérlegszámítás alapján
• Jó ellátottságú területen foszfor és kálium esetén elegendő az
adott év termésének ismeretében meghatározni a lekerült
tápanyagokat, és ezt visszapótolni, mert a jó ellátottságú talaj
bármilyen növény foszfor és káliumigényét ki tudja elégíteni.
• Nitrogén esetében több tényező is szerepet játszik
(lemosódás, nitrogénmegkötés a levegőből,
tarlómaradványok hatása stb.) ezért a tápanyag-visszapótlást
csak egyszerűsített mérlegszámításra alapozni nem célszerű
• Őszi búza, csemege kukorica, burgonya, cukkorrépa,
napraforgó, szárazborsó kidolgozott !!!!
Válogatott ajánlott irodalom
• Buzás István: A növénytáplálás
zsebkönyve, Mezőgazdasági Kiadó 1983
• Füleky György (szerk.): Tápanyaggazdálkodás, Mezőgazda Kiadó 1999
• Terbe István-Csathó Péter:
Környezetkímélő tápanyag-gazdálkodása
szabadföldi zöldségtermesztésben. 2004