Fejezetek 17
Download
Report
Transcript Fejezetek 17
Marketingstratégia
Környezet - Stratégia - Struktúra
Marketingdiagnózis
Hatásos működés megalapozása
Marketingstratégiák elemzése
STP, Versenystratégia, Hadviselés
Marketingstratégia megvalósítása
OGSM a P&G-nél
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
1
Marketingdiagnózis
Több, mint piacelemzés
Hatásos és hatékony működés feltétele
Iparági szerkezetelemzés, Pl. Scherer-Ross
Versenyelemzés:
Mit nem tudnak a versenytársról?
GYELV (SWOT) elemzés
Készpénzáramlás és nettó jelenérték
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
2
Stratégiai irányokkal bővített
SWOT mátrix
ERŐSSÉG
GYENGESÉG
(jó pozicionálás)
(magas ár)
LEHETŐSÉG
(értéknövelés)
KOORDINÁLT
INFORMÁCIÓRENDSZEREK
VESZÉLY
(árérzékenység)
ÁRVERSENYÁRCSÖKKENTÉS
ELKERÜLÉSE
MÉRLEGELÉSE
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
DIVIZIÓK KÖZÖTTI
KAPCSOLAT ERŐSITÉSE
3
Marketingstratégiák elemzése
Stratégiai szintek egymásraépülése
Termékinnováció: piaci húzóerő
technológiai nyomás
Marketing-alapstratégia: vállalati célok
Marketing-részstratégia: marketing
részcélok
Vállalati versenystratégiák (Porter)
Marketing hadviselés és STP
Honda és Harley-Davidson
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
4
A marketingstratégia
megvalósítása (taktika)(1)
Hatásos és hatékony megvalósítás
kombinációi
Termék-piac stratégiák
Piackiaknázástól a diverzifikációig
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
5
A marketingstratégia
megvalósítása (taktika)(2)
A vertikális integráció és a specializáltság
foka mint stratégiai csoportképző ismérv
Az OGSM sikere a fegyelmezettségében van
kvalitativ és kvantitativ célok
ackiók és mérésük
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
6
A legjobb üzleti iskolák értékelése, 2002 (1)
Business Week
Fogyasztói elégedettség (45%)
46 tételből álló lista végzett hallgatóknak (1-10 skála); 11518 fő
Súlyozás:
2002 50%,
2000 25%,
1998 25%
Állásközvetítők (45%)
Vállalatok rangsorolták az iskolákat; 219 vállalat 88
intézményből 18 nemzetközi volt
Szellemi kapacitás (10%)
18 vezető újságban megjelent cikkek alapján
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
7
A legjobb üzleti iskolák 2002, USA (2)
Business Week
1. Kellogg, 2. Chicago, 3. Harvard, 4. Stanford,
5. Wharton, 6. MIT
Kellogg: marketing guruk, közösségi szellem
Chicago: közgazdasági elmék, diák individualizmus
Elhelyezkedési lehetőségek romlottak (top 30):
Diplomaosztásnál a korábbi 100% helyett 60-80% kap
munkát
Megszerezhető bruttó jövedelmek átlaga (top 30):
111.000$, előző évi 127.000$ (GDP/fő 33.000$)
Bauer-Berács: Marketing, 17.
fejezet
Legmagasabb
tandíj:
70.000$
8
A legjobb üzleti iskolák az állásközvetítők
szerint, USA (3)
Pénzügyi képességek
Marketing képességek
Globális látásmód
Technológia
Általános menedzsment
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
Chicago
Kellogg
Harvard
MIT
Harvard
9
A német üzleti képzések rangsora, 1997 (1)
(Rangsorolás szempontok) FOCUS
Oktatás (35%)
1459 diák
tanárok 11%, tananyag 9%, létesítmény 7%,
könyvtár 5%, számítógép ellátottság 3%
Kutatás (35%)
Személyzeti vezetők (25%) 503 nagyvállalat
Külföldi hallgatók aránya (5%) statisztika
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
94 professzor
10
A német üzleti képzések rangsora, 1997 (2)
FOCUS
Egyetem
Személyzeti
Összpontszám Kutatás
(rangsor)
vezetők (%)
Külföldi
hallgatók
aránya (%)
1. Köln
58,09
3-4
22
10
2. Mannheim
3. Vallendar,
WHU
55,87
53,21
1
5
13
1
11
1
4. Passau
47,80
3-4
3
5
5. München
44,44
6
9
9
6. Münster
43,52
2
11
5
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
11
A német üzleti képzések rangsora, 1997 (3)
Legfontosabb szakterületek
1. Kontrolling
2. Pénzügy
3. Értékesítés/
Marketing
4. Számvitel/
Könyvvizsgálat
5. Stratégiai tervezés
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
6. Adatfeldolgozás/
Statisztika
7. Operatív tervezés és
irányítás
8. Személyzeti ügyek
9. Szervezet
10. Vállalatvezetés
12
Külföldi hallgatók a KÖZGÁZ-ISC-ben
(2002. október)
Diplomaszerző programok: 210 fő
Főiskolai diploma (BA) 4 éves, 162 fő
Egyetemi diploma (MSc) 2 éves, 58 fő
Egyéni programok: 211 fő, ERASMUS csere, 103 fő
KÖZGÁZ-ISC piacrészesedése:
Magyarország felsőoktatási hallgatók; 3,5%
Magyarországra érkező ERASMUS hallgatók; 25%
42 országból érkező hallgatók: német (50), USA (47),
kínai (40), magyar (40), francia (22)
10 fő felett: belga, holland, olasz, orosz, spanyol, svéd,
török, vietnami, jugoszláv
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
13
Az erkölcsi érzelmek elmélete (1)
(Adam Smith: 1759)
A
hasznosságnak a helyeslés
érzületére kifejtett hatásáról
Azon szépségről, amelyet a
hasznosság látszata ruház a művészet
valamennyi termékére, és a szépség
ezen fajának kiterjedt befolyásáról.
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
14
Az erkölcsi érzelmek elmélete (2)
(Adam Smith: 1759)
„Hiábavalóan szemlélgeti a gőgös és érzéketlen
földesúr tágas földjeit és – mitsem gondolva
embertársai szükségleteivel – képzeletben hiába
fogyasztja el maga az egész termést, mely rajtuk
terem. ...Hiába kívánja a szem, ha nem bírja a
bendő… Gyomrának befogadóképessége nem
tart arányt vágyai határtalanságával, és nem
emészt meg többet, mint a leghitványabb
paraszté.”
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
15
Az erkölcsi érzelmek elmélete (3)
(Adam Smith: 1759)
Egy láthatatlan kéz vezeti őket arra,
hogy az élethez szükséges javakat
csaknem ugyanúgy osszák fel, mint
ahogy az akkor történne, ha a föld
egyenlő részekre lenne felosztva
valamennyi lakója között.
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
16
Az oktatás hatékonyságának és hatásosságának
növelése döntésorientált megközelítésben
Környezeti tényezők
Piaci szereplők
Döntési változók
Kifizetési mátrix
Tartalmas előadás
Intelligens hallgató
Nem tartalmas előadás
Nem intelligens hallgató
Diákok, tanárok
Dékán, tulajdonos (állam, vállalkozó)
Diák: Jár előadásra Nem jár előadásra
Tanár:
Előad
Fegyelmez
Tulajdonos: Alacsony Közepes Magas árat alkalmaz
Tudásszerzés (forintban kifejezve)
Döntési kritérium (célfüggvény) lásd fogyasztói magatartás
fejezet
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
17
A hallgatók átlagos tudásszintjének növekedése (1)
Eltérő tanári stratégia mellett
Környezet
Tanári stratégia Intelligens hallgató
(figyel)
Előad
Fegyelmez
Nem intelligens
hallgató (nem
figyel)
1000
700 (600*)
700 (800*)
850
* Aszimmetrikus tudásszintvesztés, a nem figyelő hallgatók nagyobb
vesztesége mellett
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
18
A hallgatók egyéni tudásszintjének növekedése (2)
Eltérő diák stratégia mellett
Környezet
Diák stratégia
Jár előadásra
Nem jár
előadásra
Intelligens hallgató
(figyel)
Nem intelligens
hallgató (nem
figyel)
1000
700 (800*)
700 (600*)
700 (600*)
* Aszimmetrikus tudásszintvesztés az előadásra nem járó hallgatók nagyobb
vesztesége mellett
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
19
A hallgatók 1 forint árra jutó átlagos
tudásszintjének növekedése (3)
Eltérő tulajdonosi árstratégiák mellett
Tulajdonosi
árstratégia
Alacsony ár (1000
Ft/idősáv)
Közepes ár
(2000 Ft/idősáv)
Magas Ár
(4000 Ft/idősáv)
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
Környezet
Tartalmas előadás
(2000)
Nem tartalmas
előadás (1000)
Nagy üzlet
2 forint
Megéri az árát
1
Ráfizetés
0,5 forint
Megéri az árát
1 forint
Ráfizetés
0,5 forint
Soha többet
0,25 forint
20
Döntési problémák valós helyzetekben
való modellezése
KÖZGÁZ:
EU egyetemek megnyitása
magyar hallgatók és tanárok előtt
MÁV:
EU szállító vállalatok betörése
magyar piacra
HUNGEXPO: Nemzeti marketingkommunikáció
belföldön vagy külföldön
Stratégiai menedzsment: erőforrás alapú vállalatelmélet, GYELV
GLOBALIZÁCIÓ
Bauer-Berács: Marketing, 17. fejezet
21