Slide 1

A HAJÓZÁS NEHÉZSÉGEI TÉLI
IDŐJÁRÁSI VISZONYOK KÖZÖTT
KBSZ SZAKMAI NAPOK - HAJÓZÁS
Budapest, 2011. november 08.
Sárkány Gábor
balesetvizsgáló

1


Slide 2

KBSZ HAJÓZÁSI FŐOSZTÁLY
AZ ELŐADÁS TÉMAKÖREI:
I. JEGESEDÉS, JÉGTÁBLÁK KIALAKULÁSA

II. TÉLI HAJÓZÁS
III. TELELÉS KIKÖTŐBEN

2


Slide 3

I. JEGESEDÉS
JÉG MEGJELENÉSE FOLYÓVIZEKEN:
-

Rendszeresen ismétlődő természeti jelenség

-

Kisebb folyókon: felszínen, széleken kezdődik, és lassan átfogja az egész
folyót

-

Nagyobb folyókon: jégzajlással kezdődik, a fenékjég kialakulásával.

A jégrészecskék a turbulens vízáramlás hatására leülnek a fenékre, majd attól
elválva csomókban a felszínre kerülnek. A felszínen a hideg levegővel érintkezve
megfagyasztják a körülöttük levő vizet, így jégtáblák alakulnak ki.

3


Slide 4

I. JEGESEDÉS
JÉGZAJLÁS TÍPUSAI A HAJÓZÁS SZEMPONTJÁBÓL:
 Elsődleges jégzajlás
 Másodlagos jégzajlás

4


Slide 5

I. JEGESEDÉS
ELSŐDLEGES JÉGZAJLÁS:





Téli időszak kezdetén alakul ki.
Lassan erősödő jégképződés.
Kásás, laza szerkezetű jégtáblák, néhol vastagabbak is lehetnek.
Nem ritka napjainkban sem, a tél egész időszakára elhúzódhat.

HATÁSA A HAJÓZÁSRA:

 Az utazás mindaddig lehetséges, amíg azt a jég tömege lehetetlenné nem teszi.
MÁSODLAGOS JÉGZAJLÁS:
 A tavasz kezdetén alakul ki, amikor a befagyott folyókon a jégtakaró felszakad, és a
jégtáblák megindulnak.
 Vastag, kemény jégtáblák.
 Szűkületekben, kanyarulatokban a jégtáblák feltorlódhatnak, torlaszokat építhetnek, a
víz folyását elzárva jeges árvizet okozhatnak.

JELENTŐS JÉGFELTORLÓDÁSBÓL BEKÖVETKEZETT ÁRVIZEK:

5




1838. március 13-i
1876. március 9-i


Slide 6

I. JEGESEDÉS
Az 1838. március 13-i pesti árvíz
Víz alatt a Rókus kápolna

6


Slide 7

I. JEGESEDÉS
Az 1838. március 13-i pesti árvíz
Vízszint a Rókus kápolna falán

7


Slide 8

I. JEGESEDÉS
Az 1876. március 09-i budai árvíz
Az elöntött Fazekas (ma Szilágyi Dezső) tér

8


Slide 9

II. TÉLI HAJÓZÁS

9


Slide 10

II. TÉLI HAJÓZÁS
A szállítási feladatok megkívánják, hogy a vízi járművek maximálisan kihasználják
a hajózási lehetőségeket, ezért az elsődleges jégzajlás számos hajót találhat a nyílt
vízen.
Erre a hajózási feladatra megfelelően fel kell készülni.
JÉG HATÁSA MENETBEN LEVŐ HAJÓRA

10



A feltorlódott jégtáblák nyomása a hajót az útjából kitéríti.



A feltorlódott jég a hajó ellenállását megnöveli.



A hajótest eljegesedik, „jégfenék” alakul ki.



A téli hidegben ridegebb lemezelés miatt a testsérülés, lemezszakadás veszélye
megnő.



Hajókaravánok egységei összefagynak, a hajóoldalra tapadt jég miatt különálló
egységek egymás mellé állítása nehézkes.


Slide 11

II. TÉLI HAJÓZÁS
HAJÓZÁS JÉGZAJLÁSBAN

11

≈

A hajó útitervét úgy kell elkészíteni, hogy a jégzajlás fokozódása esetén a
legközelebbi téli kikötőt, menedékhelyet el lehessen érni.

≈

A meteorológiai viszonyokat fokozottan figyelni kell, számítani kell ködre, hóesésre,
hófúvásra és szélviharra.

≈

Az úszó hajózási jeleket bevonják jégzajláskor, nehezebb a navigáció.

≈

Fontos, hogy a radarberendezés üzemképes legyen.

≈

A jég nyomása miatt a hajótestre fokozott erők hatnak, hamarabb elveszti a
lendületét, nehézkesebb a fordulás.

≈

Horgony felszedése nehézkesebb.

≈

Hajók egymás mellé állása a jégtáblák miatt nehezebb, az acél hajótest a hideg miatt
ridegebb, könnyebben szakad.

≈

Fedélzeti munkák
végrehajthatók.

a

csúszásveszély

miatt

veszélyesebbek

és

lassabban


Slide 12

III. TELELÉS KIKÖTŐBEN
A jégzajlás fokozódásával a hajózás veszélyesebbé, lehetetlenné válik, a hajóknak téli
kikötőkbe, menedékhelyekre kell vonulniuk.

A telelés fokozott elővigyázatosságot és munkafegyelmet követelő tevékenység.
A téli kikötők meghatározásával és üzemeltetési rendjével a 39/2003 (VI. 13.) GKM
rendelet mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat is foglakozik.
 I. rész (Általános Hajózási Szabályok), 1. fejezet, 1.02 cikk: A hajó vezetője

 I. rész, 1. fejezet, 1.25 cikk: Menedékhely és telelés
 I. rész, 7. fejezet, A veszteglés szabályai
 II. rész (A Magyar Köztársaság területén levő belvizekre vonatkozó kiegészítő
rendelkezések), 1. fejezet 1.02 cikk: A vízi jármű vezetője és az úszómű
felügyeletéért felelős személy
 II. rész, 5. fejezet: A veszteglés szabályai
 II. rész, 7. fejezet, 7.15. cikk: Közlekedési Rend (Dunára vonatkozik)
 II. rész, 7. fejezet, 7.17. cikk: Budapest térségének közlekedési rendje
 II. rész, 7. fejezet, 7.33. cikk: Közlekedési Rend
(A Szentendrei-Duna-ágra vonatkozik)
12


Slide 13

III. TELELÉS KIKÖTŐBEN
TÉLI KIKÖTŐK ÜZEMELTETÉSÉNEK FELADATAI:


Telelőparancsnok kijelölése.



Telelőrend készítése, amely tartalmazza a következőket:
- Őrszolgálat megszervezése és kijelölése.
- Hó és jég eltakarítása a járókon, közlekedési útvonalakon.
- Hajófenekek rendszeres ellenőrzése.

- Tűzrendészeti ellenőrzés.
- Meteorológiai, vízállási információk figyelése, rögzítése.

13



Riadó tervek készítése tűz és vízbetörés esetére.



Vázlat készítése a telelőben álló hajók elhelyezkedéséről, kikötésük módjáról.



A telelés folyamán üzemképes géphajót kell biztosítani.



A kikötő jegét folyamatosan törni kell.



A hőmérséklet-változással együtt járó fagyás-kiolvadás különösen veszélyes,
mert a csőrendszerekben maradt víz fagydugót okozhat, amelynek
kiolvadásával vízbetörés keletkezhet.


Slide 14

III. TELELÉS KIKÖTŐBEN
Néhány fénykép a nem megfelelő téli tárolás bemutatására:
Pilismarót, 2010. december, lakóhajó elsüllyedt

14


Slide 15

III. TELELÉS KIKÖTŐBEN
Győr, Mosoni-Duna 2010. december, állóhajó elsüllyedt

15


Slide 16

III. TELELÉS KIKÖTŐBEN
Harta, 2010. december, kotróhajó elsüllyedt

16


Slide 17

Jelen előadással a téli időszak sajátosságaira, és az ebből adódó
speciális feladatokra kívántam rámutatni.

17


Slide 18

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

[email protected]
www.kbsz.hu

18