Transcript Költői eszközök

A MŰVÉSZI NYELVHASZNÁLAT
Szépirodalmi stílus
A művészi nyelvhasználat a
nyelv minden rétegébe
behatol, hogy ebből az
anyagból és szabályokból
valami egyedit
megismételhetetlent alkosson
A POÉTIKAI HATÁS KÉT LEGFŐBB ESZKÖZE
A képszerűség
jelentésváltozásból
eredő stíluselemei
– a szóképek

Stilisztikai formák vagy
stílusalakzatok
A két stílusértékteremtő mód mellett más eszközök
is vannak: zeneiség, hangszimbolika, művészi
mondatszerkezet, a nyelv „láthatósága” stb.
A SZÓKÉPEK, KÖLTŐI KÉPEK
(TRÓPUSOK)
A SZÓKÉP MEGHATÁROZÁSA
A retorika és a stilisztika rendszerében az a
jelenség, amely valamilyen jelentésátvitelt
tartalmaz.
 Szókép például:

1.
2.
3.
4.
Az allegória
A metafora
A metonímia
A szinekdoché
AZ AZONOSÍTÁSNAK KÉT ALAPVETŐ MÓDJA VAN:
METAFORA

Névátvitel, amely két
jelentés részleges
közösségén, vagy két
jeltárgy hasonlóságán
alapul.
METONÍMIA

Névátvitel, amely két
jelentés érintkezésén
alapul: mind a két
jelentés ugyanannak a
nagyobb, átfogó
halmaznak a része.
METAFORA PÉLDÁK

GYÖKÉR főnév
1. jelentése „növények föld alatti része, táplálja és
tartja a növényt”
 2. jelentése „foggyökér” – jeltárgy és funkció
hasonlósága
 3. jelentése többes számú alakban gyökerek „eredet”, a két jelentés részleges azonosságán alapul
(elképzelhető, nem érzékelhető)

„Ütni készül ökle csontos buzogánya” (Arany:
Toldi)
 „És az ifjú három keblet, három jó szagú rózsát
számolt meg.” (Krúdy: Mit látott Vak Béla…)
 „A hamuszürke égen a pitymallat bazsarózsái
nyiladoztak.” (Kosztolányi: Esti Kornél)

A METONÍMIA FAJTÁI
Térbeli érintkezés:
„S csendes a ház, ah de nincs
nyugalma:
Fölveré azt szerelem hatalma”
(Vörösmarty: Szép Ilonka)
Anyagbeli érintkezés:
„Hideg vasat merít magába”
(Madách: Az ember
tragédiája)
Időbeli érintkezés:
A reneszánsz maradandót
alkotott a művészetek terén.
(köznyelvi választékos)
Ok-okozati érintkezés:
„Boglyák hűvösében tíztizenkét szolga…” (Arany:
Toldi)
SZÓKÉP
METAFORA
MEGSZEMÉLYESÍTÉS
Metaforából
származó
szóképek
SZINESZTÉZIA
ALLEGÓRIA
SZIMBÓLUM
METONÍMIA
SZINEKDOCHÉ
SZÓKÉPEKHEZ
CSATLAKOZÓ
STILÁRIS
ESZKÖZÖK
HASONLAT
KÖRÜLÍRÁS
EUFEMIZMUS
Szinesztézia
Metaforából származó nyelvi kép
 Elemei két vagy több különböző érzékelési területről
származnak (látás hallás, tapintás, hőérzet, ízlelés,
szaglás stb.)

Példák:
„Még édesíti a fanyar szobát…” (Szabó L.)
„Milyen volt hangja selyme sem tudom már” (Juhász Gy.)
Szinekdoché
A metonímia származéka
 Az egyik nyelvi jel helyett egy másikat használunk.
 Ennek alapja, hogy az egyik jel jelentése része a
másik jel jelentésének
 Nem-faj típusú:
Faj helyett nem: „Ömlik a vér száján és orrán a
vadnak…”
Nem helyett faj: „Nyelvel a kuvasz is” (Arany)
 Rész-egész típusú:
Rész helyett egész
„Nem a tenger lámpatornya/
Egész helyett rész
Mely felé küzd száz vitorla”
 Többes szám helyett egyes szám:
„Mentek-é tatárra, mentek-é törökre” (Arany: Toldi)

KOMPLEX KÉPEK – METAFORÁBÓL
SZÁRMAZÓ SZÓKÉPEK



Allegória
Mindig több
elemi képből épül
fel
Általában elvont
fogalmat,
erkölcsi eszmét,
lelki sajátosságot
tesz képszerűvé

Megszemélyesítés
Teljes jogú és
értékű metafora
 Nem emberi
tárgyat emberi
képpel fejez ki
vagy jellemez





Szimbólum
Vagy jelkép
Hozzá
kapcsolódó
érzéseknek,
hangulatoknak
érzékelhető
jelenség általi
jelölése,
megnevezése.
Nem részletez,
csupán jelzi a
jelentés
összetettségét!
A SZÓKÉPEKHEZ CSATLAKOZÓ STILÁRIS
ESZKÖZÖK


Hasonlat
Benne a tárgyi és
a kép elem nincs
egymással
azonosítva,
hanem csak
párhuzamba van
állítva – a képi
elem
elképzelhetővé
teszi a tárgyi
elemet


Körülírás

A fogalmat nem 
nevezi néven,

hanem
szembeötlő
vonásai alapján
más szavakkal
fejezi ki

Eufemizmus
A körülírás egyik
fajtája
Kellemetlen, illetlen
vagy nyers
jelenségeknek,
fogyatékosságoknak
enyhítő, szépítő
megnevezése
Udvarisság,
tapintat vagy
kímélet eszköze
STÍLUSALAKZATOK –
MONDATSTILISZTIKAI ESZKÖZÖK
 Az
alakzat a szokásostól valamilyen célból
eltérő, átalakított nyelvi forma, mint a
 Hangsor
 Szókapcsolat
 Mondat
 Leggyakoribb
Hozzáadás
 Elhagyás
 felcserélés

eset/módszer lehet a:
MONDATALAKZAT
HANGALAKZAT
GONDOLATALAKZAT
ALAKZATOK
HANGALAKZAT - PÉLDÁK
…
oly fenyegetve beszélett. (Vörösmarty)
 Hozzáadás
 Köszönöm szépen a kelmed jó ‘karatját.
(Petőfi)
 Elhagyás
 Sürgő csoport száz szolga hord, / Hogy
nézni is tereh. (Arany)
 Felcserélés
Mondatalakzatok – példák a hozzáadáshoz



Ismétlések
 Hová, hová édes férjem?
 Most tél van és csend és hó és halál.
 Milyen csonka ma a Hold, / Az éj milyen sivatag, néma,
/ Milyen szomorú vagyok én ma, / Milyen csonka ma a
Hold. (Ady)
 Érintette fülét kocsiknak zörgése. / kocsiknak zörgése,
hordóknak kongása, (Petőfi)
Felsorolás
 És akkor még sok más színű tintát, / bronzot, ezüstöt,
zöldet, aranyat. (Kosztolányi)
Fokozás
 Tanulj dalt a zengő zivatarból, / Mint nyög, ordít,
jajgat, sír és bömböl. (Vörösmarty)
FIGURA ETIMOLOGICA

Szótőismétlés, amely az ismétléses alakzatokhoz
tartozik, és az azonos tövű szavak alkotnak egy
nyelvtani, jelentéstani egységet.
„Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak” (Ady)
PÉLDÁK A FELCSERÉLÉSHEZ
 De
jó messze volt még szép
Magyarországtól, / Mert Franciaország
esik tőle távol. (Petőfi)
A
kirakatban lila dalra kelt egy
nyakkendő. (Tóth Árpád)
 Ezüst
derűvel ráz a nyír / egy szellőcskét
és leng az ég. (József A.)
Párhuzam
Oximoron
(abszolút
képtelenség)
• Felszentelt
hóhérok
Paradoxon
(látszólagos
képtelenség)
• Te sem haltál
meg, népem nagy
halottja
Ellentét
• Áldjon vagy
verjen sors
keze…
Gondolatalakzatok
Érzelmi alakzat
(felkiáltás)
• Ó, irgalom atyja
ne hagyj el!
Ismétlés és
megfordítás
együtt
• Testvérünk
voltál, és lettél
apánk.
Kérdés
• Ment-e
könyvek által
a világ elébb?
PÁRHUZAM
Vetettem ibolyát,
Várom kikelését,
Várom a szeretőm
Hozzám jövetelét.
Kikelt az ibolya
De nem az a teljes,
Eljött a szeretőm,
De nem az a kedves.
(Magyar népdal)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!