Transcript ITT

Az arany előfordulása és
előállítása.
• Az arany a természetben elemi állapotban termésarany
és ércásványok (pl.:arzenopirit) formájában fordul elő.
• Vegyületei többféle módon előállíthatók. A meddő
kőzetekből cianidokkal oldják ki lúgos közegben, ekkor
cianid-komplexek képződnek. Ebből cink hozzáadásával
kiválik az arany:
Az arany tulajdonságai.
• Még a legtöményebb sósavban, kénsavban és
salétromsavban sem oldódik, ami miatt a nemesfémek
királyának is nevezték. A királyvízként ismert tömény
sósav és tömény salétromsav 3:1 arányú elegye
azonban feloldja.
HNO3 + 3HCl = 2Cl + NOCl + 2 H2O
• Ugyancsak feloldható folyékony
brómmal, klórral, valamint alkálicianid olvadékokkal, továbbá
higannyal.
Az arany tulajdonsága, tisztasága.
• A tiszta arany 24 karátos.
• Az arany tiszta állapotban igen nyújtható, lágy fém, akár
0,0001 mm vékony fólia is készíthető belőle (aranyfüst),
ez 24 karátos. Az ékszerészet, kis kopásállósága miatt,
különböző fémekkel készített ötvözeteit használja.
• Ezüst vagy réz hozzáadásával, 18 (75%arany) és 14
(58,33% arany) karátos ötvözeteket készítenek, ezek
szilárdabbak, kopásállóbbak, megmunkálhatóbbak.
• Az arany palládiummal készített ötvözete a könnyű
fehérarany, a platinával alkotott ötvözete pedig a nehéz
fehérarany. A 14 karátnál kisebb aranytartalmú ötvözetek
kémiai ellen állóképessége drasztikusan lecsökken,
savak-lúgok megtámadják, így a gyakorlatban nem
alkalmazzák.
Az arany sűrűsége.
• Az arany sűrűsége a természetben előforduló elemek
között az egyik legnagyobb, 19,3 g/cm3. E tekintetben
csak a platinafémek és néhány igen ritka,
mesterségesen előállított radioaktív elem előzi meg.
• Az aranyat unciában (angolul: ounce, rövidítése: oz.)
mérték. 12 uncia = 373,24 g
• Az aranyötvözet finomsági fokának kifejezésére szolgáló
mértékegység a karát.
Az arany az emberi kultúrában.
• Az arany, köszönhetően annak, hogy
nem korrodálódik, már nagyon régóta
ékszerek alapanyaga és fizetőeszköz.
• Becslések szerint az emberiség a
történelem előtti időktől napjainkig
mindössze annyi aranyat termelt ki,
amennyi együttesen egy kb. 27 méter
átmérőjű gömböt töltene meg.
• A világtengerekben rendkívül ritka
eloszlásban, oldott állapotban mintegy
1 trillió tonna arany található, ennek
kinyerésére alkalmas technológia
azonban jelenleg nem létezik.
Az arany mint, fizetőeszköz és
ékszeralapanyag.
• Az arany a pénzrendszer kezdetei óta fizetőeszköz,
fontos szerepet játszik a világkereskedelemben. Már az
ókorban működtek aranybányák a világ számos pontján,
amelyeket általában az uralkodó felügyelt. A
kibányászott arany a kincstárba került, majd
feldolgozták.
• A pénzverés folyamán készültek azok az aranypénzek,
amelyeket ma a régészeti ásatások során találunk, és
amelyek fontos információkkal szolgálnak egy-egy kort
illetően, de alapvető fontossággal bírnak egyéb leletek
kormeghatározásában is.
• A középkori Magyarországon az arany volt
a legfontosabb fizetőeszköz, magának a
pénznemnek a neve is ez volt. Néha elébe
tették a bányászás, illetve verés helyét.
Például: körmöci arany.
• Az újkorban, a papírra nyomott bankjegyek
megjelenése után is az országok által
kibocsátott pénzmennyiség biztosítéka a
különböző bankokban őrzött aranytartalék
volt. Kincsfelhalmozási szerepe a
pénzfedezetként alkalmazás megszűnése
ellenére megmaradt; sok állam devizájának
fedezetéül napjainkban is tartalékol
aranyat. Árfolyamát nemzetközi
szervezetek szabályozzák.
• Kémiai állandósága, valamint hidegen is
könnyű alakíthatósága és megjelenése
miatt évezredek óta felhasználják
ékszerek, dísztárgyak készítésére.
Egyéb felhasználási területei:
• A fogorvoslásban nemesfém-jellegéből
adódó kis reakcióképessége, nem allergén
jellege valamint könnyű alakíthatósága
miatt nagy a szerepe.
• Az arany nem rendelkezik tápértékkel,
azonban a szállodaiparban felhasználják
luxus-ételek díszítésére, mivel az aranyfüst
látványos és az egészségre sem ártalmas.
Az arany ipari felhasználási formái:
• Cassius-bíbor aranykolloid a szerves kémiában,
aranyfüsttel bevont egyirányban átlátszó, fényvisszaverő
ablakok az építkezésben, nem oxidálódó elektromos
kontaktus az áramköri gyártásban és félvezetőiparban.
• Felhasználják az orvosi műszergyártásban is. Az
ékszerek, aranyórák, kézelőgombok és más
divatkellékek gyártása is jelentős.
• Az amerikaiak által felbocsátott Voyager űrszondák
arany plakettbe vésve viszik magukkal az emberiséget
és a Föld bolygót bemutató sematikus üzenetet.
Ezüst
• Az ezüst jele Ag (latin: argentum), rendszáma 47.
• Elsősorban ékszerek, pénzérmék, étkészletek, edények
készítésére és a fényképészetben hasznosítják.
Ezüst
• Az ezüst fehéren csillogó, jól nyújtható és hengerelhető
nemesfém
• Kémiailag ellenálló, de a levegőben levő kén-hidrogén
megfeketíti, mert ezüst-szulfid képződik a felületén.
• Az oxigénnel nem reagál, de olvadt állapotban elég sok
oxigént képes oldani.
• Az áramot kiválóan, még a réznél is jobban vezeti
Ezüst
•
•
•
•
Halmazállapot: szilárd
Sűrűség: 10,49 g/cm³
Olvadáspont: 961,78 °C
Forráspont: 2162 °C
Platina
• A platina (nyelvújítás kori magyar nevén: éreny)
egy fémes elem, az átmenetifémek közé tartozik. A
rendszáma 78, a vegyjele Pt.
• A természetes eredetű szennyezett platinát – nem
szándékosan ugyan – de már az ősi egyiptomi
mesterek is használták ezüst helyett.
• Az ecuadori indián törzsek pedig ékszereket
készítettek belőle a spanyol hódítók érkezése előtt.
Platina
•
•
•
•
•
•
•
Név, vegyjel, rendszám: platina, Pt, 78
Elemei sorozat: átmenetifémek
Csoport, periódus, mező: 10, 6, d
Megjelenés: szürkefém
Atomtömeg: 195, 078(2) g/mol
Elektronszerkezet: [Xe] 4f14 5d9 6s1
Elektronok héjanként: 2, 8, 32, 17, 1
Platina
•
•
•
•
Halmazállapot: szilárd
Sűrűség: 21,45g/cm3
Olvadáspont: 1768 ̊ C
Forráspont: 3825 ̊ C
Nemesgázok
• A
nemesgázok
színtelen,
íztelen,
szagtalan, vízben oldódó gázok.
• A VIII. főcsoportban helyezkednek el,
ebből következik, hogy elektronhéjaik
telítettek, ebből viszont az következik,
hogy nem reakcióképesek.
• Ezen
tulajdonságuk
miatt
kapták
elnevezésüket.
Hélium
• A hélium a hidrogén után (utóbbi nem
nemesgáz) a második leggyakoribb eleme a
világűrnek.
• Kisebb mennyiségben meteorológiai léggömbök
és hőmérők töltésére használják.
• Emellett a búvárok légzőkészülékének fontos
inert gáza, de hűtőfolyadékként is
hasznosítható.
• E 939 (csomagológáz)
Neon
• A neon a világegyetem harmadik
leggyakoribb eleme.
• Színes gázkisülési csövek fő alkotója.
Argon
• Az argon a légkör leggyakoribb
nemesgáza.
• Védőgázként, illetve színes fénycsövek
töltésére használják, amelyek kékesvörös
színéért felelős.
• E938
Kripton
• A kripton nagyon ritka elem.
• A zöldeskék fénycsövek töltőgáza, de
önállóan, kripton izzólámpákban is
használják.
Xenon
• A xenon is a Föld legritkább elemei közé
tartozik.
• A legtöbb nemesgázhoz hasonlóan
lámpák töltésére használják.
Radon
• A radon radioaktív elem, radioaktív
bomlási sorok közbülső terméke, igen
ritka.
• Belélegezve komoly egészségkárosító
hatása van.