Transcript szemiot i ka - WordPress.com

sz
e
m
io
t
i
k
a
VII. ELŐADÁS
A TRÓPUSOK ÉS ALAKZATOK
1. SZÓKÉPEK
2. KÉPES NYELV
1. A szóképek
A szóképek – stilisztikai eszközök, fordulatok
1. Metafora
származékai: megszemélyesítés,
szinesztézia, allegória, szimbólum
2. Metonímia
származékai: szinekdokhé
1.1. Metafora és származékai
• a metafora
• a hasonlat
• a szinesztézia
• a megszemélyesítés
• az allegória
• a szimbólum
1.1.1 metafora - névátvitel
Olyan szókép, amely két fogalmat a
közöttük lévő hasonlóság alapján
kapcsol össze.
Köznyelvben is gyakori:
forrt a dühtől; majd szétrobban
mérgében; teljesen begőzölt;
kieresztette dühét; plafonon volt
mérgében
1.1.1bis metafora
Irodalmi példák:
„Ütni készül ökle csontos buzogánya” (Arany János)
„országok rongya könyvtár” (Vörösmarty)
„dunnába butt fönn a magas”
„alvó kísértetek a fák”
„Az idő nyerített, akárcsak a ló” (Kassák)
„A raktár megfeneklett bárka" (József Attila)
„És milyen régen nem kutattalak fövényes múltban"
(Ady)
1.1.2 hasonlat
Metaforából szokták származtatni, de attól független
stíluseszköz.
A metaforikus képekkel sokban rokon a hasonlat,
szerkezetében azonban különbözik:
rendszerint három tagból áll:
a hasonlítottból (fogalmi sík),
a hasonlóból (képi sík)
és a bennük lévő közös vonásból.
A hasonlót (amihez hasonlít) és a hasonlítottat (amit
hasonlít) mindig kötőszók, pl. olyan, mint, akár, mintha,
vagy valamilyen egyéb, hasonlítást kifejező elemek, pl.
-nyi, -ként, -ül stb. kapcsolják össze.
1.1.2bis hasonlat
„Sétáltam, mint felhő, melyet / szél hajt
céltalan, könnyedén” (William
Wordsworth)
"Elváltak egymástól, mint ágtól a levél"
(Petőfi: János vitéz)
„Mint béfagyott tó, nyugodt volt az arca”
1.1.3 szinesztézia
Különféle érzéki területekről származó
fogalmak együttes használata.
„fehérlő illatokkal alkonyul”
1.1.3bis szineztézia
Irodalmi példák
„füstösek furcsák búsak bíborak” (Ady)
„A kirakatban lila dalra kelt egy
nyakkendő” (Tóth Árpád)
1.1.4 megszemélyesítés
Elvont dolgok élőként való megjelenítése, élő
személy vagy élőlény tulajdonságaival való
felruházása.
Irodalmi példák:
„jajong ládák léce” (József Attila)
„mosolyogva néz rám a Dunától
a Tiszáig nyúló róna képe”
1.1.5-6 allegória és szimbólum
Mind az allegória, mind a szimbólum voltaképpen
metaforák láncolata, hosszabb és kifejtettebb
(akár egész műveken végigvonuló) metaforasor,
amelyben egy elvont gondolat konkrétabb képek
segítségével jelenik meg.
Az allegória sokkal konkrétabb a szimbólumnál, a
képi és a fogalmi sík között megszokottabb az
összefüggés, ugyanakkor a gondolat és a kép
megtartja önállóságát.
1.1.5 allegória
Metafora jellegű szókép. A jelkép azon fajtája,
amelyben a kép jelentéstartalma a képhez
képest külső tartalomként van megadva hosszabb gondolatsoron, esetleg egész művön
keresztülvitt, mozzanatról mozzanatra
megvilágított metafora vagy megszemélyesítés.
Elvont fogalmakat, erkölcsi, lelki sajátosságokat
megszemélyesítve jellegzetes eljárása a
misztérium és moralitásjátékoknak, de a barokk
és a klasszicista irodalom is gyakran élt vele.
(az Erény, a Bűn, a Szerelem, a Rágalom stb.)
1.1.5bis allegória
Irodalmi példák:
Rilke: Tigris
1.1.6 szimbólum
Olyan szókép, amelyben nincs egyértelmű megfeleltetés a
megjelenő kép és egyetlen fogalom között, amelyet fel
akarna idézni. Jelentése nem egyetlen másik jelentésre
vonatkozik, több, szinte kimeríthetetlen értelmezési
lehetőséget nyújt.
A szimbolikus képsorban az elvont tartalom és a kép
kapcsolata szokatlan, meglepő; a képzettársítások
meglehetősen távoliak, gyakran a költői látomásra
épülnek. Kifejezésmódja az érzékeltetésen, a sejtetésen,
az intuíción, az asszociáción alapszik.
A szimbólum származhat metaforából, de alapulhat
metonímián is.
1.1.6bis szimbólum
Irodalmi példák:
Ady: Héja nász az avaron
Rimbaud: Részeg hajó
1.2. Metonímia és származékok
• metonímia
• szinekdokhé
1.2.1 metonímia
Olyan szókép, amely két fogalmat a közöttük lévő
időbeli, térbeli, anyagbeli vagy ok-okozati
érintkezés alapján kapcsol össze.
A fogalmi és a képi sík összekapcsolódása nem
valamiféle hasonlóságon, hanem a fogalmak
érintkezésén alapul. Ez lehet térbeli, időbeli,
anyagbeli érintkezés, ok-okozati kapcsolat vagy
a rész-egész, a nem-faj felcserélése.
A metonímia jellegzetes szerkezeti megoldása az
egytagúság, tehát két eleme közül mindig csak
az egyik szerepel.
1.2.1bis metonímia
Irodalmi példák:
„kissé odább / a sarkon reszket egy zörgő
kabát” (József Attila: Téli éjszaka)
„Ötszáz halál megyen háta után ennek” –
Zrínyi
„Nem a tenger lámpatornya / Mely felé küzd
száz vitorla" (Arany: A vigasztaló)
1.2.2 szindekdokhé
A metonímia sajátos esete. Rész/egész
viszonyon alapuló szókép, ahol egy rész
megnevezése áll az egész helyett.
Irodalmi példa:
„Az nem lehet, hogy annyi szív / hiába
onta vért” (Vörösmarty Mihály)
1.3 Szóképpel rokon stíluseszközök
- Irónia
- Körülírás (eufémizmus, kakofémizmus)
- Jelző (költői jelző)
2. Képes nyelv
• Nyelvek és gondolkodások
• A nyelvi gondolkodás elemei
2.1 a nyelv és a gondolkodás
- a nyelv vagy a gondolkodás elsőbbsége?
- nyelvtípusok és gondolkodástípusok
alárendelő – mellérendelő
racionális – analógiás
absztrakt – képi
2.1bis egy másik nyelvtipológia
A nyelv állomásai, amelyeket az őskor óta a történeti korig
érintett:
1.
az ősnyelv,
2. az idea-nyelv,
3. a szimbólum-nyelv,
4. a mítosz-nyelv,
5. a költői nyelv,
6. a köznyelv (népnyelv),
7. az absztrakt (fogalmi) nyelv
2.2 a nyelvi gondolkodás elemei
- Analógia
- Metafora
- Szimbólum
- Archetípus
- Mítosz
2.2.1 analógia
Az analógia elsősorban megfelelést,
egymásba esést, összefüggést jelent,
de olyan összefüggést, amely a
természet fölé utal és a közös eredet
felé mutat.
2.2.2 metafora
• A metafora nem stilisztikai eszköz, hanem
a gondolkodás alapja!
2.2.3 a szimbólum
A szimbólum – jel-kép:
A szimbólumok saját kultúránk és
valamennyi emberi civilizáció
megismeréséhez elvezetnek, hiszen
gondolkodásmódunk alapvető sajátossága a
(jel)képek és analógiák használata. A
környezet természeti jelenségei, élőlényei és
maguk az ember teremtette tárgyak is a
képalkotás alapszókincsébe tartoznak.
2.2.4 az archetípus
Az archetípus egyetemes őskép, amely
egyedi jelképekben (szimbólumokban)
nyilvánul meg.
2.2.5 a mítosz
A mítosz egy teljes szimbólumrendszer
működés közben.
Könyvészet, források:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
DURAND, Gilbert: Structurile antropologice ale imaginarului, Bucuresti,
Humanitas
EVSEEV, Ivan: Dictionar de simboluri si arhetipuri culturale, Editura
„Amarcord", Timisoara, 1994
FRYE, Northrop: Anatomia criticii, Bucuresti, Univers
HAMVAS Béla: Tabula Smaragdina, Mágia Szútra, Medio Kiadó; Budapest,
1995
JANKOVICS Marcell munkái!
JUNG, Karl Gustav: Emlékek, álmok, gondolatok, Bp. ;
JUNG, Karl Gustav (szerk.): Az ember és szimbólumai
CHANDLER, Daniel: Semiotics for Beginners http://www.aber.ac.uk/media/Documents/S4B/
Szilágyi N Sándor: A jelentésvilág szerkezete, Mindentudás egyeteme http://www.mindentudas.hu/szilagyi/index.html - nézhető és olvasható!
ÚJVÁRI Edit: Szimbólumfelfogásunk, in PÁL József- ÚJVÁRI Edit:
Szimbólumtár, Balassi Kiadó, Szeged, 2001