Transcript Ellátási lánc

Logisztikai Rendszerek
Szervezése
Dr. Michelberger Pál
ÓE, KGK, Szervezési és Vezetési Intézet
[email protected]
Tematika
A logisztika fogalma, alapjai
A vállalati logisztika elemei
Ellátási-, termelési-, elosztási- és hulladékkezelési
logisztika
Logisztikai teljesítmény mérése
Készletgazdálkodás
Ellátási láncok és klaszterek
Vállalati logisztikai „filozófiák”
Logisztikai rendszer tervezése
City logisztika
Felhasznált és ajánlott szakirodalom:
• Chikán Attila – Demeter Krisztina (szerk.): Az értékteremtő folyamatok
menedzsmentje (Termelés, szolgáltatás, logisztika). Aula, 2001.
• Kulcsár Béla: Ipari logisztika. LSI Oktatóközpont, 1998.
• Némon Zoltán – Sebestyén László – Vörösmarty Gyöngyi: Logisztika. KIT
Kft., 2006.
• Halászné Sípos Erzsébet: Logisztika (Szolgáltatások, versenyképesség).
Logisztikai Fejlesztési Központ, Magyar Világ Kiadó, 1998.
• Prezenszki József (szerk.): Logisztika I. (Bevezető fejezetek). BME
Mérnöktovábbképző Intézet, 2001.
• Prezenszki József (szerk.): Logisztika II. (Módszerek, eljárások). Logisztikai
Fejlesztési Központ, 2000.
• Kovács Zoltán: Logisztika. Veszprémi Egyetemi Kiadó, 1988.
• Gelei Andrea – Kétszeri Dávid: Logisztikai információs rendszerek
felépítése és fejlődési tendenciái. Műhelytanulmány, Corvinus Egyetem,
2007.
Logisztika fogalma:
„A logisztika alapanyagok, félkész- és
késztermékek, valamint a kapcsolódó
információk származási helytől felhasználási
helyre történő hatásos és költség-hatékony
áramlásának tervezési, megvalósítási és
irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak
történő megfelelés szándékával.”
(Council of Logistics Management)
Logisztika fogalma 2.:
„A vállalati logisztika a vállalat átalakítási
folyamatában résztvevő anyag, információ és
értékáramlás optimális biztosítását szolgáló, a
vállalati célokra támaszkodó, területeken
átnyúló feladatok és az azokból származó
intézkedések összessége.”
(Svájci Szövetségi Gazdaságkutató Intézet (BWI))
(Logisztikai) menedzsment elemei
• Tervezés (kigondolni valamit) – JÖVŐ
• Szervezés (létrehozni, átalakítani v.
megszüntetni valamit) – JELEN
• Vezetés (a szervezet tagjainak befolyásolása a
közös célok érdekében)
• Irányítás (meglévő rendszer működtetése) –
PILLANATNYI HELYZET
• Ellenőrzés
M. Porter féle értéklánc (1986)
A Porter féle értéklánc koncepció…(value chain
concept)
Termék-központúság helyett folyamat
központúság…
Vállalati erőforrások mozgósítása a
termék/szolgáltatás értékének növelésére
Alap- és támogató tevékenységek…
Logisztika - 7M
•
•
•
•
•
•
•
megfelelő anyag (áru, termék),
megfelelő mennyiség,
megfelelő minőség (állapot),
megfelelő hely,
megfelelő időpont,
megfelelő partner (ügyfél),
megfelelő költség.
A vállalati (beszerzési-, termelési- és marketing-)
logisztika elemei:
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
szállítás
raktározás és tárolás
csomagolás
anyagkezelés
készletgazdálkodás
megrendelések feldolgozása
vevőszolgálat
igény előrejelzés
beszerzés
elosztás
üzem- és raktárelhelyezés
visszáru kezelés
selejtezés
újrahasznosítás stb.
Vállalati logisztika „működési területe”
Vállalkozás
Tárgyi eszközök
Beszállítók
Beszerzés
Termelés
Elosztás
Alapanyagok
Befejezetlen
és félkész áru
Termékek
Készletezés, raktározás, tárolás
A szükségletekre vonatkozó információ
Felhasználók
vevők
fogyasztók
viszonteladók
Vállalati logisztika részei
(strukturáltan)
•
•
•
•
Ellátási (beszerzési) logisztika
Termelési (gyártási) logisztika
Elosztási (értékesítési) logisztika
Hulladékkezelési (gyűjtési, újrahasznosítási)
logisztika
Termelő vállalatok
teljesítőképességének elemei:
Szállítókészség
(delivery capability)
Rendelések
Készletszint
(stock)
Kapacitások
kihasználtsága
(capacity)
Ellátási logisztika 1.
A termeléshez szükséges, külső forrásból
beszerzendő alap-, segéd- és üzemanyagok,
alkatrészek biztosítása.
A beszállítóktól a termelés előtti kapcsolódási
pontig terjedő anyag- és információáramlás
(beszállítás és tárolás) tervezése, szervezése,
irányítása és ellenőrzése.
Ellátási logisztika 2.
A beszerzés feladatai, ill. folyamata:
 készletgazdálkodás és raktározás (ha szükséges…),
 a beszerzendő anyagok, alkatrészek mennyiségének, minőségének és a
beérkezés időbeli ütemezésének meghatározása (diszpozíció),
 a szállítóval szembeni követelmények meghatározása,
 ajánlatok bekérése, feldolgozása,
 a beszerzési források (beszállítók) kiválasztása (megfelelő ár-minőségmegbízhatóság kombináció),
 rendelés feladása,
 tranzakció ellenőrzés, nyomon-követés,
 szállítmány fogadása, ún. bevételezés (mennyiségi és minőségi átvétel),
 az áru ellenértékének kifizetése.
Termelési logisztika
A raktáraktól vagy a termelés előtti kapcsolódási
ponttól a termelési folyamat lépésein át a
késztermék elkészültéig biztosítja a megfelelő anyagés információáramlást.
Együttműködik a termelés-tervezéssel és -irányítással.
• technológiai műveletek közötti mozgatás, tárolás…
• technológiai (munka)helyek kiszolgálása…
• termelési készletekkel történő gazdálkodás…
Egy kis termelésmenedzsment…
Gyártási típusok
Egyedi gyártás
Vegyes gyártmány profil, kis darabszám, vissza nem térő v. rendszertelen
ismétlődések, rugalmas géppark, konstrukcióigényes gyártmányok, jól
képzett munkaerő… (univerzális anyagmozgató eszközök)
Sorozatgyártás
Sorozatok indítása időszakonként ismétlődik, azonos alkatrészek többféle
termékhez készülnek, gyártás és szerelés időben és térben eltérnek
egymástól… (egységrakomány képzés, specializált anyagmozgatás)
Tömeggyártás
Kevés gyártmány tartósan nagy mennyiségben és hosszú időn át
megszakítás nélkül, teljes leterheltség mellett (stabil kötöttpályás
eszközök alkalmazása…)
Gyártási rendszerek
Műhelyrendszerű (JOB-SHOP)
1 üzem, 1 technológia, x alkatrész, kis tömegszerűség, munkaigényes, sokféle
művelet, a termék utazik a művelettervnek megfelelően, univerzális géppark,
rugalmasság, érzéketlen zavarokra, kevésbé monoton munka, igényes
termelésprogramozás…
Csoportos gyártás
1 üzem, „1” alkatrész, x technológia, csoporttechnológiai elrendezés, hasonló
termékek számos műveletét egy helyen lehessen elvégezni, rövidebb átfutási
idő, jó térkihasználás, egyszerű termelésirányítás, érzékenység a mennyiségi
változásokra
Folyamatrendszerű (FLOW-SHOP)
az anyagmozgatás szabályozza a gyártást, a műveletek térben és időben
összehangoltak (azonos időtartamú műveletek)…
Projektrendszerű
a termék általában „rögzített”, a technológiai berendezés és a munkaerő
cserélődik (pl. hajógyártás)…
A gyártás típusainak és rendszereinek
„harmóniája”
Termelés a tömegszerűség
szempontjából lehet:
• tömeggyártás
• sorozatgyártás
• egyedi gyártás
Termelés a gyártási
rendszer jellege szerint
lehet:
• folyamatrendszerű
• csoportos gyártás
• műhelyrendszerű
gyártás
• projektrendszerű
Elosztási logisztika 1 (disztribúció).
Az előállított késztermék vevők, felhasználók
számára történő biztosítása 7M szerint…
Az értékesítési csatornákon keresztül történő
„áru-” (raktározás, elosztás, szállítás) és
információáramlás tervezése, szervezése,
irányítása és ellenőrzése…
Elosztási logisztika 2.
Értékesítés feladatai:
 marketing területről származó információk fogadása,
 ajánlatkészítés,
 rendelés-nyilvántartás,
 határidők kezelése,
 kiszállítás,
 készáru-raktár készletgazdálkodása,
 komissiózás,
 szállítmány- és fuvarszervezés,
 csomagolás,
 kiszállítás.
Hulladékkezelési logisztika
Az értékesítéstől a beszerzésig (fordított irányban)
tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a göngyölegek,
csomagolóeszközök, hibás termékek és hulladékok
áramlását…
Dominánsak a környezetvédelmi és gazdasági
szempontok (pl. gyűjtőhelyek tervezése, kijelölése).
Kiemelt cél a hulladékok minél nagyobb arányban
történő újrahasznosítása...
Logisztikai „gondolkodásmód”…
• vállalaton (rendszerhatáron) átnyúló folyamatkezelés,
• teljes rendszert optimalizál,
• figyelembe veszi az ellátási/elosztási lánc tagjainak
egymásra hatását, szinergiáját,
• a részrendszerek kommunikációja, információcseréje
kulcsfontosságú,
• csúcstechnológiát alkalmaz (szállítás, csomagolás,
ICT…).
(termékportfolió, szállítás, árképzés, termeléstervezés…)
A logisztikai teljesítmény „mérése”
Rendelkezésre állás: a jelentkező igények milyen
arányban elégíthetők ki…
Kiszolgálási idő: az igény jelentkezése és annak
kielégítése között eltelt idő (reakcióidő)
Kiszolgálás minősége: a felmerülő problémákra
adott válasz megfelelősége (reklamációk
száma/összes kielégített igény…)
Költség-hatékony logisztika (?)
Beszerzés költségei
(Szállítási díj, rendelésfeladás, átvétel, ügyvitel, rakodás, minőségellenőrzés, szállítási veszteség…)
Készletezés költségei
(raktárfenntartás, anyagmozgatás, tárolási veszteség, adminisztráció,
leltározás, értékcsökkenés, biztosítás, speciális körülmények biztosítása)
A hiány költségei
(elmaradt nyereség, adminisztrációs többletköltségek, good-will
csökkenés, késedelmi kötbér, állásidőre adott bér, rendkívüli beszerzés
többletköltsége)
MIN (Cbeszerzés + Ckészletezés + Chiány)
Vállalati logisztikai mutatószámrendszer
(példák – Prezenszki, 2001 alapján)
Keretek
Termelékenység
Gazdaságosság
Minőség
Beszerzés
Anyagmozgatás és szállítás
Raktározás, komissiózás
Elosztás
beszállítók száma
műszakonként szállítandó
anyagmennyiség
raktározási költségek
vevők száma
anyagmozgató gépek
átlagos időbeli
kihasználtsága
egy megrendelés beszerzési egy tonnakilométerre eső
költsége
szállítási költség
megrendelés átvételének
átlagos időigénye
hiányos beszállítások aránya
áru sérülések előfordulási
gyakorisága
egy dolgozó által naponta
feldolgozott megrendelések
száma
termékegységre eső
egy megrendelésre eső
raktározási költség
kiszállítási költség
szállítás "pontossága"
szállítási készség (teljesített
(határidőre teljesített
megrendelés / összes
megrendelés / összes
megrendelés)
megrendelés)
raktárak átlagos
térkihasználási foka
Készletek és anyagszükséglet megadása
Készletek megadhatók:
• időben (azon napok, órák számával, amennyi időre elegendő a
megállapított készlet
• mennyiségben (készletmennyiség természetes mértékegységgel megadva
(fm, q, m3, db…)
• értékben (a készletben lekötött pénzeszköz megadásával).
Bruttó anyagszükséglet: a gyártandó termékmennyiség előállításához
szükséges anyagmennyiség.
Nettó anyagszükséglet (≠ nettó anyagnorma): a bruttó anyagszükségletből
levonva a szabad felhasználású raktáron és úton lévő készleteket
Készletgazdálkodás alapkérdései
Mikor rendeljünk?
• egyenlő időközökben
• amikor a készlet egy
meghatározott szintre
csökken
vagy
• amikor a konkrét igény
felmerül (szükségletvezérelt
áruk).
Mennyit rendeljünk?
• mindig ugyanannyit
• a készlet egy adott szintet
érjen el
vagy
• annyit amennyire pontosan
szükség van…
vagy
• múltbéli adatokból
számított prognózis
alapján…
Engedünk-e hiányt?
Készletkategóriák, készletfogalmak 1.
Számviteli szempontból a készletek lehetnek: vásárolt készletek (anyagok, áruk
betétdíjas göngyölegek…) és saját termelésű készletek (befejezetlen termékek,
félkész termékek, késztermékek, állatok).
Az anyagkészletek csoportosítása:
• alapanyagok (a késztermékek alkotóelemei…)
• segédanyagok (segítik a termelési folyamatban a késztermék létrehozását – pl.
katalizátorok, kenőanyagok)
• üzem- és fűtőanyagok (energia előállításához)
• tartalék alkatrészek (tárgyi eszközökhöz)
• egyéb anyagi készletek (pl. szerszám, védőruha)
Készletkategóriák, készletfogalmak 2.
Készletcsoportosítás „keresettség” alapján:
• inkurrencia (az a készlet, ami iránt régóta nem volt kereslet, az utolsó kivét
dátuma alapján határozzuk meg…)
• immobília (régóta nem mozgó készlet, az utolsó bevét és kivét alapján
határozzuk meg…)
• felesleges készlet (a vállalat belátható időn belül nem tudja hasznosítani,
szubjektív döntés)
• slack (azok a készletek, amelyeket komplementer input hiányában nem
tudunk hasznosítani…)
Készletkategóriák, készletfogalmak 3.
Készletutánpótlás fogalmai:
• Szállítási idő (a rendelés feladástól az áru beérkezéséig eltelt idő)
• Rendelési időköz (két rendelésfeladás között eltelt idő)
• Rendelési tételnagyság (egy alkalommal rendelt készletmennyiség)
• Biztonsági készlet (az a készlet, ami alá a készletszint nem süllyedhet)
• Jelzőkészlet (készletek azon szintje, amelynek elérésekor az utánpótlásról
gondoskodni kell)
• Folyókészlet (az anyagellátást két utánpótlási időpont között biztosító készlet)
• Maximális készlet (a minimális- és a folyókészlet összege, a készlet nem
emelkedhet ezen szint fölé)
• Átlagkészlet (folyókészlet fele + biztonsági készlet)
„Fűrész diagramm”
készlet
Kmax
Kfolyó
Kjelző
Kmin
Kbiztonsági
idő
tszállítási
trendelési
Készletkategóriák, készletfogalmak 4.
Készletek csoportosítása felhasználási jelleg szerint:
• Alapkészlet (a termelés normál menetét biztosító készletek)
• Technológiai készletek (tényleges felhasználás előtti műveletek miatt
tartott készletek – pl. szárítás, pihentetés, osztályozás)
• Szezonális készletek (a beszerzés, termelés, vagy értékesítés
szezonális ingadozásai miatt tartott plusz készletek)
A készletezett termék jellemzése
•
•
•
•
•
•
•
•
•
•
érték,
mennyiség,
súly,
térfogat,
készültségi fok,
tárolhatóság ideje - romlandóság,
különleges tárolási követelmények,
helyettesíthetőség,
eredet,
biztonság (környezetvédelem, emberi élet).
Kiszolgálási rendszerek a készletgazdálkodásban
•
•
•
•
FIFO (first in first out)
LIFO (last in first out)
PRI (priority)
RND (random)
A forgóeszköz-gazdálkodás hatékonysága
•
•
•
•
•
Forgóeszközök átlagos állománya: K
Forgási idő: N [nap]
Forgási sebességet mutatják…
Fordulatok száma: s
Egy napra eső forgalom: F
Időegység (pl. év) napjainak száma: I
N=K/F
N=I/s
s=F/K
s=I/N
Logisztikai információs rendszerek:
• alap IT infrastruktúra (operációs rendszerek, adatbázis-kezelők, hardver,
hálózatok…)
• tranzakció kezelő rendszerek,
• döntéstámogató és vezetői információs rendszerek (MRP I-II., szállítási útvonalés rakomány optimalizáció, logisztikai szimuláció),
• kommunikációs rendszer (automatikus azonosító rendszerek, EDI, értéknövelő
hálózatok, GPS, Internet…)
éles határok nélkül (!), a felhasználókkal, az információkkal és a működési
modellel kiegészítve…
szükséglettervezés (alapja a végső fogyasztói igény)

konszenzusos előrejelzés

disztribució, termelés és beszerzés tagokra lebontott tervei
(CPFR folyamatmodell alapján)
Collaborative Planning, Forecasting and Replenishment (CPFR) Model
from Voluntary Interindustry Commerce Standards
Ellátási láncok menedzsmentje
Az ellátási lánc (Chikán – Gelei, 2005 alapján):
•
értékteremtő folyamatok és erőforrások összehangolt rendszere,
•
több, közös érdekekkel rendelkező vállalatot érint,
•
az alapanyagok beszerzésével kezdődik,
•
a végtermék fogyasztóhoz történő eljuttatásával fejeződik be,
•
működését a a végső fogyasztók igényei határozzák meg.
Az ellátási láncot meghatározó 5 fő folyamat (SCOR modell alapján) :
1.
Tervezés (termék-előállítás minőségi, mennyiségi és időrendi
meghatározása),
2.
Beszerzés (alapanyag, alkatrész, kooperáció)
3.
Gyártás (alkatrészgyártás és szerelés)
4.
Kiszállítás (készletezés, rendelés feldolgozás, elosztás…)
5.
Visszaszállítás (hibás, felesleges, karbantartandó termékek kezelése…)
Supply-Chain Operations Reference (SCOR) Model
(www.supply-chain.org)
Source
Return
Make / Repair
Deliver
Return
Customers
Suppliers
Plan
Ellátási láncok kockázati tényezői
(Smith et al., 2007 alapján)
BESZÁLLÍTÓK (4)
"A"
VÁLLALAT
BELSŐ
ÉRTÉKTEREMTŐ
FOLYAMATOK (1)
PIACI IGÉNYEK
(3)
ELLENŐRZÉS (2)
SZERVEZET (6)
"B" VÁLLALAT
"HÁLÓZAT" (7)
KÖRNYEZET (5)
A TERMÉKEK FIZIKAI ÁRAMLÁSA
INFORMÁCIÓS KAPCSOLAT
"C"
VÁLLALAT
Ellátási lánc megbízhatósága
Ha egy „n” elemű ellátási lánc minden tagja
90%-os biztonsággal „teljesít”, akkor a teljes
lánc megbízhatósága = 0,9n
Egy 7 tagú lánc esetén a teljes rendszer
megbízhatósága már kevesebb lesz, mint
50%...
Információ-megosztás az ellátási láncokban
Van-e domináns tagja az ellátási láncnak?
Üzleti partnerekkel megosztandó adatok köre (készletszintek, értékesítési
adatok, előrejelzések, szállítási ütemezések, kapacitásadatok,
termékleírások…)
vállalatok „stratégiai” szövetsége

integrált információs rendszer
Klaszterek 1. (egy definició…)
„A klaszter egyazon iparágban, egyazon értéklánc mentén szerveződő,
egymással kapcsolatban álló gazdasági szereplők és non-profit
intézmények, szervezetek olyan területileg koncentrált
együttműködési hálózata, amely jelentősen hozzájárul mind az
abban résztvevő vállalatok, mind pedig az egész régió
versenyképességének növekedéséhez.”
Grósz, 2000
A klaszterek lokális előnyök kihasználására törekednek, földrajzilag
koncentráltak.
A kapcsolatok közös vagy kiegészitő termékeken, termelési
folyamatokon és természeti erőforrás szükségleteken, ill. szakértői
háttéren, valamint elosztási csatornákon alapulnak…
Klaszterek lehetséges tagjai:
• Adott iparág, régió domináns cégei
• Ellátó-, beszállító-, szolgáltató vállalatok
• Speciális kutató, fejlesztő és oktató magán és állami
intézmények
• Termékértékesítésben résztvevő hálózati partnerek
• Önkormányzatok
• Tanácsadó cégek
Az integráció ellenére meghagyja benne résztvevők önálló
„arculatát”.
Kialakulásuk nem felülről szervezett…
A klaszter kialakítása…
1. Első vállalkozások megjelenése
2. Speciális környezeti háttér kialakulása (háttéripar)
3. Támogató szervezetek létrejötte (szolgáltatás a
klaszterhez tartozó vállalatoknak)
4. A klaszter vonzása, ill. bővülés
5. Kapcsolati tőke (nem feltétlenül profitorientált…)
kialakulása
6. Hanyatlás (Merre tovább?)
Klaszterek előnyei
• Olcsóbb logisztika (alacsonyabb készletek)
• Specializált szolgáltatások
• Technológiai tudás és piac egyszerűbb
megszerzése
• Külső, szakképzett kapacitás elérhetősége
• Hálózatszerű együttműködés közös célok
érdekében…
Klaszter
és
„ellátási lánc”
közötti különbségek
• Nyitottabb
• A tagok köre nem állapítható
meg
• Informális kapcsolatok is
vannak
• Nemcsak vállalati tagok
vannak, hanem egyéb
intézmények is szerepelnek
benne
• Együttműködésen és
rivalizáláson alapszik
• Társadalmi értékek alapján
szerveződik
• Formális
• Szerződéseken alapszik
• Az együttműködés haszna
mérhető(bb)
• A tagvállalatok köre
korlátozott és pontosan
meghatározott
• Közös üzleti célok alapján
szerveződik
Ágazati szemlélet
vs.
klaszter
orientált szemlélet
• Hasonló hálózati, ill.
beszállítói pozícióban lévő
csoportok
• Hangsúly a végterméken van
• „Nincs” együttműködés a
versenytársak között
• A kormányzattól támogatást és
versenykorlátozást vár
• Egymást kiegészítő és eltérő
hálózati pozíciójú csoportok
• A felhasználókat, beszállítókat,
egyéb szolgáltatást nyújtókat is
magába foglalja
• Egymástól kölcsönösen függő
iparágak halmaza
• A szereplők általában nem
közvetlen versenytársak, de
hozzájárulnak a közös
szükségletekhez
• Konstruktív párbeszéd a az
üzleti szféra és a kormányzat
között
• Cél a szinergia erősítése
Logisztikai filozófiák
Just In Time – „éppen időben”
(„pull”, azaz húzásos rendszerek – pontos szállítás időben, mennyiségben
és minőségben, „nulla selejt”, teljes körű minőség-ellenőrzés, egyenletes
teljesítmény és értékesítés…)
Anyagszükséglet- és gyártási erőforrás tervezés
(Material Requirements Planning – MRP I. és Manufacturing Resource
Planning – MRP II. −
„push”, azaz toló rendszerek…)
Optimalizált termelési technológia
(Optimised Production Technology – OPT – szűk keresztmetszetet jelentő
erőforrások optimális kihasználása…)
Just in Time (éppen időben…)
Bármi, ami több, mint a termeléshez minimálisan szükséges
anyag, alkatrész, munkaerő, munkaidő stb., az
többletköltséget okoz. A felesleg elfedi a problémákat…
A gyártási folyamat határozza meg a vállalat többi tevékenységét.
Az átállási időket és a tevékenységek számát igyekeznek
csökkenteni.
Állandó racionalizálás, folyamatos fejlesztés…
Feltételei:
• stabil termelési környezet, tömeggyártás…,
• dolgozói azonosulás.
KANBAN
(a JIT gyakorlati megvalósítása)
Input
tároló
"A"
üzemrész
Output
tároló
Input
tároló
"B"
üzemrész
Output
tároló
Input
tároló
S
z
e
r
e
l
é
s
Szállítók
termelési kártya:
szállítási kártya:
Szállítók
Input
tároló
KANBAN 2.
Alapelvek:
Pontosan időzített termelés (minden termelési fázis az éppen szükséges
tételeket készíti el, a gyártást mindig a soron következő művelet igénye
miatt indítják…)
Automatikus megállítás (zavar esetén az egész termelőrendszer leállhat…)
Csak szabványos „egységcsomagok” gyárthatók, ill. küldhetők tovább
Az egységcsomag csak kártyával készülhet, ill. mozoghat…
Nagyon jó beszállítói háttér kell…
Kapcsolódó termelésprogramozási módszer (Toyota):
Nagyvonalú termelési vezérprogram (3-6 hónapra), amit 10-30 naponként
átterveznek → 30 napos alapprogramok és 3 napos finomprogramok
készülnek. Ez utóbbiak nem változtathatók, tehát 3 napra előre mindig
látják a termelési feladatokat…
Gyártási erőforrás tervezés (MRP II. –
Manufacturing Resource Planning) elemei
• Termelési főterv – Master Production Scheduling (MPS)
• Anyagszükséglet tervezés – Material Requirements Planning (MRP I.) =>
venni vagy gyártani…?
• Kapacitástervezés – Capacity Requirements Planning (CRP), kooperációs
lehetőségek figyelembe vétele is…
• Beszerzés
• Műhelyszintű irányítás – Shop Floor Control (SFC)
• Műszaki adatkezelés (gyártmány- és gyártástervezés…)
• Készletnyilvántartás
Vállalatok termelési adatbázisainak kapcsolata
Termék
cikkszám1
műveletterv1
Részegység I.
cikkszám2
műveletterv2
Alkatrész I.
cikkszám5
műveletterv5
Alapanyag I.
cikkszám9
Alkatrész II.
cikkszám6
műveletterv6
Alapanyag II.
cikkszám10
Kereskedelmi áru I.
cikkszám7
Kereskedelmi áru II.
cikkszám8
Homogén
gépcsoportok
Részegység II.
cikkszám3
műveletterv3
Részegység III.
cikkszám4
műveletterv4
MRP II. folyamata
Optimalizált termelési technológia
(Optimised Production Technology)
Cél:
az ún. „szűk keresztmetszetek” optimális kihasználása, ill. a kibocsátás
növelése a készletszint és a költségek jelentős emelkedése nélkül…
Szabályok:
• Csak a feltétlenül szükséges (máshová át nem tehető) feladatokat
végezzük el szűk keresztmetszetben lévő munkahelyeken…
• Szűk keresztmetszetet jelentő gép, emberi erőforrás állásidejének
minimalizálása (itt akár készletfelhalmozás is elképzelhető…).
• Törekedni kell a jó minőségre, hiszen a selejtpótlás és -javítás csak ront a
helyzeten.
• Olyan tevékenységet ne végezzünk, amire nincs igény…
Melyiket, hol használjuk?
Az MRP, JIT és OPT termelési-logisztikai filozófiák összehasonlítása
Szempontok
MRP
OPT
inkább homogén,
Termék jellege
heterogén, sok fajta
homogén, kevés fajta
sokfajta
műhelyrendszerű, "jobfolyamatos, "flowműhelyrendszerű v.
Gyártási rendszer
shop"
shop"
zárt termelési csoport
ütemezett beszerzés és
szűk keresztmetszet
Alapelv
gyártás nettó
pazarlás kiküszöbölése
maximális
szükséglet alapján
kihasználása
Készletek
munkahelyek előtt
Átfutási idő
rögzített
egyedi- és kis
sorozatgyártás
"push" (tolásos)
rendszerű
Gyártási típus
Termelésirányítás
Számítógépes
támogatás
Miben jó?
feltétlenül szükséges
JIT
minimális, esetleg
input ill. output
tárolókban
csökkentendő
tömeggyártás
"pull" (húzásos)
rendszerű
nem feltétlenül
szükséges
megbízható, rugalmas alacsony költség, gyors
szűk keresztmetszetek
előtt
ingadozhat
kis és közepes
sorozatgyártás
vegyes rendszer
nagymértékben
használja
alacsony költség,
megbízható
LEAN menedzsment (karcsúsított termelés) –
vállalatirányítási filozófia (Toyota)
5 alapelv (James Womack és Daniel Jones 1996)
1. Hozzáadott értéket tartalmazó tevékenységek fejlesztése
2. Értékáram meghatározása, veszteségek azonosítása a termék és
szolgáltatás előállításában
3. Folytonossá kell tenni az értékáramot (eltérítések, megállítások →ø)
4. Csak azt szabad előállítani, amit a vevő igényel, ún. húzó rendszer
kialakítása (ld. JIT)
5. Veszteségek folyamatos felderítése, tökéletességre törekvés (ld. TQM)
Cél:
A vevői igényekhez igazodó anyagáram, a termék és szolgáltatás vevőhöz
történő eljuttatásának időbeli rövidítése…
LEAN menedzsment egyszerűen…
•
•
•
•
•
költség
veszteség
átfutási idő
beruházások
készletszint
• készletforgás
• minőség
• hozzáadott érték
LEAN menedzsment feltételei
• stabil működés, kialakult vállalati kultúra…
• karbantartási rendszer (állapotfelmérés vagy üzemidő
alapján…)
• rendezett és logikus elrendezésű munkaterület
• megfelelő beszállítói háttér (minőség, mennyiség, szállítási
idő, kommunikáció)
• dolgozók bevonása, csoportorientált munkaszervezet
• költségorientált komplex folyamatszervezés
LEAN menedzsment – veszteségek forrásai
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
túltermelés, ill. korai termelés
várakozás
szállítás
készletek
mozgás
gyártás (selejt)
utómegmunkálás (javítható selejt)
LEAN menedzsmenthez kapcsolható
fogalmak
JIDOKA – hibamentes (0% selejt), automatizált működés
KAIZEN – folyamatos tökéletesítés és veszteségcsökkentés (ld. TQM)
5S – gyakorlatilag egy szabályrendszer, a KAIZEN alapja. Célja: biztonságos,
hatékony, tiszta és rendezett munkakörnyezet fenntartása…
SEIRI:
szükségtelen dolgok eltávolítása (sort…)
SEITON:
szükséges dolgok rendezése (set in place & stabilize…)
SEISO:
szennyeződések megszüntetése (shine…)
SEIKETSU:
szabványok kialakítása (standardize…)
SHITSUKE:
személyes példamutatás, képzés, fegyelmezett
magatartás (sustain…)
„5S” angolul…
„5S” előtt…
Az „5S” eredménye…
Anyagmozgatás (nemcsak szállítási, hanem
technológiai és termelési kérdés is…)
Szállítás (vállalat és környezete között)
Tárolás (betárolás, kitárolás, átrendezés fix- v.
szabadhelyes elhelyezéssel)
Üzemek közötti anyagmozgatás (egyszeri v.
rendszeres => járatok kialakítása)
Munkahelyközi és munkahelyi anyagmozgatás
(gépelhelyezési problémák…)
Logisztikai rendszer tervezése
• Vállalati stratégia kidolgozása (logisztikai vonatkozások)
• Külső érintettek (beszállítók, vevők) igényeinek meghatározása
• Részletes tervezés






üzemelrendezés
készletezés, tárolás
anyagmozgatás, szállítás
folyamat szabályozás
információs rendszer
szervezet
• Integráció (marketing, termelés…)
• Logisztikai teljesítmény mérési rendszerének kidolgozása
(visszacsatolás)
Optimális sorozatnagyság
Költség
Összes
költség
Eszközlekötési
költség
Termelési költség
Mennyiség
Optimális vevőkiszolgálás
Költség
Összes
költség
Szállítás,
készletezés,
kiszolgálás
Elmaradt haszon
Kiszolgálási
szint [%]
Optimális készletszint
Költség
Összes
költség
Készletezés,
költsége
Elmaradt haszon
Átlagkészlet
áru
Ostorcsapás effektus
(bullwhip effect)
információ
Sörgyár
Termelési terv
Nagykereskedő
Nagykereskedelmi
rendelések
Fogyasztó
Vásárlói igény
Kiskereskedő
Kiskereskedelmi
rendelések
Az ellátási láncban a fogyasztó felé haladva a kereslet egyre jelentősebb
kilengéseket mutat, azaz az ellátási láncban a korábbi bizonytalanságok a
lánc végén lévő partnereknél halmozottan jelentkeznek…
Az „ostorcsapás” okai
• Keresleti előrejelzések pontatlansága (múltbéli
adatok + biztonsági készlet…)
• Megrendelések periodikus feladása (nagyobb
tételnagyság előnyei…)
• Áringadozás (pl. áremelkedéstől való „félelem”
→ készletezés)
• Túlzott biztonsági elvárás, „hiánykerülés”
(elpártoló vevő…)
Az „ostorcsapás” következményei
• Magas készletszint a lánc szereplőinél
• Növekvő logisztikai költségek
• Az erőforrások kihasználtsága romlik (olyasmit
gyártunk, raktározunk, szállítunk amire nincs
igény…)
• Csökken a szolgáltatási színvonal
• Megjelenhet a „hiány”…
Az „ostorcsapás” hatásainak
csökkentése
• Információ megosztás a lánc tagjai között…
(Extranet, EDI, ICT)
• Partnerkapcsolat és együttműködés fejlesztése
(gyakoribb rendelésfeladás és kisebb
tételnagyság, bizalom, SCOR model …)
• Közös „előrejelzési rendszer”, CPFR…
• „Közvetlen kapcsolat” a fogyasztó és termelő
között…
Városi áruszállítás feladatai és hatásai
• lakosság áruellátása
• termeléssel kapcsolatos szállítások
• egyéb (pl. hulladékszállítás, költöztetés, építkezések
kiszolgálása)
•
•
•
•
•
növeli a közutak forgalmát
balesetveszély
környezetterhelés (zaj- és levegőszennyezés)
infrastruktúra terhelés (fokozott útkarbantartási igény)
anyagmozgatási és rakodási problémák
Városi áruszállítás problémáinak
megoldása
•
•
•
•
•
•
•
városi átmenő forgalom korlátozása
a forgalom időbeni és térbeli korlátozása
terítő és gyűjtőjáratok szervezése
járat optimalizálás (rakomány és útvonal…)
rakodások gépesítése
egységrakományok képzése
áruszállítási feltételek figyelembe vétele a
városrendezési terveknél, építési engedélyeknél
• környezetbarát járművek alkalmazása
Hagyományos
és City-logisztikai
koncepció
• az anyagáramlást a
„forrás” határozza meg
• azonos áruk különböző
helyekre
• a fogadó oldal szervezi
az anyagáramlást
• különböző áruk azonos
vagy egymás közelében
lévő rendeltetési
helyekre
• az
„együttszállíthatóság”
figyelembevétele…
City logisztika - szállításszervezés
besszállítók, termelők
city terminal
város
City logisztika – szállításszervezés
feladatai
•
•
•
•
•
•
•
•
azonosítás (áru, jármű, szállító, fogyasztó…)
beszállított tételek kezelése
szállítmánykövetés
közlekedési információk kezelése
járattervezés
kiszállított tételek kezelése, elszámolása
rendelés nyilvántartás
közös diszpozíció
A city logisztika
előnyei
és
hátrányai
• együttműködő szállító és
szállítmányozó vállalatok
• csökkenő járatszám és költség
• környezetbarát(abb)
megoldások
• gyorsabb reagálás a
fogyasztói igényekre
• alacsonyabb árak a fogyasztók
részére
• kisebb raktárigény az
üzletekben
• saját járműpark csökkentése,
megszüntetése
• többletköltség és időveszteség
az ún. city terminálokban
(tárolás, átrakás)
• hosszabb szállítási útvonalak a
city terminál kötelező érintése
miatt…
• nagyobb logisztikai rendszer
→ nagyobb „szervezet”
• a beszállítók elveszítik a
közvetlen kapcsolatot a
vevőkkel, fogyasztókkal…
Minden városnak egyedi city logisztikára van (lenne) szűksége…